Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-25 / 47. szám

2000. február 25., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÍG íir Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Tiszaújvárosi tárlat. Papp György Zol­tán képzőművész alkotásaiból nyílik kiál­lítás ma, pénteken délután 5 órákor a ti­szaújvárosi Városi Kiállítóteremben (Bar- csay tér 2-4.). A tárlatot Zsuga Sándor ajánlja a közönség figyelmébe. • ír filmhét - Stephen Reá. Az írországi filmgyártás legígéretesebb alkotásai közül kilenc egész estés játékfilmet, valamint hét dokumentumfilmet vetítenek március 2-8. között a budapesti Művész moziban, az ír Filmhéten. Az esemény alkalmából Budapestre érkezik az egyik legismertebb ír színész és rendező, Stephen Reá. A Kalevala napja Izsófalva (ÉM) - A finn nép nemzeti epo­sza, a Kalevala születésének napján meg­emlékezést rendeznek február 28-án, hét­főn délután 4 órától a izsófalvi Izsó Mik­lós Művelődési Házban. A Kalevala első kiadása 1835-ben jelent meg. Mivel a kész mű, az Éliás Lönnrot ál­tal gyűjtött dalok, ősi runók alapján ké­szült összeállítás előszavát 1835. február 28- án írta alá a szerző-szerkesztő, ezen a na­pon ünnepeljük a Kalevala születésnapját. A Kalevala megjelenése idején Finnor­szág az Orosz Birodalom autonóm nagy- hercegsége volt, korábban, 1809-ig svéd uralom alatt állt. A Kalevala megjelenése fordulópontot jelentett a finn nép számá­ra: önbizalmat adott saját nyelvük és kul­túrájuk fejlesztéséhez. Ez az eposz külföl­dön is nagy feltűnést keltett, bekerült az európai köztudatba az addig szinte isme­retlen kis nép. Kovács Mónika bemutatója Fotó: Bujdos Tibor Millennium prózában Miskolc (ÉM) - Miskolci és a város kör­nyéki települések általános iskoláinak szervezett millenniumi prózamondó ver­senyt tegnap a miskolci Hunyadi Mátyás Általános Iskola. A második, harmadik, negyedik és ötödik osztályosoknak Géza fejedelemről, István királyról és az állam- alapításról kellett szöveget választaniuk. Miskolci diákokon kívül Edelényből és Sajóhídvégről érkeztek még a rendezvény­re. Az Észak-Magyarország könyvcsomag­ját Lakatos Mária, 5. osztályos sajóhidvé- gi diák kapta. Együtt a szecesszióért Brüsszel (MTI) - Tizenkét európai város, köztük Budapest képviselői együttműkö­dési hálózatot hoztak létre a szecessziós építészeti örökség ápolására. Brüsszelben, a belga főváros elegáns szecessziós szállójában, a Metropolban tartották meg a századfordulón dívó épí­tészeti stílust leginkább megtestesítő vá­rosok képviselőinek első értekezletét. Az együttműködésben részt vesznek három spanyol város - Barcelona, Reus és Ter- rasa - továbbá Bécs, Budapest, Palermo, a skóciai Glasgow, a norvégiai Alesund, valamint Helsinki, Ljubljana és Riga megbízottai. A hálózat létrehozásának célja, hogy az említett európai városok műemlékvédel­mi intézményei rendszeresen tájékoztas­sák egymást szecessziós örökségük állo­mányáról, az épületek felújítási és hely­reállítási munkálatairól, idegenforgalmi hasznosításáról és támogassák egymást műemlékeik ápolásában. Az együttműkö­dést 250 ezer euróval támogatja az Euró­pai Bizottság, amihez a résztvevő váro­sok legalább ugyanekkora összeget tesz­nek hozzá. Balett - három részben, két felvonásban Francia saláta című előadását mutatja be ma este a miskolci színház balettkara Jelenet a Carmenból Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Darius Mil- haud Francia saláta című ba­lettje is szerepel a Miskolci Nemzeti Színház balettkará­nak mai premierjén, de a Fran­cia saláta című összeállításban megelevenedik Carmen törté­nete is, előbb azonban bené­zünk egy párizsi kávéházba.- A Carment be kell mutatnia egy balettegyüttesnek, ha van megfelelő táncosnője. Nekünk most itt van Hain Ildikó, aki Carmen szerepére termett - mondja Majoros István koreog­ráfus, a ma esti kamaraszínházi premier rendezője. - Scsedrin a felesége, Pliszeckaja számára ír­ta Bizet műve alapján a balettze­nét. Annak idején láttam is ezt az előadást, még valamikor a nyolcvanas években Moszkvá­ban, sőt Pécsett, fiatal táncos­ként szerepet is kaptam ebben a balettben. De ezeknek az élmé­nyeknek már nem sok köze van a mostani bemutatóhoz. Más személyek táncolnak, megválto­zott a világ, más körülmények között dolgozunk... Bizet és a többiek A Carmen volt tehát a kiindulá­si alap, ehhez a baletthez kellett igazítani az est többi műsorszá­mát. Mivel régi terve volt az együttesnek, hogy francia zene­szerzők műveire táncoljanak, mindjárt eszükbe jutott Párizs, Franciaország, franciasaláta - és Darius Milhaud műve, a Sala­dé, vagy ahogyan mi ismerjük, a Francia saláta. A Francia saláta eredetileg commedia dell’arte. Ez alapján született a balettzene. Az erre írt koreográfia a koreográfus sze­rint elsősorban a tánc öröméről szól. Azt szeretnék, ha ez az ér­zés megérintené a közönséget is. Orfeumi hangulat Az előadás első része - az ame­rikai Phil LaDuca koreográfiája- a Párizsi kávéház címet kap­ta. Ebben az összeállításban or­feumi hangulatot idéznek a tán­cosok, ehhez igazodik a díszlet, és ezt szolgálja az alkalmi színjáték és az ének is. A kávé­házi táncos műsort kiegészítve Seres Ildikó francia sanzonokat ad elő. A háromrészes balettelő­adás díszleteit és jelmezeit Zeke Edit tervezte. d 'A ( Oí 'j A '■? FRANCIA SALÁTA Kamarabalett két részben PÁRIZSI KÁVÉHÁZ Varietéműsor francia szerzők műveire Táncolják: Hain Ildikó, Kürti Zita, Tóth Eszter, Tekeres Anna, Kozma Attila, Homonai István, Tibrea György, Miklós Attila Koreográfus: Phil LaDuca * Seres Ildikó sanzonokat énekel MILHAUD: FRANCIA SALÁTA Tánckomédia Táncolják: Kürti Zita, Tóth Eszter, Fekete Viktória, Tekeres Anna, Homonai IstvAn, Újhelyi István, Tibrea György, Miklós Attila Koreográfus: Majoros István BIZET - SCSEDRIN: CARMEN Balett egy felvonásban Carmen Hain Ildikó A katonaValler Viktor A torreádor Kozma Attila LányokKürti Zita Tóth Eszter Tekeres Anna Fekete Viktória Fiúk Homonai István Újhelyi István Miklós Attila Tibrea György Koreográfus: Majoros István Díszlet-jelmez: Zeke Edit Koreográfus-rendező: Majoros István Arany sorok: prológustól az epilógusig Sárospataki alap, párizsi ötlet: kétnyelvű Shakespeare-breviárium Budapest (ÉM - KI) - A Shakespeare-breviáriumok születésének valójában anyagi okai voltak, hiszen az összkiadások egykor megfi­zethetetlenül sokba kérültek- mondja Malter Sándor, az Európa Könyvkiadónál meg­jelent kétnyelvű idézetgyűj­temény összeállítója.- Az összkiadások olyan drágák voltak, az érdeklődés Shakes­peare iránt pedig olyan nagy, hogy már 1752-ben megjelent az első válogatás - The Beauties of Shakespeare (Shakespeare szép­ségei) címmel - az arany sorok­ból: a legfontosabb ismert és ke­vésbé ismert idézetekből - ma­gyarázza Maller Sándor, a két­nyelvű válogatás készítője. - En­nek népszerűsűgét mi sém jelzi jobban, mint hogy még 1936-ban is kiadták. A válogató, Maller Sándor 1931-ben, ötödikesként - az ak­kor 400 éves sárospataki Refor­mátus Kollégiumban az angolok­tatás kezdetén - a görög helyett választotta Shakespeare nyelvét.- A pataki diákok már 1938- ban angolul adták elő a Macbe- thet, egy évvel később került színre a III. Richárd - meséli Maller Sándor, aki 1947-50 kö­zött a sárospataki Angol Inter- nátus igazgatója volt. - 1948-ban pedig előbb Patakon, majd Bu­dapesten az akkori Madáchban, a mai Madách Kamarában mu­tatták be a diákok a Julius Caesart. Az antológia ötlete 1960-ban Párizsban fogalmazódott meg az akkor az UNESCO munkatársa­ként a francia fővárosban dolgo­zó Maller Sándorban. Ekkor lát­ta Sir John Gielgudot, a jeles Shakespeare-színészt a golden li- ne-okat, az arany sorokat sza­valni. A kötet szerkezete - stíluso­san - a drámák klasszikus fel­A válogató: Maller Sándor építését követi: a prológus címe „Színház az egész világ” (Ahogy tetszik), az epilógusé: „A játék véget ér” (Vihar), s közben a lét nagy kérdéseiről olvashatunk (a legtöbbet a Hamletból, lásd: „Lenni vagy nem lenni...”), a szerelemről és a féltékenységről, a bűnről és az erényről - min­denről, hisz Shakespeare min­denről írt, mint azt a breviári­um bevezetőjében Illyés Gyulá­tól idézi Maller: „Mindenre tud kádenciát.”- Időnként felütni érdemes könyv ez - ajánlja Maller Sán­dor -, hisz folyamatosan ennyi bölcsességet - ha némely még­oly humoros is - olvasni képte­lenség. Reményei szerint a kira­gadott sorok - hiszen nemcsak a drámáknak, még a költemények­nek is többnyire csak részlete szerepel - az egész művek olva­sására késztet majd, felkelti az érdeklődést. A kétnyelvűség pe­dig bevezeti a kötetben tallózót á klasszikusok: Arany, Petőfi, Vörösmarty mellett, Szabó Lő­rinc, Vas István, Mészöly Dezső és mások fordítói boszorkány- konyhájába is. Délvidéki táncok A miskolci Lévay József Református Gimnázium ál­tal szervezett Szólj, ötágú síp! című sorozat idei témá­ja a Délvidék. A kiállítások­hoz, előadásokhoz kapcso­lódva a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési In­tézet együttesei Gyepűvé­dők a Mura mentén címmel mutatták be a Délvidék da­lait, táncait a Rónai Műve­lődési Központban szerve­zett tegnapi gálán. Ma, pén­teken délután 3 órától a délvidéki magyarságról tart előadást Bellon Tibor nép­rajzkutató a diákotthon dísztermében, majd - a te- merini Batyu együttes és a Szerbiából érkező táncosok közreműködésével - tán­cházzal fejeződik be a Dél­vidéket bemutató sorozat. Fotó: Végh Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom