Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-05 / 30. szám

2000. február 5., szombat Aktuális 3 Fél órán múlhatott volna a vonatmerénylet Miskolc, Sárospatak (ÉM - PT) - A tő-, és csúcssín közé helyezett fémcsavar, és fémrúd akár ki is siklathatta volna a vo­natot. Az idegen fémtárgyakat csak szán­dékosan lehetett elhelyezni a vasúti váltó­hoz tartozó sínrészre. Erről Szombati József, a MÁV Miskolci Igazgatóság vasútbiztonsági és védelmi osztályának vezetője beszélt lapunknak. Az akár súlyos katasztrófával is fenyegető esemény február 2-án délután történt. A sárospataki vasútállomás 2. számú őrhá- zának váltókezelője rutinellenőrzése so­rán délután 4 óra előtt 5 perccel vette ész­re a két fémtárgyat. Egy 35 centiméter hosszú, majd 3 centiméter vastagságú csa­vart, és az ugyancsak 30 centi hosszú, és 2 centi átmérőjű feszítővasat a sínnek azon részén, amire a vonat a váltón áthaladva jut. A szakember megítélése szerint ezeket a tárgyakat csak szándékosan lehetett a talált formában és helyzetben betenni a váltóhoz csatlakozó sínek közötti részbe. Azt nem lehet pontosan megjósolni - mondta az osztályvezető -, mi történt vol­na, ha a félóra múlva, Szerencs felé hala­dó vonatszerelvény ráhajt az átmenő fővá­gány ezen szakaszára. Nem kizárt azon­ban - szögezte le hogy kisiklott volna a szerelvény. Ezért a MÁV feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen személy ellen, a vasútközlekedést veszélyeztető bűncselek­mény elkövetésének alapos gyanúja miatt. Dr. Kovács Károly alezredes, Sárospa­tak rendőrkapitánya kérdésünkre el­mondta, nyomozást rendeltek az ügyben annak megállapítására: szándékos cselek­ményről van szó, vagy csupán valamilyen véletlen folytán kerültek az idegen tár­gyak a vasúti műbe. Vidám tárlat. Mező István iskola- igazgató, lemezgyűjtő, volt országgyűlési képviselő, karikaturista. Most e legutóbbi minőségében mutatkozik be a nagyközön­ség előtt Miskolcon, a Berzeviczy Gergely Szakközépiskolában megrendezett kiállí­tásán. Bár sokrétű személyiség, legtöbben valószínűleg a mindennapi élet kisebb és nagyobb történéseit megfricskázó, vagy egyszerűen csak sziporkázó ötleteit meg­mutató karikatúrái révén ismerik. Fotó: Farkas Maya Csalással gyanúsított expolgármester Szerencs (ÉM - PT) - Sikkasztás, okirat­hamisítás, bér-, és adócsalás alapos gya­núja miatt folytat nyomozást a szerencsi rendőrkapitányság Sóstófalva korábbi polgármestere ellen. A nyomozás során többek között az is kiderült, hogy a gyanúba fogott volt falu­vezető megbízatása idején a közhasznú munkásként foglalkoztatottak kevesebb bért kaptak, mint amennyi járt volna ne­kik. A kifizetési cédulán ugyan aláírták az eredetileg nagyobb összeget, de valójá­ban kevesebb pénzt kaptak a kezükbe, mondván: nem utaltak elég forintot az ön- kormányzat számlájára. A gyanú szerint - még a fűtőolaj kom­penzáció idején - az állam által juttatott támogatási összegekkel visszaéltek. Ugyanis ötezer forintot fizettek ki. Ké­sőbb azonban az ötös szám elé még egy számot biggyesztettek. Az illető tehát ötezer forint átvételét igazolta, de a meg­hamisított papíron már a lényegesen ma­gasabb forintérték volt látható, és elköny­velhető. Dr. Visóczki Kálmántól, a nyomozást felügyelő szerencsi városi vezető ügyész­től tudjuk: a nyomozás várhatóan két hét múlva befejeződik. A GE építene a Miskolci Egyetemre Kaptay György, Mészáros István (GE), Csapody Miklós (GE) Miskolc (ÉM - KI) - A General Electric számít a magyar mérnökképzésre, így a Mis­kolci Egyetemre is. A konk­rét együttműködés lehetősé­geiről tárgyaltak tegnap a multinacionális cég és az ok­tatási intézmény vezetői. A General Electric (GE) az euró­pai piacon jelenlévő termékei­hez kapcsolódó kutatás-fejleszté­si központját Magyarországon tervezi létrehozni. Az erről szóló döntés még az idén várható - je­lentette ki tegnap Csapody Mik­lós, a GE Lighting műszaki fej­lesztésért felelős igazgatója. Eh­hez kapcsolódik a multinacioná­lis cég világítástechnikai üzlet­ágának törekvése is, hogy a ku­tatás-fejlesztés, illetve a mérnök utánpótlás területén együttmű­ködést alakítson ki a magyar műszaki felsőfokú oktatási in­tézményekkel, így a Miskolci Egyetemmel (ME) is. Csapody Miklós szerint a ma­gyar felsőfokú műszaki képzés - a közvélekedéssel ellentétben - nem kimeríthetetlen, mert bár kétségkívül világviszonylatban is versenyképes a tudományos ismeretek tekintetében, de az oktatásból kikerülők piacképes­sége korántsem megfelelő. Ez el­sősorban az angoltudás hiányá­ban, és a szakemberek szorosan vett tudományos ismeretein kí­vül a piaci, a pénzügyi, a minő­ségbiztosítás területén tapasztal­ható járatlanságában mutatko­zik meg. Csapody Miklós hangsúlyozta: amennyiben az együttműködés létrejön a GE Lighting és a ME között, az anyagtudomány és az informatika, elektronika terüle­tén képzelhető el. Ennek formá­ja egyrészt a kutatás-fejlesztésbe való bekapcsolódás, valamint a GE számára fontos és meghatá­rozott területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók és azok oktatóinak támogatása lehet. Kórházfinanszírozás, a minőség függvényében Miskolc (ÉM - SzK) - A mis­kolci székhelyű kórházak igazgatói szerint intézmé­nyeik számára nem jelente­ne hátrányt, ha a finanszíro­zás tekintettel volna a szak­mai munka minőségére. Az elmúlt napokban nyilvános­ságra került Frajna Imre, a Pénz­ügyminisztérium társadalombiz­tosítási alapokat felügyelő politi­kai államtitkár elképzelése arról, miként kellene erősíteni az egész­ségbiztosító vásárlói szerepét és jogát. A jelenlegi gyakorlat sze­rint ugyanis az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár passzív ki­fizetőként működik, nem áll mód­jában megválogatni, hogy milyen minőségű és szakmai színvonalú ellátásokat vásárol meg az egész­ségügyi intézményektől a biztosí­tottak számára. Az államtitkár azt is kilátásba helyezte: amelyik intézmény (bizonyos adatok alap­ján, mint például szövődmények aránya, halálozási mutatók) nem produkálja a megfelelő színvona­lat, az - amennyiben ezzel nem veszélyeztetik az ellátást - akár csődbe is mehet. A miskolci négy kórház veze­tőjét arról kérdeztük: mennyi­ben befolyásolná intézményei­A minőségbiztosítás még a ta­karításra is kiterjed Fotó: Bujdos két a minőséget is figyelembe vevő finanszírozás? Bizakodva A B.-A.-Z. megyei Kórház főigaz­gató főorvosa, Katona Zoltán:- Mindenképpen jó, ha az egész­ségügyi ellátásban hangsúlyt kap a minőség. Kórházunk ennek ér­dekében kezdte el a komplett mi­nőségbiztosítási rendszer kiépíté­sét tavaly. Már kiválasztottuk a független minőségbiztosító cége­ket is, amelyekben az első felmé­rések alapján jó benyomás ala­kult ki az intézményben folyó munka színvonaláról. Természe­tesen sok még a tennivalónk, de reményeink szerint év végére si­kerül auditáltatnunk a minőség- biztosítási rendszerünket. Bízom benne, hogy számunkra ezek után előnyös lesz a magas szintű, összetett szakmai ellátást díjazó új finanszírozás. Büszkén A Diósgyőri Kórház kórházigaz­gató főorvosa, Lyócsa János:- A szakmai munka minősé­gével sosem volt nálunk baj, az évenkénti különböző szakfőor­vosi értekezleteken igen büsz­kén szoktam hallgatni a mi kór­házunkra vonatkozó, mutatók­kal alátámasztott elismeréseket. A mi gondunk éppen abból adó­dik, hogy e minőséget a jelenle­gi finanszírozás mellett nehéz megtartani. A betegellátásért A Szent Ferenc Kórház igazgató főorvosa, Kása Miklós:- Nehéz megítélni különféle mutatók alapján a minőséget, mert az egyes számok mögött sok egyebet is figyelembe kell venni. De a minőség előtérbe ke­rülése mindenképpen a betegel­látást szolgálja. Erre tekintettel minden kórház tett már lépése­ket a minőségbiztosítás beveze­tése felé, a baj az, hogy komoly anyagi forrást igényel, a belső indíttatás kevés hozzá. A jövő útja azonban mindenképp ez, s mi is sok területen elkezdtük beépíteni a minőségbiztosítás el­méletét a gyakorlatba. Félúton A Semmelweis Kórház igazgató főorvosa, Koleszár Lajos:- Jogosnak tartom a minőség figyelembevételét a finanszíro­zásban, hiszen csak így állítha­tó fel valamiféle sorrendiség az egyes kórházak között. A minő­ségbiztosítási törekvés - mint minden kórházban - nálunk is elindult, egyelőre a vérellátónk­ra és a laboratóriumunkra dol­goztuk ki teljes egészében a megfelelő rendszert. Az egész kórház tekintetében félúton já­runk, de a kórházon belüli adatszolgáltatás alapján úgy vé­lem, kedvező helyzetben né­zünk elébe az újfajta finanszíro­zásnak. Lyócsa János levelét megírta, de az nem az volt Miskolc (ÉM - SzK) - Kobold Tamás polgármester egy iga­zi lemondó levélre vár, a Di­ósgyőri Kórház igazgató fő­orvosa, Lyócsa János pedig egyezségre. A miskolci közgyűlés csütörtöki ülése után egy nappal megkeres­tük Lyócsa Jánost és Kobold Ta­mást is. Elsőként a kórházigaz­gató válaszolt kérdéseinkre. Róka fogta □ Elküldte-e már formálisan is megfelelő lemondó levelét a pol­gármesternek? • Abban a levélben én felkínál­tam egyféle megoldást a polgár- mesternek. Újabb levelet nem írtam. Most éppen Kobold Ta­más telefonjára várok, arra, hogy valamiben megegyezzünk. □ Azt már kijelentette, hogy a szerkezetátalakításra nem tartja magát alkalmasnak. Netán ma­radni szeretne szakmai vezető­ként? • Ez a közös szervezeti egység kialakítása, nevezzék bárminek, nem más, mint a két kórház összevonása, ami nagyon nehéz dolog lesz, főként a kistestvér szerepében lévő Diósgyőri Kór­ház számára. □ Akkor, mégis, milyen lehetsé­ges egyezségek jöhetnek szóba? • Például az, hogy maradjak, ameddig ki nem nevezi a város a közös igazgatót. □ Ha nem komolyan gondolta a le­mondást, miért kérte, hogy vegyék fel az elbocsátandók listájára; ne­tán enyhe zsarolásnak szánta? • Nem akarom én zsarohii a pol­gármestert. Az én célom a meg­egyezés, ez volt a levéllel a célom. □ De hát a levelet követő beszél­getésben is bízott, s annak se igen lett eredménye. •Az tényleg semmire nem ve­zetett. □ S ha netán ugyanez ismétlődik meg? • Akkor tipikus róka fogta csu­ka helyzet alakul ki. Tisztességesen Kobold Tamás polgármester megerősítette a közgyűlés előtt tett kijelentéseit: a kórházigaz­gató levele jogi szempontból nem alkalmas arra, hogy lemon­dó levélként lehessen kezelni. • Tisztességes feltételek között szeretném elengedni az igazgató urat. Mert én nemcsak az el­múlt egyévi tevékenysége alap­ján ítélem meg az ő munkáját, hanem mondjuk az elmúlt tíz­esztendeit tekintve. És abban azért voltak pozitívumok is. □ Egy igazgatótól nem várható-e el, hogy ha lemondást emleget, azt jogilag is értékelhető formá­ban tálalja? • Nyilván jelzésnek szánta, s szándékát feltételezhetően meg­erősíti egy valódi lemondó levél­ben. Ha ezt megteszi, akkor elfo­gadom. Erre két közgyűlési ülés között jogom van. Döntésemet természetesen utóbb meg kell erősíttetnem a testülettel. □ Az igazgató arra vár, hogy megegyezzenek. Miben? • Kérdéses lehet, hogy a le­mondással megvárja-e az űj stá­tuszú igazgatói állás betöltését, vagy pedig az átalakítási prog­ram elfogadásáig kényszerű lé­pésként az ő helyét is be kell tölteni. □ Van-e erre tartalékolt embere? • Minden eshetőségre felké­szülve létezik olyan kiszemelt személy, aki elláthatná átme­netileg önkormányzati megbí­zottként a feladatot, de amíg konkrét lépés nem történik, nem kívánok konkrétumokról beszélni. A közgyűlés tavalyi határoza­ta értelmében még az idén végrehajtják a két városi fek­vőbeteg-intézmény: az eladó­sodott Diósgyőri és a Sem­melweis Kórház közös, gazda­sági-műszaki vezetésének ki­alakítását. E programra pá­lyázaton 8 millió forintot nyert az önkormányzat, a végrehajtásról szóló előter­jesztésnek júniusban kell a közgyűlés elé kerülnie, s elfo­gadása esetén már egységes irányítás alatt működne szep­tembertől a két kórház. A miskolci közgyűlés leg­utóbbi, csütörtöki ülését meg­előző egészségügyi bizottsági ülését követően Lyócsa Já­nos, a Diósgyőri Kórház igaz­gató főorvosa azt nyilatkozta lapunknak: a kórház szerke­zetátalakítása elkerülhetet­len, és elismerte, hogy saját magát nem tartja képesnek arra, hogy ezt véghez vigye. Ennek kapcsán kérdeztük Alakszainé Oláh Annamária alpolgármestert: készül-e a soron következő (február 3- ai) ülésre valamiféle előter­jesztéssel a Diósgyőri Kórház vezetőjének felmentéséről? Az alpolgármester válasza: Jobb lenne, ha az igazgató úr maga tenne lépéseket a válto­zás érdekében. Lyócsa Jánost szembesítet­tük e véleménnyel, mire kije­lentette: „már megtettem e lé­pést, írásban, a polgármester úrnak címezve”. Azt is hozzá­tette: másnap tárgyalnak ez ügyben. A közgyűlés két nappal ezelőtti ülésén egy képviselő felvetésére Kobold Tamás polgármester kifejtette: Lyó­csa János nem mondott le, hanem azt kérte a polgármes­ternek címzett levelében, hogy vegyék fel az elbocsá­tandók listájára. Ha az igaz­gató a lemondó levelét megír­ja, akkor lesz miről tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom