Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-27 / 72. szám

2000. március 27., hétfő ísux-HUGmmsiáb i Kultúra 8 Üzenet a színház világnapján Michel Tremblay drámaíró Több mint kétezer évvel ezelőtt kérdezte Euri­pidész Elektrája: „Miként is kezdjem a vádjaimat? Miként fejezzem be? Miként fogalmazzam meg?" Korunk eufemizmusainak és üres retoriká­jának közegében, amikor jobbnak tűnik megkí­mélni érzéseinket, semmint nevükön nevezni, Agamemnon lányának jajkiáltása semmit sem ve­szített érvényességéből. Hogy vádoljon. Kímélet­len legyen. Provokáljon. Zavarjon. Végtére is nem ez volna a színház szerepe? A mindenáron való egyetemesség lendületé­ben és a körültekintés nélküli globalizálódás sodrá­sában mindannyiunkat az a veszély fenyeget, hogy világunk falu nagyságúra zsugorodik, ahol egyfor­maság uralkodik, s amelyben bizony nem lesz köny- nyű a színház sora - ebben a mind erőteljesebben sterilizált társadalomban, ahol mindössze két-há- rom mindenható kulturális szörnyeteg parancsol. Annak beteges kívánsága, hogy minden hasonlóvá váljék egymáshoz a Földön, arra fog vezetni, hogy végül minden elveszíti sajátos jellegét. Menekvés a harmadik évezred kezdetén inkább azokban a halkabb hangokban rejlik, amelyek a vi­lág több sarkából felhangzanak, szembeszegülnek az igazságtalansággal és a színház legalapvetőbb szerepére utalnak: Felmutatják az ember lényegét, lepárolják és a magasba emelik, hogy megoszthas­sák majd az egész világgal. Ezek a halkabb hangok Skóciából, Írországból, Dél-Afrikából, Quebec-bői, Norvégiából és Új-Zélandból hallhatók. Ezekből áll össze elégedetlenségünk felkiáltása, amely azután mindenütt visszhangra talál. (...) Egy drámai szöveg egyetemességének titka nem azon a helyen rejlik, ahol született, hanem éppen emberségében, állításainak érvényességé­ben és szépségének szerkezetében. Az Írók nem lesznek „egyetemesebbek" csak azért, mert Pá­rizsban vagy New Yorkban írnak, és nem Chico- timiben vagy Port-au-Prince-ben. Akkor szólnak mindannyiunkhoz, amikor megfogalmazzák azt, amit a legjobban ismernek, és a közönség pedig kész lesz arra, hogy önkritikus legyen, amikor önmagát pillantja meg - és erre éppen a színház csodája ad lehetőséget, igen, a bele vetett hittel, őszinteségükkel, hogy leírják és megénekeljék az emberi lelket, belepillantva misztériumába és felvillantva kincseit. Csehov egyetemessége nem abban rejlik, hogy orosznak született, hanem abban a zsenialitásban, amelynek révén úgy ír­hatta le az orosz lelket, hogy arra minden ember ráismerhet. Ugyanez érvényes minden zsenire, de az egyszerűen „jó" drámaszerzőkre is. Min­den sora annak a dialógusnak, amit egy szerző leír bárhol a földön, lényegénél fogva egyete­mes, ha kifejezi Elektra felkiáltásának igazságát: „Miként is kezdjem vádjaimat? Miként fejezzem be? Miként fogalmazzam meg?” (Ezt az üzenetet január 27-e, a színházi világnap alkalmából a világ minden színházában felolvassák.) MOZI A part Für Gabriella Danny Boyle - aki a Sekély sírhant és a Trainspotting után a világ legkeresettebb rendezőinek sorába lépet - nem A part okán lesz még nevezetesebb. Egy siker­könyv megfilmesítése mindig jó ötlet, ha pedig még egy világhírű színészt is meg­nyernek az ügynek, akkor biztos a kasszasiker. Rég bevált fogás. Özönlik a nép a mozikba, hogy aztán minduntalan megállapítsa, a könyv azért sokkal jobb. A paradicsom újbóli megtalálása vezérli a véletlenül egymás mellé csapódott három fiatalt, az amerikai Richardot és egy fran­cia szerelmespárt Thaiföldön. Egy titkos térkép segítségével meg is találnak egy szi­getet, aminek egyik fele fegyveresekkel őr­zött marihuána-ültetvény, míg a másik ma­ga az éden, ahol az élet napos oldalát kere­ső emberek alkotta közösség él. A két cso­port között megállapodás köttetett. A fegy­veresek nem zavarják el a falut, ha oda sem jönnek többen. Ám egy napon újabbak akadnak a sziget nyomára. A négy beván­dorlót könyörtelenül megölik. Mindezért azonban egyedül Richard okolható. A kis kommuna történetét nehéz pár mondatban összefoglalni, annyi minden történik. Éppen ez a baj a filmmel. A ha­zugságokra épült paradicsomi életet, a fő­szereplőben végbemenő változásokat, a párkapcsolatok felbomlását, a külvilág idegenné válását egyszerre kellett volna megjeleníteni. Ennyi minden viszont túl sok egy olyan filmnek, amiben a női ra­jongók kedvéért illik sokat mutatni Leo­nardo DiCapriót, a férfi rajongók kedvé­ért a női főszerepben látható Virginie Le- doyent, a többi néző kedvéért pedig a gyö­nyörű trópusi tájat. Kicsi színészek kuckónyi találkozója Anyanyelvi kultúra és személyiségismeret az óvodák Kuckószínházában A házigazdák előadásában a Rátóti csikótojás Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - FK) - A színhá­zi világnap alkalmából a miskolci Szilvás úti óvoda már negyedik alkalommal hívta meg az avasi óvodákat a Kuckószínházba. A vendég­ség azonban feladattal is jár. Mindenkinek fel kell lépnie egy-egy mesével.- Izgultok, gyerekek? - kérdezte az elmúlt pénteki találkozó részt­vevőitől Fridman Györgyné, a Szilvás úti óvoda igazgatója.- Nem - hangzott a válasz. Csak néhány bátortalan igen ke­veredett bele a gyerekek jóked­vű kiáltásába. Majd kezdődött az első elő­adás. A kicsik tátott szájjal néz­ték végig a többiek műsorát. Há­lás közönség. De a legfélelmete­sebb is. Ellentétben a felnőttek­kel, ők azonnal kimutatják, ha unják a színi játékot. Ám erre nem került sor, végigülték a színpaddá átalakított játszószo­bában mind a nyolc produkciót.- Nem ismertük még egyik mesét sem - állítják a Szilvás útiak a szünetben. - De még a Rátóti csikótojást sem, amit most játszottunk el.- Jó, ha színházban látom a meséket, de én jobban szeretem, ha felolvassák nekem őket - mondta szerényen a rátóti törté­netet narratáló kislány, de ahogy kimondta, talán meg is bánta, mert a többi rögtön kicsit rosszallóan nézett rá. Néhol kicsit hadartak, néhol megtorpantak, de a csöpp színé­szeket átsegítette a nehézsége­ken lelkesedésük. Vagy a súgás, mert mindegyikük tudta fejből a másik szövegét.- Az anyanyelvi kultúra megismertetése volt a célunk, amikor létrehoztuk a Kuckó­színházat - mondta Fridman Györgyné. - A magyar népme­sék nagyon alkalmasak arra, hogy a gyerekek megismerhes­sék az alapvető személyiségje­gyeket, az emberi kapcsolato­kat. Megtanítjuk nekik a szöve­get, majd néhány egyszerű kel­lék segítségével, egy kalappal vagy egy mellénnyel rögtön megvan a jelmez is. Máris min­den adott a színházhoz és az együttjátszáshoz. Miskolcon A premier április 14-én, pénte­ken este 7 órakor a Kamaraszín­házban lesz. Az előadás rendező­je Puskás Tamás. (Az elmúlt évadban ő rendezte itt a Vidám kísértet című játékszíni bemuta­tót.) Tíz év után ismét Miskol­con láthatja a közönség - Harpa- gon szerepében - Kovács Lajost, aki többek között Kaspart ját­szotta az itteni színházban, és Banguo volt a Macbeth-előadáso- kon. Az idei Fösvény-bemutató további szereplői: Major Melin­da, Kovács Vanda, Molnár Sán­dor Tamás, Samu Nagy Ádám, Máhr Ági, Latabár Árpád, Varga Gyula, Csapó János, Péva Ibo­Kovács Lajos és Kovács Vanda lya, Somló István, Horváth Lász­ló. Az előadás egyik érdekessé­ge, hogy először szerepel ugyan­Fotó: Éder Vera azon a színpadon, ugyanabban a darabban apa és leánya: Kovács Lajos és Kovács Vanda. A fösvényt próbálják Miskolc (ÉM) - Moliére A fös­vény című vígjáték bemuta­tójára készül a Miskolci Nemzeti Színház. Olasz vendég a népszerű esten Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar Népsze­rű zenei esték sorozatának utolsó koncertjét hallhatja a Miskolci Nemzeti Színház kö­zönsége március 27-én, hét­főn este fél 8-tól. A műsoron Brahms IV. szimfóniája, va­lamint Beethoven V. zongo­raversenye szerepel. A hang­verseny szólistája és karmes­tere Michele Marvulli. Az olasz Michele Marvulli neves tanárok vezetésével tanult zongorázni, zeneszer­zést, kamarazenét és vezény­lést. 1991-ben elnyerte az olasz zenekritika Massimo Mila-díját a „magas művészi tanításért”. Határon túli magyar teátrumok fesztiválja Kisvárda (MTI) - Az idén 19 társulat vesz részt a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, melyet május 26. és június 4. között ren­deznek meg Kisvárdán. Ezúttal négy szomszédos ország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna magyar színházai lép­nek fel a tíznapos seregszemlén. A legtöbb társulat ezúttal is Er­délyből érkezik. Nagyváradról az Állami Magyar Színház Szigligeti Társulata, az Állami Bábszínház és a Matyi Műhely Magán Báb­színház vesz részt a fesztiválon. Két-két teátrum jelezte részvé­telét Kolozsvárról, valamint Ma­rosvásárhelyről, ahonnan az Állami Magyar Színház és a Puck Bábszínház, illetve a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és az Ariéi Bábszínház érkezik. A Csíkszeredái Csíki Játék­szín, a Gyergyószentmiklósi Fi­gura Stúdió Színház, a Sepsi­szentgyörgyi Tamási Áron Szín­ház, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társula­ta, a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, és a Temesvári Csiky Gergely Színház ugyan­csak résztvevője a kisvárdai programnak. Délvidékről a Szabadkai Kosz­tolányi Dezső Színház és a Sza­badkai Népszínház, valamint az Újvidéki Színház társulatát vár­ják a rendezők. A felvidéki színjátszást a Kas­sai Thália Színház és a Révko­máromi Jókai Színház művészei képviselik. Kárpátaljáról pedig a Bereg­szászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház vendégszerepei Kisvárdán. Talált képek Talált képek címmel lát­ható kiállítás ifj. Halmai László munkáiból a mis­kolci Teleki Tehetség- gondozó Kollégiumban. A fiatal művész nem kö­telezte el magát sem a figuratív sem a geomet­rikus alakzatokból épít­kező festői stílus mel­lett. Változatos méretű és témájú képei a fel­használt sok szín ellené­re is képesek néhol nyo­masztó hangulatot árasztani, míg mások pont az ellenkező hatást váltják ki a látogatókból harmonikus formáikkal. Fotó: Végh Csaba A templomért Miskolc (ÉM) - A miskolci fel­sővárosi református gyülekezet­nek a Győri kapuban épülő temploma javára rendeznek jó­tékonysági hangversenyt márci­us 27-én, azaz ma délután fél 6- kor a Tiszáninneni Református Egyházkerület székházában. Meseíró pályázat Mosonmagyaróvár (ÉM) - A Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület meseíró pályázatot hirdet hazai és határon túl élő al­só tagozatos általános iskolások­nak. A jeligés pályázatra neve­zett, legfeljebb négy oldal terje­delmű meséket június 20-ig kell eljuttatni az egyesület címére: 9200 Mosonmagyaróvár, Pf. 152.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom