Észak-Magyarország, 2000. szeptember (56. évfolyam, 205-228. szám)

2000-09-21 / 222. szám

2000. szeptember 21., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Tájképek. Seszták Sándor festményeiből nyílik kiállítás szeptember 22-én, pénteken délután 5 órakor a miskolci Ady Endre Mű­velődési Házban. A kiállítást Halmai Gyula, Mezőkövesd polgármestere nyitja meg. • Ladányi Mihályra emlékeznek. „Meg­nőtt a zseb, s eltűnt benne az ország" mottóval rendez programot Ladányi Mi­hály költőre emlékezve a miskolci Nagy László Kör a Kisfaludy utca 12. szám alatt szeptember 21-én, ma délután 4 órától. Family Art Szerencs (ÉM) - A Family Art Csepeli Kép­zőművész Csoport alkotásaiból nyílik kiállí­tás szeptember 22-én, pénteken délután 5 órakor a szerencsi Rákóczi Vár Kisgalériá- jában. Az egymással rokoni kapcsolatban álló alkotók - Gulyás Margit, P. Gulyás Ma­ri, Erdei Éva és Csépe Juli - olajképeket és akvarelleket állítanak ki, melyek többsége tájkép, valamint csendélet. A kiállítást Vár­helyi Gyula, a Szerencsi Városi Kulturális Központ igazgatója nyitja meg. Alkotóházi grafikák Miskolcról Budapest (ÉM) - A Miskolci Galéria Alko­tóházában készült grafikák válogatásából nyílik kiállítás szeptember 22-én, pénteken délután 5 órakor a budapesti Galéria 9-ben. A kiállítás a miskolci Alkotóház törté­netének elmúlt húsz évéről ad egyfajta „lenyomatot”: olyan műveket mutat be, melyek hazai és külföldi alkotói dolgoztak ebben az időszakban az Alkotóházban. A munkák - ebből is adódó - sokszínűsége a hagyományos műelemzés mellett a szocio­lógiai, antropológiai kérdéseket felvető kutatók számára is érdekes lehetőséget nyújt az alkotók vagy alkotócsoportok művésztelepi élete kapcsán. A gyűjte­ményből bemutatott műveket Szoboszlai Lilla, a Miskolci Galéria munkatársa vá­logatta, és rendezte kiállítássá, melyet Dobrik István, a Miskolci Galéria igazga­tója nyit meg pénteken. / írók versenye a magyar dráma napján Budapest (MTI) - A magyar dráma napján, szeptember 21-én ezúttal ha­táron túli szerzők - Bállá D. Károly kárpátaljai. Láng Zsolt erdélyi és Sza­bó Palócz Attila vajdasági író - rész­vételével rendezik meg az immár ha­gyományos írói versengést a József Attila Színházban. A magyar dráma napját a Magyar írók Szövetségének kezdeményezésére 1984 óta ünnepük Madách Imre: Az ember tragédi­ája című drámájának ősbemutatója napjá­nak tiszteletére. Az irodalmi ünnep hete­dik drámaíró versenyének témáját a Nép­szava napi cikkei közül sorsolják ki reg­gel nyolc órakor. A rögtönző tollforgatók- nak a négy-hatszereplős, húsz-huszonöt gépelt oldal terjedelmű egyfelvonásost 13 órakor kell benyújtaniuk. A darabokat Háda János, Radó Denise, illetve Sztarenki Pál álltja színpadra. A da­rabok és a rendezők egymásra találását is sorsolás dönti el. A színi előadásokat még aznap este, a megszokott időben, vagyis 19 órai kezdettel láthatják az érdeklődők. A tradciókhoz hűen ezúttal is jutalmaz­zák a leggyorsabb szerzőt. Kiosztják a zsűri által legjobbnak ítélt egyfelvonáso- sért járó díjat, valamint a közönségdíjat, illetve a legjobb színészi, színésznői, illet­ve rendezői munkáért járó elismerést. Nálunk is szeretik az egerek a sajtot Urbán Gyula író-rendező dedikálja mesekönyvét a vasárnapi premieren Urbán Gyula a miskolci színészekkel Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - MG) - Előbb csak a hangjukat hallottuk (rádiós hangjáték, hangle­mez), majd mesekönyvben rajzokként meg is jelentek, s a színlapokra is felkerültek a cincogi hősök: a világon 168 színházban mutatták be a Minden egér szereti a sajtot című mesét. A 169. bemuta­tó a miskolci Csodamalom Bábszínház nevéhez fűződik: vasárnaptól itt is műsoron Urbán Gyula sikerdarabja.- Kettős életet élek: írok és ren­dezek is. Mint rendező mindig el­mosolyodom azon az írón, aki beront a próbára, hogy egy jottá­nyit sem lehet változtatni a szö­vegén. Ha „magamat rendezem”, szerencsés helyzetben vagyok, mert annyit húzhatok, amennyit csak akarok - mondja Urbán Gyula író, a prágai egyetem ma­gisztere. Majd az eddig általa Bu­dapesten és Nagyváradon színre vitt mese keletkezéséről beszél.- A gyermekszínház, a gyer­meknéző pszichológiájáról írt ér­tekezésemhez készült ez a mese, mint demonstráció. Vallom, hogy minden társadalmi jelensé­get meg kell tudnunk magyaráz­Urbán Gyula- 1963-ban szerezte diplomáját a prágai Művészeti Akadémián, mint bábrendező-dramaturg. 1963-tól az Állami Bábszínház, majd 1992-től a Budapest Báb­színház tagja.- Vendégprofesszor volt Vene­ni a gyerekeknek. Mindenről le­het és kell beszélni, a nagy kér­dés a hogyan. Nincs károsabb, mint mikor olyan információkat adunk, amelyek nem épülnek be valamilyen rendszerbe. Ebben a mesében a gazdasági, társadalmi különbségekről és a szerelemről zuelában, majd Dániában taní­tott esztétikát és bábjátékot.- Színműveit, bábdarabjait a színházak mellett televízióban, rádióban is előadták. Rendező­ként színre vitte többek között a Kalevalát, a Ramajanát, leg­utóbb pedig Coménius Orbis Pic- tus című tankönyvét. esik szó. Ezt a két jelenséget pró­bálja „lefordítani” a gyerekek nyelvére, óvodáskorú terminoló­giára. A történet a Rómeó és Jú­liára emlékeztet, csak épp itt Al­bin papa, a fehér egér és Márton papa, a szürke egér családjának szembenállásáról illetve két kis egérgyerek, Fruzsina és Soma „egymásra találásról” szól a me­se, melyben még a Nagy Macska Mágus is bonyolítja a helyzetet. Urbán Gyula szerint ebben a műfajban meg kell tudni terem­teni egy bizonyos határhelyze­tet, hogy a felnőtt is élvezhesse a játékot. Ez a darab igazi csalá­di bábszínház, mindenki rátalál a neki szóló szálra. Van benne lírai rész és egy könnyedebb csi- hipuhis vonulat. S még valami.- Minden alkotásban el van rejtve valami titokzatos dolog, ami igazán élteti a darabot. Itt ez a művész helyzete a társada­lomban: Zakariás, a bukott igaz­gató, aki nem vette figyelembe a közönséget, most arra kénysze­rül, hogy végre egyszer őszintén mondjon el valamit az emberek­nek. O meséli el a történetet ar­ról, miként hagyták el művészei. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő premieren az Orosz Klaudia tervezte bábokat Heisz- mann Ildikó, Juhász Judit, Tóth Krisztina, Hajdú Gáspár Zsolt és Ivánkó István kelti életre. Érde­mes elvinni a mese - Füzesi Zsuzsa által illusztrált - kiadá­sát is, mert a szerző dedikálja a példányokat, akinek pedig nincs meg a könyv, az a helyszínen meg is vásárolhatja. Csak bátorság, egyediség és tudás kell A Cardinal Mindszenty sikere a magyar kórusok sikere lehetne Miskolc (ÉM - FK) - Vissza­tért a német Regensburg vá­rosának millenniumi zenei fesztiváljáról a miskolci Car­dinal Mindszenty Kórus. A külföldi koncertek a legjele­sebb karmesterek és a né­met sajtó érdeklődését is felkeltették.- A regensburgi dóm a hétszáz éve működő, világhírű fiúkórusá­ról ismert, és vegyeskarok ritkán kapnak bemutatkozási lehetősé­get - mondta Gergely Péter Pál kórusvezető. •- Egy kórusnak hi­hetetlen élmény ott fellépni, ahonnan a XV-XVI. században a vokális zenekultúra elindult. Az együttes minden tagjának életé­ben csúcspontnak számít ez a hangverseny. Azóta nem volt ilyenben részünk, mióta hat év­vel ezelőtt megnyertük a római világversenyt. A dómbeli koncertet még két fellépés előzte meg. Az első hely­szín, Oberalteich temploma volt. (A fellépés pikantériája az, hogy az első feliraton, amit megpillant a vendég az áll, hogy 904-ben az épületet a poHyázó magyarok földig rombolták, mesélte Ger­gely Péter Pál.) A második már Regensburg elővárosa, Tegemhe- im volt. Mindkét alkalommal za-. jós sikert aratott a Cantus Agri­7jíi§i§ / IM7.1 ín* / *0* Uum(*Wl1 dér 0)0, “ í**>*t*n. in, ,0 J-m A Cardinal Mindszenty Kórus ensis Kamarakórus tagjaival ki­egészült Cardinal Mindszenty Kórus.- A második hangversenyen figyelt fel ránk egy német új­ságíró, mivel egy nagyon ne­héz - Bárdos, Liszt, Kodály, Hal­mos, Orbán, Palestrina és Rhein- berger műveiből összeállított - műsort adtunk elő megszakítás nélkül - folytatta Gergely Péter Pál. - E hölgy lelkesedésének kö­szönhető, hogy több német napi­laphoz is elkerült az anyagunk és a további tervezett németor­szági fellépéseink listája. Segítőik Magyarországon is voltak, hiszen a regensburgi dóm­ba még a német együt­teseknek sem könnyű bejutni. A kórust a városi önkormányzat ré­széről már jó előre ajánlotta Pin­tér Zoltán kabinetfőnök és sokat segített Gulyás Róbert is, a régió nemzetközi referense. Az ajánlá­sok mögött húzódó hosszas mun­ka ellenére is külföldön sokkal nagyobb híre van a magyar kóru­soknak, mint saját hazájukban.- Mondhatnám azt is, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, de ezen túl a magya­roknak a bátortalanságát is hi- bázatom - vélekedik a karnagy. Félünk megmutatni, hogy mit is érünk, mint­ha attól tartanánk, hogy megszólnak minket érte. Egész egyszerűen nem törődünk az értéke­inkkel, pedig vannak. Németországban azért lehetünk sike­resek, mert az a nép nagyon fogé­kony az újra. Ná­luk a kevésbé is­mert magyar szerzőkből vá­logatott mű­sorral tudtunk csak sikert aratni, mert Schubertét, Schumant már hallottak eleget, az nem lett vol­na olyan érdekes nekik. Itthon ellenben erre a válogatásra alig jönne közönség, mert nálunk in­kább a számtalanszor hallott népszerű darabokat lehet siker­rel bemutatni. Ha ez nem így lenne, akkor külföldön is több magyar kórus lehetne ismert, és a regensburgi fiúkórus vezetője, Georg Brazinger sem csak egye­dül nekünk tolmácsolhatná gra­tulációját magas rendű klasszi­kus kóruskultúránkhoz. Hirdetés 1/ ,f Raiffeisen K^lo r Lakáshitelek 1 • Hr. jo o 06-40-48-48-48 vVvríro *\v Bantfiók: Miskolc, Bajcsy-Zsifimiky út 2-4. Rdüfstswl (Sxinvaparfc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom