Észak-Magyarország, 2000. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-27 / 174. szám
2000. július 27. csütörtök ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 'i Aktuális 3 Rendőr-finánc alapszerződés-kiegészítés Miskolc (ÉM - PT) - A Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Parancsnoksága (VPÉRP) az idén már több milliárd forint nagyságrendben derített fel a jövedéki törvénnyel összefüggő törvénytelenségeket, és szabott ki jövedéki bírságot az érintettekre. Erről Rozsnyai Géza alezredes, a VPÉRP parancsnoka beszélt tegnap délelőtt a Megyei Rendőr-főkapitányságon (MRFK), ahol a társszerv vezetőjével, dr. Berta László dandártábornok, megyei rendőrfőkapitánnyal aláírták a testületeik között már korábban megkötött szerződés kiegészítő passzusait. Az eredeti megállapodás kiegészítésére azért került sor, mert augusztus l-jétől a bor jövedékiadó- és engedélyköteles terméknek számít majd, és erre az áruféleségre is kiterjed majd a rendőrség figyelme a jövőben a közúti és egyéb ellenőrzések során. A megállapodást kötő felek közös akciócsoportot hoztak létre, amelyben rendőrök és pénzügyőrök együtt hajtanak végre feladatokat. A csoport meglepetésszerűen és rendszeresen folytat majd ellenőrzéseket. Az együttes fellépés során - hangsúlyozzák a társszervek - a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a borra - mint jövedéki termékkörbe tartozó áruval - való visszaélések megakadályozására. Az ellenőrizetlen forrásból származó, és jogellenesen forgalomba hozott vagy árusított adózatlan bor eladásából ugyanis a feketegazdaság jelentős jövedelmet szerez magának. Rozsnyai Géza (balra) és dr. Berta László Mentesítő vonatok a Balaton-átúszóversenyre Miskolc (ÉM) - A Mávinform közli, hogy július 29-én, a szombaton megrendezésre kerülő Balaton-átúszóversenyre - az utazók könnyebb eljutása érdekében - a MÁV mentesítő vonatokat közlekedtet. Budapestről, a Déli pályaudvarról 7.00 órakor indul, Révfülöpre 9.56 órakor érkezik. Visszaútban ugyancsak szombaton Révfülöpről 18.07 órakor indul mentesítő vonat, a Déli pályaudvarra 20.58 órára fut be. Ahol a madár is jár Miskolc (ÉM) - Tegnap röpke és még annál is nemhivatalosabb látogatásra szerkesztőségünkbe érkezett a felvételünkön látható fecske. A belvárosi szmognak teljesen ellenálló, szemmel láthatólag abszolút urbanizálódott nyári vendég a nyitott ablak üvegtáblájának ütődve száguldott be az Észak-Magyarország munkatársai közé, majd a koppanástól elkábult tollas, riadtan pihegve fogadta a toliforgatók simogatásait. A villámlátogatás végén a pici fecske saját szárnyain távozott lapunktól. Váratlan vendégünk Fotó: Vajda János Felére csökkent a város szomja Ha csökkent is, végleg nem szűnt meg szomjunk Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - BAL) - A nyolcvanas évek óta az éves átlagfogyasztás az ivóvíz esetében felére esett vissza. Ez a vízár növekedésének tudható be, szakmailag ugyanakkor örvendetes, hogy az emberek ésszerű takarékoskodásra tértek át. A megyeszékhely ivóvize hosszú távon, minden körülmények között biztosított - állítja a Miskolci Vízmű Rt. illetékes vezetője. A szolgáltató saját kútjai révén képes ellátni a települést, ha mégsem, adott a lehetőség, hogy a regionális vízműtől vizet vásároljon. Az elmúlt évtizedben így egyszer sem volt szükség korlátozás bevezetésére, még 1994-ben sem, amikor a mostanihoz hasonló szárazság jellemezte a nyarat. Pedig kánikulában, különösen a locsolás következtében, megemelkedik a fogyasztás, de nem drámai mértékben: az év más szakában mért napi 50 ezer köbméterhez képest legfeljebb 10 ezer köbméterrel. Köszönhetően annak - magyarázta érdeklődésünkre a szakember -, hogy, mióta nem olcsó a víz, mindenki igyekszik takarékoskodni.- Ezt kedvező tendenciaként kell értékelnünk: a víz kincs, amire vigyázni kell. Napjainkban a természetbe visszajutó víz már jóval tisztább: a Sajón horgászni lehet, ami tíz éve elképzelhetetlen lett volna - emlékeztetett Együd István. Az is az ésszerű vízhasználatra ösztönzi a fogyasztókat, hogy elterjedtek a lakótelepi lakásokba szerelt vízórák, az úgynevezett mellékmérők: ezek száma immár 80 ezer. A családi házakban, illetve az intézményeknél használt főmérők száma több mint 27 ezer. Ily módon a városban működő ivóvízcsapok mennyisége közel másfélszáz ezerre tehető. További vizvételi helyet jelentenek a közkifolyók: a Miskolc közterületein található 400 utcai csap, tucatnyi szökőkút és ivókút, valamint az 1600 tűzcsap. Az ezeken átfolyó folyadékmennyiség nehezebben megbecsülhető, ráadásul a víz ellenértékének csak kis része folyik be: az utcai csapnál (például a Ruzsinszőlőn, illetve a főbb kirándulóhelyek közelében) mar- monkannát teletöltő telektulajdonosnak, kulacsát megmerítő kirándulónak értelemszerűen nem számlázhat a Mivíz. Az ilyen „fogyasztó nélküli fogyasztásért” az önkormányzat átalányt fizet saját cégének. A közkifolyók száma egyébként folyamatosan csökken, hiszen a társaságnak ott kötelező ilyet üzemben tartania, ahol 150 méteren belül nincs regisztrált fogyasztó. Ahogy utóbbiak köre bűvül, sorban szerelik le az utcai csapokat (néhány évvel ezelőtt kampányszerűen szüntettek meg egy sor ejektoros kutat, azóta évente egyet-kettőt). „Területfeltöltés” baráti alapon Miskolc (ÉM - PT) - A törmelékkel teli teherautó nyomába szegődtem, hogy megnézzem: hova üríti rakományát a sofőr. A Nádasréten, ahol megszabadult terhétől azonban valóságos szemétdomb fogadott. A környezetvédelmi szakember szerint az illegális szemétlerakók azon kívül, hogy veszélyeztetik az élővilágot, és benne természetesen az embert is, busás haszonnal kecsegtetnek. A hulladékszállítást felvállaló fuvarozó ugyanis kifizetteti a depózás költségeit. Pedig azért nem ad egy vasat sem, hiszen nem a legális telepen helyezi el a rakományt, hanem szerteszét a város területén. Kiss Péter szerint ez a tevékenység már üzleti méreteket öltött a városban. Ezért minden lehetséges eszközzel fel kell ellen lépni. A jövőben az önkormányzat, a közterületfelügyelők, a rendőrség segítségét kérve sokkal több ellenőrzést végeznek majd. A gyanús rakományú autókat többször ellenőrzik, és ha kell eljárnak a feketemunkát vállalókkal szemben. A városatya által elmondottakat szembesítettük a konkrét ügyben érintett szereplőkkel, az ingatlan tulajdonosával és az egyik szállító vállalkozóval is. Nekik azonban merőben eltér erről a véleményük. A földtulajdonos azt állítja, hogy csupán a 36 hektáros területének nagyobb hányadát kitevő mocsaras részét kívánja feltöltetni. De nem szeméttel, hanem földdel és építési törmelékkel. „Nem állhatok mindig a területen hogy nézzem, kik azok, akik szemet raknak le ide. Lekeríteni pedig nem tudom a hatalmas területet.” - érvel. Mentségéül adja elő azt is, hogy mély árkot ásatott a telke mellett, de azt is telehordták szeméttel „valakik”, és bejárnak a területre. „Nemcsak hozzám, hanem a mellettem lévő telekre is hordja boldog-boldogtalan a szemetét, de én ezt nem tudom megakadályozni. Miért rajtam akarják ezt számon kérni?” - mondja kissé indulatosan. - „Én arra adtam megbízást egy fuvarozónak, hogy földet és építési törmeléket hozzon ide a feltöltés gyanánt. Másra nem.” - szögezi le. Majd lezártnak tekintve beszélgetésünket ennyit mond: „Különben is, már szóban eladtam a területet. Meg a rendőröknek odaadtam azoknak a teherautóknak a rendszámát, akik ide szemetet hoztak.” Úgy tűnik, a területgazda ezzel számára befejezettnek tekinti az ügyet. A helyszínen talált fuvarozó cég egyikének tulajdonosa sem érti, miért kell foglalkozni az üggyel. Ráadásul sértve érzi magát a rendőri intézkedés miatt is. - Miért hozták a nyakunkra a rendőröket? Papirom van róla, hogy a terület gazdája megbízott földszállítással. Én ennek teszek eleget. De szemetet nem fuvaroztam - állítja. A személyiségi jogainak, cége jó hírnevének érdekében nevének elhallgatását kérő árufuvarozó azonban annyit elismer, hogy azok, akik hulladékot raknak le a hivatalos depóban, fizetniük kell érte. Amikor pedig megkérdeztük tőle, hogy mi ebben neki az üzlet, hogy - állítása szerint - ingyen ideszállítja a földet, csak annyit mond: - Éz csak rám tartozik. Nincs ebben semmi törvénytelen. Majd hozzáteszi, a fuvar szabadáras. - Mindenki any- nyit kaphat érte, amennyiben megállapodnak azzal, aki el akarja szállíttatni a hulladékot. Az illegális hulladéklerakókra történő szállítások megakadályozására egyébként a magát szemétszállításban tisztának valló vállalkozó azt tanácsolná a városvezetésnek, hogy a lakosság kommunális szemetének lerakását térítésmentesen kellene megengedni a legális depóban. „Ez bevételkiesést jelenthetne a hulladékgazdálkodási cégnek, de senki nem kényszerülne arra, hogy a dugi helyeken elszórja szemetét.” MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: A HUSAREMELESROL N em értek egyet ezzel a döntéssel. Biztos, hogy a kereslet csökken majd, és valószínű, hogy a felvásárlói árakat nem emelik. Ezentúl jobban meggondolom, milyen húst eszek - azt hiszem inkább a baromfit részesítem előnyben. Általában a lakóhelyemhez közeli húsipar boltjában vásárolok, a megbízható minőség miatt. Csete Sándor (58), köztisztviselő A kérdés az: a mi fizetésünket mikor emelik az árakhoz?! Sertéshús helyett inkább gombából vagy valami olcsóbb húsból főzök. Vásárolni csak hétvégén tudok, így a közeli kisboltba járok. Ma már sajnos úgy sem takarékoskodhatunk a pénzzel, mint régen: nem tudunk „bespájzolni” az élelmiszerekből... Benkéné Groff Judit (36), közalkalmazott F alun lakunk, ezért nem gond a húsvásárlás. A szüléinktől is kapunk segítséget. A boltba egyébként a feleségem jár, így nem vagyok naprakész az árakból. Én csak azt érzem, hogy egyre többet kell dolgoznom, hogy megéljünk. Azt viszont tudom: érdemesebb a húst (is) nagyobb bevásárlóközpontban venni, ott olcsóbb. Füredel Zsolt (29), épületasztalos M i szerencsések vagyunk ebből a szempontból. Disznókat tartunk, így van annyi hús, amennyi elég a családnak. Ha mégis elfogy, bemegyünk Miskolcra az egyik bevásárlóközpontba. A kismalac is drágább lett - ha nem mi termelnék a takarmánynak valót, akkor már a sertésnevelés sem lenne olcsóbb, „készen” vennénk a húst. Szabados BAuntné (50), nyugdíjas A szüleimnél lakom, így nem én veszem a húst. De az élelmiszerboltban mindig hozzám jönnek a vevők panaszkodni. Mintha én tehetnék róla... A legtöbb reklamációt akkor kapom, ha már négy számjegyű lesz egy felvágott ára. Sőt, ha itt, Mályiban máshol drágábban kapnak valamit, akkor is én hallgatom, hogy milyen sokba kerül minden... Pataky Adrienn (21), egyetemista és boltvezető