Észak-Magyarország, 2000. augusztus (56. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-08 / 184. szám
2000. augusztus 8., kedd Aktuális 4 Diákoktól várják a logojavaslatot Miskolc (ÉM - BA) - Felvette a kapcsolatot a városháza az ország művészképzéssel foglalkozó intézményeivel, hogy készítsék el Miskolc lógójának tervezetét. Lapunk is foglalkozott vele, hogy a megyeszékhely önkormányzata elfogadta a város szlogenjére vonatkozó javaslatot (A nyitott kapuk városa), de a hozzá való emblémáról (lógóról) nem tudtak dönteni. A városházán úgy látják: szüksége lenne Miskolcnak olyan közérthető grafikai jelképre, amely például a közvélemény számára készülő kiadványokon szerepelhetne. Zsűri bírálja a terveket A gondot az jelenti, hogy minden pályázati lehetőséget kimerítettek már. Áthidaló megoldásként került szóba a közgyűlés egy korábbi ülésén, hogy a művészképző iskolákat kérhetnék fel a tervezésre. A kapcsolatot már felvették - tudatta Lencsés József osztályvezető, hozzátéve: az iskolakezdésnél előbb további érdemi lépésre nem lehet számítani. Ha születik értékelhető javaslat, azt a logo elbírálására életre hívott miskolci zsűri minősíti majd. A közgyűlés határozata értelmében legkésőbb év végéig kell döntenie a képviselő-testületnek az emblémáról. Ha nem lesz értékelhető javaslat, Lencsés József szerint a jövő évi költségvetésben teremtenék meg egy új pályázat anyagi feltételeit. A vadasparki főápoló Miskolc (ÉM - PTA) - Van ragadozós körzet, patás körzet és főemlős körzet - kezdi Ambrus Imre, a Miskolci Vadaspark főápolója. Aztán a kedvünkért máshol folytatja, a kezdetek kezdetén. „Amikor még kicsi voltam..."- ...állatorvos szerettem volna lenni. A 8. osztályban azt tanácsolta az osztályfőnököm, hogy ennek érdekében menjek egészségügyi szakközépbe, mert ott nagyon erős a biológiaoktatás. így is lett, bár a reméltekhez képest csalódtam: csak 1 évig tanultunk biológiát - emlékszik vissza. Lassan lemondott álmáról, az iskola végeztével röntgenasszisztensként helyezkedett el. Két évet dolgozott ebben a szakmában, de mindenképp állatok között szeretett volna dolgozni. Végül a budapesti állatkertben próbált állást szerezni, ám ott nem volt felvétel. Aztán Miskolcon pályázott a vadasparkban. „Majmozom”- Egyetlen feltételnek nem feleltem meg: nem értettem a lovakhoz. Egy másik pályázó viszont igen. A nevem azért felírták, és amikor volt egy üres státus - egy növényápolós - állást ajánlottak. Emlékszem, akkoriban sok volt a helyettesítés, és így minden körzetben be kellett segítenem. Először a patás körzetbe, majd a raga- dozósba, végül pedig a főemlősbe került. Ő úgy mondja: ’94-től „majmozom”. Tavaly decemberben pedig főápolóvá nevezték ki. Az állatápolásról így vall:- Ehhez elhivatottság kell. Nem csak annyi, hogy adok enni, inni az állatnak, meg megsimogatom. A vadasparkban ezer tennivaló van még - köztük sok kulimunka -, melyek szintén az állatok gondozásához tartoznak. És sokszor veszélyes az ápolói munka. Nem hivalkodásképp - mondja - mutatja a sebeit. A karján egy majomharapás nyoma - 3 hétig volt vele a kórházban. A kezét tigris harapta meg - a ragadozó tépése a csontjáig ért. Aztán a lába tört el, majd egy patás rúgásától a bordája.- Az állat nem tehet róla. Ha egy állat megharap vagy megsebesít egy embert, akkor az rendszerint az ember hibás viselkedésére vezethető vissza. Rá kell jönni, mi volt a hiba. A tanulság: mindig körültekintőnek kell lenni, nem szabad túlzottan megbízni az állatban, viszont mindig tisztelni kell azt! A leszerelők között több a munkanélküli Miskolc (ÉM - NyZ) - Több olyan fiatal is van, aki sorkatonai szolgálata alatt veszti el a munkahelyét. Kárpótlásul átlag 7000 forint leszerelési segélyt kap(hat)nak. A leszerelések és a bevonulások idején Papp Károlyt, a Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság vezetőjét arról kérdeztük: nyomon követik-e, hogy a leszerelő sorkatonák milyen szociális helyzetbe kerülnek „vissza”? Nem marad zsoldosnak Papp Károly arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bevonulok 40- 50 százaléka munkanélküli, és bár pontos adatokkal nem tudott szolgálni, annyit biztosan állított: a leszerelők között magasabb ez az arány. Több fiatal is sorkatonai szolgálata alatt veszíti el a munkahelyét. Ezt kom- penzálandóan a honvédség úgynevezett leszerelési segélyt ad, átlagban 7000 forintot. Ebben a segítségben azonban nem feltétlenül részesül mindenki, ugyanSorozáson (archív) is az alakulatparancsnok a szociális helyezet alapján dönti el: ki mennyi pénzre jogosult. Az is előfordulhat: a jobb módúak egyáltalán nem kapnak leszerelési támogatást. Hogy a munkanélküliek magas aránya miatt szaporodik-e a hivatásos szolgálatot választók száma, Papp Károly úgy felelt: Fotó: Farkas Maya tudomása szerint a legutóbb augusztus 3-án leszereltek közül senki sem maradt további hivatásos szolgálatra a honvédség kötelékében. A sorozásra sem mennek A következő bevonulás idén augusztus 15-én és 16-án esedékes. Sorozást pedig szeptember 15-e és október 15-e között tartanak. Évente mintegy 7000 fiatalt hívnak sorozásra Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből, közülük körülbelül 400-an nem jelennek meg. „Egy is sok, nemhogy hat százalék” - mondta Papp Károly. Azokra azonban, akik nem jelennek meg, különböző szankciók várnak. Amennyiben a behívott átvette a sorozási felhívást, a felhíváson feltüntetett időponthoz képest még 8 napig várnak, ha addig sem érkezik meg: rendőrséggel állíttatják elő. Általában 20 százalékos az előállítás sikeressége. Ha nem találják az adott címen a sorköteles fiatalt, eljárást kezdeményeznek az önkormányzatnál, az önkormányzat pedig szabálysértési eljárást folytat le az állampolgár ellen. Sok gond adódik azonban abból, hogy hiányzik a névhez tartozó értesítési lakcím. Ilyenkor az országos lakcímnyilvántartásban kell kerestetniük - jegyezte meg Papp Károly. Drogbetegek: intézményes ellátás nélkül Miskolc (ÉM - BAL) - Nincs intézményes ellátás a 18 év alatti drogbetegek számára. Megyénk (de az ország) egyetlen egészségügyi intézménye sem felkészült kábító- szeres gyerekek kezelésére. A 18 év alatti drogfogyasztók, így a drogfüggőségbe kerültek száma növekedett az utóbbi időszakban. A nagy mértékben kábítószer-függőségbe került fiatalok kis része kórházi kezelést igényelne, erre azonban jelenleg nem nyílik lehetőség. A felnőtt osztályok nem fogadhatnak be gyerekeket, a gyermekosztályok viszont „ódzkodnak” a drogo- . soktól. A kórházak az azonnali orvosi ellátást kívánó eseteket kezelik, ezen túl azonban nincs megoldva a kérdés - ismertette a helyzetet lapunk kérdésére Tar- nótzky Margit, a Miskolci Drog- ambulancia vezető főorvosa. A szakember nem ismer konkrét adatokat a rászorulókról, ám a megyénkben fekvőbeteg-ellátást igénylő, 16 év alatti életkorú betegek számát 20-30-ra becsüli éves szinten. Olyanról sem hallott még, hogy életveszélyes állapotban került volna valaki kórházba, így olyanról sem, hogy valaki ne kapta volna meg az elengedhetetlenül szükséges sür-' gős ellátás. A nem akut eseteknél azonban fennáll a gond: kifejezetten addiktológia (szenvedélybetegségekkel foglalkozó) kórházi osztály nincs megyénkben. A drogosok kezelésére - orvosi és Külön kezelendő Nemcsak megyei, de országos szinten is majdhogynem megoldhatatlan feladatot jelent a drogfüggő gyerekek (pontosabban a 18 év alatti betegek) kórházi kezelése. A fiatalkorú páciensek gyógyítása sem a felnőtt-, sem a hagyományos gyermekellátás keretei közé nem illeszthető be - tudtuk meg Sólyom Enikőtől, a Gyermekegészségügyi Központ vezetőjétől. A kórházi osztályok sincsenek felkészülve, s az orvosokon sem kérhető számon a speciális szakértelem hiánya. A főorvos kifejtette: ma Magyar- országon csak a szegedi gyermekpszichológiára illetve egy fővárosi kórházba küldhetnék a rászorulókat, az említett intézmények azonban, szűk kereteik miatt, rendszerint elutasítják a megkeresést.- Mindettől függetlenül: ha egy gyerek kórházi felvételt igényel, ellátjuk - jelentette ki a főorvos. Mint kiderült, gyermekkorú kábítószerélvezővel kapcsolatos esetük egyetlen egy akadt: a páciens más gyermek- gyógyászati problémával került a kórházba (idén tavasszal), ott derült ki, hogy drogfogyasztó (ezzel kapcsolatos kezelést azonban állapota nem igényelt). Az intézményvezető elmondta: ő maga is kezdeményezte az illetékes szerveknél a kérdés mihamarabbi rendezését. Azt azonban elképzelhetetlennek tartja, hogy a megoldást a „hagyományos” gyermekegészségügyi ellátás keretein belül - igy például a GYEK kötelékében - lehetne megtalálni. A kábítószeres betegek problémája nem integrálható a gyermekintézményekbe, sőt, veszedelmet hordoz magában: elkerülhetetlenül rossz példaként hatna a többi ápoltra. technikai értelemben - felkészült gyermekegészségügyi intézmény ugyancsak hiányzik. A kórházi ágyas ápolásra utalt kábítószer-fogyasztókat a drogambulanciáról rendszerint a Semmelweis Kórház pszichiátriai osztályára vagy - személyes kapcsolatok révén - valamelyik fővárosi intézménybe küldik. Tarnótzky Margit a problémát aktuális és égető kérdésnek tartja. Mint mondja, ha csak évente egyszer vagy kétszer fordulna is elő olyan eset, amikor egy fiatalkorú, drogfogyasztás következtében, szakszerű kórházi beavatkozásra szorulna, akkor is elengedhetetlen, hogy erre felkészült intézmény várja a betegeket. DrogambulanciánFotó: F.M. Madarak jönnek - és amit maguk után hagynak! Miskolc (ÉM - PTA) - Ez a ház kész galambház! - állapította meg egy lakó a Tátra utcában. A miskolci utca lakótömbjeibe kiüldözhetetlenül beköltöztek a galambok. Az ’50-es években készített épület sajátos designt kapott. A lépcsőfeljárókhoz ablak gyanánt falba süllyesztett fémhengereket építettek. Az apró bemélyedések pont kiszolgálták a galambok igényeit - a városi madarak hamar odaszoktak a lakótelepre. És oda is piszkoltak. Az ajtó elé, a járdára, a padokra - mindenhová. Egyetlen hessentésre legalább 50-70 galamb reppen fel rejtekéből.- Kedves állatok, ez igaz, de ekkora tömegben már nagyon nehezen lehet elviselni a jelenlétüket - mondja kutyafuttában egy hölgy. - Zajosak, de még nagyobb baj, hogy mindent összepiszkítanak. Berta Mihályné a Tátra utca 13-ban lakik. Végigvezet a lépcsőházukon. Néhány órája takarítottak, ennek ellenére tollak és gallydarabkák sodródnak a lépcsők és a bejárati ajtók előtt. Megpróbálták már ezer módon elriasztani a galambokat. Befogni a galambász sem tudta a madaraA galambokról A galambok keresik az emberek közelségét. Az emberlakta vidéken a madarak számára könnyebb élelmet és fészkelőhelyet találni. Ennél fogva nehéz is kiebrudalni megszokott helyükről a galambokat - mondta el Nagy Dezső, az Ökológiai Intézet munkatársa. A szakember két lehetőséget vázolt: az egyik a galambok által kedvelt fészkelőhelyek berácso- zása. A másik módszer nem annyira népszerű és csak hosz- szú távon eredményes: a madarak étkébe kevert fogamzásgátló szerrel megakadályozható az utódlás. A galambok egyébként emberre is veszélyes betegséget jellemzően nem hordoznak. Bérházi galambdúcok...Fotó: Vajda János kát, elzavarni pedig nem lehetett egyik szárnyast sem. A tapasztalat mondatja egy lakóval: „A Tátra utcában kikelő fiókák egész életükben ragaszkodnak születési helyükhöz, hogy aztán itt is szaporodjanak tovább.” Szinte minden ablaknak külön „galambos” története van: az egyik akkor szakadt le, amikor a kívülről fészket rakó galamb súlyát már nem bírta el. Egy másik nyílászárót már teljesen kievett a galambürülék...- Nem akarok gusztustalan- kodni, de képzeljék el: amikor esik az eső, milyen keserves dolog végigmenni a járdán. A galambtrágyán olyankor csak csúszkálni meg undorkodni lehet - mondja Barta Mihályné. A lakók azt várnák, a fenntartó Stadion Lakásszövetkezet tegyen valamit az ügyben. Annál is inkább, mivel tudtukkal a közös tulajdonban maradt házrészek karbantartása a szövetkezet kötelessége. Ha mást nem, legalább védőrácsot szereljenek fel az ablakokra. Eddig hiába keresték fel a problémával a lakásszövetkezetet, nem történt előrelépés. Választ várva a lakók gondjára, felvetésére, tisztázandó a szövetkezet kötelességét, lapunk is felkereste a Stadion Lakásszövetkezetet. Ott megértésünket kérték: a cég vezetője épp szabadságát tölti a héten. Várjunk kérdéseinkkel addig, amíg ő, az egyedül nyilatkozatra jogosult, visszatér nyári pihenéséről.
