Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-27 / 174. szám

2000. július 27., csütörtök Gazdaság 7 HÍRCSOKOR • Bank Austria: marad a név. A hét ele­jén ismertté vált: a németországi székhe­lyű HypoVereinsbank és az ausztriai köz­pontú Bank Austria fúzióra készül. Ha­zánkban a Bank Austria név fog tovább élni, ezalatt a márkanév alatt egyesítik majd a Bank Austria Creditanstalt Rt. és a HypoVereinsbank egységeit. • Gyémánttilalom. Az Európai Unió csatla­kozik a Sierra Leonét sújtó nemzetközi gyé- mántimport-tilalomhoz. A tilalmat az ENSZ rendelte el három héttel ezelőtt, és minda­zon gyémántokra vonatkozik, amelyek nem rendelkeznek ENSZ hatósági igazolás­sal. A nagy nemzetközi gyémántkereskedő cégek maguk is lépéseket tesznek annak érdekében, hogy csak igazolható eredetű kövek kerülhessenek forgalomba, csök­kentve ezzel a feketekereskedelmet és há­borús konfliktus kirobbanásának veszélyét. • Ipar az euróövezetben. Májusban 0,8 százalékkal nőtt havi és 7,2 százalékkal éves szinten a 11 országot számláló euró­övezet összesített ipari termelése. Elem­zők előzetesen félszázalékos havi és 6,7 százalékos éves növekedést jósoltak. • Ingatlanalap. Nyílt végű ingatlanalapot indít a Reálszisztéma Befektetési Alapke­zelő Rt., a nyilvános jegyzés augusztus 1- jén kezdődik. Az alap portfolióját elsősor­ban budapesti belvárosi ingatlanokkal - lakásokkal, irodákkal - szándékoznak fel­tölteni, de esetenként a főváros vonzás- körzetében lévő telkek is bekerülhetnek az alapba. A Reálszisztémánál elsősorban az ingatlanok jó hasznosításából, tehát a bérbeadásból remélnek profitot, ugyanak­kor bíznak abban, hogy hosszú távon foly­tatódik az ingatlanok értéknövekedése. Civilek a munkaerőpiacon Miskolc (ÉM) - Jelentős szerepet játsza­nak a lassan javulni látszó megyei mun­kaerőpiaci helyzetben a civil szervezetek. Feladataikról, céljaikról és lehetőségeik­ről számoltak be ez év április 18-án Mis­kolcon tartott konferencián. Az előadások szerkesztett változata most kis kötetben is hozzáférhető. Az érdeklődők a kiadványban olvashat­nak többek között a Kazincbarcikai Álláskeresők és Munkanélküliek Egyesü­letének, a Miskolci Humán Szolgálat Ala­pítványnak, Miskolci Civil Háznak, a Sor­sokért Alapítvány, a Mozgássérültek és Barátaik Miskolci Egyesületének munká­járól, eredményeiről. A konferencián je­len voltak a foglalkoztatás kérdéseit kuta­tó, elemző szakemberek is, akik országos áttekintést nyújtottak arról, milyen támo­gatásokban részesülhetnek a szervezetek, illetve, hogy milyen módon tehető hatéko­nyabbá a közhasznú szervezetek működé­se. A kiadvány a miskolci Tudomány és Technika Házában szerezhető be. Hasznosításra váró sokmilliós bányavagyon A bányák megszűnésével párhuzamosan csak vontatottan létesülnek új munkahelyek Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Közel két éven át tartó bányabezárási folya­mat ér véget szeptember 30- ával, amikor Királdon is meg­szűnik a mélyművelésű szén­bánya. Mi lesz ezek után a nem igazán könnyen haszno­sítható, de mégiscsak létező néhány 100 millió forintos bányavagyonnal? - kérdeztük Zambó Pétertől, a Borsodi Bá- nyavagyon-Hasznosító Rt. ve­zérigazgatójától . Egy tavaly, 2163/1999. számon jegyzett kormányhatározat ren­delkezett arról, hogy a két bányá­ból kikerülő emberek a magyar- országi átlagos végkielégítést jó­val meghaladó újrakezdési támo­gatást kapjanak. Ennek többek között előfeltétele, hogy az érin­tettek részt vegyenek a megyei munkaügyi központ által szerve­zett tanfolyamokon, amelyeken az elkövetkező időszakra kaptak, illetve kapnak tanácsokat ahhoz, hogyan oldják meg problémáikat. .............................. Célratörő központi tá­mogatás nél­kül az ered­mények még váratnak ma­gunkra Zambó Péter Ez az átlagosan 17-18 havi át­lagkeresetnek megfelelő összeg elegendő lehet a pillanatnyi eg­zisztenciális problémák megoldá­sához, de a mai viszonyok között csak nehezen használható fel új vállalkozások indításához. A leépítés a kormányhatározat szerbit halad, viszont ezzel a fo­lyamattal nem tartott lépést az új munkahelyek teremtése. „Dicséretet kaptunk”- Minket elvileg semmi sem köte­lez arra, hogy új munkahelyekről gondoskodjunk, és hogy azon tör­jük a fejünket, miként lehetne ezeket a komoly kistérségi prob­lémákat a leghumánusabban, jő hatékonysággal kezelni - fejtette ki Zambó Péter. - A bányász tra­dícióktól és a morális késztetés­től indíttatva azonban kidolgoz­tunk jónéhány projektet, melyek megvalósulása jótékonyan hatna az érintett térségben élőkre. Elis­merést és dicséretet kaptak a problémamegoldásra kidolgozott elképzeléseink, terveink, de cél­ratörő központi támogatás nélkül az eredmények még váratnak magunkra. Kudarcaink ellenére nem adtuk fel, hogy valamiféle életformát megtartsunk, illetve új életet leheljünk ezekbe a bá­nyászok lakta vidékekbe. Tervek és valóság- Feketevölgyön az irodaházat in­kubátorházként képzeljük el, amelyben irattár foglalná el az alsó két szintet, legfelül pedig a diákturizmust szolgáló turista- szállást alakítanánk ki, tekintet­tel Aggtelek közelségére. Itt kap­na helyet a környéken termő gyógynövényekre építve egy be­gyűjtő, szárító, feldolgozó és cso­magoló üzem. Gondolkodunk kecskesajt-feldolgozó létesítésén is. A külszínen lévő épületegyüt­tesben, az önkormányzatokkal összefogva vállalkozói parkot ter­vezünk, benne 8-10 kisebb telep­helyet a betelepülni szándékozók­nak - sorolta. Putnokon már megalakult Int- remetál néven egy fémszerkezeti gyártással foglalkozó vállalkozás. A szerződés aláírásánál tart a Gömör Unió Kft. létrehozása, amelyik kezdetben kerékpárváza­kat, később kész kerékpárokat ál­lít elő. A Gömör Szénker Kft. la­kossági szén termelésével, keres­kedelemmel és építőipari keres­kedelemmel foglalkozna. Részt kívánnak venni az aggteleki cseppkőbarlang rekonstrukciójá­ban. Foglalkoznak még a kohá­szat és bányászat által megritkí­tott erdők újratelepítésében való részvétel tervével is. | Szerény biztonság ^ - Egyelőre még optimista va­-£ gyök, bár. az ehnúlt egyévben az optimizmusom realizmusba csa­| pott át. Ha a bányászatból kike- rült mintegy 1800-2000 ember 20-30 százalékának intézménye­sen meg tudjuk oldani a további sorsát, akkor már európai mércé­vel mérve is nagyon jó arányt tu­dunk elérni - veszi számba a ve­zérigazgató. - Hozzá kell azonban tennem, hogy a bányában több évtizedet lehúzó dolgozók többsé­génél kialakulhatott olyan egész­ségkárosodás, amivel jogosultsá­got szerezhetnek a rokkant nyug­díjra. Ez nem túl szívderítő meg­oldás ugyan, de egyfajta szerény létbiztonságot jelent a számukra. A bányavagyon-hasznosító rég­óta dédelgetett terve, hogy terü­letén egy modellértékű környe­zetvédelmi központot hozzon lét­re - brüsszeli támogatással. Sze­retnék emellett a Vadna melletti külszíni bánya területén kialakí­tott tó hasznosítását rövid időn belül megoldani. Turisztikai köz­pontot, horgászati centrumot ala­kítanak ki, s talán ezzel is sike­rül majd bebizonyítaniuk, hogy a bányászkodás után is lehet a tér­ségben élet. Szabadalmi oltalom: egyre több a külföldi igény Budapest (MTI) - A szabadal­mi oltalmat igénylő bejelen­tések száma idén az első hat hónapban 2469-re emelke­dett, míg tavaly félév végén még 2183 volt. A Magyar Szabadalmi Hivatal által készített iparjogvédelmi statisztikáról Posteinerné Toldi Márta elnökhelyettes elmondta: a magyarországi bejelentések száma a tavalyi 348-cal szem­ben az idén 402, amelyek közül 312 származik egyéni bejelen­tőktől.- A bejelentési aktivitás folya­matos növekedése a piacgazda­ság kiépülése miatt főleg a kül­földi cégeknek köszönhető - mu­tatott rá Posteinerné Toldi Már­ta, hozzátéve: tavaly a szabadal­mat igénylő külföldiek'65 száza­léka jelölte meg Magyarországot is a kizárólagos jog megszerzése érdekében. Az elnökhelyettes szerint a ma­gyar cégek aránya azért is csök­ken, mert egyre nagyobb hánya­duk kerül külföldi tulajdonba. A jelenleg érvényben lévő sza­badalmakról az elnökhelyettes beszámolt arról, hogy a szabadal­mak száma eléri a 11 ezret, ame­lyekből csupán 26 százalék szár­mazik magyar bejelentőtől. A szabadalmak 18-18 százaléka az Amerikai Egyesült Államokhoz és Németországhoz, 6-6 százalék Franciaországhoz, valamint Ja­pánhoz, 5 százalék Svájchoz, a fennmaradó 6 százalék pedig egyéb külföldi országhoz kötődik. Toldi Márta elmondta: egy sza­badalmi oltalom eljárási díja egy külföldi bejelentőnek 20 ezer forintjába kerül, amelynek fenn­tartása az első öt évre 30 ezer fo­rint. A magyar bejelentők az ár negyedét fizetik, ezzel is ösztö­nözve a hazai bejelentési aktivi­tás növelését. A benyújtott védjegybejelenté­sek száma 2000. első félévében 3497 volt, 340-nel több, mint az előző év azonos időszakában. Javasolt súlyozás a portfolióban Társaság Záróár (forint) Javaslat Antenna 6990H.T./R.T. Túlsúlyozás BorsodChem 9100H.T./R.T. Túlsúlyozás Danubius 5400H.T./R.T. Túlsúlyozás Démász 15 100 Semleges Egis12 400Semleges Graboplast 2580 Semleges Gaphisoft 5000Semleges Matáv 1938Túlsúlyozás Mezőgép1750 Alulsúlyozás Mól 3805 Semleges NABI 5960 Túlsúlyozás OTP 15 005 Túlsúlyozás Pannonplast 6155 H.T./R.T. Túlsúlyozás Prímagáz 1810 Alulsúlyozás Pick 9000 H.T./R.T. Túlsúlyozás Rába 2215 Semleges Richter 14 150 H.T./R.T. Túlsúlyozás Synergon 2450 Semleges TVK 3795 H.T./R.T. Túlsúlyozás Zalakerámia 2750 H.T./R.T. Túlsúlyozás Tőzsdeindex (BUX) 8474,2 Magyarázat:- H.T./R.T. Túlsúlyozás: hosszabb/rövidebb távra a pa­pír portfólió-részarányának növelése- Alulsúlyozás: a papír protfolió-részarányának csök­kentése A portfólió-kialakltásánál javasolt súlyozás a Német Befektetési Rt. elemzése alapján készült, mely nem jelent vételre, ill. eladásra való felhívást! Védett lett a Bánkúd 1201-es Martonvásár (MTI) - Megha­tározták, elkülönítették és szabadalommal levédték az egykor világhírű Bánkúti 1201 búzafajta kiváló minő­ségét biztosító, s más búza­fajtában ki nem mutatható génjét az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintéze­tének tudományos kutatói. A tudományos eredmény lehető­vé teszi, hogy az 1931-től min­tegy három évtizeden keresztül termesztett kenyérgabona kima­gasló minőségét - magas fehérje- tartalmát, jó fehérjeminőségét, kiváló sütő- és malomipari érté­két - a biotechnológiai kutatá­sok alkalmazásával beépítsék az új intenzív martonvásári búza­fajtákba. Azaz elérjék, hogy a jö­vőben előállított búzák a Bánkú­ti 1201-hez hasonló minőségűek, de annál bőtermőbbek legyenek, s hosszútávon tovább növeljék a magyar búza nemzetközi ver­senyképességét. A mielőbbi alkalmazás azért is fontos volna, mert az Európai Unió éppen a közelmúltban emelte fel 250 ezer tonnáról 400 ezer tonnára a magyar búzakvó­tát, elismerve fajtáink jó minő­ségét - mondta el Bedő Zoltán, az intézet igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom