Észak-Magyarország, 2000. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-11 / 85. szám

2000. április 11., kedd Aktuális 6 Ikarus jár a Renault helyett Égerszögre A nagyobb buszban kényelmesebben elfér az utazóközönség Teljes szépségében pompázik Edelény (ÉM - KBA) - Elkészült a közel­múltban az edelényi kastély főbejáratának a felújítása, amelyben döntő szerepet vál­lalt a Kincstári Vagyonigazgatóság és a Műemlék Felügyelet. A felújítás során tel­jes állagmegóvásra került sor, hiszen a ke­rítés és a kapu az eltelt időszakban csak­nem fél méterre került a földbe az udvar feltöltődése folytán. A több tíz millió forin­tos helyreállítás után most már teljes szép­ségében és nagyságában tekinthető meg a főbejárat. A felújítás egyébként része az edelényi kastély teljes helyreállítását célzó tervszerű és következetes munkálatoknak. Egy nem mindennapos életút A hajdani ózdi cserkész Ausztráliában elsőként láthatta a holdraszállást A felújított kapu Fotó: K.T. 8.5 százalékos keresetfejlesztés Budapest (ÉM) - A Magyar Posta Rt. el­nök-vezérigazgatója, Varjú Tamás és a Postás Szakszervezet elnöke, Mundruczó Kornél aláírta a társaság ez évi keresetfej­lesztésének első üteméről szóló megállapo­dást. A Magyar Posta Rt.-nél a megállapo­dás szerint 2000. január 1-től éves szinten 8.5 százalékos keresetfejlesztésre kerül sor. Megegyezés született arról, hogy az étkezé­si hozzájárulás mértéke ugyancsak ez év január elsejétől 4300 forint/fő/hó. A Magyar Posta Rt.-nél március első napjaiban kezdődtek el a bértárgyalások. A társaságnál képviselettel rendelkező négy érdekképviselet egyszerre kapta kézhez az idei bérfejlesztés alapelveit és javasolt mér­tékét ismertető tárgyalási anyagot. A több fordulóban megtartott, korrekt, kemény tárgyalási folyamat végén a megállapodás megkötésére a Postás Szakszervezettel, mint a munkáltatónál egyedüli reprezenta­tív szakszervezettel került sor. A tárgyalá­sok menete során figyelembe vették a nem­zetgazdaság várható tendenciáit, az infláció tervezett mértékét, a fő hangsúlyt azonban a társaság üzleti tervének teljesítésére, az ebből következő reális keresetfejlesztési le­hetőségekre, mértékekre helyezték. Ózd, Sydney (ÉM - KKM) - Az ózdi öregcserkészek közül van, aki még ma is jól emlé­kezik Pétery Miklós társukra, aki annak idején a '30-as évek végén oszlopos tagja volt az ózdi cserkészéletnek. Jött a háború, Pétery Miklós pe­dig ment, aki jelenleg 20 ezer ki­lométerre szülővárosától, Ózdtól - Ausztráliában él. De egy percre sem felejtette el, hogy honnan in­dult. Azóta is érdekli, mi történik errefelé. Egykori barátai jóvoltá­ból időnként még az Észak-Ma- gyarország című lapunk is eljut hozzá. De kicsoda is Pétery Mik­lós? Aki kíváncsi rá, olvassa to­vább e sorokat, és megtudhatja. Azt máris előrebocsátom, nem mindennapi élet áll mögötte. Jutalmul Arany sas 1920-ban született Ózdon. 1939- ben Kassára ment pilótakikép­zésre, de innen rövidesen elta­nácsolták. 1940-ben ugyancsak önként jelentkezett haderőn kí­vüli pilótakiképzésre. Végül Szombathelyen kötött ki. Itt ta­nulta meg a repülőgép-vezetést. 1942-ben átvezényelték a Bör- göndi Közfelderítő és Vadászre­pülő Harckiképző Iskolára, ahol megkapta az Aranysast. Majd oktatópilóta lett. 1944 elején Fe­rihegyre került. Itt a lábán sú­lyosan megsérült egy amerikai lövedéktől. Majd egy kis pihenő után tovább repült. Azt a felada­tot kapta, hogy repüljön Miskolc térségébe, felderítő-elhárító „kirándulásra”, s az Avas-hegy­ség oldalába befészkelt aknave­tők állását lője szét. Ezt végre is hajtotta, de a gé­pe találatot kapott. Kényszerle­szállást hajtott végre Diósgyőr­től néhány kilométerre. Majd autósstoppal eljutott Ózdra. Kór­házi kezelés után a Repülő Aka­démiára került pilótaoktatónak. Innen Bécsbe sodorta az élet. Az egyik régi császári üdülőhelyen rátalált menekült menyasszo­nyára. Egy kápolnában meges­küdtek, majd irány Franciaor­szág, végül Ausztrália. Egyedüli magyarként került be a neve az 1985-ben megjelent ausztrál haditengerészet történe­lemkönyvébe. Nem véletlen, hi­szen Pétery Miklós az Ausztrál Haditengerészeti Technológia műszaki tanár-főtisztje volt éve­ken át. Hét elektronikai labora­tóriumnak volt a vezetője. 1970- ben kinevezték a School 01 Adu- anced Elektronic intézményigaz­gatójává. Összeállította az első nyomtatott áramkörű színes adó- berendezést - beleértve a színes foltletapogatót is. Három évtize­de elmúlt annak, hogy az ember a Holdra szállt. Ez a kérdés ma már nem jelent szenzációt. De az mindenképpen érdekes számunk­ra, hogy a világraszóló esemény­nek ózdi vonatkozása is volt Pé­tery személyében. A holdraszál- lás televíziós vételénél, adásánál játszott szerepet. „Ultiszisztem” monitort állított be a Hold véte­lére. A háromnapos, napi 24 órás izgalmas, fáradságos munka so­rán ő volt a legelső, aki a holdra­szállást megfigyelhette. Ezt a tör­ténelmi pillanatot néhány má­sodperccel előbb látta, mint a holdrakéta tulajdonosa, az USA. A műszert néhány évvel ezelőtt az egyik magyar múzeumnak ajándékozta. Nagy fájdalmat jelent számá­ra a hajdan biztos kenyeret adó ózdi vasgyár pusztulása. Ennek egyik okát az elavult technológi­ában véli felfedezni. Ausztráliá­ban ugyanis 7 ezer munkással 20 millió tonna vasat termelnek, míg Ózdon 14 ezer munkással csak egyszer értek el 1 millió tonnát. Félti anyanyelvűnket Megdöbbentő számára, hogy milyen sok idegen szó van a magyar újságokban annak el­lenére, hogy mindenre van okos, értelmes magyar sza­vunk. - Mi itt több mint fél év­század után is, húszezer kilo­méterre a hazától féltve vigyáz­zuk szép, okos magyar nyel­vünket - vallja Pétery Miklós. A füstös, zajos Ózdhoz mindig nagyon húzott a szíve. Gyakran gondol az Akácos útra, ahová iskolába járt, a Drótos-tetőre, ahol számháborúztak, a Kisfa­ludy útra, ahová udvarolni járt, Szennára, ahol síelt, ródli- zott, s nem utolsó sorban a Sa­jóra, ahol vízicserkészkedett. Ő volt a vízi csapat vezetője. Pé­tery Miklós élettörténete való­ban egy történelem... Kettészakította az árvíz Külső- és Belső-Bőcsöt Perkupa, Égerszög (ÉM - UJ) - Az autóbusz-közlekedésre vonatkozó panasszal keres­te meg szerkesztőségünket Veres Róbert szölősardói olvasónk. A bejelentés időpontjában még nem tudhatta szölősardói előfize­tőnk, hogy az általa szóba hozott probléma megoldásán már dol­gozik a Borsod Volán Rt. A pa­nasz szerint a Perkupa-Égerszög között közlekedő, húszszemélyes Renault kisbusz alkalmanként rendkívül zsúfoltan közlekedik. Az idős emberek, a kismamák kénytelenek állva, egymáshoz szorulva szinte embertelen kö­rülmények között utazni. Olva­sónk felvetette: miközben ők a kisbuszban szoronganak, a Vo­lán ellenőrei kényelmes személy­autóban járkálnak a területen. A Borsod Volán Rt. személy- szállítási vezérigazgató-helyette­se, Fukker Bertalan megkeresé­sünkre közölte: a zsúfoltság meg­szüntetésére március végétől le­cserélték az autóbuszokat. Egy 82 férőhelyes Ikarus 266-os autó­buszt állítottak forgalomba. Az Égerszög-Perkupa útvona­lon közlekedő Renault kisbuszt a cég a bódvalenkei önkormány­zattól bérelte. Beállításakor a jármű még megfelelt a forgalmi igényeknek. Közlekedtetését a térség rendkívül rossz útviszo­nyai is indokolták. A jármű a kátyús útvonalon biztonságosab­ban, gyorsabban haladt, mint a nagyobb Ikarus. A március 21. A kora délutáni járat rövidesen indul Égerszögre Perkupáról és 23-a között elvégzett utas­számlálás tapasztalatai azonban bebizonyították, a,20 férőhely már nem elegendő. Egy alkalom­mal - látván a zsúfoltságot - a Volán kazincbarcikai üzemének vezetője a cég autójával három utast elvitt a felkeresni kívánt községbe. Perkupa térségében a Volán álláspontja szerint a közlekedési kiszolgálás megfelelő színvona­lú. Égerszögről és Szőlősardóról munkanapokon 5, Teresztenyé- ről 3 járatpárral érhetik el az utasok Perkupán a csatlakozást a vonathoz és a többi autóbusz­hoz. Szendrőbe a térségből köz­vetlenül is eljuthatnak a helybé­liek, további járatok Ormosbá­nya és Kazincbarcika felé közle­kednek. Fotó: Udvardy József Az Égerszög-Perkupa útvona­lon a járatokat a Borsod Volán Kazincbarcikai Üzeme közleked­teti. Az üzem járatai évente 13 millió utast szállítanak el, átla­gosan 31 százalékos kihasznált­sággal. Az utasszámlálás folya­matos. Egy-egy járat túlzsúfolt­ságának enyhítésére a társaság a lehetőségeihez mérten miha­marabb intézkedik. Bocs (ÉM - MA) - A Hernád áradása péntek este óta ket­tészakította Külső- és Belső- Bőcsöt egymástól. Ez azt je­lenti, hogy kerülő úton lehet eljutni az intézményekhez, ami plusz kiadást jelent az ön- kormányzatnak - tudtuk meg Lippai Lajos polgármestertől. Az elmúlt időszakban évről évre problémát jelent, hogy a Hernád áradása kettévágja a települést. Tavaly például hosszabb ideig kellett a kerülő utat használni. Péntek este óta újra ez az álla­pot következett be: víz hömpö­lyög az úton, a Hernád-híd előtt. Az általános iskolásokat bérelt busszal, 60 kilométeres utazta­tással juttatja el az önkormány­zat Külső-Bőcsről a Belső-Bő­csön található általános iskolá­ba. Ugyanígy utazik a konyhá­ról az idősek ebédje is.- Szükség lenne egy felüljáró­ra, a Hernád-híd elé - mondja Lippai Lajos polgármester. - A Hernádot ugyanis ezen a részen nem lehet gáttal megfékezni, mert akkor a felső rész kerülhet víz alá. A hídhoz tartozó felüljá­ró alatt szabad folyását lehetne engedni a folyónak. Gondot okoz Bőcsnek a Bársonyos pa­tak áradása is. 1991-ben ugyan elkészültek a tervek, a Bárso- nyos-hídnál a gátépítésre, úgy tudom a pénz is megvolt hozzá, ám a beruházás mégis elmaradt. A folyógátak 90 százaléka ál­lami tulajdonban van. A Bőcs területén található Hernád-men- ti gát azonban önkormányzati tulajdonú. Ennek felújítása ha­talmas pénzekbe kerülne. Jelen­leg is védekeznek az önkor­mányzati gáton: homokzsákok­kal, fóliázásokkal próbálják visszaszorítani a folyót. Szeren­csére Bőcsön eddig olyan prob­lémát nem idézett elő az ár, hogy családokat kellett volna kitelepíteni. Se gyalogosan, se kerékpárral, se járművel nem lehet átmenni a hídon Fotó: Mészáros István Nyugdíjasok ózdi fóruma Ózd (ÉM - KKM) - A Nyugdíjasok Ózdi Klubja április 13-án, csütörtök délután há­rom órai kezdettel fórumot rendez az Al­kotmány út 1. szám alatti helyiségében. Az ózdi fórum vendége lesz Üszögh Ble- yer Jenő, a Magyar Nyugdíjasok Egyesü­leteinek Országos Szövetsége elnöke, az Európai Nyugdíjas Szövetség kelet-euró­pai régió alelnöke. A rendezvény témája a nemzetközi és magyar nyugdíjas-társada­lom aktuális kérdései. Az eszmecserén természetesen a város és térsége összes nyugdíjasklubja képviselteti majd magát. HÍRCSOKOR • Asztmanap. Az Asztmás Betegek Egye­sülete szombaton asztmanapot rendezett a tiszaújvárosi Derkovits Művelődési Köz­pontban. Több szakorvos tartott előadást a légúti fertőzések, a kezelési technikák és a parlagfű okozta betegségek témájában. • A költészet napja. Április 11-én, ked­den este hat órától a Tiszaújvárosi Városi Könyvtárban vendégszerepei Kállóy Mol­nár Péter színművész és Ficsku Pál író.

Next

/
Oldalképek
Tartalom