Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-05 / 130. szám
2000. június 5., hétfő fám-tmíimmM # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Gömöri hagyományok. Gömöri és Ózd környéki népi hagyományokról beszélgetnek dr. Ujváry Zoltán néprajzkutatóval az ózdi városi könyvtárban június 8-án, csütörtökön délután 4 órakor. • Rendhagyó irodalomóra. Fa leszek, ha fának vagy virága címmel rendhagyó irodalomórát tart Ludvig József és Ötvös Éva előadóművész a szendrői Közművelődési Központ Könyvtárában június 6-án, kedden délelőtt háromnegyed 12-től. Könyvtárosok tanácskozása Sárospatak, Szerencs (ÉM) - A Határon- túli Magyar Könyvtárosok VI. Zempléni Nemzetközi Tanácskozását rendezi meg június 5-6-án a sárospataki Városi Könyvtár és a szerencsi Városi Kulturális Központ. A nyitónapon délelőtt 11 órakor kezdődik a szakmai tanácskozó Sárospatakon. Az előadások középpontjában a magyar könyvtári szaksajtó áll. A résztvevők rögtön a legilletékesebbekhez, a szaklapok fő- szerkesztőihez intézhetik kérdéseiket. Másnap Szerencsen folytatódik a konferencia délelőtt 10 órától. Ezen az ülésen több, a könyvtárosok munkáját segítő új kiadványt mutatnak be határon túli és hazai szerzők tollából. A Bodrogköz eseményvilága Halász Magdolna Zemplén egyik legszebb, vadregényes része a Bodrogköz, amely történelmében, irodalmában, hagyományaiban és művészetében igen gazdag múlttal rendelkező tájegység. A népszerű és sokoldalú Tamás Erzsébet legújabb kötetében dokumentumok, levéltári források és élő személyek visszaemlékezéseinek felhasználásával adja közre „A Bodrogköz esemény világát a honfoglalástól napjainkig”. A formai megjelenítésében ízléses, tartalmában sokszínű, illusztrációkban igen gazdag könyv a Bodrogköz ezeréves történetének „tárháza”. A szerző a nagy gondossággal összegyűjtött ismeretanyagot igényes szerkesztőmunkával, olvasmányos formában, két nagy fejezetre tagolva állította össze. Az első részben felelevenedik a „dicső múlt”. Szemelvények formájában olvashatunk honszerző őseinkről, a magyar uralkodóház eredetéről, a honfoglalásról, a Bodrogköz honfoglaláskori történelmi eseményeiről. Rövid, tömör tanulmányok és képek segítségével tanulmányozhatjuk a honfoglaló törzsek életét, nyelvhasználatukat, öltözetüket, munka- és háztartási eszközeiket, harcmodorukat és temetkezési szokásaikat. A Bodrogköz életének plasztikus bemutatását a kiadvány második fejezete tartalmazza. Először a tájegység jellemzőit, majd a bodrogközi településnevek eredetét tanulmányozhatjuk. Ezután különösen értékes statisztikai adatokat találunk a kötetben (a 14. századtól napjainkig) Zemplén és a Bodrogköz népességszámának alakulásáról. Jelenlegi aktualitása mellett tanulságos és értékes „A Bodrogköz nagy árvizei” című írás, amely eddig nem publikált források alapján vázolja fel a környék pusztító árvizeinek történetét, az itt élők küzdelmeit az árral, és a közel 600 évszázados árvízvédelmi erőfeszítéseket is. Példaértékű a tájegység főbb történelmi eseményeinek kronológiája, és az azt követő két tanulmány, amely 1900-tól napjainkig a gazdasági élet nehézségeit, gondjait, a hátrányos helyzetet, de az eredményeit is elemzi. A dicső múlt, a gondokkal és nehézségekkel teli jelen egy reményteljesebb jövőt sejtet. A millennium tiszteletére kiadott kötetben való eligazodást a fejezetek elején lévő tartalomjegyzék segítheti. Tamás Erzsébet könyvét ajánlhatjuk a környék lakóinak, helytörténészeknek, kutatóknak és e tájegység iránt érdeklődőknek. Igazi ünnep lett az idei könyvhét Miskolc (ÉM - CsM) - Hogy pontosan mennyi fogyott az 1432 forintos átlagáron megjelent 178 könyvheti, és különösen a listán kívüli könyvekből, nem tudható. Ami biztos: a tavalyinál jobban sikerült az idei könyvünnep. A miskolci könyvtéren az első napon a tavalyinak háromszorosát forgalmazták a sátrat verők, és biztos, hogy ebben komoly szerepe volt a mostani csalogató napsütésnek a tavalyi cudar idővel szemben. Vagy például a szép hangú gimnazistáknak, akik produkciójukkal megállásra, és köz vetve böngészésre, vásárlásra késztették a járókelőket. De nemcsak a szombaton bezárt könyvvásárt, a könyvhét egyéb rendezvényeit is komoly érdeklődés kísérte, és valószínűleg kíséri még ezen a héten is. így nyugodtan leírhatjuk: valódi ünnep lett az ide ünnepi könyvhét. Mi sok, mi szép Az anyagi kondíciók alig változtak tavaly óta. A könyvheti kiadványok átlagosan 1432 forintba Nehéz volt a választás a bőséges kínálatbólFotó: Bujdos Tibor kerültek (tavaly 1400), a legolcsóbb kötet 500 (tavaly 480), a legdrágább pedig 9900 forintba (tavaly 7900-ba). Igaz, a legolcsóbbnál olcsóbb is volt, a Bíbor Kiadó - amelyik csak bemutatni hozta el kiadványait, ám eladás lett a vége - A mi városunk, Miskolc című könyvét 350-ért kínálta.- Úgy kétezerért - válaszolja egy nézelődő hölgy a könyvtéren a kérdésre, mennyiért tervezi a vásárlást. Minden évben eljön a könyvvásárra, és körülbelül ilyen nagyságrendben vásárol - mint mondja, vagy egy szép, vagy két egyszerűbb kivitelű, de érdekes kiadványra telik belőle. Egy fiatal pár viszont igazi szép könyvet csak a régiek között talál magának. Más még kézbe venni is, mondják, és persze megvenni is, hiszen az, hogy így 800 forintért négy Molnár Ferenc-könyvet vehettek, önmagáért beszél. Kortárskereslet A könyvünnep mégis ismét a kortárs magyar irodalomé. Fogyott szépen a Szép versek és a Körkép, keresték, szinte természetes módon, a médiából ismert személyiségek könyveit, például Bácher Ivánét, Vitray Tamásét, a már korábban megjelent Ke- pes-könyvet és a Lengyel-Várszegi munkát, kezdi az összegzést Szabó Lajosné, a Bibliofil Kft. miskolci Kazinczy Könyvesboltjának vezetője. De érdemes még folytatni a névsort, hiszen korábban előfordult, hogy csak a külföldi neves írók munkái kerültek az érdeklődés középpontjába. Most viszont örömmel vették észre és meg például Esz- terházy és Spiró, Janikovszky, Lator és Parti Nagy munkáit is az olvasók. Suliexpo-díjas kódex és kumiszrecept Kázsmárk, Szentistván és Tállya is díjat kapott az országos pályázaton Tállya (ÉM - SFL) - Az ország valamennyi általános iskolájából várták a pályaműveket a Nyíregyháza-Sósfürdőn működő Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ által szervezett Suliexpóra. Megyénkből Kázsmárk, Szentistván és Tállya díjjal tért haza. Az évenként megtartott Suliexpóra az idén tizenhárom kategóriában írtak ki pályázatot a program szervezői. Az ország valamennyi általános iskolájából igen nagy számban érkeztek a pályaművek, sőt, nemcsak hazánk területéről, de a határainkon túl működő magyar ajkú általános iskolákból is. A tizenhárom fogalomkör rendkívül változatos feladatokat tartalmazott, de a fókuszban magyarságunk történelme állt. A gyerekek készíthettek kódexeket, maketteket, írhattak monográfiát településükről és intézményükről, tervezhettek közlekedési és használati eszközöket, bármit, ami a Kár- pát-mendencét jellemzi, gyűjthet- tek régi magyar recepteket, és még lehetne sorolni. A háromnapos rendezvényen, amely kapcsolódott a gyermeknaphoz, a tanulók „élőben” mutathatták be művészeti és nép- művészeti ambícióikat, szavalhattak, mondhattak prózát, szerepelhettek hangszerekkel mint szólisták, de a három színpadon felléphettek bűvészek, parodis- ták, modern- és formációs táncosok is. Előadásaikkal bemutathatták a nagy felfedezések korát, a lovagi tornák hangulatát, a kultikus szertartások világát. A szakemberekből álló zsűri a harmadik nap végén értékelte a produkciókat, illetve eredményt hirdetett a beküldött pályázati anyagokat illetően. Megyénkből három intézmény kapta meg a Suliexpo 2000 díját. A kázsmárki Fogarasi János Általános Iskola tanulói kódexet írtak, míg a szentisváni általános iskola és a tállyai Zempléni Árpád Általános Iskola tanulói régi magyar ételek leírásából készítettek összeállítást. A beküldött receptekből a Suliexpo 2000 házigazdái könyvet szerkesztettek, amelyet, túl a pénzjutalmakon, megkapnak az érintett iskolák. Mátyás-mondák drámai keretben Új magyar ifjúsági színjáték született a Diósgyőri várban Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Nem sokat tudunk arról, hogy Mátyás király miként múlatta az időt a Diósgyőri vár falai között egy-egy vadászat után. Talán ezért nem is erről, hanem a fiatal Hunyadiakról szól a várjátékok alatt bemutatott ifjúsági játék. Kevés olyan fejezete van a magyar történelemnek, amelyről igazán jóízűen lehetne anekdo- tázni: valamilyen baljós árnyék majd’ mindig rávetül a történetekre, amint a diósgyőri várjátékok keretében bemutatott A két Hunyadi című ifjúsági előadásban feldolgozott mondákra. Thu- róczy Katalin történelmi játéka a két elfogott Hunyadi-fiúról szól, akik a budai várbörtönben ítéletre várnak. Egy törött varázstükör segítségével hűséges állataik, a holló és László paripája nyelvét is megértik, s Mátyás kedvesével, Andulkával együtt színjátékkal próbálják oldani a rabság és az ítéletre várakozás feszültségét. A vidám epizódokban elképzelik - sejtve, hogy Lászlóra halál vár -, milyen király is lesz Mátyásból. A játék lecke és vizsga is egyben Mátyás számára - a történetek abban segítenek, hogy a legkülönösebb helyzetekben is igazságosan döntsön. Mátyás-mondák füzérét kínálja tehát az előadás: egymás után sorjáznak a jól ismert mesék az igazmondó juhászról, a cinkotai kántorról, Mátyás bolondjáról, az álruhát öltő király kalandjairól. Ám az egyébként vidám történetek - anélkül, hogy humoruk A premier szereplői erejét vesztenék - itt a keretjáték révén furcsa fénytörést kapnak. Minden résztvevő érzi a különös komédia felelősségét, s a történetekben is hangsúlyt kap - gyilkosságok, lefej eztetések kapcsán - a fenyegetettség érzése' Miközben egyik mondából a másikba váltunk, egy-egy elkomoruló tekintet jelzi a drámai véget. Bár a történeteket átkötő rövidke jelenetek ügyesen fűzik tovább a mesék fonalát, s jó rit- musúak a mondafeldolgozások is, valahogy egy idő után mégsem éreztük azt a drámai feszültséget, lendületet, ami végig magával ragadná a nézőt. Pedig Lengyel Pál és munkatársai a részletekre is odafigyelő, kidolgozott előadást hoztak létre, amelyben nem a látványos díszletekkel, jelmezekkel kápráztatják el a nagyérdeműt, hanem az ötletességgel - miként lehet játszani, színházat varázsolni néhány tárggyal, ruhadarabbal. Szellemes például, ahogyan a jelmeztervező Haamer Andrea egy-egy ruhadarab kifordításával, átkötésével más figurát teremt. S végig bírják az alakváltást a szereplők. Á Kancát nagyon találó mozgással megformáló Lóránt Krisztina és a hollót játszó Gőz István bravúrosan jeleníti meg az állati karaktereket is. Lászlóként Sípos Fotó: Dobos Klára Imre, Mátyásként Vida Péter illetve mindkettejük szerepét felváltva játszó Blazsovszky Ákos és Andulkaként Soltész Erzsébet a mondákban erőteljesebb vonásokkal rajzolják meg a különböző figurákat, a keretjátékbán finomabb eszközökkel éreztetik az alaphelyzet komorságát. Az előadás többszörösen is hiánypótló: nemcsak a színpadjainkon sajnálatosan ritkán látható történelmi tárgyú ifjúsági darab született, de a produkció arra a fajta - szintén hiánycikknek mondható - gyermekszív házra is példát mutat, amely elsősorban a néző fantáziájára, játékosságára épít.
