Észak-Magyarország, 2000. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-25 / 121. szám
2000. május 25., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Markos-est. Markos György humorista és énekes lép fel önálló estjével május 26- án, pénteken este 7 órától Sárospatakon A Művelődés Házában. • Más. Ádám János és Vass Tibor a miskolci Weidlich udvarban található D'arts Cafeban állít ki. A tárlat május 25-én, ma délután 5 órakor Kábái Zoltán köszöntőjével nyílik meg. • Ötkarikás víziók - hosszabban. A nagy érdeklődésre való tekintettel június 1-jéig meghosszabbították a „Visa. A képzelet olimpiája." című, témájában az olimpiai jelszót (gyorsabban, magasabbra, erősebben) feldolgozó rajz- és festőverseny beadási határidejét. • Nyelvművelő döntő. A Verseghy Ferenc költőről, íróról, nyelvtudósról és esztétáról elnevezett, általános iskolásoknak szóló nyelvművelő verseny megyei döntőjét május 26-án, pénteken délelőtt 9 órától rendezik meg a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában. Elmarad, újra színpadon Miskolc (ÉM) - Mint azt hírül adtuk, betegség miatt elmarad a Miskolci Nemzeti Színház május 28-ra, vasárnapra, illetve 31-re, szerdára meghirdetett Franciasaláta című előadása. (A jegyek a színház pénztárában június 10-ig visszaválthatók.) Azért lesz előadás a Kamarában, szombaton az Üvegcipő látható - és a szünetben a Micimackóhoz készült gyerekrajzokból rendezett kiállítás, amelyet ma, csütörtökön délután fél 3-kor nyit meg Máger Ágnes festőművész és Hegyi Árpád Juto- csa igazgató-főrendező. Ezen a hét végén újra műsorra tűzi a színház Puccini: Bohémélet című operáját és Shakespeare: III. Richárd című tragédiáját Rudolf Péter főszereplésével. Mindkét előadás a Nagyszínházban látható, a Bohémélet szombaton este fél 8-kor, a III. Richárd vasárnap este 7 órakor kezdődik. Rudolf Péter és Kerekes Valéria a III. Ri- chárdban Fotó: Éder Vera Középkori ősbemutató a váijátékokon Budapesten próbálták, Miskolcon előadják A két Hunyadi című ifjúsági darabot Boldogkőváralján lesz a Téka Tábor Boldogkőváralja (ÉM) - A zempléni boldogkőváraljai Tekerjes-völgyben rendezi meg a Téka együttestől nevet kapott országos és nemzetközi népművészeti táborát a Téka által létrehozott Hagyományainkért Kulturális Értékmegőrző Alapítvány július 1. és 9. között. A nemzetközileg is ismert Téka tábort most először rendezik meg a Zemplénben. A szervezők hosz- szú távú tervekkel érkeztek. A Tekerjes-völgyben a Hagyományainkért Kulturális Központ létrehozásán dolgoznak, mely a magyar kultúra megőrzését szolgálja. Ennek a tábor lesz az avató rendezvénye. A nemzetközi nép- művészeti táborban lehetőség nyílik ének- és zenetanulásra, természetesen a Téka együttessel, a tánctanító Sára Ferenc, Varga Zsuzsa, Hlinyánszky Tamás és Fisser Szilvia lesz. Agyagozást Béli Ágnes, fafaragást Tordai János, gyöngyfűzést Fehér Anna, nemezelést Hevesi István, bőrö- zést Boka Gábor, szövést Munkácsy Gábor tanít. Ellátogat a tá- borozókhoz a Vujicsics és a Sze- redás együttes, a Boka Színház, Kerényi Róbert, Gyimesközéplok- ról Zerkula János és Fikó Regina. A sátortáborba gyerekek és felnőttek jelentkezését egyaránt elfogadják. Hatéves kor alatt a részvétel ingyenes, 14 éves kor alatt pedig a kézműves találkozásokért nem kell külön fizetni. Jelentkezni június 15-ig lehet a Hagyományainkért Alapítvány címén (3892 Hejce, Kossuth u. 7.), a formanyomtatványt is itt lehet beszerezni. A szervezők internetes címmel is rendelkeznek: teka@mail.datanet.hu., a részletekről a www.data- net.hu/~teka című honlapon, a 30/940-1242-es, a 46/308-304-es vagy az 52/314-408-as telefonszámokon lehet érdeklődni. Für Gabriella Miskolc (ÉM) - Színházi ősbemutató teszi gazdagabbá a XV. Diósgyőri Várjátékok háromnapos programját. A két Hunyadi című ifjúsági darab, László és Mátyás életének talán legfontosabb napjának fantáziajátéka, május 26-án látható először. Kovács Judit és Vida Péter A két Hunyadi próbáján szonnégy éves Lászlót és a tizennégy éves Mátyást. László már sejti, hogy tőrbe csalták őket, hogy őt meghalni hívták Budára, de nem akarja megijeszteni a testvérét és azt mondja, játszanak legalább. Segítségül hívják kedvenc állataikat, Mátyás a hollót, László a lovat. Később megérkezik a várba Mátyás kis szerelme, aki követte az ifjút még az elfogatásba is. Tizenkét történetet adnak elő. László mindvégig figyel arra, hogy Mátyás legyen a király bennük, így is felkészítve őt a rá váró feladatokra. A játék segít elviselni a bizonytalanságot, az álnokságot. László halála természetesen már nincs benne a darabban, de több Mátyás királyhoz kötődő mondát idézünk fel. □ Mire kellett figyelnie a szereplők kiválasztásánál? • Ez egy alkalmanként összeálló, de jól összeszokott társaság. Mivel az öt színész összesen negyvenhárom különböző szerepet alakít, csak olyanok jöhettek számításba, akik nagy kedvet éreztek a darabhoz. A három férfi mind miskolci, úgyhogy ők különösen elszántan készülnek a diósgyőri bemutatóra. Meghatározó szerepet kap a zene is, több olyan jelenet van, amiben szavak nélkül mozognak a színpadon, úgy „mesélnek”, ez is nagy felkészültséget igényel. Csak nemrég kaptuk meg a hatvankét zenei betétet, és szinte újra be kell tanulni mindent, a mozdulatokat, az időzítéseket. Éjjel-nappal folynak a próbák a Budapest Bábszínházban. □ A színészeknek nagy feladat A két Hunyadi, de az-e az ősbemutató rendezőjének? • Nekem ez körülbelül a harmincadik ősbemutatóm, nem szokatlan a helyzet. Nagyon jó, hogy minden szál az én kezemben fut össze, én íratom meg a darabot, én tervezem meg minden részletét a kezdetektől fogva. Nagy felelősség, de hatalmas játék is. Élvezem az ilyen típusú munkát. □ A két Hunyadi speciálisan egy alkalom és egy helyszín miatt született meg. Milyen jövőt jósol a darabnak? • Minden színpadi műnek van ideális helyszíne, ennek az előadásnak a Diósgyőri vár, hiszen oda írták. Éppen ezért kevés másik helyszínt tudnék elképzelni, ahol ugyanannyira jól működhetne, mint ott. Az eredeti színpad szegleteihez idomul az előadás, a vár látványához igazodunk mi is. Talán Kőszeg jöhet számításba ebből a szempontból, ott érvényesülhetne még kellően a mű. A szülőföld képei Szerencs (ÉM) - Tóth Mik- lósné művésztanár, a szerencsi Bocskai István Gimnázium Pro Urbe-díjas oktatója alkotásaiból rendez kiállítást a Városi Kulturális Központ a Rákóczi Vár Kisgalériájá- ban. Az itt születtem én ezen a tájon című tárlatot május 25-én, ma este 6 órakor Koncz Ferenc országgyűlési képviselő ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitón közreműködik a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának kórusa, vezényel Szedemé Tóth Zsuzsa. • A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház már többször megkért minket várjátéki bemutatókra - meséli Lengyel Pál rendező. - A mi előadásunk volt a Legyetek jók és a Három testőr is. Decemberben érkezett hozzám a mostani felkérés, egy várba illő, fiataloknak szóló darabról. Felkerestem Thuróczy Katalin írónőt, aki a két Hunyadi történetét választotta témának. Tehát kifejezetten a várjátékokra, a Diósgyőri várba készül az előadás. □ Humoros, szellemes feldolgozásról van szó. Hogyan illik bele a darabba László majdani tragikus halála és Mátyás viszontagságai a trónig? Elővetítik ezeket? • A darab úgy kezdődik, hogy V. László magához rendeli a huThuróczy Katalin A két Hunyadi Hunyadi László Sípos Imre Blazsovszky Ákos Hunyadi Mátyás Vida Péter Blazsovszky Ákos Holló Gőz István Andulka Soltész Erzsébet Kanca Lóránt Krisztina Zene: Darvas Ferenc Dramaturg: Cziráki Judit Rendezte: Lengyel Pál Diósgyőri vár, június 26-27-28. Síremlék Szalay Lajos grafikusművésznek Miskolc (ÉM) - Síremléket állít Szalay Lajos Kossuth-díjas grafikusművésznek Miskolc városa. Az öt éve eltávozott világhírű, Miskolcon letelepedett alkotó mementójá- nak avatása a XX. Országos Grafikai Bien- nálé hivatalos megnyitója előtt, vagyis május 27-én, szombaton délelőtt fél 10-kor kezdődik a miskolci Szentpéter kapui köztemetőben. Az özvegyen, a családon, barátokon és a művészetpártolókon kívül a bien- náléra meghívott grafikusok is tiszteletüket teszik a sírnál, ahol Kohold Tamás polgármester mond beszédet. A Varga Éva szobrászművész készítette, Szalay rajzát felhasználó síremléket Berkes László címzetes apát, kanonok szenteli fel. Szalay Lajos Őrmezőn született 1909- ben. Franciaországban érett művésszé, több évig tanult ott. A második világháború után néhány évvel már Argentínában élt, egyetemi professzori címét és illuszt- rátori hírnevét is ott szerezte meg. A hatvanas évektől New Yorkban, a világ művészeti életének egyik központjában telepedett le, és csak 1988-ban tért vissza Magyarországba, akkor választotta Miskolcot új lakhelyéül. A nyugalom és a mozgás szobrászművésze Szülőfalujában a 125 éve elhunyt Izsó Miklósra emlékeznek Izsófalva (ÉM) - Izsó Miklós halálának 125. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez a szobrászművész szülőfalujának önkormányzata, a nevét viselő izsófalvi iskola illetve a művelődési ház május 26-án, pénteken délután 5 órától. Mi Zádor Anna írása nyomán emlékszünk a szobrászra. Izsó Miklós 1831. szeptember 9- én született Disznóshorváton, a híres szülötte előtt névváltoztatással is tisztelgő, így ma Izsó- falvaként ismert településen, és 1875. május 28-án hunyt el. Olyan korszakban kezdett alkotni - és hozta létre a szobrászat későbbi fejlődését megalapozó munkáit, amelynek nem ez volt a kiemelkedő művészeti ága. Kezdeti éveiről keveset tudunk, de ez is árulkodó. Egyes adatok szerint a sárospataki iskolát elhagyva részt vett a szabadságharcban, és valószínű, hogy Marastoni József rajza Izsó Miklósról és a Búsuló juhász utána bujdosni kényszerült, így került Rimaszombatra, Ferenczy Istvánhoz, első tanítómesteréhez. Az ő ajánlóvelével tért vissza Pestre, ahol kőfaragóként próbált megélni. így az ő keze munkáját dicséri több korabeli szobor, ám ez a tény még fontosabb abból szempontból, hogy az anyaggal való bánni tudás mindig is egyik fő jellegzetessége volt. Magántámogatások révén jutott el Bécsbe és Münchenbe. Első önálló, egyben legnépszerűbb műve, a Búsuló juhász 1862-ben született meg, és 1866-ban készített tervet a főművévé vált debreceni Csokonai-szoborhoz, amelyet 1871-ben avattak fel. Közben számos kitűnő arcképet készített a kor ismert, vezető személyiségeiről, bekapcsolódott a Tudományos Akadémia székházának építésébe. A Csokonai után nyerte el a szegedi Dugonics és a budapesti Petőfi-szoborra a megbízást, ám betegsége miatt már nem ő, tanítványa fejezte be műveit. Monumentális művei mellett ránk maradtak kisméretű terrakotta és gipsz szobrocskái is. A többségében a táncoló parasztot formázó alakok nemcsak egy mélyen nemzeti művészet mellett elkötelezett alkotó tanúságtételei, hanem az alaképítési és mozgásábrázolási problémák tanulmányai is. Izsó Miklós mestere volt a test kifejezőkészségének, a gyors mozgások ábrázolásának éppúgy, mint a nyugaloménak, a befelé fordulásénak. Test és drapéria, jellem és forma elválaszthatatlan egységet alkotott nála.
