Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-21 / 67. szám
2000. március 21., kedd Aktuális 3 Utazási igazolványok: határidő az érvényesítésre Miskolc (ÉM) - A közalkalmazottak 50 százalékos kedvezményt biztosító vasúti igazolványának érvényesítésére a határidő március 31-én jár le: április 1. után 100 forint késedelmi díjat számítanak fel. Az igazolványok érvényesítésének térítési díja 350 forint, az új igazolványok kiállítása 400 forintba kerül. Az elveszett, ellopott igazolványok és a hologram pótlása 1000 forint (rendőrségi igazolás esetén a díj 300 forintra mérséklődik). Az igazolványokkal kapcsolatban bővebb felvilágosítás a MÁV Miskolci Területi Igazgatóságának személyszállítási osztályán kérhető a 46/358-401-es és a 46/358- 474-es telefonon. Halhatatlan gondolatok halhatatlan mestere Miskolc (ÉM - FK) - A Miskolcon élő, a megyében művésztanárok nemzedékeit kinevelő Seres János festőművész alkotásaiból nyílt tegnap gyűjteményes kiállítás, mely az idén nyolcvanéves mester életművének keresztmetszetét adja. Nagy családi összejövetel színhelyéhez hasonlított tegnap a miskolci Hermán Ottó Múzeum papszeri épületének kiállítóterme. A tömeget javarészt Seres János tanítványai és azok tanítványai adták. A mestert jöttek köszönteni. A falakon látható festmények nekik emlékeket is idéznek, míg a kívülálló „csak” a művészi kéz remekeit láthatja meg bennük. A sötét színek és a határozott, éles vonalak ellenére mégis otthont teremtő műalkotásokat. A megnyitón Lengyel László művészet- történész, a budapesti Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, a mester volt tanítványa mondott köszöntőt.- Akik Miskolcon vagy a megyében élnek, és valamennyire is vonzódnak a művészethez már biztosan találkoztak Seres János munkáival - kezdte el beszédét Lengyel László. - Minden alkotó vágyik a halhatatlanságra, de őt ez nem foglalkoztatja. Olyan művész ő, akinek a szavai, a gondolatai fognak tovább élni, és az emberek, akik az ő szófordulatait használják, talán nem is tudják, ki mondta először, honnan hallották azokat. Seres János joggal tarthat számot erre a fajta halhatatlanságra, mint ember és mint művész egyaránt - hangsúlyozta köszöntőjében a művészettörténész. Seres János Fotó: Farkas Maya Millenniumi könyvek az elsős kisdiákoknak Miskolc, Sárospatak (ÉM) - Ezen a héten kapják meg az Ezer esztendő című millenniumi olvasó- és daloskönyvet a miskolci és a sárospataki első osztályos általános iskolás diákok. Miskolcon március 21-én, ma délelőtt 9, illetve 11 órától az Ady Endre Művelődési Házban, március 23-án, csütörtökön, szintén délelőtt 9, illetve 11 órától a Rónai Művelődési Házban adják át a könyvet a kisdiákoknak. Az utóbbi időpontban a könyv szerkesztője is jelen lesz az ünnepségen. Sárospatakon A Művelődés Házában március 23-án, csütörtökön délután 3. órától kapják meg a millenniumi olvasó- és daloskönyvet a kisdiákok. Legyen végre a társadalom is habaharát! Sem az abortusz szabályozása, sem az életnívó nem hat számottevően a szülési hajlamra Pusztai Erzsébet átadja a kitüntető címet Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - SZN) - A miskolci Semmelweis Kórház pár éve negyedikként a Megyei Kórház pedig most tizedik intézményként nyerte el Magyarországon a Bababarát Kórház kitüntető címet. Mindkét esetben Berkő Péter főorvos vezette sikerre a szülészet-nőgyógyászati osztályt. Pusztai Erzsébet, a tárca államtitkára az esemény alkalmából rendezett tudományos konferencia egyik előadójaként hangoztatta: jelentőséget ad mondanivalójának, hogy ma tárgyalni kezdi a parlament a magzatvédelmi törvény módosítását. Még akkor is, ha az abortusz szabályozása nincs számottevő befolyással az anyák szülési hajlamára. Fejlett nyugati országok adatai azt is egyértelművé teszik: illúzió, hogy jobb anyagi feltételek között több gyermeket vállalnak a családok. Á drasztikus demográfiai csökkenés megállításához nem csak a kormány családtámogatási rendszere, a kórházak kitűnő munkája kell, de az egész társadalom bababarát szemlélete is. Mert bár a magyar értékrendben első helyen áll a család, s csúcson van a szülőképes korosztály létszámaránya is, mégsem nő a születések száma. Pusztai Erzsébet szólt a semmivel sem helyettesíthető anyatejes táplálás országos kampányáról. Az anyák 98 százaléka biológiailag képes a szoptatásra, ezt kell tudatosítani, természetessé tenni. Bizonyított: az anyatej a testi-lelki egészség alapja; nem csak az anya és gyermeke tökéletes érzelmi köteléke, de a későbbi cukorbetegség, elhízás, érbetegségek megelőzője is. Mi több: svéd kutatások szerint az anyatejes csecsemők intelligenciamutatója magasabb a mesterségesen táplál- takénál. Az államtitkár szerint az is nagy eredmény, hogy hazánkban a három hónapig szoptatok aránya már 60, a fél évig szoptatóké közel 50 százalék, s ahol a szakemberek jól dolgoznak, ott rohamosan növekszik a 8 hónapig, sőt, az egy éven túl szoptatok száma is. Milyen víz kerül a poharunkba? Diákok tisztították tegnap az árkot a víz világnapja alkalmából a garadnai pisztrángosnál Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BAL) - Nyugodtak lehetünk, van is, lesz is ivóvizünk. Van okunk aggodalomra az ivóvizet illetően. Ez a két véglet, amely meghatározza a vízügyi szakemberek gondolkodását.- Közel száz üzemelő, ugyanakkor sérülékeny vízbázis található megyénkben. Állami program keretében folyik ezeknek a diagnosztikai vizsgálata; 2004-re kellene végezni, de a pénz elvonása miatt halasztódik. Az európai uniós csatlakozás egyik direktívája írja elő, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel lássák el a lakosságot - ismertette kérésünkre Tóth Erika, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályvezetője. - Az utóbbi néhány év tendenciája azt mutatja: a mennyiséggel nincs gond, az ár növekedése miatt csökken a használat. Ez ugyan a vízkészletgazdálkodás szempontjából kedvező, ám a regionális rendszerek fenntartása pénzbe kerül, tehát további drágulást von maga után. Gond különösen a felszín alatti vizek minőségével van. Példaként említhetem a sa- jóládi és a hernádnémeti vízbázist. A problémát minden esetben az ipari vagy a kommunális szennyezés jelenti. Mint említettem, a megoldást keresik a szakemberek. Ezzel együtt nem hiszem, hogy a helyzet aggasztó volna. A lakosságot egész biztosan nem veszélyezteti. Ami ma a pohárba kerül, egyenletes, jó minőségű ivóvíz. Nem biztató- Van-e ellentét a civil környezetvédők és a hivatalosak között a víz kapcsán? Borsodban nincs jelentős véleménykülönbség - válaszolt felvetésünkre Nagy Dezső, a Miskolci Ökológiai Intézet munkatársa. - Ez nem jelenti, hogy nincsenek problémák, kérdések. Például a bükki karszttal: ökológiai problémákat vet fel a karsztvízkészlet túlhasználata. A karsztvízszintek jelentősen csökkennek, bizonyos források elapadtak. Az, hogy a vízhasználat mérséklődött, azt a környezetvédelem és az erőforrásgazdálkodás szempontjából jónak kell neveznem. Az ivóvizet kötelességünk volna megőrizni - de nem igazán törődünk ezzel. Megyénkben is kevés az olyan talajvízkészlet, amely nem szennyezett. Ennek három fő oka van. Az egyik a mezőgazdaság: a 70-80-as évek intenzív műtrágyázása. A másik a kommunális vízhasználat: a települések kétharmadán nincs megfelelő szennyvízcsatorna. A harmadik az ipari eredetű szennyezés: korábban minden kontroll nélkül mérgezték a talajt, a vizeket, ma ennek vagyunk örökösei. Tény, hogy ma mindenki hozzájuthat az egészséges ivóvízhez, ám a kép, több évtizedes távlatokban, már nem ilyen biztató. Védművek és vízbázisok Tiszta vizet a jövőnek! - címmel tartott ünnepi ülést tegnap Tokajban a Magyar Hidrológiai Társaság Borsog- Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete. A víz világnapja alkalmából megrendezett eseménynek a Tokaji Ferenc Gimnázium adott otthont. Felber- mann Tamás, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke tartotta meg előadását. Mint elmondta, az 1998-99-es árvizek nyomán az elöntött területeken (például Sárospatak, Bodrogolaszi, Bodrogk^resztúr) megnövekedett az árvízvédelem jelentősége is. Az elhangzottak szerint az érintett települések képtelenek vállalni a védművek megéptésének költségeit, ezért van szükség a települések és a védekezésben résztvevő szervezetek között az árvízvédelmi feladatok megosztására. Az előadó kitért arra is, hogy - bár több helyen megerősítették a Tisza-menti töltéseket - még 5 szakaszon szükség lenne hasonló munkálatokra. Ö rülök a hóesésnek! És örülök annak is, hogy itt a tavasz. Nem vagyok hajlandó amiatt sopánkodni, hogy volt már ezen a napon melegebb is. Nem szeretem, ha valakinek télen az a baja, hogy hideg van, ahelyett, hogy élvezné a telet, a hóesést. Figyelje meg, néhány nap, .és igazi tavasz lesz, aztán jön a nyár. Olyankor majd a hőség miatt lehet jajgatni. Pedig akkor kellene örülni a melegnek, nem pedig most siránkozni érte. Minden napnak megvan a szépsége, csak észre kell venni. Molnár János tanár (39) Ez a kis hóesés még nem lenne nagy baj, legfeljebb később vetemé- nyezünk, de nagyon sok figyelmeztető jelet kapunk: jobban kellene vigyáznunk a természetre. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy pusztulnak az erdők, hogy szennyeződik a levegő, hogy növekszik az ózonlyuk. Mindez kihat az időjárásban is tapasztalható szélsőségekre. Az persze még messzebbre vezetne, ha megnéznénk, megtettek-e mindent azért a felelős személyek, hogy ne pusztuljon a Tisza... Borsikné Pogány Margit nyugdíjas (45) ngem különösebben nem zavar ez a tavaszi hóesés, a téli sem. Panelházban lakunk, nem kell havat seperni. A téli sportok sem érdekelnek igazán. így nem is örülök a hónak, de nem is bosszankodom az időjárás miatt. Nem is tudok erről mit mondani. Minek olyasmiről beszélni, amit úgysem tudunk befolyásolni. Nyilván szeretném már, ha szebb idő lenne. A vásárlók is jobban jönnének. Nekem is kellemesebb lenne a munkám. Majd nyáron. De olyankor délutánonként már a strandon leszek! Mida András kereskedő (27) Ennek a márciusi hónak már a gyerekek sem örülnek. Ezzel már nem lehet hógolyózni, ebből már nem lehet hóembert építeni. Ennyiért nem érdemes elővenni a szánkót. Ebből a hóból már csak latyak lesz. Egyébként is érzékenyek vagyunk az időjárásra. Megérzi az ember a frontokat. A kedvem is jobb lenne, ha végre kisütne a nap, elmúlna ez a szürkeség. Ilyenkor már nehéznek érezzük a télikabátot is. De hiába bosszankodunk, nem tehetünk semmit. Ez van. Legfeljebb reménykedhetünk... Iglai Lászlóné családanya (35) Máskor is esett már a hó márciusban. Még emlészem, 1963-ban március 15-én hazaküldtek minket az iskolából, mert hirtelen olyan nagy hó szakadt le. Utána persze az is gyorsan elolvadt, mint a mostani. De emlékszem arra is, amikor márciusban jó idő volt. Sokkal előbbre járt a természet. Általában ilyenkor már metszeni szoktunk a szőlőben. Most is kimentünk, de olyan felázott a föld, hogy kár lenne betaposni. Még egykét hetet biztos, hogy várni kell a kerti munkákkal. Serke László karbantartó (52)
