Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

2000. április 3., hétfő tSUXNUGYARORSÚG # Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Hétfőn a medvetorról. Medvetor az obi ugoroknál - a magyar őstörténet és az eu- rázsiai hiedelemvilág címmel a Múzeumi hétfők keretén belül hallhatják az érdeklő­dők ma, április 3-án délután fél 3-tól dr. La­katos Zoltán videovetítéssel egybekötött előadását a miskolci Hermán Ottó Múze­um központi épületében (Görgey u. 28.). • Igaz magyarságért. Igaz magyarságért ki­tüntetést ad át Bencsik Andrásnak, a De­mokrata főszerkesztőjének a Miskolci Böl­csész Egyesület április 5-én, szerdán délután 1 órakor az intézmény 111 .-es termében. • Mozgókép, média. A mozgóképkultúra­médiaismeret tantárgy tanításával kapcso­latos tapasztalatokról és a tantárgy beve­zetéséhez szükséges tárgyi és személyi fel­tételekről tartanak nyilvános konzultációt a miskolci Kossuth Gimnáziumban április 4-én, kedden délután 2 órától. Cukorbeteg-egyesület Szerencs (ÉM) - A korábban klubként mű­ködő 10-15 fős közösség új szerveződésbe tö­mörül megalakítva a szerencsi Cukorbete­gek Egyesületét. Az első összejövetelüket ma, hétfőn délután 3 órától a Rákóczi vár­ban rendezik meg, tudatta közleményben Körösi István, a Magyar Cukorbetegek Or­szágos Szövetsége megyei szervező titkára. Csecsemőgondozás - versenyben Miskolc (ÉM - PTA) - Csecsemőgon­dozási versenyt tartott a miskolci ál­talános és középiskolás tanulók ré­szére múlt hét szombaton a Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. megyei szerve­zete. A csecsemődondozási verseny nem is annyira verseny, inkább felkészítés, gya­korlás az életre, hiszen előbb-utóbb mind­annyian szembesülünk ezekkel a felada­tokkal, hangzott el az eredményhirdetés­kor. Ennek megfelelően állították össze a versenyfeladatokat is, amelyek során a „játékbabával” pontosan úgy kellett bán­ni, mint egy élő kisdeddel. Régebbi verse­nyeken például előfordult, hogy azért esett ki egy csapat, mert ezt figyelmen kí­vül hagyva óvatlanul magára hagyta a „csecsemőt”.- Fontos lenne, hogy már iskolás kor­ban minél több gyermek kapjon ismeretet az egészségügyről, a gyermeknevelésről vagy épp az elsősegélynyújtásról - mond­ta el lapunknak Mucsi József, a Vöröske­reszt megyei titkára. Ezt a versenyt évti­zedek óta hagyományosan megrendezzük, ám fontossága ellenére a résztvevők szá­ma egyre csökken. A miskolci versenyen ezúttal 8 általános iskola, és csupán egyetlen középiskola vett részt - a házi­gazda szerepét is vállaló Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola. Választás nem lévén, így az már az elején bizonyos volt, hogy - ha csak elemi hibát nem véte­nek - ez a szakiskola képviseli Miskolcot 2 hét múlva a megyei versenyen is. Az ál­talános iskolai csapatok közül az alsózsol- cai Benedek Elek iskola bizonyult a leg­jobbnak. A megyei szintű versenyt az or­szágos döntő követi, ahol értékes díjak, külföldi utak várnak a győztesekre. A cse­csemőgondozó versennyel párhuzamosan rendezik meg az elsősegélynyújtó verse­nyeket is, amelynek hazai legjobb csapata tovább jut a nemzetközi döntőbe. Az utolsó csille szén Feketevölgyben Feketevölgy (ÉM - KI) - Szombaton reggel fél 6-kor befejeződött a termelés Fe­ketevölgyben. A bánya bezá­rásáról tavaly nyáron dön­tött a kormány. „Szerencse fel”, énekelték Feke­tevölgyben, amikor szombaton reggel az utolsó műszak a ter­melés leállítását jelképező utol­só csillét kitolta a bányából. Feketevölgyben 1954-ben kez­dődött a termelés, és ez idő alatt 17,1 millió tonna szenet hoztak a felszínre. 1997-ben még 710 ember dolgozott a bányában, jelenleg már csak 350-en, s a termelés be­fejezését követően ez év végéig ezeket az állásokat is leépítik. Szeptemberig befejezik a földalat­ti munkákat és a törvényben elő­írtak szerint a bánya területét a felszínen is rendezik. A bezárást követően a legna­gyobb problémát az újrakezdési csomaggal távozók elhelyezkedé­se jelenti. Az amúgy is jelentős munkanélküliséggel sújtott terü­leten ugyanis kevés az esély, hogy új állást találhassanak a bá­nyászok. Bár a megyei munkaü­gyi központ és a bányában műkö­dő Munkábahelyezést Segítő Bi­zottság kiemelten kezeli a bányá­szok álláshoz jutását, Fekete­völgy egykori és jelenlegi dolgo­zói sötéten látják jövőjüket. A térségben a Putnok Bánya Kft-re is hasonló sors vár, ott a termelés szeptember végén szű­nik meg. A bányabezárás alkalmával a Feketevölgy Kft. vezetője Lovas Károly munkatársainak a válla­lat Kiváló Dolgozója elismerése­ket adott át a következőknek: An- dó György, Fúró Aladár, Gaál Ist­ván, Huhák Sándor, Koós Sán­dor, Lőrincz László, Stefán Lajos, Szálkái Ferenc, Tatorka István, Szűcs Ferenc, Király László. Már házakat is veszélyeztet a Bodrog Miskolc, Sárospatak (ÉM - FL)- A hóolvadás és az újabb csapa­dék következtében áradnak az észak-magyarországi folyók. Bodrogolasziban nyolc embert kiköltöztettek, Zalkodon is kite­lepítésekre lehet számítani, Sá­rospatakon viszont a veszélyez­tetett lakók nem hajlandók el­hagyni otthonukat. Horányi Károly, az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság sárospataki szakaszmérnökségé­nek igazgatója elmondta, hogy a Bodrog gátjai mentén egyre in­kább jelentkeznek a fakadó vi­zek, talpszivárgások. A töltéseket homokzsákokkal, bordás leterhe­léssel erősítik a szivárgások men­tén. Sárospatak alatt, Bodrogha- lász térségében keresztgátakat építenek, ugyanis 120 épületet ve­szélyeztet elöntéssel az árhullám.- Védelmi szakaszainkon a ké­szültségi fokozatoknak megfelelő őr- és figyelőszolgálatot látunk el. A következő napok esős időjárá­sa miatt várható újabb árhullá­mokra tekintettel a védelmi osz­tagot sárospataki székhellyel ké­szenlétbe helyeztük. A tartósnak ígérkező védekezési feladatok el­látása érdekében tovább folytat­tuk a főbb védekezési anyagok előkészítését, a töltéskoronák és a megközelítő utak járhatóvá té­telének biztosítását - közölte Pa­dos Imre, az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság vezetője. Tegnap délelőtt összeült a me­gyei védelmi bizottság. Mint Radványi László, a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója elmondta, az elmúlt napok árvízi eseményeinek tük­rében meghatározták a sárospa­taki és sátoraljaújhelyi védelmi bizottságok konkrét teendőit és- a közúti igazgatósággal egyez­tetve - a Sárospatak és Sátoral­jaújhely közötti közúti forgalom elterelésével kapcsolatos felada­tokat. Felkészültek a Bodrogke- resztúr, Tokaj között várható vízszintemelkedés fogadására is- nyüatkozta Radványi László. Számba veszik ki mi(n)t vet, és hogy arat Miskolc (ÉM - PTA) - Meg­kezdte a teljes körű mező- gazdasági összeírást április elsején a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) B.-A.-Z. Me­gyei Igazgatósága is. Utoljá­ra 10 évvel ezelőtt volt ilyen hazánkban. Magyarországon általában 10 évenként kerül sor a mezőgaz­dasági összeírásra - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének ajánlásának meg­felelően. Utoljára 1991-ben volt teljes korú felmérés, 1994-ben csupán részleges összeírást tar­tottak - mondta el lapunknak Turkovics Barnabás igazgató. A törvény szabályozta felmérés ezúttal más szempontból is je­lentős. A rendszer - így a társa­dalmi és tulajdonviszonyok megváltozása - ugyanis a mező- gazdaságra is hatással volt. Az összeírásnak köszönhetően meg­tudhatók a mezőgazdasági ter­melés mai mutatói, a tiszta kép pedig az Európai Uniós csatla­kozási tárgyalások előkészítése során is segítséget nyújthat majd. Az elmúlt szombaton a KSH mintegy 1300 megbízottja - fele arányban önkormányzati dolgo­zó - látott munkához. A felmé­rés április 21-éig tart majd. A KSH összesen közel 170 ezer cí­met keres fel, szövetkezeteket és egyéni gazdálkodókat egyaránt. A kérdések a gazdálkodó tulaj­donában, használatában lévő földterülettel, a hasznosítás jel­legével, a ledolgozott munkana­pokkal kapcsolatosak. Szintén összeírják az állatállományt, a gépeket, azok kapacitását, az épületeket, és arra is kíváncsi­ak, hogy a gazdák foglalkoznak-e kereskedelemmel, avagy csupán saját részre termelnek. Ez utóbbi kategóriába tarto­zik Kalló Gyula is, akit Sajó- ecsegen keresett fel az összeíró. A gazda épp az almafa metszé­sével foglalatoskodott a kert­ben. Mielőtt beengedte volna a kapun, előbb ő kérdezett a KSH megbízottjától. Arra volt kíván­csi, hogy mire kell válaszolnia, mihez kellenek az adatok, és bizalmasan kezelik-e azokat. Miután megnyugtató választ kapott, ő is készségesen vála­szolt.- Eladásra nem, csak saját magunk miatt tartok állatot. Há­rom disznót nevelgetünk, van­nak tyúkjaim; négy kakasom a baromfiudvarban - mondja, mert ezt is kérdezik. Szívesen meg is mutatja a jó­szágokat - azok meg kiszabadul­va a bezártságból röfögve rohan­gálnak a karámban. Felboly dúl az udvar csendje: a német ju­hász izgatott ugatásba kezd.- Nevük? A hízóknak néni adok. így könnyebb lesz majd le­vágni az állatokat, végtére is ar­ra vettem őket tavaly májusban. Az ott - mutat az egyik sertésre -, egy hét múlva kerül sorra, az­tán az idő teltével a többi is. A dirigens és közösséggé lett közönség Harmincadik születésnapját ünnepelte a gyermek „rezesbanda” Edelényben Ede lény (ÉM - PTA) - Fennállá­sának 30. évfordulóját ünne­pelte a gyermek fúvószenekar Edelényben a hétvégén. Nem is annyira a zenekar volt az ünnepelt, hiszen annak tagjai generációnként változtak. In­kább annak mindenkori veze­tője, Kurucz András. A művelődési ház színházterme zsúfolásig telt. A színpadon a gyermek fúvószenekar muzsi­kál, a nézőtéren ülők hol a gyerekek előaádást figyelik, hol Kurucz Andrást, ahogy egyet­len mozdulattal helyére teszi az elkalandozott hangokat. Túl a nyolcvanon, korát meghazudtol­va vezényel „Bandi bácsi”, ahogy a városban mindenki is­meri. Virágok közt- Meghatottság nélkül nem le­het most szólni, annyi emlék kötődik a zenekarhoz - kezdi köszöntőjét Hadobás Pál, a mű­velődési központ igazgatója. Majd hasonlóképpen Molnár Oszkár országgyűlési képviselő. (Az első zenekar tagja volt, szól közbe rámutatva büszkén Ku­rucz András.) A képviselő Ódor Ferenc, a megyei közgyűlés el­nökének felkérésére, emléklapot és dombormúvet ad át a tanító­nak, majd Szilágyi Adolf polgár- mester, a város vezetői, a volt tanítványok, az edelényiek sor­ra köszöntik a zenekar dirigen­sét. A virágcsokrokat, emléktár­gyakat, okleveleket, tortákat a színpad szélén „gyűjtögeti”, mi­re véget ér a sor, szinte ki se látszik közülük. „A szívünkbe zárt drága jó ta­nítónknak, ezúttal tolmácsolom a fügödi lakosok üdvözletét (on­nan származik a karvezető), akik arra kértek, mondjam el, mennyire szeretik és tisztelik a tanító bácsijukat” - foglalja össze Menyhért Béla, Encs pol­gármestere. Ajándék az ajándékért Döbbenetes pillanatok: minden egyes felszólaló szavait szűnni nem akaró, a méltatást támoga­tó taps követi. Kurucz András boldogságban úszik és zavarban van egyszerre, de mosolyog, mint mindig. Végül Ábrányi Emil: Mi a haza? címú versével ajándékozza meg az összegyúl- teket. A költemény végén a ze­nekarból is bekapcsolódnak né- hányan; a szózat hangjai csen­dülnek fel. Feláll a közönség; a csendben ott feszül a hamarosan kitörő újabb tapsvihar. Soha és mindig Mikor véget ér a műsor, a közön­ség-közösség, körbevéve a tanítót, kivonul a teremből, a gyermekfú­vósok is készülődnek. Amikor kérdezzük őket, felsőfokban be­szélnek vezetőjükről.- Az iskolában ő a legjobb! - mondják a kulisszák mögött. - Mindig tréfál, de közben tanít. So­ha sem szid le. Akkor sem, ha rosz- szul fújunk, és akkor sem, ha ké­sünk, vagy nem tudunk menni.- Szokta például mondani, hogy ne erőszakoskodjunk a fi­úkkal, mert ők még csak hímpo­ros galamblelkúek - sorolja ne­vetve egy kislány.- Bárhová is mennek koncer­tezni, nyugodt szívvel engedjük el a gyerekeket - szögezi le Sza­bó Istvánná. - Csodálatosan bá­nik velük. A fellépés után min­dig szervez egy kis kalandot, hol strandolást, hol térzenét. Eköz­ben pedig, tudom jól, a felesége mindig imában kéri az Istent, hogy vegye gondviselésébe a csoportot. Színpadon a 30 éves zenekar és köztiszteletben álló karmestere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom