Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2000. július 29., szombat KÖNYVAJÁNL Hogyan legyünk boldogtalanok Szél Miklós Miskolc (ÉM) - Sokan közhelyekkel, elcsépelt frázisokkal és hasonlókkal próbálnak meggyőzni minket arról, hogy a világ szép. Szerencsére(?) akadnak néhányan, akik máshogy gondolják! A „Kezdő és haladó önsorsrontóknak egyaránt” alcímmel megjelent könyv hathatós segítséget nyújt bárki számára, aki szeretné meg­keseríteni az életét, illetve remek szóra­kozási lehetőség azoknak akik nem. A magányra, kétségbeesésre, félelem­re, szorongásra vágyók megtudhat­ják, hogyan veszítsék el barátaikat, utáltassák meg magukat hozzátartozó­ikkal. Megtanulhatják az életveszé­lyes betegségek kezdeti tüneteinek a helyes értelmezését, képesek lesznek saját három dimenziós szorongás kite­nyésztésére. Egy kis ízelítő a tartalomból: • Önkínzás • Miért kell nyomorultnak lenned? • Negatív gondolkodás képessége • Aggály érlelése • Szorongásgyakorlatok • Témazáró feladatlap negatív gondol­kodásból Igaz, így, a vizsgaidőszak végén a fel­vételik után nem tűnik szükségesnek ef­féle „segítség”, mégis bátran ajánlom bárkinek aki szeretné ezek bármelyiké­nek, vagy esetleg az érettséginek a han­gulatát visszaidézni (már persze, azok­nak akik eljutottak az érettségig). Meg kell jegyeznünk, hogy a szerzők határozottan tagadják, hogy bármiféle anyagi vagy egyéb juttatást fogadtak volna el akár a pszichológusok, akár a pengegyártók szövetségétől, mégis az ol­vasónak előbb-utóbb meg kell barátkoz­nia a gondolattal hogy hamarosan vala­melyik fenn említett szerv szolgáltatása­ira szorul. A BMG gondozásában megjelent Natalia Oreiro (a Vad angyal című népszerű so­rozat főszereplőjének) lemeze és kazettá­ja a sorozat zenéjével. Kazettáját A helyes megfejtők között ki­sorsoljuk. E heti kérdésünk: e héten pénteken hányadik részénél tartott a sorozat? Múlt heti kérdésünkre: mekkora a Scooter rajongótábora, a helyes válasz a c., volt, mely szerint 250 ezren kedvelik a hamburgi fiúkat. A nyereményt a helyes választ beküldő Kozma István (Hernádkércs) nyerte. CSAK 10 Magyar diákok, akik itthon csak vendégek Szoros barátságok születtek Patakon, a Föld különböző pontjain élők közt Papp Sándor Sárospatak (ÉM) - Nyolc or­szágból harmincnégy diák. Ami közös bennük: családi ágon kötődnek a magyar nyelvhez. Három héten át adott otthont a Comenius Főiskola a 26. alka­lommal megrendezett Sárospa­taki Nyári Kollégium résztve­vőinek. A holnap véget érő nyelvi tábor feladatának tekin­ti, hogy az öt világrész magyar­ságának segítsen anyanyelve ápolásában, kultúrája megtar­tásában, magyarságtudata meg­őrzésében. Szükségszerű összetartás Nikolity Krisztina, Viktória és Sonia Orbán, valamint Demeter ZoltánFotó: Ifj. Horváth Ferenc- Nálunk, Erdélyben, a közel kétmilliós magyarságnak fontos a kulturális hagyományok meg­tartása, ápolása - mondja a ma­rosvásárhelyi Demetes Zoltán. - Ebben nagyrészt közrejátszik, hogy az ottani állam nem támo­gat minket, sőt éppen ellenkező­leg, ezért összetartónak kell len­nünk. Ebben a magyar nyelv van a legnagyobb segítségünkre. Örömmel vettük, hogy a magyar kormány támogatta az erdélyi magyar egyetem létrehozását. Mexikói - magyar lányok Sonia és Viktória Orbán a kali­forniai Santa darából érkezett, az USA-ba emigrált magyar apa és mexikói anya lányaiként. Ok nem beszélnek magyarul, de sze­retnék majd megtanulni apai anyanyelvűket is. - Santa dará­ban nincsen magyar kolónia - kezdi a beszámolót Sonia -, csak egy kis gyülekezet, amit egy ma­gyar lelkész vezet. Találkozókon szoktunk összejönni, melyek azért fontosak nekünk, mert legalább olyankor foglalkozni tudunk egy kicsit azzal az országgal és kultú­rával, amelyből édesapánk szár­mazik. Első - három évvel ezelőtti - Magyarországra látogatásom előtt nem sokat tudtam az ország­ról, azon kívül, hogy Európában van. Nagyobb városokra számítot­tam, meglepett, mennyi kis falu és természeti terület van itt, és az, hogy tiszta a levegő.- Első pillantásra senki sem gondolja rólam, hogy bennem európai vér csörgedezik, minden­ki mexikóinak néz - veszi át a szót Viktória -, én mégis büszke vagyok magyar származásomra. Mexikói édesanyánk is támogat minket ebben a maga módján, gyakran főz magyar szakács- könyvből magyar ételeket. Szim­patikusak a Magyarországon élő emberek, hiszen annak ellenére, hogy a magyaron kívül nem so­kan beszélnek más nyelveket, fontos nekik, hogy az ide látogató külföldiek jól érezzék magukat. Megszenvedett magyarság Nikolity Krisztina „zivataros” időket is átélt nemzetiségi ma­gyarként: Jugoszláviából jött Sá­rospatakra.- A jugoszláviai magyaroknak talán az anyanyelven történő ta­nulás okozza a legnagyobb gon­dot - panaszolja Kriszti -, hiszen még általános, illetve középisko­lában meg is oldható a dolog, de egyetemen egyáltalán nem tanul­hat közülünk senki magyarul. Az én otthonomban magyarnak lenni politikai okokból is nehéz, hiszen a legutóbbi balkáni hábo­rúban mi is kaptunk a bombák­ból, rendesen. Minthogy Magyar- ország átadta a légterét a NATO- nak, cseppet sem volt biztonsá­gos magyarnak lenni a válság idején. Mégsem gondolunk soha a családommal az anyaországba történő áttelepülésre, nem akar­tunk mindent hátrahagyni. A Sárospataki Nyári Kollégi­um résztvevői kérdésünkre egy­hangúlag állították, hogy a kül­földön élő magyarok és magyar származásúak számára megha­tározóan fontos ez a rendezvény, hiszen amellett, hogy átfogó ké­pet sikerült kapniuk a magyar­ság kulturális és nemzeti értéke­iről, barátságok születtek olyan magyarok közt, akik a Föld leg­különbözőbb pontjain élnek. A Tilos rádió nem félszemű kalóz Csupka Péter, Szél Miklós Miskolc (ÉM) A Tilos az a „kalózrádió", melynek úgy sikerült kitörnie az ismeret­lenségből - és nem utolsó­sorban az illegalitásból hogy megőrizte alapvető értékeit, melyekért szeretni lehet. A kilenc évvel ezelőtt kezdet­leges felszereléssel, de renge­teg ambícióval (intelligenciá­val, kitartással) rendelkező fi­atalok úgy érezték, hogy szá­mukra hiányzik valami a ha­zai rádiózásból. Nem várták meg, hogy valaki változtasson a helyzeten, ők maguk vették kézbe a dolgokat. Kezdetben alig voltak tucatnyian, céljuk soha nem a pénzkeresés volt, egyszerűen a véleményüket szerették volna kinyilvánítani, anélkül, hogy emiatt félniük kelljen. Céljuk egy olyan - nonprofit - rádió létrehozása volt, amely al­ternatív kultúrával, kisebbsé­gekről szóló kérdésekkel, és olyan témákkal foglalkozik, me­lyekről gyakran tudomást sem vettek az egyéb adók. „Tilosé- kat” mindig is ezek az „elad­hatatlan” témák érdekelték. Nincs még egy olyan magyar rá­dió, amely ilyen őszintén tár­gyalt volna élő adásban a homo- szexualitásról, politikáról, drog­ról vagy egyszerűen a zenéről. A Frekvenciagazdálkodási In­tézet - szorosan együttműködve a rendőrséggel - már a kezde­tekben megpróbálta őket felszá­molni, több ízben nyomozást folytattak ellenük. Lelkesedésü­ket azonban nem sikerült letör­ni, és az idő múlásával (kétév­nyi önkéntes hallgatás után) 1995. szeptember 1-jén mint nonprofit rádió kezdte meg legá­lis adását, ugyanazokkal a sza­bados elvekkel, mint kalózrádió korában. Rengeteg hazai és nemzetközi pályázat (többek között az Euró­pa Parlament támogatta 86 000 ECU-vel mint a demokráciafej­lesztés eszközét), segítségével már méltóbb körülmények kö­zött dolgozhatott saját stúdiójá­ban a több mint száz főre bővült stáb. Egy valami nem változott csak az évek folyamán: a mun­katársak még mindig ingyen dolgoznak, valamint továbbra sem hangzott el egyetlen perc reklám sem. Jelenleg saját zenei klubja a Trafó pincében (Bp. XI. Lüiom utca 41.) működik hetente. Nemzetközileg elismert DJ-ik (Palotai, Cadik, Mangó) pörge­tik a közönséget és a lemeze­ket, a Tilos Sátor kifejezés pe­dig biztosan minden fesztivál- látogatónak ismerősen hat. A rádió elérhető és hallgat­ható az interneten (www.ti- los.hu), ületve Budapesten a 98FM frekvencián hallható egészen augusztus 1-ig, ami­kor is ideiglenesen!?) megszű­nik sugárzási joga. Jelenleg heves harc folyik a rádióért, ezrek írják alá a petíciót, mégis könnyen előfordulhat, hogy a Tilos rádió ott folytat­ja, ahol kezdte: a tüosban. Mindenesetre: nekem a zene az életem Fáklya Adrienn Miskolc (ÉM) - Tehetséges, fi­atal srác. Klarinétot először 1990-ben fogott a kezébe édesapja tanácsára. Madaras Attila akkor még nem sejtet­te, hogy a zene lesz az élete. Mármint a színészet mellett □ Hogyan kerültél kapcsolatba a színészettel? • Budapesten rendezik meg minden éven az Angol Dráma­fesztivált. Három esztendővel ezelőtt a volt osztályommal részt vettünk rajta. Bejutottunk a döntőbe, és harmadikok lettünk. Annak ellenére, hogy a mi isko­lánkban se drámatagozat, se emelt szintű angol oktatás nem folyt. Sokat dobott az előadá­sainkon az élőzenével kombinált próza. No meg hozzá vagyunk szokva a színpadhoz. Másként mozog az ember, ha hozzászo­kott a szerepléshez. Abban az évben megkaptam a legjobb férfi főszereplő díját. Az idén pedig vendégszereplőként léptem fel Madaras Attila ugyanitt a volt iskolámmal. Az idén nem értünk el helyezést, mégis én kaptam meg a legjobb férfi mellékszereplő díját. Innen jött az ötlet, hogy próbálkoz­zam meg a Színművészeti Főis­kolával. Ám nekem a zene az életem. □ Szerinted mennyire elismert a zene manapság? • A zene szerintem mindenki­nél megvan. Az, más kérdés, hogy milyen zene. A komolyze­ne sajnos Magyarországon na­gyon a háttérben van. Németor­szágban például a városokban - ott már a 6-10 ezer fős helysége­ket is városnak nevezik - olyan hangversenyterem van, mint Magyarországon talán csak a Zeneakadémia. Ott rendkívül szeretik a komolyzenét. Persze ez az életszínvonal eltérésével is megokolható. Nyugaton nem­csak több pénze, de több ideje is van egy családnak a kultúrára. Mondhatnánk, hogy viszont ná­lunk már itt vannak a legújabb könnyűzenei számok, de nem ebben kellene mérni a „modern­séget”. Mert míg Nyugaton a könnyűzene és a komolyzene aránya körülbelül kiegyenlíti egymást, addig Magyarországon ez az arány 95:5. Hogy mennyire sikerül ezen változtatni, már rajtunk és az utánunk követke­ző generációkon múlik. □ Azokon, akiket tanítasz? • A megszerzett tudást próbá­lom visszaadni nekik. Hogy mennyire sikerül? - majd az idő eldönti. □ Az, hogy fiatal vagy, jelent e előnyt a tanítás terén, vagy a ze­nészekkel való kapcsolatodban? • Inkább hátrányt, mert még ke­vés a tapasztalatom. A fiatal nem tudatlan, csak még nincs a zene­művelésnek olyan szintjén, hogy el tudna helyezkedni egy szimfo­nikus zenekarban. Ez azonban némileg előny is, hiszen előttem az élet, tudok fejlődni. Neve: Madaras Attila Foglalkozása: zenetanár és kla­rinétművész Iskolái: Hermán Ottó Általános és Művészetoktatási Iskola, Ze­neművészeti Szákközépiskola Hangeszerei: klarinét, zongo­ra, furulya További tervei: Zeneművészeti Főiskola nappali vagy levelező szak (Miskolc), Színművészeti Főiskola színész szak (Buda­pest), folytatni a tanítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom