Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-22 / 68. szám
2000. március 22., szerda i iJJLj. M-MÉ/mmi Miskolc és Kömyéfce 7 MSiú hl u h) *J r* r* Árcsökkenés Mészáros István Olcsóbb is lett, mennyiségileg pedig több lett! - mondja az egyik élelmiszerüzletben az eladó, amikor két műanyag szódás palackot nyújtok át neki cserére. Ráadásul még szebbek a szódás „üvegek", teszi hozzá, s valóban. Ne vicceljen már velem! - hitetlenke- dek -, ilyesmi nem nagyon történik meg manapság. Még hogy kevesebbet fizessünk többért, ugyan már. De, de, Így van, nem viccelek - erősíti meg a fentieket. Két forinttal kevesebbet kell fizetni. Teljesen oda vagyok. Örülök, mert naivan arra gondolok, hátha éppen most történik meg az, amire már oly régóta várunk: las- san-lassan elfelejthetjük az inflációt, de legalábbis minimális lesz annak mértéke. Éppen ez a kétforintos árcsökkenés az a titkos jel(zés), amely egy kedvező folyamat elindulását mutatja. Igaz, a mai árakat tekintve ez a csökkenés nem olyan nagy dolog, főleg, ha a boltokban kapható termékek árát nézzük. A több ezer forintos áruknál elenyészően kevés a két forint. Ahhoz képest is, hogy nap mint nap hallani százmillió forintos, esetleg milliárdos nagyságrendű csalásokról (áfa és egyéb). Nos, mindezekhez mérten csekély a kétforintos árcsökkentés. A sok kicsi sokra megy elve alapján azonban jelentősnek számíthat ez különösen olyan emberek esetében, akik minimálbérből kénytelenek berendezni életüket. Akik csak a nyugdíjukra számíthatnak, akik... 5 bizony ők vannak többségben, úgyhogy jó lenne, ha minél több kétforintos árcsökkenés következne be. HÍRCSOKOR • Húszéves. Jelenleg negyvenhét dolgozója van a felsőzsolcai Gamesznak, amely a közelmúltban volt húsz esztendős. Ebből az alkalomból a régi és a mostani felsőzsolcai alkalmazottak emlékeztek az eltelt időszakra. • Millenniumi helyzetkép. Tavaly február 25-én alakult meg a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Millenniumi Emlékbizottság a rendezvények s egyéb teendők koordinálására. Az idei rendezvényekről a március 30-i megyei közgyűlésen esik ismét szó. • Nyílt nap. Március 22-én, azaz ma van a víz világnapja. A Mivíz nyílt napot szervez a szennyvíztelepen és a Jósika utcai gépházban, ahol iskolai csoportokat is fogadnak. Mondjon egy sztorit! Ugye, ön is hallott már egyet s mást települése ügyeiről, gondjairól, sikereiről? Szeretné, ha erről szűkebb pátriájában, térségében olvasnának? Csak annyit kell tennie, hogy felhívja az Észak-Magyarország zöld vonalát a 06/80-305-305 számon, és a Miénk itt a TÉR(SÉG) rovatában ezt elmeséli. A legjobb sztorikat megírjuk majd, és közöljük azt is, hogy melyik olvasónktól származnak' az információk. Ráadásképpen minden hónapban a legjobb sztori beküldőjét jutalomban is részesítjük. Az oldalt írta: Mészáros István Telefon: 20/326-5966 e-mail: mmi@iscomp.hu Felelős szerkesztő: Buzafalvi Győző Telefon: 20/333-2530 e-mail: buzafalvi@iscomp.hu Ha van egy kis időd, akkor nevess! A százkettedik életévébe lépett Juci néni csupa szív ember Miskolc (ÉM - MMI) - A bérház bejáratánál látható az a piros pad, melyet tavaly kért Juci néni a miskolci önkormányzattól a születésnapján. Hogy legyen hol leülni, nézelődni. Az ember a 102. életévében ugyanis már kicsit nehezebben tud hosszabb ideig álldogálni... Különben, korához képest nagyon is friss Kiss Lászlóné: éppen a napokban volt a tapolcai barlangfürdőben. Megnézte, hogyan újították fel, bővítették a messze földön híres fürdőt, no meg egy kicsit úszkált is.- Mindenről véleménye van édesanyánknak - mondja az egyik lánya, aki Svédországban él, de sokat tartózkodik itthon vele, testvérével egyetemben - Rendszeresen nézi a híradó műsorokat, minden nap fel kell olvasnunk neki az újságból, az Észak-Magyarországból. Juci néni sosem hagyja ki a választást - négyévente taxival viszik az urnához. A Kunágotán 1899. február 4-én született néni Sátoraljaújhelyben gyerekeske- dett, édesapja főkertészként dolgozott a városban. Tízen voltak testvérek, ő középen „helyezkedett el”: ötödik volt a sorban. Ma már csak ő él közülük.- Mi mindig megértéssel voltunk egymás iránt - mondja. - Tudja, ez a legnagyobb gazdagság. Ez segített minket a nehézségeket átvészelni. Elég sokat kellett dolgoznom egész életemben, már kisgyerekként, tíz esztendősen én dagasztottam a kenyértésztát... Juci néni a legjobb barát - csupa szív emberként ismerik. Pedig az eltelt több, mint egy évszázad alatt jó néhányszor megdobálta a sors. Két lánya mindössze hét valamint két és fél évesek voltak, amikor meghalt a férje. A házukat építették éppen, úgyhogy azt egyedül kellett befejeznie. Aztán az ötvenes években elvették tőlük, egyszerűen államosították. Később még két házat épített fel, azok sem maradtak a család birtokában. Ma is szomorúan gondol ezekre vissza, igaz, ettől nehezebb periódusai is voltak életének. Fiatalon, mindössze tizennyolc évesen - az első világháborút követően - elkapta a spanyol náthát. Tíz, hozzá hasonló korú lány közül csak ő maradt életben...- Isten megtartott - mondja -, de jól tette! A Kossuth utcai református gyülekezetben presbiterként tevékenykedett hosszú időn át. Ő szorgalmazta, segítette a kisgyő- ri ifjúsági tábor létrejöttét, berendezését, ő javasolta, hogy szép székely kaput építsenek oda. Szóval Juci néni aktívan élte s éli életét. Jellemző példa, hogy kilencvenedik születésnapján a gyerekeitől egy Kanári-szigeti utazást kapott ajándékba, hát persze, hogy elment a messzi tájra!- Hogy mi a hosszú élet titka? A munka és a derű - adja meg a receptet. - Kiskoromban édesapámnak segítettem a palántázásban, a kertészeti munkákban. A piacra jártam árulni. Aztán a gyümölcsösünket én telepítettem, gondoztam. Lányaitól megtudhatjuk: Juci néni annak idején, leányként első volt Újhelyben, aki biciklizett. Kiabáltak rá az utcán, mert akkoriban a lányok nem ültek még kerékpárra... Beszélgetésünk végén még egy tanácsot ad az idős asszony: ha beteg vagy, sírjál, de ha van egy kis időd, akkor nevess! Miskolci gondokról, rongálásokról Miskolc (ÉM - MMI) - Keményen meg kellene büntetni a szemetelöket - írja levelében olvasónk. Katona József- né. Szerinte a közterületes dolgozóknak illene felkutatni a renitenskedőket. Sok minden szúrja olvasónk szemét, legfőképpen a város tisztasága, illetve ennek ellenkezője: a sok szemét látványa. Tele van a megyeszékhely szeméttel, mocsokkal - írja -, a régi utcaseprők eltűntek a közterületekről, az állati tetemek hetekig az utcákon hevernek. Közben milliókat fizet ki a miskolci polgármesteri hivatal a különféle segélyekre. A szemetelöket keményen meg kellene büntetni, hogy elmenjen a kedvük a szemeteléstől. A rongálok klasszikus terepe a nyilvános telefonfülke... Fotó: Vajda János A rongálok is „dolgoznak” rendesen a településen, példaként a nyilvános telefonfülkéket említi olvasónk. Ezek oldalsó üvegtábláit betörik, a készülékeket összekarcolják, ha tudják, megrongálják. A buszjáratokkal szintén adódik gondja Katona József- nénak. Nem tudja, milyen szisztéma szerint indítják az 1, 1/A, a 21, a 33 járatokat. Megfigyelése szerint néha egymást érik, aztán van olyan időszak, amikor egy járat sem közlekedik. Nem ártana, ha azok, akik a menetrendet összeállítják, néha felszállnának egy-egy buszjáratra - véli -, mert így lenne némi tapasztalatuk a sűrű, illetve a nagyon ritka járatokról. Mindig igaz barátja volt a harmonika Szirmabesenyő (ÉlVj - MMI) - Kisgyermekkorom óta igazi barátom a harmonika - fogalmaz a szirmabesenyői Pechnyik Miklós bácsi, aki most hetvennégy esztendős. Gyerekkorában már hangszert készített: egy citerát. Igaz, ahogyan mondja, egy-két fals hang „éktelenkedett” benne, ám mégis megszerették, használták. Miklós bácsiban egyébként a keresztapja fedezte fel annak idején, mennyire vonzódik a zenéhez. Éppen ezért odaadta neki a tízgombos harmonikáját, pedig nagyon becses volt neki, mert még legénykorában kapta. Ezt a hangszert 1900-ban vették meg neki, s rendszeresen játszott rajta, például a fonóházban. Itt Szirmabesenyőn az asszonyok, lányok énekeltek, táncoltak vele. Miklós bácsinak azóta is a fejében vannak ezek a magyar nóták, bármikor el is játszsza azokat. S ezt szívesen meg is teszi, hiszen bárhová hívják, elmegy zenélni. Főleg a nyugdíjasokhoz, akikkel együtt idézik fel a tangóharmonika hangjainak segítségével a régi időket. Már az új tangóharmonikáját használja, a régi hangszerét féltve őrzi a szekrény fiókjában. A négyszáz adagos araóti „ételközpont” Arnót (ÉM - MMI) - A gyerekek leginkább a gombócot, a derelyét és másfajta édességeket kedvelik - mondja Ko- lenkó Gáborné, az arnóti konyha vezetője. A Miskolc közeli település „ételközpontjában” négyszáz adag ebédet tudnak egyszerre készíteni, ennyi előállítására alkalmasak a konyhai gépek, berendezések. Jelenleg 380 adag- nyi étel fő a nagy üstökben, a tűzhelyeken. Ezeket a két óvoda, az iskola étkezdéjében fogyasztják el a diákok. Rajtuk kívül a nyugdíjasok hordják ételhordóban, s a polgármesteri hivatal dolgozói is itt étkeznek - tudtuk meg a konyha vezetőjétől. Heten dolgoznak az arnóti konyhán, közülük ketten szakácsok. A beszerzéseket a polgár- mesteri hivatal gépkocsijával végzik, leginkább az egyik miskolci nagy bevásárlóközpontban. A távolság elég kicsi, így a szállítási költség nem terheli annyira az étkezési térítési díjat, mint más, távolabb lévő település esetében. Kolenkó Gá- bornétól megtudtuk, hogy az alkalmazottaknak egy ebéd 146, míg a nyugdíjasoknak 149 forintba kerül. Naponta csaknem négyszáz adag ebéd készül Fotó: mmi
