Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

2000. április 3., hétfő ISMX-M/SCTflRORSIfiB § Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Tavaszköszöntő bábelőadás. A II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtár Gyermekkönyvtára szervezésében tavaszköszöntő bábelő­adásra várják az érdeklődőket ma dél­előtt 10 órára. A belépés ingyenes. • Diósgyőri képek Szécsényben. A Diós­győri Képzőművészeti Stúdió tagjai mu­tatkoznak be a szécsényi Művelődési és Művészetoktatási Központban. Az április 21-ig nyitva tartó tárlaton Kletz László, Szlifka Anna, S. Marján Ida, Homola Krisztina, Koscsó László és Veres Attila ké­pei láthatók. Cserkész versmondók sikere csoport-győztesei (kis­cserkész: 8-11 éves, cserkész: 12-16 éves, rovercserkész: 17-22 éves), illetve a Szlo­vákiai Magyar Cserkészszövetség vers­mondói vettek részt. Mivel a II. cserkész­kerületbe Heves és Borsod megye cserké­szei tartoznak, már az is szép eredmény volt, hogy a 19-esek minden korcsoport­ban képviseltették magukat az országos döntőn. Pintér Lilla cserkész a II., Molnár Anikó cserkész a III., Oravecz Gergely ro­vercserkész pedig I. helyezést ért el az or­szágos versenyen. Az Álmosvölgy legendája Für Gabriella Romantikus horrorfilm. Az egymáshoz látszólag egyáltalán nem passzoló jelzők Tim Burton legújabb filmjében, Az Ál­mosvölgy legendájában mégis magától ér­tetődően adják meg a műfaji megjelölést. Romantikus, mert egy fiatal pár egymás­ra talál, mert a főhős folyton elájul (jó, ez inkább komikus), mert klasszikus mesei elemekre épül a történet, és mert a végén még a gonosz is szimpatikus lesz egy ki­csit. A horrorisztikus szó létjogosultságá­hoz a több tucat levágott emberi fej, a sze­münk láttára kimúló állatok, megkínzott anyák adják az alapot. Minden rossz forrása, a fej nélküli lovas ugyanis tizedelni kezdte Álmosvölgy lakos­ságát. A lovagot csak legendának vélő New York-i nyomózó nagy lelkesedéssel vág bele a munkába, míg végül személye­sen nem találkozik a gyilkossal, és rá nem jön, hogy a városka lakói igazat beszélnek. Hamarosan kiderül, hogy a lovas csak a fejét szeretné visszaszerezni, azért öl, hogy kiváltsa azt a sírrablótól. Ha tehát megvan az illető, a gyilkosságoknak is vége lesz. Odáig azonban még kanyargós út vezet. Az Ollókezű Edward, az első két Bat- man-film és az Ed Wood látványvilága kö­szönt vissza a rendezőnek ebben a mun­kájában is. A sötét színekkel és a bizarr díszletekkel tapintható közelségbe hozza az álmosvölgyiek félelmét. A lenyűgöző képek és az eredeti rendezés mégsem tud­ta kiküszöbölni a forgatókönyv túlrészle- tezettségéből adódó felesleges jelenetek időpazarlását. A felügyelő gyermekkori élményeinek felelevenítése az eredeti re­gényben minden bizonnyal fontos, de a filmben csak értelmetlen adaléknak tű­nik. Az Álmosvölgy szerencsébe ettől füg­getlenül is izgalmas, műfajában figyelem­reméltó alkotás. A császárné, aki szabadságáért harcol Az Elizabeth című musical bemutatójára készül a Miskolci Nemzeti Színház Luigi Lucheni (Dézsy Szabó Gábor, középen) meséli el és kommentálja Elizabeth életét Fotó: Éder Vera Miskolc (ÉM) - Az Elizabeth- ből sokkal inkább a nőt, mint a filmben látott festménysze­rű császárnét ismerhetjük meg. A Sissi életéről szóló Syl- vester Lévay és Michael Kunze által jegyzett musical bemuta­tója április 7-én, pénteken es­te 7 órakor kezdődik a Miskol­ci Nemzeti Színházban. Kerényi Miklós Gábor harmad­szor rendezi az Elizabeth-et - Szeged és a budapesti Operett­színház után a Miskolci Nemze­ti Színházban. Nagy különbsé­gek nincsenek az előadások kö­zött, ám más a helyszín, előre­haladt az idő, ma már más dol­gokra vagyunk érzékenyek. Ke­rényi Miklós Gábor úgy látja, most talán leginkább az ember szabadsága, boldogulása, a csele­kedetek felelősségének fontossá­ga került előtérbe. Az Elizabeth ősbemutatója 1992. szeptemberében volt Bécs- ben, a Theater an dér Wienben, és azóta is műsoron tartják, óri­ási sikert aratva. Sylvester Lé­vay és Michael Kunze musicalje (a magyar szöveg Müller Péter Sziámi munkája) Erzsébet ki­rályné történetét dolgozza fel. Ám a televízióban is többször vetített, könyvben is megjelente­tett édes-bús Sissi-trilógiától me­rőben eltérő szemszögből és hangvétellel közelítik meg éle­tét, személyiségét. (Hozzá kell tenni, valójában minden koráb­bi könyvtől eltérő módon.) Az Elizabeth-ben a császárné életét gyilkosa, Luigi Lucheni meséli el. És mindenekelőtt kije­lenti, ő valójában szívességet tett, hiszen Sissi úgyis a Halál jegyese volt... Sajátos szerelmi háromszöget látunk a színpadon, amelynek szereplői Elizabeth, Ferenc Jó­zsef és a Halál - a földi szerelem örömeit és gyötrelmeit végigkí­séri a szép fiatalember, aki ál­landóan hívja és várja szerelme­sét. De ez nem csak szerelmi történet. Miközben a császárné saját fizikai és lelki szabadságá­ért harcol, létrejön a kiegyezés, és egyre érzékelhetőbb a Habs- burg-birodalom közelgő szétesé­se. A lírai dalok, a szép pillana­tok mellett a nagy tömegeket megmozgató jelenetek (például az esküvő vagy a koronázás) ál­tal egy különleges, látványos, csodálatos zenével körített expres­szív előadás készül a miskolci színházban. Támogatás határon túli színházaknak Budapest (MTI) - A határon tú­li magyar színházaknak nyújtott magyar állami támogatás ta­pasztalatairól folytatott megbe­szélést Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere, s Várhegyi Attila, a kultusz tárca politikai államtit­kára öt határon túli teátrum igazgatójával. Az ország határain túli ma­gyar színházak tavaly a magyar állami költségvetésből 113 millió forintos támogatásban részesül­tek, idén ez az összeg várhatóan megközelíti a 130 millió forintot. Az egy évvel ezelőtti anyagi segítségből 70 millió forint a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma (NKÖM) költségve­tési keretéből származott, az Illyés Közalapítvány csaknem 8 millió forinttal járult hozzá a határon túli kőszínházak támo­gatásához, a Nemzeti Kulturális Alapprogram színházi szakkollé­giuma pedig 4 millió forintot biztosított erre a célra. Az NKÖM idén is 70 millió forintos támogatást tervezett költségveté­sébe a határon túli színházak részére, majd ezt 5 millió forint­tal megnövelték. A pluszpénzt a színházak saját országaikon be­lüli tájolásra (turnézásra) hasz­nálhatják fel. A megbeszélésen részt vett a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a délvidéki, a beregszászi és a kassai magyar színház igazgató­ja. Valamennyien jelezték, hogy filléres gondjaikat szinte csak a Magyarországról kapott támoga­tásból tudják rendezni. A megbeszélésen szó esett ar­ról is, hogyan lehetne bevonni a kultuszminiszter által adomá­nyozható művészeti középdíjak, illetve a magasabb kitüntetések díjazotti körébe az országhatá­ron kívül élő művészeket; hogy rendszeresebbé kell tenni a hatá­ron túli társulatok magyarorszá­gi jelenlétét, és felmerült egy re­gionális koprodukciós rendszer kialakításának gondolata is. Amikor kőművesek helyett régészek jönnek Leletmentő ásatások, októberben romkert nyílik a hétvégi ház tervezett helyén Lovász Emese: Először a térképekből tájékozódunk Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FK) - A lelet­mentő ásatások folyamato­san ellátják munkával a ré­gészeket. Legtöbbször rutin­munkával. Ám néha évekig elhúzódó, komoly feltáráso­kat jelentenek. A leletmentő ásatásokról legin­kább az autópálya-építkezés el­húzódása jut az emberek eszébe. Pedig minden esetben, amikor egy vállalkozó építkezésbe kezd, és a kiszemelt telken régészeti lelet kerül elő, illetve nagy esély van a felbukkanására, szükség van erre a munkára, tudtuk meg Lovász Emesétől, a miskol­ci Hermán Ottó Múzeum (HÓM) régészétől. Másnak idő és pénz Ami a szakembernek öröm, az üzletembernek gyakran üröm: a törvények értelmében ugyanis a kiszemelt telken a leletmentés teljes összegét neki kell állnia, és köteles kivárni a munka vé­gét. Az esetleges többletköltsé­gek elkerülése érdekében célsze­rű előbb felkeresni a múzeumot, utána nézni az adattárban, vár­ható-e lelet az adott területen. Ha komoly munkákat igényelne a feltárás, leggyakrabban a mú­zeum ki sem adja az engedélyt, hiszen pontosan tisztában van­nak ennek anyagi és időbeli vonzatával. Mostanság éppen a tiszapal- konyai téeszmajorságra terve­zett telefontorony építési terüle­tét méri fel Lovász Emese. No­ha csak néhány négyzetméter­ről van szó, ugyanolyan részle­tesen kell utánanézni, mint egy több kilométeres útépítés eseté­ben. Először a múzeum a saját, majd a biztonság kedvéért a Nemzeti Múzeum régészeti adattárát is áttekinti, került-e már elő valami azon a földdara­bon. Nagy hasznát veszik a II. József korában készült katonai térképeknek is, melyek igen nagy részletességgel tüntetik fel a ma már eltűnt falvakat, őrzik az eredeti helységneveket, a természeti formák beszédes el­nevezéseit. Ha ezek az adatok ígéretesek, akkor érdemes légi­felvételt is kérni. Ez esetben azonban nem talált semmit a régész, sőt a terepszemlén tett vizsgálatok sem adtak okot ar­ra, hogy ne adja ki az építési engedélyt. Vezeték a lelőhelyen Más a helyzet egy Százhalombat­tától Tiszaújvárosig húzódó olaj­vezetékkel. Á B.-A.-Z. megyei sza­kaszra összesen harminckettő ős­kori és császárkori lelőhely esik. Eddig mintegy harmadával vé­geztek a munkának a régészek. Mivel itt mindössze egy méternyi szélességű sávról van szó, ko­moly ásatásról nem beszélhe­tünk. Hiába szel ketté az árok akár egy régen elfelejtett császár­kori települést, az egy méteren túl terjedő minden négyzetcenti­méter feltárásainak költségét már a múzeumnak kellene áll­nia, erre azonban nincsenek meg a szükséges milliók, magyarázta Lovász Emese. Marad egyelőre a dokumentálás, a tényleges lelet­mentést is csak a jó idő bekö­szöntővel kezdhetik el. Minden egyes területfejleszté­si, területrendezési és egyéb munka előtt az építtetőnek el kell juttatnia a területre vonat­kozó helyrajzi számokat és a pontos térképeket. Szinte min­den héten érkezik egy-egy ilyen paksaméta a múzeumhoz, ellát­va a régészeket munkával. Ház helyett romkert Más a helyzet a magánszemélyek­kel. Mivel nekik nem kötelező szakvéleményt kérni, időnként előfordul, hogy a régen tervezge­tett házon dolgozó kőművesek he­lyett izgatott régészek kezdik el az ásást. Ez történt néhány éve egy hétvégi ház építésénél Telki­bányán, számolt be a HÓM másik régésze, Pusztai Tamás. Az ala­pok ásásakor ugyanis a tulajdo­nos egy középkori templom és egy ispotály romjaira bukkant. Ilyenkor nem várható el, hogy a telektulajdonos állja a költsége­ket. Ehelyett a múzeum igyekszik összeszedni a pénzt a földterület megvásárlására. A föld megvéte­lére és az illető kárpótlására sem a településnek, sem a múzeum­nak nem volt azonban elég pénze. Végül minisztériumi támogatás­ból és a rudabányai múzeum se­gítségével sikerült összeszedni a pénzt. Az ásatás a végéhez közele­dik. Olyannyira, hogy októberben romkert nyílik a hétvégiház ter­vezett helyén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom