Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-28 / 99. szám
2000. április 28., péntek Gazdaság 8 HÍRCSOKOR • Inflációs jóslat. Az idén szeptemberben a fogyasztói árnövekedés éves szinten 8,1 százalék körül alakul, míg a kilencedik hónapban az ipari árnövekedés mintegy 8,7 százalék lesz az előző év azonos időszakához képest - áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzésében. • Vasúti skanzen. A Vasúttörténeti Emlékpark kiépítésének első fázisa mintegy 370 millió forintba került, amelyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) finanszírozott. A vasúttörténeti park alapkövét még tavaly november 22-én az északi gépészeti főnökség egykori Tatai úti telepén helyezték el. • Csökkent a munkanélküliség. Márciusban a munkanélküliségi ráta 6 százalék volt, ami 1,2 százalékponttal alacsonyabb a februárinál. Februárban a munkanélküliek száma 289,6 ezer, márciusban pedig 246,3 ezer volt. Az idén januárban a KSH kimutatása alapján 286 ezer munkanélküli volt, s e szám 7 százalékos rátának felel meg. • Áfa-mentes adományok. Az árvízkárosultak javára történő pénzadomány gyűjtését az általános forgalmi adóról szóló törvény nem tekinti gazdasági tevékenységnek, így áfa fizetési kötelezettség sincs - tájékoztatott az APEH. Tűzelhalásveszély Miskolc (ÉM - FL) - Ahol idejében elvégezték a gyümölcsfák koratavaszi lemosó permetezését, kevésbé számíthatnak a veszélyre. A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás műszerei és dolgozóinak megfigyelései figyelmeztetnek: ismét támadhat a tűzelhalás kórokozója. A tűzelhalás elleni leghatékonyabb védekezési lehetőség a virágzásban történő permetezés, melyre felhasználható a sztreptomicinszulfát; alkalmazása a növényegészségügyi hatóság kötelező védekezési elrendelésével, igazolt fertőzési veszélyhelyzetben, kizárólag árutermelők számára. Permetszerrel A virágzást követően az intenzív hajtásnövekedési szakasz végéig alkalmazható a Kasumin 2L fungicid. Felhasználása külön engedélyhez nem kötött, felhasználható 4 liter/ha dózisban, 500-1000 liter/ha vízmennyiség felhasználásával évente maximum 3-4 alkalommal. Méhekre nem, halakra mérsékelten veszélyes, munkaegészségügyi várakozási idő nincs. A felhasználás során a csomagoló burkolaton előírt egészség- és környezetvédelmi óvó rendszabályokat be kell tartani! A termés viaszosodása után - az élelmezési egészségügyi várakozási időt és a fajtaérzékenységet figyelembe véve - lehet használni rézhidroxid (Champion, Funguran OH stb.) hatóanyagú készítményt is 0,2-0,3 százalékos dózisban. Vágjuk le! Rendkívül fontos és semmi mással nem helyettesíthető eljárás a mechanikai védekezés. A fertőzött növényi részek eltávolításához szükséges a rendszeres szemlék végzése (a virágzást követően és az intenzív hajtásnövekedés idején heti 1-2 alkalommal; a nyári jég- és homokverést, viharos szelet, esőt követően 1-2 héten belül). A tüneteket mutató növényi részeket úgy célszerű eltávolítani, hogy a tünetmentes részből is ki kell 40-60 centimétert metszeni, a metszőollókat fertőtleníteni kell (alkohol, formaiin vizes oldata, hypo stb.), és a lemetszett hajtásokat meg kell semmisíteni. Felhívjuk a termelők figyelmét a bejelentési kötelezettségre: aki gyanús tüneteket (megbámult, megfeketedett virágzat, terméskezdemények, „pásztorbotszerűen” meggörbült hajtásvégek stb.) észlel, haladéktalanul értesítse a B.-A.-Z. Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomást (Miskolc, Blaskovics út 24., tel.: 46/321-233)! Fertőzött terméskezdemények A GDP területi megoszlása 1998-ban Észak-Magyarország az országos átlag 68 százalékát teljesítette Budapest (MTI) - Az 1998. évi folyó áron mért 10 087 milliárd forint bruttó hazai termék (GDP) 41,8 százalékát Közép-Magyarország, 29,1 százalékát a Dunántúl és az ugyancsak 29,1 százalékát a keleti országrész adta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az 1997. évihez képest a GDP 1998. évi előállításában a központi régió és a keleti országrész részesedése 0,4, illetve 0,3 százalékponttal csökkent, mig a dunántúli régiók részaránya 0,7 százalékponttal emelkedett - közölte Bagó Eszter, a szervezet elnök-helyettese csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A KSH adatai szerint az egy főre jutó GDP 1998-ban 997 000 forint volt. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Közép-Magyarországon (Budapest és Pest megye) 148 százalékot, Nyugat-Dunántúlon (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 110 százalékot, Közép- Dunántúlon (Fejér, Komárom- Esztergom, Veszprém megye) 98 százalékot, Dél-Dunántúlon (Baranya, Somogy, Tolna megye) 77 százalékot, a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 76 százalékot, míg Észak-Magyarországon (Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) és Észak-Alföldön (Haj- dú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) egyformán 68 százalékot tett ki. Bagó Eszter kifejtette: az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyar- ország legfejlettebb, közép-magyarországi régiója is csak 71 százalékot ér el az Európai Unió átlagához képest, míg a magyarországi arány csupán 48 százalék. A KSH számításaiból kiderül, hogy 1998-ban a bruttó hazai termék egyformán 10,8 százalékát Közép-Dunántúl és Nyugat-Du- nántúl, 10,3 százalékát Észak-Alföld, 10,2 százalékát Dél-Alföld, 8,6 százalékát Észak-Magyarország és 7,5 százalékát Dél-Du- nántúl adta. Ezek az arányok lényegében megfelelnek az 1997., illetve 1996. évi számoknak, ám Bagó Eszter hozzátette, hogy az elmúlt öt évben a GDP előállításában 2 százalékpontos eltolódás következett be a dunántúli régiók javára. A borsodi ipar mint állatorvosi ló Miskolc (ÉM - ML) - A gépipari háttértechnológia adott volna ahhoz, hogy Miskolc körül egy 120 kilométeres körben gyártott termékekből összeállítható legyen egy virtuális gép. Ám, hogy a lehetőség miért nem valóság, erre is kereste a választ az a fórum, amelyet tegnap tartottak Miskolcon. Iparfejlesztés Északkelet-Magyar- országon - hirdette címében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Iparkamarában rendezett tegnapi fórum. Témamegjelölésében azonban árnyaltabban fogalmazott: a régió kohászatának és gépiparának fejlesztési, illetve visszafejlesztési lehetőségei és ennek társadalmi, gazdasági következményei - minthogy az elhangzott előadások részben a Diósgyőri Acélművek Rt. (DAM) felszámolásához kötődtek, részben pedig a félmilliárdos hiányt felhalmozó Digép helyzetéhez. A DAM-mal kapcsolatban a kép viszonylag tiszta: a jelenről a felszámolóbiztos beszélt. A Digép- ről viszont a fórum hallgatósága csupán annyit tudhatott meg: a félmilliárd forint hiányt görgető cégnél az elmúlt hét péntekén vezetőváltás volt. A borsodi nehézipar válsága nem a rendszerváltás évében kezdődött, viszont az elmúlt tíz évben hatványozódtak a gondok. Olyanná vált mint az állatorvosi ló, amely valamennyi kórtünet produkálására képes. A problémák megoldására átfogó, tervszerű program azonban nem készült - összegezte a fórumot megnyitó Kobold Tamás, Miskolc polgármestere. DAM: magára maradva A DAM korábbi felszámolásai szanálási akciók voltak, továbbműködtetéséhez jelentős állami támogatást kapott a cég. A 2000. március 14-én kezdődött felszámolással azonban új helyzet állt elő, mivel a gyár működéséhez a kormányzat semminemű támogatást nem ad - vázolta Marjas- né Endrédi Zsuzsanna, a DAM felszámolóbiztosa. Az acélpiaci konjunktúrára utalva kijelentette: a diósgyőri termékeket várná a piac, a cég talpra állítható. Feltéve - tette hozzá -, ha 25-30 ezer tonna terméket gyárthatna havonta. Az elmúlt hetekben 30 ezer tonna legyártásához elegendő vevőt toboroztak össze, ám a majdani üzemindulás hátterében álló bank a jövő hét végére dönt arról, üzletet lát-e a DAM-mű- ködtetésében. Az üzleti tárgyalásokon javítaná a DAM-pozícióit, ha részt kaphatna olyan állami beruházásokból, mint az autópályaépítés vagy a vasútfejlesztés. A DAM „takarékra állításáról” szólva a felszámolóbiztos elmondta: a működő gyár termékeinek piaci versenyképességét a költségösszetevők csökkentésével lehet csak elérni. Az üzemeltetéshez szükséges 1500-1600 fős létszám - a jelenlegi 2060 helyett - havi szinten 100 millió forint megtakarítást jelenthet. Az ugyancsak jelentős energiaköltKét előadó: Marjasné Endrédi Zsuzsanna és Szalai József Fotó: Farkas ségek közül a kedvezőbb áramtarifa elérésére tett tárgyalásaik egyelőre nem vezettek eredményre. A DAM majdani értékesítéséről szólva Marjasné Endrédi Zsuzsanna kifejtette: olyan szakmai befektetőt kell találni, amelyik piacot, technológiai fejlesztést hoz a gyár továbbélése érdekében. A háttér munkája A diósgyőri kohászatot olyan „természeti adottságként” kell felfogni, amelyre beszállítói háttéripar építhető - jelentette ki Szalai József, a Csavar- és Hú- zottáru Rt. elnök-igazgatója, hozzátéve: véleménye szerint kormányprogramként ennek a háttériparnak a támogatásából semmi nem valósult meg. Régiós iparpolitikaként pedig egy 1500 fős DAM létszám további 5-6000 embernek adhatna munkát. A háttéripar kiépülése tehát késésben van, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a térséget - észak és dél felé - kikerülik a befektetni kívánó gépgyártók, így a régió egy kilábalási lehetőséget elveszíthet, s a szociális problémákkal terhelt vidék helyzete tovább romlik. Szalai József szerint a DAM újraindításához mintegy 2 milliárd forintra lenne szükség, s ha működik, a gyár félév alatt nullszaldóssá tehető. Ez a 2 milliárd azonban ismét „eltűnne” a folyamatban... Osztalék: hol van, hol nincs Budapest (MTI) - A Borsod- Chem Rt. tulajdonosai a szerdai éves rendes közgyűlésen 1,77 milliárd forint osztalékalap felosztásáról, részvényenként 170 forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Az osztalékfizetés augusztus 15-én kezdődik. A társaság részvényeinek névértéke 1010 forint. Tavaly az osztalék részvényenként 155 forint volt. A Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. május 18-án kezdi meg az 1999 után járó osztalék kifizetését. Az Elmű április 14-i közgyűlése a 10 000 forint névértékű törzsrészvényekre 1300 forint osztalék kifizetését határozta el. Az osztalékot az a részvényes veheti föl, akinek neve 2000. május 11-én szerepel az Elmű Rt. részvénykönyvében. A Danubius Hotels Rt. évi rendes közgyűlésén, csütörtökön elfogadta az igazgatóság javaslatát, amely szerint a tavalyi adózott eredmény 10 százalékát, részvényenként 37 forintot használnak fel osztalékfizetésre. A Matáv Rt. igazgatóságának javaslatát jóváhagyva 9 forintos osztalék kifizetéséről döntöttek a részvényesek az éves rendes közgyűlésen. A Matáv Rt. így az adózott eredményéből 9,3 milliárd forintot fizet ki osztalékként, míg a fennmaradó 49,5 milliárd forintot az eredmény- tartalékba helyezi. Nem fizet osztalékot a Fotex Rt. a tavalyi év eredményének terhére, amit Várszegi Gábor, a társaság elnöke azzal indokolt, hogy a keletkezett nyereséget fejlesztésekre kívánják visszaforgatni - hangzott el az rt. éves rendes közgyűlésén, csütörtökön. Első alkalommal fizet osztalékot részvényeseinek a Tiszántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság (Titász). A közgyűlés döntésének értelmében 1,844 milliárd forint osztalékot fizetnek ki, egy darab 10 ezer forint névértékű részvényre 540 forint osztalék jut. Az IBUSZ Rt. közgyűlése elfogadta az igazgatóság javaslatát, amely szerint a társaság az elsőbbségi részvényekre 20 százalékos osztalékot fizet, a nyereség fennmaradó részét pedig eredménytartalékba helyezi. A cég a közgyűlési döntés értelmében az 50 millió forint össznévértékű elsőbbségi részvények után fizet osztalékot. A társaság teljes jegyzett tőkéje a tavalyi év végén 1,76 milliárd forint volt. A Richter Gedeon Rt. közgyűlése megszavazta az igazgatóság eredményfelosztási javaslatát, amely szerint a vállalat az 1999- es gazdálkodási év után a törzs- részvényekre 240 forint, az elsőbbségi részvényekre pedig 120 forint osztalékot fizet. A megszavazott osztalék 4,3 százalékkal magasabb az 1998. évi 230 forintos osztaléknál. A NABI-csoport múlt évi konszolidált amerikai számvitel szerinti 3,63 millió dolláros adózás utáni eredményét teljes egészében eredménytartalékba helyezik - döntöttek a társaság évi közgyűlésén. A NABI stratégiája az, hogy addig nem szándékozik osztalékot fizetni, amíg a befektetéseinek hozama meghaladja a tőke költségeit. A közgyűlés a társaság amerikai számviteli törvények szerinti 1999. évi konszolidált mérlegfőösszegét 88,354 millió dollárban állapította meg, ami 2,7 millió dollárral több mint 1998-ban. Iposz-közgyűlés Budapest (MTI) - Az idén folytatni kell az Iposz szolgáltató rendszerének továbbfejlesztését - fejtette ki Szűcs György, az Iposz elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén. Majd hozzátette: a Kis- és Középvállalkozói érdek- képviseletek Szövetsége (KÉSZ) keretein belül tovább kívánja az Iposz az együttműködést erősíteni. Nagy hangsúlyt helyez a hét statisztikai régióban létrejött Iposz-szer- vezetek munkájára. Az Iposz idei cselekvési programjának súlyponti kérdései között szerepel a gazdasági érdekképviselet, érdekegyeztetés és érdekérvényesítés további erősítése, a szervezetépítés, szervezetfejlesztés. A program szerint további erőfeszítéseket kell tenni a valóban vállalkozás- barát gazdasági szabályozó- rendszer megalkotása, a kisvállalkozók, kisiparosok üzleti biztonságát garantáló elviselhető terheket jelentő adó- és tb-jogszabályok elfogadtatása érdekében.
