Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-28 / 49. szám

2000. február 28., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Natúra Art Rudolftelepen. A Diósgyőri Natúra Art Stúdió tagjainak munkáiból nyílik tárlat a rudolftelepi Művelődési Ház kiállítóhelyén február 29-én, kedden dél­után 3 órakor. Kőváriné Juhász Ilona és Eisele Gyula festményeit, valamint Brungel- né Kálmán Mária kerámiáit naponta reg­gel 9-től este 6-ig láthatják az érdeklődők. • Műtárgykaptár. Megnyílt Budapesten a BARSA Műtárgykaptár - MM Cargo Raktár­galéria, ami a kortárs képző- és iparművé­szek alkotásainak bemutatására és értékesí­tésére kíván lehetőséget teremteni a Déli pályaudvar szállítmányozási raktárában. A kezdeményezők a megszűnt Képcsarnok és az Iparművészeti Vállalat szerepét kívánják ily módon feltámasztani. Perényi Eszter estje Miskolc (ÉM) - Pe­rényi Eszter Liszt Ferenc-díjas, érde­mes művész lép fel február 29-én, ked­den este 7 órakor a miskolci Zenepalota Bartók-termében. A neves hegedű- művész miskolci koncertjét a Miskol­ci Egyetem és a Perényi Eszter Miskolc Zenei Fel­sőoktatásáért Alapítvány rendezte. A hangverseny műsorának első részében Brahms: c-moll scherzo, Bach: Adagio és Fuga a g-moll szonátából, Mozart E-dúr Adagio illetve G-dúr Rondo című műve, míg a második részben magyar szerzők da­rabjai, Csemiczky Miklós: Szólószonáta, Bartók Béla: I. rapszódia, Zsolt Nándor: Valse-caprice című műve szerepel. Zongo­rán közreműködik Béresné Kassai Ágnes. A koncertre a belépés díjtalan. MOZI Amerikai szépség Für Gabriella Az amerikai szépség az idei Oscar fő vá­rományosa a legfontosabb kategóriákban a maga nyolc jelölésével. A produkciót ed­dig is díjeső kísérte Amerikában, és ez jócskán megnöveli esélyeit a végső győze­lemre. Ám azoknak is, akiket netalán tel­jesen hidegen hagy az Oscar-díj, érdemes kifizetni a mozijegyet. Pláne akkor, ha szeretnének jókat nevetni azon, hogy az egész világ által irigyelt amerikai életvi­tel mennyire szánalmas magatartásformá­kon alapszik. Az unalomba és a sikertelenségbe bele- peshedt amerikai anya és apa kétségbe­esetten próbál belekapaszkodni abba, amitől élete megszépülését várná. Az apa kamasz lánya barátnőjének tündöklő fia­talságába szeret bele. Elkezd hát súlyzóz­ni, füvezni, munkát vállal egy gyorsétte­remben. Elhiszi, hogy a fiatalos viselke­dés célhoz viszi majd. Ingatlanügynök fele­sége a szakma legsikeresebb képviselőjé­vel bújik ágyba. Talán ettől ő is sikeres lesz. Gimnazista lányuk ezalatt csak nézi őrült szüleit, és összejön a bolondnak tar­tott szomszéd fiúval, aki persze messze a legértelmesebb az egész környéken. Az, hogy ez a film megszületett, azt je­lenti, maguk az amerikaiak is tudják már magukról, hogy a külvilág számára fenn­tartott kirakatélet megnyomorítja őket. Sajnos mégis ez a társadalom a legirigyel- tebb ma az egész világon, az ő szellemisé­güket igyekeznek átvenni mindenfelé. De az elvek, miszerint nincs szörnyűbb an­nál, ha átlagos vagy, és az, hogy sikered kulcsa a sikeresség látszatának felkeltése, talán mindenkit ugyanoda vezet majd, ahova a film főszereplőit. A sok mosoly között mást sem tesznek, csak sírnak. De csak ha senki sem látja őket. Fecske Csaba versei az Amaro Dromban A szépirodalmi pályázat legsikeresebb alkotásai különszámban jelentek meg Miskolc (ÉM - FG) - Fecske Csaba Miskolcon élő költő verseivel első díjat nyert az Amaro Drom (Utunk) című lap szépirodalmi pályázatán. A díjkiosztó ünnepséget ma délután tartják. Éjszaka van - ezt a címet kap­ta az Amáro Drom című folyó­irat pályázatára beérkezett szépirodalmi alkotásokból össze­állított kiadvány. A mindössze 32 oldalas különszámhoz volt miből válogatnia a szerkesztő­nek, hiszen felhívásukra 108 pályázó küldte el verseit, no­velláit. Végül 17* szerző műve került be a kis kötetbe. De a Miskolcon élő költőtől, Fecske Csabától 5 verset is közölnek, hiszen ő nyerte meg a verska­tegória első díját. Jónás Tamás, a különszám szerkesztője rosszkedvű beveze­tőt írt - Rosszkedvű bevezető címmel - az összeállításhoz. A rosszkedvének oka nem más, mint a cigányság helyzete. „Meghirdetett szépirodalmi pá­lyázatunkra több mint száz pá­lyaművet kaptunk. Nem talál­tam egyet sem, mely ne tanús­kodott volna arról, amit tudunk úgyis mindannyian, s amit ta­lán ünneprontás most ide leírni: nem jó ma cigánynak lenni. Csupán azért nem írom ide pon­tokba szedve, hogy miért, mi­lyen hétköznapi apróságok és a szellem s az elvek magasában tapasztalható megalázások és Fecske Csaba és az Amaro Drom nyomorúságok miatt rossz, hogy ne rontsam el végleg ezeket az ezredévet búcsúztató, s újat üd­vözlő pillanatokat...” Az már nem derül ki a beve­zetőből, elvárta-e a zsűri a pá­lyázóktól, hogy a cigányságról írjanak, de az biztos, Fecske Csaba egyszer le nejn írta ezt a szót. Nem visz el a faluszéli put­rikba, nem dúdol együtt a zené­szekkel, nem nosztalgiázik a vándorélet szépségeiről, de nem utal arra sem, hogy milyen rossz ma cigánynak lenni. „Csak” arról ír - ami versben mondható el igazán -, hogy mi­lyen is az, amikor „szavak koc­cannak egy kisgyermek / szívé­hez aki férfiarc mögött vár / szívszakadva valakire...” „Csak” éiízaka van (Utunk) pályázati különszáma azt mondja: „egyszer az életben / egyetlen egyszer akár csalás árán is / mindenki győzhet / én most veszítettem...” Szonettet írt a kilőtt vadról, és arra is utal néhány sorral, hogy a vers szá­mára a seb öntisztulása. Ezek a sebek, nem a cigány ember, ha­nem az ember sebei - a cigány emberé is. Fecske Csaba mellett több olyan szerző is benevezett a pá­lyázatra, akik a megyénkben élnek. Csépányi Anikó, Har­kály Emil Elemér, Józsa Zol­tán, Váradi Gábor Ózdról, Zsí­ros Anita és Zsíros Renáta Fel- sőzsolcáról, Csatlós Melinda Borsodbótáról, dr. Makám Fe- rencné Kazincbarcikáról, Nagy Gábor Alacskáról, Oláh Pál Me­A zsűri Jónás Tamás költő, az Amaro Drom munkatársa Orsós László Jakab esztéta, a Nap­pali Ház című folyóirat szerkesz­tője, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára Kerényi György, az Amaro Drom főszerkesztője Vers kategória 1. Fecske Csaba, Miskolc 2. Németh Attila, Nagybörzsöny 3. Markó Pál, Budapest Próza kategória 1. Hegedűs Erika,- Füzesabony 2. Pólya Zoltán, Bicske 3. Szita Emília, Karcag zőkövesdről, Setét Jánosné Bandor Emma Karcsáról küld­te el alkotásait az Amaro Drom szerkesztőségébe, és az Éjszaka van című válogatásban is meg­jelent a Miskolcon élő Tornay Mari költő verse. Ugyancsak megjelent ebben az összeállí­tásban Pólya Zoltán novellája, a Szonáta, mellyel a prózai mü­vek kategóriájában második helyezést ért el az alkotó. Pólya Zoltán lakhelye ugyan már Bicske, de a novella keltezésé­ben Bicske mellett ott van Cse- nyéte is. Ebben a kis abaúji fa­luban tanított Pólya Zoltán, és joggal feltéltelezhetjük, hogy a Szonátában megírt, irodalom­má nemesedett eset is Csenyé- tén történt. Másodszor indul bábos osztály Budapest (MTI) - A bábművé­szet magyarországi megjelenése óta második alkalommal indul felsőfokú képzés leendő és már dolgozó bábszínészek számára a Színház- és Filmművészeti Egye­temen szeptemberben; a végzős fiatalok és a gyakorló művészek jelentkezését március 1-ig várják. A mára egyetemi rangot ka­pott intézmény öt évvel ezelőtt szervezett először bábművészeti csoportot. A szeptemberben in­duló osztályba 12-13 jelenlegi, il­letve majdani bábművészt vesz­nek fel, ők a hagyományos szí­nészképzés mellett megismerik a bábművészet különböző tech­nikáit: megtanulják kifejezni magukat kesztyűs bábbal, mari­onettel, árny- és tárgyjátékkal egyaránt. A képzés nappali tago­zaton, négy éven át tart. A bábművészet a híres csalá­di bábosok és a már működő bábszínházak révén már 1945 előtt megjelent az országban, de a művészeti ág 1949-ben, az Állami Bábszínház létrejöttével vált igazán közismertté. Magyarországon jelenleg tíz bábszínház működik - köztük a miskolci Csodamalom Bábszín­ház -, és hamarosan megkezdi te­vékenységét a tizenegyedik ilyen jellegű teátrum is, Veszprémben. A szakemberek szerint napja­inkban Magyarországon egyre népszerűbb ez a kifejezési mód: a gyermekek rendszerint báb­színházban szerzik első színház- művészeti élményeiket. Új Holnap-bemutató Miskolc (ÉM) - Az Új Holnap című irodalmi folyóirat januá­ri-februári számának bemuta­tójára február 29-én, kedden délután 5 órától várják a ven­dégeket a miskolci Rákóczi- ház Kondor-termébe. Az est házigazdája Kabde- bó Lóránt főszerkesztő és Ficsku Pál felelős szerkesztő lesz. Az esten közreműködik Péterfy Gergely, Ficsku Pál, Zemlényi Attila, k. kábái lo- rat, Horváth Gyula és Serfőző Simon. A rendezvényre Kál- loy Molnár Péter, a S.Ö.R. és az ígéreted magtárában című könyvek szerzője is meghí­vást kapott. HOLNAP MÚVlSTETl, HiOfJAt ívű, TAííSaOal .VJ FOt-VOfftAT A legújabb Új Holnap címlapja Nagy tűzijátékok mellett apró őrlángok Az AKUT szerint hosszú távon gazdasági előny kovácsolható a kultúrából Encs (ÉM - CsM) - A kultúra megtartó erő, és a továbblé­pésnek is elengedhetetlen része. Ez fokozottan érvé­nyes a történelmi múltú Abaújban - vallják az Abaúj Kultúrájáért Tenni Akarók, azaz az AKUT létrehívói. Az abaúji települések közül sok­nak a járda megépítésére sem futja, nem lehet rajtuk számon kérni a kultúra támogatását - így szól az egyik általános véle­mény. A másik szerint viszont a kultúrának igen nagy szerepe lehet a megmaradásban, a fiata­lok megtartásában, hosszú tá­von gazdasági előny kovácsolha­tó belőle. Ezt vallja az AKUT megszervezésében főszerepet vállaló Kércsi Tibor, az encsi Művelődési Ház vezetője is. Az első' lépések- Éppen csak a kezdeti lépése­ken vagyunk túl - mondja a szervező -, de bizakodunk, mert az első összejövetelünk óta több település is jelezte érdeklődését, így a március 24-i rendezvé­nyen, amikor a tervek szerint a mérai kötődésű Sasvári Szilárd, az Országgyűlés kulturális bi­zottságának elnöke lesz a vendé­günk, valószínűleg bővebb lesz a résztvevők köre.- Mennyiben tolhatja előrébb az abaúji kultúra szekerét a képviselő vendégsége? Társalgó találkozók- Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az abaúji települések veze­tői beszéljenek jegymással, or­szággyűlési képviselőjükkel a gondokról, az ötletekről, erre ad lehetőséget az összejövetel. A vendégek meghívása pedig nem­csak egy konkrét ok a találko­zásra, de fontos információfor­rás is. Márciusban például arról szeretnénk beszélni, mit tesz a kormány a hátrányos helyzetű térségek kulturális felzárkóztatá­sáért, azért, hogy felszámolják a vidéken élők esélyegyenlőtlensé­gét. Az is célunk, hogy az irodal­mi kávéházi jeleggű találkozók (hiszen műsor is van, most pél­dául Szabados Ambrus előadó- művész jóvoltából), összehozzák az Abaújban élőket, mindazokat, akik szeretnének tenni települé­sük kultúrájáért, és ezalatt nem­csak a közművelődést értem, ha­nem a környezeti kultúrát is. Kércsi Tibor Felsődobszán gyerekeskedett, pontosan emlék­szik, milyen fontos volt számuk­ra a könyvtár, az ifjúsági klub, ahol hetente összejöhettek.- Nagyon hiányzik, ahogy a törvény is fogalmaz, a kulturális színtér. Ezért is tartanánk fon­tosnak, hogy minden települé­sen legyen legalább egy terem, ami a fiataloké, ahol hetente ta­lálkozhatnának, megszervezhet­nék a maguk életét. És ahol per­sze programok is várnák őket, ha lehetne a településeken egy ember, aki megtervezi, létrehoz­za azokat. Mert az állandó jelen­lét mindennél fontosabb. Egy nap a világ? És már meséli is az ellenpéldát: a mai gyakorlatot. A legtöbb te­lepülésen rendeznek falunapo­kat, ami nagyon jó. Viszont a bevett szokás szerint erre el is költik a lakosonként járó 731 fo­rintos normatívát, ezer lélek- szám alatti települések lévén 5-600 ezer forintot, így van in­gyen gulyás és nagy tűzijáték. A másik 364 napon meg semmi. Olyannyira semmi, hogy amikor a múltkorában több abaúji tele­pülésnek felajánlott egy színvo­nalas színházi gyermekproduk­ciót - volt a turnéban egy sza­bad délelőttjük -, nem sikerült partnert találni, pedig kedvez­ményes áron 20 ezer forintba ke­rült volna. De kész költségvetés nélkül senkinek sem kellett. Ahol amúgy sem burjánzik, ott könnyen megáll az élet... Ottmarad, megmarad- Van már sok jó példa is: Hej- ce, Vizsoly, Hidasnémeti, Abaúj- kér, Halmaj, Homrogd, Mogyo­róska, Fony, Telkibánya - meg ne bántódjon bárki is, ha ki­hagytam volna. A kezdeménye­zéseikből lehetne tanulni. Példá­ul azt, hogyan lehet a település vonzerejévé, így a falusi turiz­mus fontos részévé tenni a kul­turális eseményeket. Mert a cso­dálatos tájakon fekvő, nagy tör­ténelmi múlttal, és annak sok tárgyi emlékével rendelkező, ugyanakkor az ipar által nem szennyezett vidéken igenis a legfőbb megélhetési forrás lehet a turizmus. Csak még nem min­denki hiszi el - és az AKUT-nak célja megmutatni -, nem elég az orvosi rendelő ahhoz, hogy egy fiatal szülőfalujában maradjon. Meg kell találnia a maga szóra­kozási lehetőségeit is, akkor haj­lamosabb arra, hogy a megélhe­tését is ott keresse, és ezzel a te­lepülés fejlődésének részesévé váljon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom