Észak-Magyarország, 2000. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-15 / 138. szám

Az Eszak-Nlagyarország melléklete június 15, Listán innen, listán túl... Méhes László mehes@iscomp.hu A társasági adóbevallások leadásától még belátható időn belül jelentkezik idén TOP 60 kiadványával az Észak- Magyarország. A melléklet előkészítéseként május elején közel 300 kérdőívet juttatunk el a leg­alább 50 főt foglalkoztató, Borsod-Abaúj- Zemplén megyei székhelyű cégekhez. A társasági adóbevallás beadásával azo­nos, május 31-i határidőre a megkereset­tek közül 60 gazdasági társaság válaszolt, azaz - a tavalyi évhez hasonlóan - minden ötödik megkérdezett gondolta úgy, hogy részese kíván lenni a nyilvánosság előtti megmérettetésnek. Meglehet, a 2. oldalon közölt táblázatunk sorrendjét egy - gazda­sági szempontból - kevésbé fontos mutató, a cégek által foglalkoztatottak létszáma alapján állítottuk be, de úgy gondoljuk, hogy az elmúlt tíz év gazdasági válságából máig magához nem tért, szociális problé­mákkal ugyancsak terhelt megyénkben nem elhanyagolható szempont, hányán, hol és milyen körülmények között dolgoz­nak. Főtáblázatunkat kiegészítő kisebb összesítéseinkből azonban kiderül például az is, hogy - a cégek önbevallásán alapuló adatok szerint - mely cégek fektettek be legtöbbet, kik vezető exportőrök a TOP 60 listán szereplők közül. Az Észak-Magyarország toplistájának elkészítői köszönik a vállalkozások veze­tőinek a közreműködést, hiszen nélkülük e kiadvány nem készülhetett volna el. Ugyancsak köszönet illeti a felkért szak­értőket, akik bepillantást nyiijtottak egy- egy szakterületre - és köszönet azoknak is, akiknek írásai terjedelmi okokból a TOP 60-as kiadványból kimaradtak. Összegzéseik, tanulmányaik így lapunk későbbi számaiban jelennek majd meg. A most második alkalommal megjelenő toplistánkat jövőre újabb követi. Bízunk abban, hogy egy év múlva a mostaninál is több gazdasági társaság gondolja úgy, hogy ezen a módon is a nyilvánosság elé lép - így mi is elérhetjük célunk: a TOP 100-as lista elkészítését. HÍRCSOKOR • Létszámcsökkentések. A 2000. év első öt hónapjában megyénkben 17 munkál­tató jelentett be létszámcsökkentési szán­dékot 1071 főre vonatkozóan, amely 87 százalékban Miskolc és térségét érintette. Az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva a bejelentő szervezetek száma jó­val elmarad a tavalyihoz képest, ugyan­akkor a bejelentéssel érintett létszám megközelíti az akkori nagyságrendet. • Az ÉMÁSZ Rt. 1,971 Mrd Ft-os ered­ménnyel zárta az 1999-es évet, mely 25,3 százalékos növekedésnek felel meg 1998- hoz képest. Ez jelzi, hogy a hazai áram- szolgáltató társaságok eredményességi versenyében eddigi utolsó helyen lévő ÉMÁSZ is elindult a fejlődés útján: növeli a fejlesztésekre, beruházásra szánt összegeket, javul a hatékonysága, ezáltal előreláthatóan az eredményei is nőni fognak. Cgq Összbefektetés, millió Ft (1998-1999) 1. Columbián Tiszai Koromgyártó Kft. 362 816 2. Tiszai Vegyi Kombinált Rt.91 962 3. Építő- és Szerelőipari Szövetkezet77 093 4. ÓAM Ózdi Acélmivek Kft. 3 364 5. Borsod Volán Személyszállítási Rt.1 935 6. Ongropack Műanyag Fóliagyártó, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. 1 214 7. Delco Remy Hungary Felújító Kft.1 030 8. Nestlé Hungária Kft.800 9. Lasselsberger Holding Kavicskitermelő és Értékesítő Kft. 793 10. Shinwa Magyarország Precíziós Kft.615 Gazdasági teljesítmény a GDP tükrében Bor sód-Abaúj-Zemplén fejlettsége az EU-átlag egyharmadára tehető v* Dr. Kapros Tiborné a IGAZGATÓHELYETTES gyei Igazgatósága A gazdaság növekedését a legjobban a GDP, a bruttó ha­zai tennék fejezi ki. Ez a muta­tó nemzetközi összehasonlí­tásra és - amióta hazánkban megyénként is készülnek ilyen számítások - az egyes régiók, megyék fejlettségének, gazda­sági teljesítményének össze­mérésére is alkalmas. A közelmúltban közzétett előze­tes számítások szerint Magyar- országon a bruttó hazai termék 2000 első negyedévében 6,8 szá­zalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez 1995 óta - amióta negyedéves számí­tások készülnek - a mért legma­gasabb negyedéves GDP-növeke- dési ütem. Hozzá kell tenni azonban, hogy ebben szerepet játszott az előző évi alacsony vi­szonyítási bázis. Ha a GDP egy lakosra jutó ér­tékét nézzük, hazánkban az egy lakosra jutó GDP - vásárlóerő-pa­ritáson számított - értéke 1998- ban 10 288 dollár volt, ami azt je­lenti, hogy a magyar gazdaság fejlettségi szintje a gazdaságilag fejlett európai országok többségé­nek negyven-ötven százalékát te­szi ki. (Magyarország a huszonki­lenc OECD-ország rangsorában a 26. helyet foglalja el.) Régiók különbsége A legtöbb országban, így Magyar- országon is az egyes régiók fej­lettsége különböző. A fejlettségbe­li különbségek mérésére hazánk­ban először 1994. évre készült te­rületi GDP. Az azóta eltelt idő re­gionális adataira tekintve, megál­lapíthatjuk, hogy egyes térségek között akkor megmutatkozó fejlő­désbeli tendenciák ma is tovább élnek. Az 1998. évi területi GDP ada­tok azt jelzik, hogy folytatódott Nyugat-Dunántúl és Közép-Du- nántúl átlagosnál magasabb üte­mű fejlődése, Észak- és Dél-Al­föld, valamint Dél-Dunántúl vi­szonylagos elmaradása. Kedvező jelenség viszont, hogy a szúkebb pátriánkban, Észak­Magyarországon előállított hozzá­adott érték 1998-ban átlagon felül növekedett. A kedvező eredmé­nyek mögött a külföldi tőkebefek­tetések növekedése és jelentős be­ruházások állnak: itt valósult meg ugyanis a nemzetgazdasági beruházások 11 százaléka. Ezzel együtt 1998-ban is tovább nőtt a Dunántúl és a keleti országrész közötti különbség: a GDP-hez va­ló hozzájárulás arányában öt év alatt két százalékpontos eltolódás történt az ország keleti és nyuga­ti része között a Dunántúl javára. Helycsere a végeken Hazánkban az egy főre jutó GDP 1998-ban 997 ezer forint volt. A te­rületi különbségeket mutatja, hogy Közép-Magyarországon egy főre csaknem másfélszer akkora összeg jutott, mint országosan, az észak-magyarországi 678 ezer fo­rint viszont az országos átlagnak csak 68 százaléka. A területi különbségek meg­maradtak, kisebb módosulások azonban történtek. Az egy főre jutó GDP alapján kialakult sor­rendben az első három változat­lanul Közép-Magyarország, Nyu­gat-Dunántúl és Közép-Dunántúl, változást jelent azonban, hogy Dél-Dunántúl és Észak-Magyaror­szág eggyel előbbre, a két alföldi régió viszont hátrább került. Ré­giónk így elkerült az 1996-1997. évi utolsó helyről. A sorrend változásából azon­ban messzemenő következtetése­ket még nem vonhatunk le, mert az egymással helyet cserélő régi­ók fejlettsége hasonló, az egy főre eső GDP-értékek igen közel áll­nak egymáshoz. Változó arányok A megyék egy főre jutó GDP alapján mért fejlettsége 1998-ban tovább differenciálódott. A leg­fejlettebb Fejér, Győr-Moson- Sopron és Vas megye mutatója 2,2-2-szerese a Nógrád megyei, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értéknek. (Ez az arány 1996-ban még 1,9-1,7 volt.) Az át­lag alatti teljesítményt mutató megyék többsége a keleti ország­részben fekszik, az átlag feletti­ek között viszont Csongrád az egyetlen keleti. Borsod-Abaúj -Zemplénben a bruttó hozzáadott érték több, mint felét a szolgáltatások bizto­sították, 37 százaléka származott az iparból és 5 százaléka a mező- gazdaságból. Ha a két évvel ko­rábbihoz viszonyítunk, megálla­pítható, hogy 1996-1998 között a mezőgazdaság aránya némileg csökkent, az iparé viszont növe­kedett. Ha megyénk helyzetét röviden akarnánk jellemezni, azt mond­hatnánk: az elmúlt három év­ben Borsod-Abaúj-Zemplénben az egy főre jutó GDP tartósan a megyék átlaga alatt maradt, el­maradásunk nem csökkent. Ha megyénket az EU-tagországok átlagához viszonyítjuk, fejlettsé­günk az EU átlag egyharmadára tehető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom