Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-18 / 41. szám

2000. február 18., péntek ÉSZM-MAGYMWRSZáG i Színlap 8 Giacomo Puccini BOHÉMÉLET opera két részben, négy képben Librettó: Giuseppe Giacosa és Luigi lllica Fordította: Radó Antal és Romhányi Ágnes Rodolphe, poéta Kovácsházi István Nógrádi Gergely Albert Tamás Schaunard, zenész Molnár Erik Sólyom-Nagy Máté Benőit, háziúrSzegedi Dezső MimiFrankó Tünde Pérchy Kornélia Bakonyi Anikó Marcello, festő Busa Tamás Egri László Colline, filozófus Gecser Gábor Horváth Ádám Alcindoro, gavallér Kulcsár Imre MusetteKertész Marcella Eperjesi Erika Bodnár Edina, Kiss Zsuzsa, Horváth László, Varga Bálint Egyetemisták, Párizs népe, katonák, járókelők: A Miskolci Nemzeti Színház kiegészített ének­kara, és a Szemere Bertalan Művészeti Szakis­kola tánctagozatos növendékei Karigazgató: Regős Zsolt Díszlet: Dávid Attila, Jelmez: Juhász Katalin Közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház kibővített zenekara Művészeti tanácsadó: Mura Péter Zenei vezető: Kesselyák Gergely Vezényel: Kesselyák Gergely és Rácz Márton RENDEZŐ: HEGYI ÁRPÁD JUTOCSA ‘HM u>: i>; Rodolphe - hőstenor vagy drámai tenor Schaunard - bariton Marcello - lírai bariton Collíné - lírai basszus Mimi - lírai szoprán, vagy líraibb jellegű drámai szoprán Musette - lírai koloratúrszoprán Benőit - buffo basszus vagy tenor Alcindoro - buffo basszus Négy epizód, egy történet Miskolc (ÉM) - A Bohémélet cselekmé­nyét négy jól megválasztott epizód hordozza. A történet ismerős, hiszen Leoncavallo is feldolgozta a témát. A librettó Henri Murger La vie de Bohé­mé című műve alapján készült. Négy barát lakik egy kis nyomorúságos párizsi padlásszobában. Rodolphe, a köl­tő, Marcello, a festő, Schaunard, a muzsi­kus és Colline, a filozófus. Nagyon szegé­nyek, de vidáman élnek. Karácsony dél­utánján Rodolphe megismerkedik a szép kis hímzőlánnyal, Mimivel. A két fiatal szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe elviszi Mimit a Momus kávé­házba, ahol barátaikkal együtt töltik az ün­nep estéjét. Egy öreg gavallér oldalán feltű­nik Musette, Marcello régi szerelme is. A festő nem tud ellenállni a lány vonzerejé­nek, és visszafogadja csapodár kedvesét. Mimi és Rodolphe szerelme nem lehet zavartalan: a lány úgy érzi, a költő meg akar szabadulni tőle. Pedig nem így van, Mimi súlyos tüdőbeteg, és Rodolphe-nak nincs pénze arra, hogy gyógyíttassa. Elutasító, hideg viselkedésével akarja rá­szorítani arra, hogy gazdag szeretőt ke­ressen magának. El is válna egymástól a két szerelmes, de Mimin már a gondos ápolás sem tudna segíteni. Haldokolva tér vissza a pad­lásszobába, ahol egykor boldog volt... Manón Lescaut, Bohémélet, Tosca, Pillan­gókisasszony, Nyugat lánya, A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi,Turandot Az összállítást készítette: Filip Gabriella A Bohémélet szépségei és buktatói Hegyi Árpád Jutocsa rendező szerint a zene a legmagasabb rendű költészet Miskolc (ÉM - FG) - A Bo­hémélet az opera apoteózi- sa, de a műfaj - megdicső­ülése, ünnepélyes betetőzé­se ellenére is - sok buktatót rejt magában, állítja Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház ma esti be­mutatójának rendezője.- A Bohémélet a szerelem apóte- ózisa, és a műfaj, az opera apo- teózisa is. Mindenféle statiszti­kák szerint a Bohémélet a világ legnépszerűbb operája. Rendkí­vül izgalmas a történet. Nagyon jó a librettó. A legnagyobb slá­gerek hallhatók ebben a zene­műben. Úgy gondolom, hogy Puccini - tehetsége szárnyain - itt emelkedett a legmagasabbra- indokolja a darabválasztást Hegyi Árpád Jutocsa, az előadás rendezője, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője. De mindjárt azt is hozzáteszi, hogy nem is olyan könnyű színpadra állítani ezt a zenedrámát.- Az opera nagyon jó énekese­ket kíván. Ráadásul most olyan művészeket kellett találnunk, akik képesek a fiatal bohém­csapat szerelmi történetét a színpadra varázsolni. Ennek az elvárásnak lényegében sikerült megfelelnünk - mondja a ren­dező. - De itt kell beszélnünk a műfaj buktatóiról is. Az lenne az ideális, ha minden operasze­repet a legjobb énekhangú, és a Jelenet az előadásból Fotó: Dobos k. legmegfelelőbb alkatú művé­szek kapnák meg. De tudjuk, Júlia szerepét sem képes eléne­kelni egy tizenéves kislány... Az igazi operarajongók szeren­csére képesek is elvonatkoztat­ni attól, hogy esetleg idősebb vagy testesebb egy-egy művész, mint amilyen alkatú szereplőt megkíván az adott szerep, mert a hang mindenért kárpótolja. A lélek különös minőség, csak a poézis képes hozzáférkőzni. Tudjuk: a líra lant. A zene a legmagasabb rendű költészet. Még ha abszurd is, hogy az operában mindig mindenki énekel, akkor is a zene, az ének mutatja meg a legnagyobb tra­Hegyi Árpád Jutocsa Fotó: Éder v. gédiákat, a legizzóbb szenvedé­lyeket... A rendező már nem tudná összeszámolni, hányszor látta a Bohéméletet. Ha külföldön jár, mindig mégnézi, mit játszanak az operaházak. Ezt a Puccini-művet soha sem hagyja ki, de a legna­gyobb élményt mégis a Nádasdy Kálmán-féle operaházi előadás je­lentette számára. Hegyi Árpád Jutocsát annak idején tánította Nádasdy, még a Bohémélet ren­dezői példányát is megmutatta diákjainak. Ennek ellenére az egykori tanítvány által rendezett mostani előadás - a szükségszerű azonosságok ellenére is - más lesz, mint a mértéknek tekinthe­tő operaházi feldolgozás volt. Hegyi Árpád Jutocsa eddigi pályafutása során elsősorban ze­nés előadásokat, operetteket és operákat rendezett. A főiskola elvégzése után éppen Miskolcon állította színpadra Mozart Don Giovanni című operáját, aztán Cimarosa Titkos házassága kö­vetkezett, Helsinkiben és a tele­vízióban is megrendezte Vajda János Mario és a varázsló című drámáját. Berlinben egy Honeg- ger-művet, a Pausole király ka­landjait rendezte. Tavaly az ál­tala rendezett Bánk bán-előadás volt a miskolci színház operata­gozatának első bemutatója - a Bohémélet a második lesz. Egyébként a Bohémélet a három legkedvesebb operájának egyi­ke. Hogy pontosan melyik is ez a három, erre a kérdésre talá­nyos választ ad.- Az első a Don Giovanni, a második a Bohémélet, a harma­dikat majd megrendezem... Visszatérő vendégek, ígéretes ifjak Miskolc (ÉM - FG) - A Bo­hémélet szereplőinek több­sége ugyan vendég, de nem ismeretlen a miskolci közön­ség számára - az egyiküket rendszeresen hívják, a másik itt született, a harmadik koncertezetett már itt... Kovácsházi István - mint a deb­receni Csokonai Színház magán­énekese - 1997-ben Miskolcon vendégszerepeit, amikor Szine- tár Miklós, a Magyar Állami Operaház igazgatója először hal­lotta énekelni az ifjú művészt. Strauss Cigánybáró című ope­rettjének Barinkayjaként mutat­kozott be az itteni közönségnek, és leendő direktorának is, hi­szen - a színházi legendák sze­rint - innen szerződött az Opera­házba. Ugyanabban az évben az operettfesztiválon megkapta a legjobb bonviván díját is. Mis­kolcon azóta láthattuk már a Traviata-elődásokon Alfréd Ger- mont szerepében. Legutóbb pe­dig tavaly ősszel szerepelt itt. A kilenc magyar tenor koncertjén A varázsfuvola című Mozart-ope- rából a Képáriát adta elő, de el­énekelte Barinkay belépőjét is. Nógrádi Gergely szintén visszatérő vendég. Az 1998-ben bemutatott Lehár-operettben, A mosoly országában énekelte Szu-csong herceg szerepét. Fellé­pett már a színház operagáláin is. Tavaly pedig a Mágnás Mis- ka-előadásokon Baracs mérnök­ként lépett színpadra. Albert Tamás tavaly is éne­kelt már Miskolcon. Szerepelt az itteni operagálán, és a Bánk bán címszerepében is láthattuk. Molnár Erik a Miskolci Nem­zeti Színház tagja. Számos darab­ban megmutatta már énektudá­sát. így például a Mária evangé­liuma című rockoperában Rafael arkangyalként énekelt. A Mág­nás Miska-előadásokon Baracs mérnök volt. Puccini Tosca című operájának miskolci előadásain Sciarrone szerepében láthattuk. Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház tagja is több ze­nés darabban szerepelt már. El­sősorban operettekben, musica­lekben énekelt. Ő volt például A hegedűs a háztetőn-előadások Tevjéje, a Mária evangéliumában Heródes. De szerepelt már ope­rákban is. így például - kisebb szerepekben - a Traviata- és A trubadúr-előadásokon láthattuk. Frankó Tünde a Miskolci Szimfonikus Zenekar idei újévi koncertjén - Gregor József part­nereként - énekelt először a miskolci színházban. Egri László Bizet Carmen cí­mű operájának 1989/90-es mis­kolci előadásain Escamillo sze­repében, illetve Dancairoként lé­pett színpadra. A következő sze­zonban bemutatott Verdi-operá- ban, a Trubadúrban Luna gróf szerepében láthattuk, a Travia- ta-előadásokon énekelte Alfréd Germont szerepét, de számtalan operett bonvivánjaként is meg­hódította már a primadonnák és a miskolci közönség szívét. Horváth Ádám bejárta a nagyvilágot, neves mesterektől tanult, amerikai színpadokon szerepelt, több lemezfelvétele ké­szült, de szülővárosának színhá­zában most énekel először. Kulcsár Imre a Miskolci Nem­zeti Színház művésze. A Car- men-előadásokon énekelte Dan- ciaro szerepét. Verdi Traviata című operájában Grenvil dok­torként lépett színpadra. Kertész Marcella visszatérő vendég Miskolcon. Tavaly példá­ul a West Sídé Story című Bern- stein-musicalben énekelte Maria szerepét. A Mosoly országában Mi volt, az ifjú kínai hercegnő. Az idén pedig a Kis éji zene cí­mű előadásokon is láthatjuk. Eperjesi Erika miskolci mű­vész. A főiskolai tanulmányok befejezése után, 1998-ben lett az itteni társulat tagja. Előbb a West Side Story című darabban énekelte - az operai hangot kí­vánó - Somewhere dalát. Az idei évadban a Kis éji zene cí­mű kamaramusicalben kapott ugyancsak alapos zenei felké­szültséget igénylő szerepet. Mimi szerepében először és ötödször Frankó Tünde a mai előadás Mimije az újévi koncert előtt nem járt Miskolcon Miskolc (ÉM - FG) - Frankó Tünde, a Magyar Állami Ope­raház tagja az első miskolci vendégszereplésének köszön­hetően ötödik alkalommal mutatkozhat be Mimiként. □ Az újévi koncerten szerepelt elő­ször Miskolcon. Korábban még osztálykiránduláson sem járt itt? • Középiskolásként is zenemű- vészetis voltam. Amikor mások kirándultak, mi akkor is gyako­roltunk. Pedig nagyon tetszik ez a város, bár nem sok időm volt sétálgatni. Már az újévi koncer­ten is nagyon jól éreztem ma­gam. Most pedig rendkívül jó­hangulatú próbákon, nagyon jó kollégákkal dolgozhattam. □ Bemutatkozásként mit monda­na magáról? • Mit mondhatnék?! Gyomai va­gyok. Ott jártam általános isko­lába. Még a konziban is hege­dülni tanultam, de énekelni akartam. Szegeden végeztem a főiskolát. Berdál Valika, Sinkó György és Gyimesi Kálmán volt a tanárom. Á diploma után Sze­geden kezdtem a pályát, rá öt évre Pestre szerződtem... Liszt­díjam van, Székely Mihály-pla- kettem, három Artisjusom... □ Mondhatná lelkesebben is! Mintha csak úgy mellesleg ka­pott volna néhány díjat... • Ez a dolgom. Végzem a mun­kámat. Az persze gyönyörű, és jól is esik, ha észreveszik, elis­merik, amit csinálok. □ Jól tudom, az Operaházban is énekeli Mimi szerepét?! • Először Szegeden énekeltem Mimit. Pesten beléptem a Ná- dasdy-felé előadásba, majd ezt felújította Szinetár Miklós, és abban a rendezésben is megkap­tam Mimit. Bregenzben ugyan­csak ezzel vendégszerepeltem. □ Szereti Mimit! • Puccini a szívem csücske. Lubickolok ebben a szerepben. Éppen most beszélgettünk erről az egyik kolléganőmmel, hogy milyen nehéz megtartani ennek a szerepnek az egyszerűségét. Olyan a dallamvilága, és olyan a dramaturgiája is, hogy az em­ber könnyen elhajlik az önsaj­nálat felé. □ Van kedvenc Mimije? • Tokody Ilonával nagyon sze­retem ezt az operát, mert sok­sok finomság és bölcsesség árad belőle. A művészethez, a szín­házhoz nagyon sok élettapaszta­lat kell, néha elég egy bölcs mo­soly, és egészen más szintre emelkedik a mondandónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom