Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-18 / 65. szám

2000. március 18., szombat ÍSZJUMHMYMQRSZAa & Színlap 10 :jvi A ;> Giacomo Puccini BOHÉMÉLET opera két részben, négy képben Librettó: Giuseppe Giacosa és Luigi lllica Fordította: Radó Antal és Romhányi Ágnes Rodolf, poéta Schaunard, zenész Benőit, háziúr Mimi Marcello, festő Collíné, filozófus Alcindoro, gavallér Musette Nógrádi Gergely Molnár Erik Szegedi Dezső Frankó Tünde Busa Tamás Horváth Ádám Kulcsár Imre Kertész Marcella Bodnár Edina, Kiss Zsuzsa, Horváth László, Varga Bálint Egyetemisták,katonák, járókelők: A Miskolci Nemzeti Színház kiegészített énekkara, és a Szemere Bertalan Művésze­ti Szakiskola tánctagozatos növendékei Karigazgató: Regős Zsolt Díszlet: Dávid Attila Jelmez: Juhász Katalin Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház kibővített zenekara Művészeti tanácsadó: Mura Péter Zenei vezető: Kesselyák Gergely Vezényel: Rácz Márton RENDEZŐ: HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA Rodolf és Mimi. A szombati Pá­holy-bérleti előadáson Puccini Bohémélet című operájában Mimi szerepében Fran­kó Tünde, Rodolfként pedig Nógrádi Ger­gely lép színpadra. Fotó: É. V. Egy amerikai Párizsban Miskolc (ÉM) - Egy amerikai a mai mis­kolci Bohémélet-előadás és az azt követő parti révén eljut Párizsba. Bár az ameri­kai vendég, John Orlock drámaíró, a cle­velandi egyetem tanára nem elsősorban a mai Puccini-opera miatt érkezett váro­sunkba. Látogatásának apropóját az adja, hogy az általa írt Pajzánságok a louis- villei háremben című színpadi játék be­mutatójára készülnek a Miskolci Nemzeti Színházban. A játékszíni premier márci­us 24-én lesz. Az előadás szereplői Olasz Ági, Pásztor Edina, Fandl Ferenc és Saf- ranek Károly, a díszleteket és a jelmeze­ket Szinte Gábor tervezte, az előadás ren­dezője Müller Péter Sziámi. Az összállítást készítette: Filip Gabriella Énekesek, festők, zenészek Bohémiából A Bohémélet-előadás után a Páholy-partin Miskolcra varázsolják Párizst Miskolc (ÉM - FG) - A Bohém­élet című Puccini-opera Bo­hémiába viszi a közönséget, abba a világba, amelyet Hen­ri Murger oly életszerűen áb­rázolt az opera alapjául szol­gáló Scenes de la Vie de Bo­hémé című regényében. A szombati Páholy-partin is­mét megelevenedik a párizsi művészek birodalma. Párizs különösen kedves az írók, költők, festők, zenészek számá­ra, már a gall-római korban is kulturális központnak számított. A történelem folyamán mindig kitüntetett szerepe volt a művé­szetnek. A Második Császárság idején a párizsi élet egyetlen fény­űző estéllyé változott, mindenki Offenbach muzsikájára táncolt. A művészek úgy érezték, függet­lenedhetnek a polgári társada­lomtól, és megteremtették saját birodalmukat, Bohémiát, melyet Henri Murger Scenes de la Vie de Bohémé című regényében áb­rázolt. A Murger-mű alapján ké­szült Puccini Bohémélet című operája, és a szombati Bohémé­let-előadás után a Páholy-partin megelevenedik Bohémia. Párizsi kávéház A Második Császárság egyik legnépszerűbb vendégfogadója a Tangó Párizsból Brasserie des Martyrs volt. Ezt tartják számon az író Murger, a költő Baudelaire, a festő Gusta- ve Courbet törzshelyeként is. De nagyon sok lázadó művész, ké­sőbb híressé lett nyomorgó di­ák, kallódó, helyét kereső ember találkozott itt. Igazi párizsi ká­véházi hangulatot idéz a Miskol­ci Nemzeti Színház műsoron lé­vő balettestje. Ebből is láthat­nak majd részleteket a színházat Páholy-bérlettel támogatók a szombati Páholy-partin. Kovács Gábor pedig tangó- harmonika-játékával idézi a Szajna-parti hangulatot. Piaf és Horváth Zsuzsa Horváth Zsuzsa színművész, aki 1976-ban lett a Miskolci Nemzeti Színház tagja, számtalan szerep­ben bemutatkozott már az itteni színházban. Ő volt például a Da- isy Parker a Bál a Savoyban cí­mű Ábrahám-operettben, Aldon- za a La Mancha lovagja című musicalben, Schnieder kisas­szony a Kabaréban, a házasság­közvetítő Jente a Hegedűs a ház- tetőn-előadásokon, Orbán Ba- lázsné a Macskajátékban... A je­lenleg műsoron lévő darabok közül Vidám kísértet című Coward-komédiában Madame Acartiként szórakoztatja a kö­zönséget. Bár a művésznő szere­pei között nem tartják számon Edith Piafot, mégis talán a leg­megrázóbb, legemlékezetesebb, amikor a francia sanzonénekes dalait adja elő. Horváth Zsuzsa A szombati Páholy-partin Re­gős Zsolt kíséretével énekel Pi- af-dalokat Horváth Zsuzsa. Kérdések, étkek és képek A Bohémélet-előadást követő Páholy-partin Hegyi Árpád Ju­tocsa igazgató-főrendező, az opera rendezője mond pohárkö­szöntőt. Albert Györgyi, az est háziasszonya pedig Suba János­nak, a Pannon GSM PR-igazga- tójának köszöni meg, hogy a cég vállalta a házigazda szere­pét. A szervezők ígérete szerint a Pannon játékos kérdésekkel, és ezekhez illő nyereményekkel érkezik az estre. Az előadás szereplőinek be­mutatása után következik a va­csora. A népkerti Vigadó is meglepetésekkel készül a pári­zsi partira. Az csak természe­tes, hogy kerül az asztalra fran­ciasaláta, francia bor és fran­cia sajt, de most először - a pá­rizsi történet kedvéért - készí­tenek strucckockákat francia bormártásban. Ugyancsak a párizsi utcák hangulatát idézik majd azok az ifjú művészek - Pál Pető János, ifj. Halmai László és Markovits Gábor -, akik pályakezdő pári­zsi kollégáikhoz hasonlóan portréképet készítenek a vállal­kozó kedvű Páholy-tagokról. A színház galériájában láthatók azok a képek is, amelyeket Má- ger Ágnes festőművész készített a Bohémélet-előadás kapcsán. Kékszakállú, Collíné és Leporelló Horváth Ádám amerikai kerülővel érkezett a szomszéd utcából a színházba Miskolc (ÉM - FG) - Horváth Ádám operaénekes amerikai kerülővel jutott el a Görgey utcából a Miskolci Nemzeti Színházba. A New York-i Juil- liard Opera Center tagja a miskolci Bohémélet-előadá­sokon a filozófus, Colline szerepében lép színpadra. Budapest, Graz, New York, San Jósé és most Miskolc! Kezdhet­nénk az- ifjú művész bemutatását azzal, hogy sorra vesszük pályá­jának jelentősebb állomásait. De Horváth Ádám szerint visszatet­sző lehet egy ilyen felsorolás. Igaz ugyan, hogy Miskolc és Bu­dapest után Grazban folytatta ze­nei tanulmányait, az is igaz, hogy egy ottani énekversenyt kö­vetően jutott el Amerikába, ugyancsak tény a sok-sok ameri­kai koncert, a San José-i opera­szerepek, majd pedig a New York-i Juilliard Opera Center tagsága... Az ifjú művész büszke a mestereire, szívesen mesél azokról a műhelyekről, ahol meg­tanulta a szakma alapjait, még­sem szeretné, ha azért jegyezné meg a miskolci közönség a nevét, mert Amerikában elismerik, mert rendszeresen visszahívják Grazba, mert Kaliforniában Kék­szakállú lehetetett... A legfiata­labb Kékszakállú!- Ez is igaz! Valóban én lehet­tem a legfiatalabb Kékszakállú. De nem szeretem a legeket, nem szeretem a szenzációhajhászást - mondja Horváth Ádám. - Nem az az érdekes, hogy milyen fiatal voltam, amikor megkaptam ezt a Horváth Ádám szerepet, hanem az, hogy meg­kaptam, hogy elénekelhettem. Annak pedig különösen örülök, hogy elkészíthettem a Kékszakál­lú lemezfelvételét. Kovács János, a Magyar Állami Operaház kar­nagya alkalmasnak tartott a fel­adatra, Lukin Márta operaénekes vállalta Judit szerepét, Sinkovits Imre pedig mint regös szólal meg a felvételeken. A lemez már elké­szült, és remélem, hogy rövide­sen meg is jelenik. Amerikai élet Horváth Ádám egy lemezt szen­telt Kékszakállúnak, de Figaro, Rocco, Leporelló, Fiesco áriáját is elénekli azon a lemezen, ame­lyet a Liszt-díjas jazz-zongoristá­val, Szakcsi Lakatos Bélával ké­szített.- Őt is Amerikában ismertem meg, de nem elsősorban Ameri­ka, hanem a zene szeretete, a kö­zös munka köt össze bennünket. Tudom, Amerikáról először min­denkinek a siker, a csillogás jut eszébe. Én is mesélhetnék ilyen történeteket, de nem ezért szeret­tem, szeretek kint dolgozni, ha­nem mert ott tanultam meg iga­zán becsülni a szakmát, ott szok­tam meg a színpadi fegyelmet, ott értettem meg, mi az a katar­zis... New Yorkban a héten is fel­lépett a művész. Bár álmai neto­vábbja mégsem Amerika, nem a Metropolitan, mégcsak nem is a milánói Scala, legfeljebb egy olasz kisváros, egy olyan színház, ahol minden feltétel adott az igé­nyes operaelőadások megszületé­séhez. Persze, elismeri, hogy az ő pályáján is szükség van a népsze­rűségre. De érvelése szerint az el­mélyült munka fontosabb a si­kernél, és a minőség előbb-utóbb úgyis megkapja az elismerést. Hazai álom Annak is nagyon örült, amikor meghívták a Miskolci Nemzeti Színházba. Az itteni közönség kü­lönböző alkalmakkor, ünnepi hangversenyeken már láthatta, hallhatta ugyan Horváth Ádámot, de az igazi hazatérésnek mégis a színházi előadást tekinti. Azt még nem tudja, kap-e újabb felkérést a színháztól, de abban már biztos, nyáron ő lesz Leporelló.- Mozart Don Giovanni című operáját mutatjuk be július 31­én a Diósgyőri várban. A Belvá­rosi Kulturális Menedzser Iroda vállalta a szervezést, én pedig azon dolgozom, hogy minél igé­nyesebb, szebb legyen az elő­adás. A rendezői feladatokra Ko- valik Balázst kérjük fel, a zenei vezető és az előadások karmeste­re Kesselyák Gergely és Kovács János lesz, de részt vesz az előké­szítésben Rácz Márton és Mura Péter is. Az előzetes egyeztetések után talán már elmondhatom, Don Giovanni Busa Tamás, Don­na Elvira Katharyn Hunter, Don Ottavio Rober McPherson, Maset- to Hábetler András lesz. Én pedig Don Giovanni szolgájaként, Lepo­Colline szerepében Fotó: Éder Vera

Next

/
Oldalképek
Tartalom