Észak-Magyarország, 2000. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-02 / 52. szám
2000. március 2., csütörtök Kultúra / Hitélet 8 Készül Nagy Lajos szobra Miskolc (ÉM) - Nagy Lajos király és az 1000 éves államiság előtt kíván tisztelegni Miskolc város a király bronz mellszobrának felállításával. A mű, amelynek elkészítésére Varga Éva szobrászművész kapott megbízást, a Diósgyőri vár előtt, a bejárattól balra kapna helyet. A kérdésről ma dönt a képviselő-testület. A közgyűlés ma már egy kész gipszet láthat, tegnap a szobrászművész ottjártunkkor még az agyagon végezte az utolsó simításokat.- A szobor másfélszeres méretű, de a szabad térben, a posztamensen életnagyságának látszik - magyarázza, majd elmeséli, miért is nehéz az 1342-1382 között uralkodott Nagy Lajos portréjának elkészítése.- A fennmaradt ábrázolások mind jóval későbbiek. Csak a zárai Szent Simon ereklyetartón található portré tekinthető hitelesnek, mert azt a királyné ellenőrizte. Ezzel viszont az a baj, az ötvös nem tekintette fontosnak a karakterábrázolást, ez jól látszik a királylányok szinte azonos alakján. Varga Éva a zárai profilképet írott portrékkal egészítette ki - mint mondja, az ilyen munka valójában jó ürügy számára, hogy elmélyedjen egy kor, egy személyiség tanulmányozásában. És hogy szereti-e a megformázott Nagy Lajost?- Szimpatikus egyéniség. És a maga korában különös módon családcentrikus. Akkoriban ritka, igazi szerelmi házasságot kötött közrendi származású feleségével. Gyermekeiket sem nevelték rosszul, egyiküket, Kingát a közelmúltban avatta boldoggá a pápa. Testvéreivel pedig mindvégig megtartotta velük a jó viszonyt. Szép, kissé gondterhelt férfiarcot látunk. Varga Éva szerint ez a legnagyobb felelősség: ezután ilyennek hiszik majd Nagy Lajost az emberek. És sokan fogják látni, mert nagyon jó, forgalmas helyre kerül majd a szobor - még az idei nyár végéig. Olvasó írók, és a nézővé lett olvasók Az Új Holnap című művészeti, irodalmi, társadalmi folyóirat felolvasóestjén Zemlényi Attila olvassa fel szövegeit Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - FG) - Az Új Holnap januári-februári számához kapcsolódva felolvasóestet rendeztek kedden este a Miskolci Galéria Rákóczi-há- zában. Az összejövetelen az írók-költők saját írásaikból olvastak fel részleteket. Készülő regények, régen megjelent versek, újabb szövegek és egyéb szösszenetek megismerése mellett leendő írások fogantatásának pillanatát is megleshette a nézővé lett olvasóközönség az Új Holnap keddi felolvasóestjén. Kabdebó Lóránt, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Űj Holnap főszerkesztője köszöntő gyanánt egy történetet mesélt, melynek tanulsága, hogy mindenütt a világon veszélyeztetett ritkaságnak számítanak az irodalmi lapok, máshol sem hosszú életűek, máshol is megszűnhetnek az Új Holnaphoz hasonló kezdeményezések.' De ez a folyóirat él, létezik. Az olvasók olvasnak, az írók írnak. A professzor szerint Ficsku Pál, az Új Holnap szerkesztője talán majd egy novellát kerekít abból a történetből, ameMiskolc (ÉM) - Eddigi eredményeik alapján rögtön az első, Linzben rendezendő kórusolimpia döntőjének résztvevője lehet a miskolci Fazekas Úti Általános Iskola gyermekkara. Kiutazásuk azonban még bizonytalan. A nemzetközüeg is elismert gyermekkórus eddigi eredményei alapján került az első kórusolimpia döntőjébe, mentesülve a selejtező versenyek alól, mondta el lapunknak Halmainé Újvári Mária, a kórus vezetője. Hatalmas elismerése ez az eddigi munkájuknak, hiszen a világ minden tájáról érkező énekkarok közül válolyet az est bevezetőjeként a közönség is megismerhetett. De Kabdebó professzor után Ficsku Pál sem maradt adós a novellává nemesedhető történettel. Elmondta: számára különösen kedves a Miskolci Galéria és Kondor Béla. Nagy öröm, hogy a Miskolci Galéria Szépmesterségek Alapítványa vállalta az Űj Holnap kiadását, és ugyancsak örül annak, hogy bemutató estegathatta a zsűri a mezőnyt az összesen huszonnyolc kategóriában meghirdetett versenyre. Linzbe eljutni azonban sokba kerül. Mint azt Gál Józsefné igazgatótól megtudtuk, 3 millió forint kellene az 50 gyerek utazásához és ott tartózkodásához július 7-től 11-ig. A városi önkormányzat félmillió forint felhasználását engedélyezte erre a célra az iskola saját költségvetéséből, a kórustagoknak pedig fejenként húszezer forintjába kerül az út. Segítséget már egy magánszemélytől és a Fazekas Oktatási Alapítványtól is kaptak, azonban még mindig hiányzik körülbelül 800 ezer forint. Egyelőre különböző országos két rendezhetnek, annak meg pláne, hogy éppen a Kondor-teremben. Kondor Béla festménye alatt olvashatják fel írásaikat a llaphoz kötődő (vagy kötendő) írók, költők. Hogy Ficsku Pál számára miért olyan kedves Kondor Béla? A válasz talán egy újabb novellában vagy regényben jelenik meg, amikor a hős visszaemlékezve diákéveire a mindig üres galériába csábítja barátnőjét, mert ott nyuszervezeteknél pályáznak támogatásért, hiszen mindenképp szeretnék, ha a kórus felléphetne az olimpián. Nemosak az iskolának, de Miskolcnak és az egész országnak öregbíthetné hírnevét, ha a Fazekas kórusa indulhatna, fogalmazott az igazgató. Ezzel a minősítéssel olyany- nyira egyetért Emődi Gyula ön- kormányzati képviselő, hogy a városi közgyűlés legutóbbi ülésén felvetette egy miskolci városi gyermekkórus létrejöttének ötletét. Az általános iskolásokból álló énekkar magját a Fazekas útiak adnák, hozzájuk kapcsolódnának a város többi iskolájának tehetséges diákjai. godtan csókolózhatnak - például Kondor Béla Késes angyal című festménye előtt. A leendő művek mellett természetesen elhangzottak a létezők is. Péterfy Gergely készülő regényének részletét olvasta fel, majd következtek Zemlényi Attila, Serfőző Simon, k. kábái lorant, Horváth Gyula versei, prózaversei, versprózái, szövegei... Kalloy Molnár Péter, akit elsősorban színészként ismer a közönség, ugyancsak saját verseit olvasta fel, és néhány részletet mutatott be a S.Ö.R., a Shakespeare Összes Röviden című előadásuk után született S.Ö.R. című kötetének írásai közül. Például a S.Ö.R.-ben a S.Ö.R.-ről a jó kritika azt írja: a kezdet és a vég, a rossz kritika szerint a vég kezdete; a jó kritika szerint a színészi játékban nyoma sincs a mesterkéltségnek, a rossz kritika szerint a mesterkéltségben nyoma sincs a játéknak... A jó tudósító szerint az Új Holnap bemutatkozó estjén egyetlen írást sem idéztek a legutóbbi Új Holnapból, mégis minden arról szólt. A rossz tudósító pedig nincs - ahogy a rossz író, és rossz színész sem létezik. pénz Az iskola igazgatója pártolja a kezdeményezést, ami Emődi Gyula elmondása szerint pozitív visszhangot váltott ki több képviselőtársánál is. Azt azonban elismeri, a költségvetésből nem egyszerű létrehozni és fenntartani egy ilyen kórust. Ugyanakkor éppen a Fazekas példája bizonyítja számára, hogy nem lehetetlen támogatókat szerezni a terv megvalósításához. A Fazekas útiak esetleges linzi sikere mindenesetre nagyot lendítene a városi gyermekkórus lértejöttén, tette hozzá a képviselő, aki ettől függetlenül is fél éven belül megvalósíthatónak tartja ötletét. Rögtön a döntőben - ha lesz rá Március 2. Szt. Ágnes, Szt. Henrik, Henriett, Lujza Március 3. Szt. Frigyes, Szt. Kornélia_ _ __ Március 4. Szt. Kázmér, Szt. Luciusz, Zorán _ Március 5. Évközi 9. vasárnap Szt. Adorján, Szt. Kolett, Adriána, Adrián Március 6. Leonóra, Fridolin, Inez, Szt. Koletta Március 7. Szt. Perpétua és Szt. Felicitász, Tamás Március 8. Hamvazószerda Istenes Szt. János, Zoltán SZENT PÉTER UTÓDAI I. Szent Pius 140-155 (?) Szent Péter kilencedik utódjává a Felső-Itá- liában lévő Akuilejából származó Piust választották. Ekkoriban érkezett Rómába a gonosz és ravasz Marcion, kit saját atyja, a jámbor synopei püspök erkölcstelensége miatt kizárt az egyházból. Marcion, kérte a „római presbyterek kollégiumát”, hogy őt abba visszavegyék. Ebből kitűnik, hogy a kiközösítettek már ekkor Rómába fellebbeztek, hogy a római papok a pápa tanácsát, a bíboros kollégiumnak magvát képezték, és hogy a püspöki szék üresedésének ideje alatt az egyház ügyeit ők intézték. Pius pápa fivére volt az őskeresztény kor legterjedelmesebb fennmaradt iratának, a „Hermas Pásztorainak a szerzője, aki magának a pápának is befolyást tulajdonít az intőbeszéd megírásában. I. Pius pápa nem szenvedett vértanúságot, a Vatikánban temették el. Porga Zsolt Egyháztörténet egy-két kötetben Fazekas Csaba a miskolci reformátusság utóbbi nyolcvan évéről Mindkét kötet foglalkozik a miskolci reformátusság múltjával tását jelentette, általánossá tette azt a felfogást, hogy a jövő társadalmában nincs helye az egyháznak.” A Dienes Dénes kritikával tekint a múltra. Véleménye szerint az előző rezsim idején a református egyház politikai magatartása messze elmaradt az evangéliumi normáktól. „Állítólag Ravasz László püspök fogalmazott úgy, hogy a református egyház jelenkori történetét nem lehet megírni (akkor), később pedig nem szabad.” Fazekas Csaba mégis feldolgozta a miskolci reformátusság XX. századi történetét. A tudós tárgyilagosságával ír azokról az évekről, amikor a politikai hatalom nyomása alatt oly sokan meginogtak. A Magyar Kálvin Szövetség Miskolci Tagozata által gondozott kötet egyik erénye, hogy megjelent a kötet, és teljes terjedelmében olvasható a tanulmány, a másik pedig, hogy több olyan dokumentumot is közölhetnek, amelyek hitelesítik a történész megállapításait. így például a különböző adatárak mellett megtaláljuk a mellékletben azt a jegyzőkönyvet, amely a zsidók áttéréséről szóló presbi- tériumi állásfoglalást tartalmazza, elolvashatjuk a miskolci lelkipásztorok 1956-os memorandumát, vagy az egyházügyi főelőadó elvtársi üdvözlettel készült, besúgásnak beillő negyedéves jelentéseit. Miskolc (ÉM - FG) - A megújult deszkatemplom felszentelésére megjelent Fából és deszkából című kötet ben Fazekas Csaba, a Miske1 ci Egyetem oktatója írt a miskolci reformátusság XX. századi történetéről. Ez a tanulmány azóta önálló kötetté terebélyesedett. A miskolci reformátusság XX. századi történetét feldolgozó tanulmány írása, a források összegyűjtése során Fazekas Csaba számára világossá vált, hogy önálló kötetet is megérne ez a téma. „Úgy éreztük, feltétlenül szükség lenne e nagy fontosságú korszak egyháztörténetének önálló kötetben való megjelentetésére” - fogalmaz a történész. Fazekas Csaba nem könnyű feladatra vállalkozott, hiszen a miskolci református egyháztörténet-írásnak nincsenek előzményei. Ráadásul a XX. század nem kedvezett a magyar egyházaknak. Bizonyos időszakokról alig maradtak fenn értékelhető dokumentumok. A kötet bevezetőjében Dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója is utal ezekre a nehézségekre. „A kortárs egyháztörténetírás legalább annyira a perifériára szorult, mint maga az egyház, pontosabban szólva a történettudomány területéről kiszorulva egyházi belügy lett. Az elfogult marxista egyházkritika, az egyház és az állam szétválásának programja, amely tulajdonképpen az előbbi elsorvaszEGYHÁZI HÍREK • Lelkigyakorlat. Nagyböjti lelkigyakorlat lesz a miskolci kármelita templomban március 9-én, 10- én és 11-én a délután 5 órakor kezdődő szentmisék keretében. A szentbeszédeket Török László mindszenti káplán tartja. • Virrasztás. Minden hónap első csütörtökén - éjféli szentmisével - éjszakai engesztelő virrasztást tartanak a miskolci kármelita templomban. • Lakótelepi bibliaórák. A miskolci Tetemvári Egyházközség a város népesebb lakótelepein házi bibliaórákat tart. A kezdeményezés célja az első keresztyénekhez hasonló közösségformálás az egyre személytelenebb nagyvárosi környezetben. Ilyen összejövetel legközelebb a Szentpéteri kapui városrészben lesz. • Imádkozó nők. Több mint 170 ország keresztyén asszonyai csatlakoztak a világ imádkozó nőinek mozgalmához. 1920 óta a húsvéti böjt első péntekjén tartják a nők világimanapját. Ebből az alkalomból rendeznek megemlékezést március 3- án, pénteken délután 3 órától Miskolcon a Tiszán- inneni Református Egyházkerület Kossuth utcai székházában.
