Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-30 / Vasárnapi észak, 9. szám

s ■■■ Drágább lesz, A világ vízfogyasztásának három­negyedét öntözésre használják, de nagyon sok megy pocsékba Is. Már­pedig víz nélkül nincs élet, s a föld lakossága évről évre nő. Szakértők szerint drágábban kellene adni, hogy igazán megbecsüljük. A víz felbecsülhetetle- niil értékes elem, nél­küle nincs élet. A többi nyersanyaggal ellentét­ben a vízért messze nem fizetünk reális árat - még a mezőgaz­daságban sem ezért szakértők sürgetik, hogy a víznek is alakul­jon ki valódi piaca. Ismail Seregardin, a Vi­lágbank elnökhelyette­se szerint ez az egyet­len módja, hogy a ren­delkezésünkre álló kor­látozott készleteket ha­tékonyan és igazságo­san osszuk el. A víz­szolgáltatás napjaink­ban túlnyomórészt közszolgáltatásnak mi­nősül, s ez világszerte - becslések szerint - a fo­gyasztott víz hatvan százalékának elpocsé- kolásához vezet. A legnagyobb problé­ma azonban a robba­násszerű városfejlődés, elsősorban a harmadik világban. Az ENSZ ki­mutatásai szerint Latin- Amerikában a népesség 71 százaléka városlakó, míg ez az arány Afriká­ban 41, Ázsiában pedig 35 százalék. Egymilli- árd embernek - tehát bolygónk minden hato­dik lakosának nem jut vezetékes ivóvíz vagy tiszta vizű forrás. Dzsakarta lakosságá­nak harmada kénytelen az ivóvizet magánke­reskedőktől vásárolni, akik három dollárért adják köbméterét. A legszegényebbeknek kell a legtöbbet fizetni­ük. Indiában például a háztartások a költség- vetésük 25 százalékát költik ivóvízre. Ugyan­akkora arányt, mint amekkorát az amerikai háztartások a lakbérre költenek. A fejlődő országok­ban évente 65 milli­árd dollárt fordítanak vízzel kapcsolatos ki­adásokra: 15 milliár- dot az öntözés, a fennmaradó összeget pedig az ivóvíz- és szennyvízhálózat fej­lesztésére. A költségek radikális növekedése azonban mind a nemzeti, mind a nemzetközi büdzséket meghaladja. Még a Vi­lágbank is csupán éven­te 3 milliárd dollárt tud fordítani vízzel kap­csolatos projektekre. - Márpedig ahhoz, hogy az elkövetkezenő húsz évben mindenki tiszta vízhez jusson, a beru­házásokat meg kellene négyszerezni - jegyzi meg Peter Rogers, a Harvard University kör- nyezetgazdálkodási mérnöke. így csak az előttünk álló tíz évben 600 milliárd dollárra lenne szükség. A Föld vízszükséglete a század eleje óta a hat­szorosára nőtt. A fo­gyasztás évente két-há- rom százalékkel emelke­dik, amely kétszerese a világ népességnövekedé­si ütemének. Az ENSZ élelmezésügyi szerveze­te, a FAO (Food and Agriculture Organi- zation) arra figyelmez­tet, hogy amennyiben ez a trend folytatódik, a ren­delkezésünkre álló ivó- vízkészlet 2025-ben már nem lesz elegendő boly­gónk népességének. Egy-két generáción belül a víz értékesebb lesz, mint az arany, és straté­giailag fontosabb, mint az olaj. Szerencsések vagyunk, Ivó­vízkészleteinek zömét fel­szín alatti vizek alkotják. így a jövőben Is lesz elegendő vizünk, s mivel az állami támogatásról már átálltunk a piaci árakra, a pazarlás is megszűnt hazánkban. Mivel Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik és terü­leti eloszlása is egyenetlen, a stratégiai fontosságú ivóvízellátás 92 százalék­ban felszín alatti vízre épül. Ezek 65 százaléka sérülékeny hidrogeológiai környezetben található, azaz a felszínre jutó szennyezés egy meghatározott időn belül elérheti a vízkivételi pontot. A mélyebben lévő rétegvíz viszont rendszerint védett környezetben van. Hazánkban 1995 óta folyik az Ivóvízbá­zis Védelmi Célprogram elnevezésű kormányprogram. Az ivóvízellátás je­lenleg önkormányzati feladat, de az ál­lamnak korábbról fennmaradt kötelezettsége a vízkészlet biztonság­ba helyezése.- A vízkészletünket mennyiségi szempontból nem fenyegeti veszély, ám olyan száraz periódusok idején, mint amilyen 1997-ig 13 éven át tartott, korlátozásokat kell bevezetni - mondja Holló Gyula, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium vízgazdálkodási főosztá­lyának helyettes vezetője. - A Duna-Ti- sza közén arra is történtek már kísérle­tek, hogy a felszín alatti vizek a felszíni vizekből kapjanak utánpótlást. Hazánk kiépített vízműkapacitása 4500 köbméter/nap, melynek kihasz­náltsága - főként a víz­díjemelések miatt - 50 százalékos. Drasztikus népességemelkedést nem prognosztizálnak, így ez a mennyiség hosszú időre elegendő­nek tűnik. A nagy állami gaz­daságok idején 300 ezer hektár földterüle­ten építettek ki öntö­zőrendszert, a birtok­átalakulás miatt azon­ban ennek jelenleg maximum a húsz szá­zalékát használják ki. Az öntözésre használt víz után is díjat kell fi­zetni. Aszály esetén, ha az agrártár­cáért felelős miniszter súlyosnak mi­nősíti az időjárás okozta helyzetet, a felszíni víz használatáért nem kell vízkészletjárulékot fizetni. Magyaror­szágon a lakosság 98 százalékát lát­ják el vezetékes vízzel, mely abszolút Európa-szintűnek mondható. A víz­nek piaci ára van - amely fedezi az el­látás és a berendezések fenntartásá­nak költségeit -, miután megszűnt a korábbi állami támogatás. Az árak a településszerkezet függvényében je­lentősen szórnak: nagyvárosokban, ahol az egy főre eső vezetékhossz alacsony, kevesebbe kerül a víz, mint például a dunántúli kistelepüléseken. Igaz, 210 forint díj fölött az állam az önkormányzatokon keresztül támo­gatja a lakosságot, a többletet ugyanis kifizeti. Lakossági víz- és csatornadíjak (Ft/m3, áfa nélkül) Város Vízdíj ________________Csatornadíj Budapest 91,0097,10 Debrecen 104,8370,95 Érd 202,00 181,00 Gyula 76,00 75,00 Kaposvár103,0066,00 Kecskemét 130,00 92,00 Miskolc 115,2076,60 Pécs172,00 104,00 Salgótarján210,00 104,00 Tatabánya176,00111,80 Országos súlyozott átlag120,40 98,09 Forrás: Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége Füzesabony garanciája A füzesabonyi önkormányzat testületi döntést hozott, hogy az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakaszának építésekor a Betonútépítő Rt. melyik útvo­nalon szállíthatja a több száz­ezer köbméternyi építőanyagot.- Az elmúlt években kilomé­terenként két-három millió fo­rintos kár keletkezett az autópá­lya létesítésekor, amit a későb­biekben senki nem fizetett ki az önkormányzatnak - mondja la­punknak Gulyás László Füzes­abony polgármestere. - Ezért idén megállapodást kötünk a Betonútépítő Rt.-vei, miszerint a földútra kilométerenként 3 millió forintos bankgaranciát kérünk, az aszfaltúba pedig 20 millió forintot. Ez az együttesen 32 millió forint az önkormány­zat részére lesz elkülönítve, ami biztosíték arra, ha az építkezé­sek után a Betonútépítő nem hozza rendbe az utakat, ebből finanszírozzuk a helyreállítást. 2000. július 30. * GAZDASÁG ★ WftMlx Drágulnak a konzervek A konzervipari termékek jelentős áremelkedése várható szeptembertől, hiszen a szükséges nyersanyagokat a feldol­gozók az idén a kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyinál átlagosan 20-25 százalékkal drágábban tudják csak megvásárolni a ter­melőktől, ráadásul mindez a meg­növekedett energiaköltségekkel párosul. Lassult a népcsökkenés Mérséklődött a népességcsökkenés üteme az év első öt hónapjában, a lakosság lélek- száma május végén 10 millió 24 ezer fő volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. A vizsgált idő­szakban folytatódott a születésszám mér­sékelt emelkedése, és tovább csökkent a halálozások száma. Az előzetes adatok szerint az első öt hónapban 14 967 pár kö­tött házasságot, 39 482 gyermek született és 59117 lakos halt meg. A lélekszám idén január-májusban 19 635 fővel csökkent. Kevesebb Viagra fogy A világ legnagyobb gyógyszergyártója­ként jegyzett amerikai Pfizer Inc. a máso­dik negyedévben 21 százalékkal növelte nyereségét, mely így 1,44 milliárd dollárt ért el. Legkevésbé a Viagrának köszönhe­tően, mely a hatalmas reklámköltségek el­lenére 304 millió dollárt hozott a konyhá­ra, egymillióval kevesebbet, mint eszten­dővel ezelőtt. Programozókat keresnek A takarékosság jegyében magyarországi le­ányvállalatánál, a Recognita Rt.-nél folytatja OmniPage vevű programjának fejlesztését a ScanSoft Inc. Emiatt hetven munkatársát, fejlesztőinek ötödét bocsátja el a Szilícium­völgyben, miközben a Recognita 12 progra­mozót vesz fel, a feladat többi részét pedig a társaság eddigi munkatársai végzik. Az OmniPage évi 40 millió dollárnyi árbevételt eredményez. A Mól ismét az első Továbbra is a Mól vezeti a magyar cégek ár­bevétel szerinti százas listáját - állapítható meg a Dun & Bradstreet Kft. adataiból. Az olajipari társaság tavaly 17 százalékos bővü­léssel 742 milliárd forint árbevételt produ­kált, mellyel a régióban is vezeti a vállalati toplistákat. A második helyen az Audi Hungária végzett, mely közel 50 százalék­kal növelte nettó árbevételét. A százas listán szereplő cégeknek átlagosan 21 százalékkal bővült forgalmuk, adózás előtti nyereségük pedig 13 százalékkal. DUPLA, VAGY...? Megduplázni a befektetett tőkét lehetőleg egy éven belül - tömören így foglalható össze valamennyi tőzsdei spekuláns stratégiája. Sajnos azonban a pesti tőzsde utoljára három éve nyújtott erre szinte min­denki számára elérhető lehetőséget. Akkor még jócskán voltak állami kézben olyan részvények, amelyeket a magá­nosítás jegyében értékesítettek. Azt pedig akkoriban már a házi­asszonyok is tudták, hogy a kibocsátáskor kapható rész­vényekkel néhány hónap alatt kiadós nyereségre lehet szert tenni. A magyar befektetők számára a legnagyobb tanulság­gal és legtöbb veszteséggel járó '98-as orosz válság óta viszont szinte alig volt idehaza nagyobb részvénykibocsátás. Manapság csak kevesen mondhatják magukat olyan szerencsésnek, hogy részvényeik többet érnek, mint amennyiért vették őket. Ebben az időszak­ban a kevés, nyereséget hozó részvény egyike volt az Antenna Hungáriáé. A szerencse azon­ban a börzén is forgandó: a nyári hónapokban fokozatosan elolvadt az árfolyamnyereség jelentős része. Az Antenna Hungária beruházásaihoz hamarosan újabb friss tőkére lesz szükség, s a hírek szerint még az idén további kilenc és fél milliárd forint értékű tőkeemelést terveznek, amikor a hazai magánbefektetők is lehetőséget kapnak majd a részvényjegyzésre. A hosszú idő után most talán közeleg egy lehetőség a duplázásra? Megvettem az első részvényemet A kisbefektetők számára a legvonzóbb­nak tűnő befektetési forma a részvény, legizgalmasabb befektetési terep a tőzs­de. Itt ugyanis nagyokat lehet nyerni, ám veszíteni is. Magyarországon 1995 és ’97 között, amikor a külföl­di befektetők felfigyeltek a magyar értékpapírpiacra, szinte minden részvény ár­folyama folyamatosan emelkedett, a vezető papí­rok pedig megtöbbszöröz­ték értéküket. Az orosz pénzügyi válság idején, 1998-ban viszont a kelet­európai értékpapírok árfo­lyama pillanatok alatt so­kat veszített értékéből, volt olyan, amikor egyetlen nap alatt 16 és fél százalékot esett a részvények áltagár- folyama a pesti börzén. Itt is áll tehát az a mondás, hogy a kockázat és a ho­zam kéz a kézben jár. Ezek után kinek érde­mes tőzsdézni? Elsősorban annak, akinek hosszabb ideig van nagyobb nélkü­lözhető pénze. Ezen a pia­con is érvényes az, hogy olcsón kell venni és drágán eladni. Tehát részvénybe nem akkor érdemes befek­tetni, amikor bevételeink vannak, s akkor kivonni a pénzt, amikor kiadásaink, hanem akkor érdemes ad­ni és venni, amikor erre al­kalom nyílik. Mivel azon­ban mindenkit érhetnek váratlan kiadással járó ese­mények, pénzünknek csak harmadát, esetleg kéthar­madát érdemes részvény­be fektetni. Természetesen jó részvényeket válogas­sunk, na de hány darabot? Mindenképp célszerű töb­bet kiválasztani, mert egy cég papírjai nagyobb koc­kázatot hordoznak, mint több társaságé. Hatnál több vállalat ügyeit azon­ban már nehéz figyelem­mel kísérni, ezért a leg­megfelelőbb három-hat cég papírjaiba fektetni. A pesti tőzsde ezt a megfon­tolást még erősíti is, hiszen a hat legnagyobb társaság - a Matáv, a Mól, az OTP- Bank, a Borsod-Chem, a Richter, a TVK - árbevéte­le, nyeresége, részvényfor­galma messze felülmúlja a többi tőzsdei társaság ha­sonló adatait. Egy rész­vénybe legalább 300-500 ezer forintot szükséges fektetni. Tehát annak érde­mes három-hat részvényt vásárolnia, akinek leg­alább 3-4 millió forint be­fektethető vagyona van. Természetesen kevés pénzzel is lehet nagy koc­kázatot vállalva tőzsdézni. A bankok és brókercégek értékpapír-fedezete mellett hitelt nyújtanak a befekte­tőknek. A FONTOSABB RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAM- ÉS HOZAMALAKULÁSA (1996-1999) Részvény Árfolyam (Ft) Hozam* (%) 1996 vé. 1997 vé. 1998 vg. 1999 vg. 3997-96 1998-97 1999-98 Borsod-Ch. 40507360 555510200 +85-23+86 Matáv­1084 1231 1770­+14 +44 Mól20204950 58205250+147 +21-10 OTP törzs29007740 10750 11790 +171 +41+39 Richter9450231959175 16600+ 147-59+83 TVK 184034302920 4820 +91-13+72 * Az osztalékokat is figyelembe véve J J OI

Next

/
Oldalképek
Tartalom