Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-14 / 88. szám

2000. április 14., péntek ÍSZAK-MflGYARORSZáQf Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Idegenek lemeze. Az Idegenek folk- rock zenekar lemezbemutató koncertjét tartják április 15-én, szombaton este 8 órától a miskolci Bartók Béla Művelődési Háza Zenész klubjában. Vendég a Water Guns blues zenekar. • Tréfákról a Bocskain. Szabó Dezső politi­kai és társadalmi töltetű tréfáiról tart elő­adást Szőcs Zoltán a Bocskai István Szabad- egyetemen április 14-én, ma délután 5 órá­tól a Miskolci Bölcsész Egyesület épületében. • Koszorú a Bartók-ősöknek. A Bartók-csa- lád borsodsziráki síremlékénél rótta le tisz­teletét és helyezte el koszorúit tegnap a Miskolci Operabarátok Egyesülete. Bartók Béla nagyszülei, Bartók Gergely és hitvese leltek örök nyugalmat a Bódva-völgyi tele­pülésen az 1800-as évek első harmadában. Erről lesz szó Miskolc (ÉM) - Ismét lesz Erről van szó! talkshow a miskolci Rónai Művelődési Központban. Április 15-én, szombaton este 6 órakor különleges és ismert személyisé­geket, illetve ezek közül néhányat lát ven­dégül a két házigazda, Simon Szabó Péter és Katona András. A mostani műsorban beszélgetnek Pamelával, a villamosvezető­vel, aki női bőrben szeretne élni; Kovács Bélával, a miskolci Tesco áruházigazgató­jával; Benkő Lászlóval az Omegából és Ba- tiz Andrással az RTL Klubból. A műsor idejéig elkészül a produkció honlapjai is, amit a következő címen lehet elérni: http:Werroloneszo.webtel.hu. Nyertes versmondók Miskolc, Encs, Szerencs (ÉM) - A me­gye szinte minden településének diákjait megmozgatták a költészet napi versmon­dó versenyek. A millennium jegyében rendezték meg a III. Megyei Kollégiumi Vers- és Prózamondó versenyt amiskolci Központi Leánykollégiumban. A versenyre - két korcsoportban - a megye valamennyi középiskolai kollégiumából jelentkeztek. Első korcsoport (9-10. évfolyam): 1. Kukoró Anikó (Apáczai János Kollégium, Tiszaúj- város; felkészítő tanár: Huszovszki Mária) 2. Pető Martina (Központi Leánykollégium, Miskolc; felk.: Duvalovszky Éva) 3. Kozma István (Kelemen Didák Kollégium, Miskolc; felk.: Duvalovszky Éva) Különdíj: Puskás Krisztina (Teleki Tehetséggondozó Kollégium, Miskolc; felk.: Zemlényi Attila) Második korcsoport (11-14. évfolyam): 1. Nagy Sarolta (Fráter György Gimnázium és Diák­otthon, Miskolc; felk.: Takács Ferencné, Varga Lilla) 2. Németh Gabriella (Teleki Tehetséggondozó Kollé­gium, Miskolc; felk.: Zemlényi Attila) Budai Tibor (Piarista Kollégium, Sátoraljaújhely; felk.: Gálné Békési Tünde) 3. Kiss Boglárka (Középiskolai Diákotthon, Mező- csát; felk.: Nagy Zsuzsanna) Oravecz Gergely (Tóth Pál Diákotthon, Miskolc; felk.: Rénesné Kistelegdi Mária) Ferencé Krisztián (Petőfi Sándor Fiúkollégium, Mis­kolc; felk.: Gyulai András) Különdíj: Baranya Nóra (Központi Leánykollégium, Miskolc; felk.: Duvalovszky Éva) A szerencsi Városi Kulturális Központ a négy zempléni város gimnazistáinak hirdette meg versenyét Vers kategória 1. Horváth Gabriella (Sárospataki Református Kollégi­um Gimnáziuma, felk. György Kosztikné Sáfár Katalin) 2. Kertész Melinda (Sárospatak, Árpád Vezér Gimná­zium, felk. Bigus Imréné) 3. Halász Krisztina (Tokaj, Tokaji Ferenc Gimnázium, felk. dr. János Istvánná) Próza kategória 1. Halász Krisztina (Tokaj, Tokaji Ferenc Gimnázium, felk. dr. János Istvánná) 2. Domoszlai Dóra (Szerencs, Bocskai István Gimnázi­um és Közgazdasági Szakközépiskola, felk. Vitányi- né Papagórász Heléna) 3. Hudák Adrienn (Szerencs, Bocskai István Gimnázi­um és Közgazdasági Szakközépiskola, felk. Vitányi- né Papagórász Heléna) Az encsi művelődési ház rendezte meg a XXVI. Aba- úji Szavalóversenyt általános iskolásoknak, évfolya­monkénti bontásban. 5. osztály 1. Benyiczki Réka (Szepsi, felk. Balogh Judit) 2. Polgár Edit (Encs, Kazinczy, felk. Duleczki Béláné) 3. Nagy Laura (Encs, Petőfi, felk. Rácz Lászlóné) 6. osztály 1. Varga Hajnalka (Felsődobsza, felk. Juhász Endréné) 2. Sedenszki Gábor (Encs, Petőfi, felk. Varga Istvánná) 3. Simaházi Renáta (Encs, Kazinczy, felk. Széplaki Lászlóné) 7. osztály 1. Bogár Erika (Encs, Kazinczy, felk. Széplaki Lászlóné) 2. Molnár Enikő (Szepsi, felk. Balogh Judit) 3. Madácsi Barbara (Encs, Petőfi, felk. Varga Istvánná) 8. osztály 1. Takács Gabriella (Szepsi, felk. Balogh Judit) 2. Varga Lilla (Encs, Petőfi, felk. Rácz Lászlóné) 3. Pusztai Ágnes (Encs, Petőfi, felk. Rácz Lászlóné) A tanár, festő és biennálé-alapító Seres János, a miskolci művészeti élet egyik megteremtője idén 80 éves Miskolc (ÉM - FK) - Seres Já­nos gyűjteményes kiállításá­nak a Hermán Ottó Múzeum papszeri épülete adott ott­hont. Az idén nyolcvanéves mester lehetett volna főváro­si művész is. De nem akart. □ A tárlat megnyitóján annyi ta­nítványa, tisztelője gyűlt össze, hogy be sem fért mindenki. Ám embert csak a korai festményein látni, mesterséges formákat is csak elvétve. Miért éppen a tájak lettek olyan fontosak a művészetében? • Csereháti vagyok, gyönyörű tájban nőttem fel, ezért áll hoz­zám közel a téma. Ha kimegyek, mindig rajzolok, vázlatokat készí­tek. Ha utazom, akkor is mindig azt nézem a tájban, mit lehetne megörökíteni. Az élményeket az­tán a műteremben viszem vá­szonra. Sokan kérdezik, hogy mi­ért dolgozom olyan kevés színnel és geometrikus formákkal. Mert a Csereháton ezek között csepe­redtem. Ott az emberek élete ke­mény volt, a föld szegényesen fi­zetett. Az asszonyok is csak két csíkot tudtak beleszőni a zsákok­ba, hogy legalább egy kicsit vidá­mabb legyen. A praktikum hatá­rozta meg a díszítést is. A szépsé­get azonban a legegyszerűbb esz­közökkel is el lehetett érni. □ Igazít valamit a látottakon, vagy csak olyan tájrészletet vá­laszt, amely önmagában is meg­örökítésre méltó? • Nagyon fontos, hogy grafikai­lag kijöjjön, stabil legyen a kom­pozíció. Kevés módosítással jele­nítem meg a természetet, de sze­retek elkalandozni a valós tájtól, mert úgy szeretem megfesteni, hogy legyen szerkezete. Ezt vagy megérzi valaki vagy nem. □ Ön ma is aktív tanár. így ma­gyarázza ezt a tanítványainak is? • Azt mondom, hogy ösztönösen lehet csak jót alkotni, de mellette alázat is kell a művészethez. Nem kell a stílus sem, ha meg­vannak az ösztönök. Igazán cso­dálom a barlangrajzok mestereit. Mert lehet, hogy nekik is voltak tanáraik, de maguktól is tudták, mit hogyan kell csinálni. □ Mégis sok tanítványa nem tud vagy csak nem akar túllépni az ön stílusán. • Jobban szeretném, ha nem is­merném fel magam az ő munká­ikban, ha megtalálnák ők is a sa­ját nyelvüket. Azt a nyelvet, amin mindent el tudnak mesélni, akkor is, ha nonfiguratív fest­mény kerül ki a kezük alól. □ Mindig megelégedett azzal, hogy tanár lett és nem független képzőművész? • Biztos vagyok benne, ha csak festő lettem volna, akkor a kiállí­táson most másfajta anyagot mu­tatnék be. Lehet, hogy kevesebb, de koncentráltabb. Nem tudom. De amikor elvégeztem a Képző- művészeti Főiskolát, akkor az apám megkérdezte tőlem, miből fogok megélni. Széles karimájú kalapban állok a téren és árulom a képeimet? így lettem tanár. □ Festőként elsősorban a megyé­ben ismert. Elég ez? • Nem tudom pontosan megmon­dani, hogy miért élek Miskolcon. Az lehet az oka, hogy a főiskola után Budapesten nem találtam barátokat, pedig számomra ők je­lentették volna a biztos táptalajt. Tanárként kerültem ide, és rög­tön egy magamfajta emberekből álló kört találtam. Megismerked­tem Feledyvel, Dukovszkival, Lenkeyvel. Mindannyian ugyan­azt akartuk. Igyekeztünk olyan művészeti életet kialakítani, ami nem a régi provinciális rendhez igazodik. Nem Budapest mögött, hanem Budapest mellett álló mű­vészeti központot hoztunk létre. Olyan kiállításokat akartunk ren­dezni az ötvenes években, melye­ket jó megnézni, amiket észre- vesznek az emberek. El szerettük volna érni, hogy a művészet hoz­zá tartozzon a mindennapi élet­hez. Miskolcon részt vettem a gra­fikai biennálék megszervezésé­ben, és amikor Egerbe kerültem a főiskolára tanítani, létrehoztam ott az akvarell biennálét. Mind­kettő ma is remekül működik. □ Maradhatott volna Budapesten is, és akkor több elismerésben is része lehetett volna. Megér annyit egy régióban szerzett név, mint be­futott fővárosi művésznek lenni? • Megér annyit. Legalább annyit. Hogy mindenki mondhassa a magáét Kornya István * li Miskolc (ÉM) - A slam: ameri­kai találmány. Lényege: bárki felolvashatja írásait egy iro­dalmi esten. Zárásként bajno­kot is hirdetnek. így volt ez az Új Holnap költészet napi ün­nepén is. ötletgazda és cere­móniamester az Amerikában élt Gyukics Gábor költő volt. Nem mindennapi eseményként hirdették meg az Új holnap nyil­vános felolvasást. Ettől a nyilvá­nosságtól az embernek két félel­me támad egyből: ülünk majd mindnyájan kukamód, vagy a semmivel és senkivel sem törődő megszállottak ragadják maguk­hoz a szót végleg és kíméletlenül. A ceremóniamester, Gyukics Gábor pedig mintha - persze csak mintha, tudja ő, ezt nem lehet csak úgy - egy csöpp Brooklynt akarna csempészni a Miskolci Galéria Kondor-termébe. Jár-kel a pódiumon, szolid rappes moz­dulatokat tesz, és arról beszél, hogy mikor Amerikában Gins- berg, Kerouac és társaik megun­ták az unalmas elit, sznob, hiva­talos költészetet, az ötvenes évek­ben kávéházakban olvasták fel verseiket. Aztán terjedt a mód­Miskolc (ÉM) - A „Felkelt a napunk..." című millenniumi országos középiskolai vetél­kedőhöz kapcsolódva írásbe­li történelmi vetélkedőt hir­det ugyancsak középiskolá­soknak a Megyei Honismere­ti Egyesület, a megyei ön- kormányzat oktatás- és mű­velődéspolitikai főosztálya és az Észak-Magyarország. „Rendkívül fontos, hogy az előt­tünk álló, ünneplő esztendőben a magyar fiatalság minél többet megismerhessen a Szent István-i örökségből, minél közelebb kerül­jön a nemzetet máig megtartó megtartó Szent István-i gondola­tok szellemiségéhez; megértse és megérezze, hogy a kereszténység fölvétele, az államalapítás és első királyunk megkoronázása milyen erőt adó eszmeiséget hagyott szer: mindenki - a verselő favágó­tól az ápolónőkig - mondhassa legalább a magáét, ha már nincs annyi és olyan folyóirat, amely­ben megjelenhetnek. (Ami nyil­ván nem komoly tragédia, nem véletlenül nem engednek ott se mindenkit folyóiratközeibe, de hát ki tudja, hogy van ez a Nagy Vízen tűi.) Ma már odáig fajult a helyzet, hogy a törzskocsmák ver­sengenek, s legjobbjaikat a nem­zeti bajnokságra küldik - ezen az­tán jót derült a döntően gimnazis­ta korúakból álló közönség. A menetrend szerint követke­ző Vass Tibor (a hetekben meg­jelenő) kötetéből költészet napi „olvasatként” jól hangzik: „ne­kem egy nő ne szavaljon”. Olvas Zemlényi is. De most ne róluk legyen szó, őket ismerjük már, ha nem, tessék utánukolvasni. Hanem a slam. Pécsen állító­lag senki sem jelentkezett. Mis­kolcon öten is. Mint kiderül, az Iniciálé elnevezésű fiatal poéták klubjának tagjai. Szerelem, bűn, tisztaság, mocsok kozmikus táv­latokban, és mindenek előtt a vi­lág képébe vágva, hogy hol az igazság - kamaszokhoz illő egész­séges öntudattal. Az egyik lány annyit közöl csak - szépen és remegő hangon ránk.” Ezzel köszöntötték a meg­hirdetők a „Felkelt a napunk...” című országos középiskolai törté­nelmi vetélkedő résztvevőit. Ám azok is vetélkedhetnek, nyerhetnek, akik nem neveztek az országos versenyre! Mától hét héten át, minden pénteken itt, az Észak-Magyaror­szág kulturális oldalán megjele­nik három, István királyhoz, il­letve korához kapcsolódó kérdés. A megfejtéseket is hetente vár­-, hogy egyedül maradt, a szerel­me elhagyta, volt versében jó adag csendes erotika is, és hogy ez az egész milyen gyilkosán tud fájni. És mikor ezt hallja Miskolc város irodalombarát közönsége, csend lesz. Korántsem biztos, hogy a színvonal tagióz le min­ket, hallgatókat, inkább az igaz­ság kimondása sikeredett döbbe­netesen őszintére. S ekkor él a slam. A műsor alatt halkan ide­gesítő szöszmösz és motoszka egyszer csak felfüggesztetett. Ö a bajnok: Kupcsik Ildikó. juk a megjelenést követő szerdáig a következő címre: 3780 Edelény, Városi Könyvtár, István király útja 49. „Felkelt a napunk...”. Az előző heti megfejtéseket és a nyertesek nevét az új kérdé­sek mellett közöljük. A helyes megfejtők között minden héten három könyv­ajándékot sorsolunk ki. A hét forduló összesített eredményei alapján a legjobban teljesítők ér­tékes tárgyjutalmakat nyernek. Amerikából jött Gyukics Gá­bor saját gyűjtésű-fordítású kor­társ amerikai verseket mutat be. A kötetben az ismertek mellett ismeretlenek, amitől az ember el­bizonytalanodik: kik ezek, miért ezek, nincsenek-e jobbak? A nagyágyúk közt azért ott van például Charles Bukowsky, aki még az újságírónak is segít, mert azt írja: „Egy jó vers min­denre képes/és ami a legfon- tosabb/Egy jó vers tudja, mikor kell/abba hagyni.” Ahogy ez a riport is. A Bódva völgye az Árpád-korban Edelény (ÉM) - A határon inneni és túli általános isko­lásoknak hirdet vetélkedőt a Bódva völgye az Árpád-kor­ban címmel az Edelényi Mű­velődési Központ, Könyvtár és Múzeum, Hidvégardó ön- kormányzata és a Szepsi Ma­gyar Tannyelvű Általános Is­kola és Gimnázium. A vetélkedőre az iskolák felső tagozatosai 3-3 fős csa­patokkal nevezhetnek az edelényi könyvtárban április 20-ig. A nevező csapatoknak május 15-ig írásbeli feladato­kat kell megoldaniuk, majd a legjobb eredményt elért 10 csapat június 9-én Hidvégar- dóban szóbeli játékos vetél­kedőn méri össze tudását. „FELKELT A NAPUNK. Géza fejedelem és kora 1. Sorold fel a küldöttségeket, amelyek részt vettek a 973. hús- vétján megtartott quedlinburgi európai „csúcstalálkozón". 2. Hol volt Géza fejedelem fővárosa és katonai erődje? 3. Honnan származik a mai Tata helynév? Vetélkedő Szent Istvánról hét héten át

Next

/
Oldalképek
Tartalom