Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

2000. február 12., szombat Dancs Zsanett (17), a miskolci Szemere Középiskola diákja a tanulás mellett leginkább az utazásokat szereti. Fotó: Bujdos Tibor Rendőrt ölt, hogy ne kapjon büntető pontot Frankfurt (MTI) - Egy német férfi, hogy ne kapjon büntető pontot gyorshajtása miatt, agyonlőtte a radarozó rendőrt. Az eset Frankfurt közelében történt. A 45 éves férfi kocsijából észrevette, hogy az út szélén álló rendőrautó radarral beméri a sebességét. Megállította autóját, gyalog visszament a rendőrautóhoz, és egyetlen lövéssel szíven találta a radarozó rendőrt. A golyó egy másik rendőrt is megsebesí­tett a karján - jelentette a Reuters. A gyorshajtó letartóztatása után beval­lotta: a gyilkossággal megpróbálta meg­úszni az újabb büntető pontokat, mert at­tól félt, hogy a korábbi gyorshajtásai mi­att kapottakkal együtt már annyi gyűlt össze, hogy elbúcsúzhat a jogosítványától. A férfi egyébként a végzetes radarfelvétel tanúsága szerint 130 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott egy olyan útszakaszon, amelyen 100 a megengedett felső határ. Veterán utazó. Norman Vaughan ezredes (képünkön) az egyetlen még élő tagja annak az expedíciónak, amely 1928-30 között eljutott a Déli-sarkra. A 94 éves egykori nagy utazó most azért érke­zett Alaszkába, hogy részt vegyen az 1200 kilométeres Transzalaszkai Kutyaszán­versenyen. Fotó: APA/EPA ESUUC-MAGYUtORSZM # Napról napra 16 Bálint, Valentin, a megcsalás napja A Valentin-nap ma már a szeretetet hirdeti Fotó: apa/epa Párizs (MTI) - A Bálint-napot manapság a szerelmesek ün­nepeként tartják számon - a középkorban viszont február 14-e a flörtölés napja volt, amikor a nők félreléphettek anélkül, hogy férjük bármit tehetett volna ez ellen. (Bosszút állhatott viszont egy másik feleséggel...) A História című francia törté­nelmi folyóirat beszámolója ezt a sajátos szokást a középkor szi­gorú, a nők helyét pontosan sza­bályozó, s a férfiak uralmán ala­puló rendszerére vezeti vissza: a nők életét annyira szoros szabá­lyok irányították, hogy kellett egy nap, amikor kirúghattak a hámból - vagy kihágást követ­hettek el -, és ismét szabadnak érezhették magukat. Ezen a napon a lányok, sőt, a férjes asszonyok is kedvükre szó­rakozhattak - s míg egyesek csak egy-egy félénk csókig jutottak el, mások félre is vonultak alkalmi lovagjukkal, hogy alaposan meg­bosszulják a házasságban elszen­vedett kínokat, felbosszantsák szüleiket, vagy éppen nevetséges­sé tegyék agg férjüket. Az egyház természetesen nem pártolta ezt a szabadossá­got, a házasság szentségének megsértését, s különösen meg­szigorodott álláspontja a XVII. századi katolikus ellenreformá­ció nyomán. Az ősi szokások azonban - bár alaposan megvál­tozott formában - a késő közép­korban is fennmaradtak: egy korabeli beszámoló szerint To­rinóban a XVIII. században szinte kötelező volt, hogy az előkelő hölgyek egy-egy hivata­los szeretőt tartsanak - a nem hivatalosakról nem is beszélve, akiknek számát semmi sem korlátozta. Az Ajtók esze: Ray Manzarek Budapest (MTI) - A Doors együttes frontembere, lelke és motorja kétségtelenül a gyorsan kiégő énekes, Jim Morrison volt. A banda eszé­nek ugyanakkor Ray Manza­rek billentyűst tartották, aki az örökké lobogó Morrison szöges ellentéte, a rock mű­fajában meglehetősen ritka higgadtság megtestesítője. Ray Dániel Manzarek Chicagó­ban született: a források legtöbb­je ugyan 1935. február 12-ét jelöli meg világrajövetele napjaként, ő maga azt vallja, hogy 1939-ben született. (Az együttes lemezkia­dója, az Elektra úgy tudja, hogy 1942-ben, s nem is februárban volt a jeles esemény). Az északi nagyvárosban nőtt fel, ott ismer­kedett a zongorával és természe­tesen szigorúan a klasszikusok­kal kezdte. Miközben a chicagói konzervatóriumba járt, szívesen időzött a helyi dzsessz-, blues- és rockklubokban. Tanult közgazdaságtant és jo­got és egy kicsit belekóstolt a filmezésbe is. Közben már léte­zett egy zenekara, amellyel rendszeresen fellépett és ame­lyet Rick and Ravensnek hívtak. Két testvérével, Rickkel és Jim- mel együtt játszottak. Az őskor Manzarek számára 1965-ben ért véget, ekkor talál­kozott Los Angelesben Jim Mor- risonnal, s rövidesen megala­kult a Doors, amely egyszerre volt vad és intellektuális - egy­szóval pont olyan, amilyenre a hatvanas években a rockrajon­gók, a hippik vágytak. Manza­rek rendszeresen basszusorgo­nával pótolta a Doorsból hiány­zó basszusgitárt. A Doors számainak szerzőit nem jelölték külön, valamennyit közös produkciónak tartották, így nem tudni azt sem, hogy mely dalok köszönhetők fűződ­nek Manzareknek. Hat boldog és gyötrelmes év - ez volt a Doors története. Hét lemez készült Morrisonnal még életében, majd a válogatásokkal együtt csak­nem ugyanennyi halála után, két album pedig teljesen Morri­son nélkül. Az Other Voices 1971 decemberében jelent meg és va­lóban más hangokat hozott - bár korántsem rosszakat. Az együt­tes története 1972-ben zárult le a Full Circles megjelenésével. Manzarek, miután látta, hogy a Doors életben tartása lehetet­len Morrison nélkül, ő maga is szólópályát kezdett. The Golden Scarab címmel 1974-ben készült lemezével, majd csaknem tíz év­vel később a Carmina Burana rockváltozatával bizonyította tehetségét. Megjelent a Doors egyik legjobb lemeze 1983-ban, az Alive She Cried, amelyet 1991-ben újabb kitűnő koncert­válogatás követett. Készült egy film is Jim Morrison és a Do­ors életéről. Néhány évi teljes csend után 1997 karácsonyára jelent még a négylemezes Doors-gyűjtemény, amelynek elkészítésében döntő szerepe volt Raynek. Érdekessé­ge az összeállításnak a tagok kedvenceiből összeállított lemez. Ray - a mások által is kedvelt dalokon kívül - az I Cant See Your Face In my Mind, a Land Ho, a Yes, The River Knows, a Shamans Blues és a Youre Lost Little Girl című dalokat válasz­totta. Ray az összeállítás kiadá­sakor készült interjújában fel­fedte, hogy fiával indiai zenét játszik és a dzsessz sem hagyja hidegen. A hullazsákban tért magához Bossier City (MTI) - A hul­lazsákban tért magához - vagy támadt fel? - egy ha­lottnak vélt 81 éves ameri­kai hölgy. Halálát előbb egy ápolónő állapította meg az elhunyt otthonában. Hiába szólítgatta, rázta, fordítgatta az idős asszonyt, nem adott életjelet. Ezek után kihívta a halottkémet is, aki megerősí­tette a diagnózist. Az idős asszonynak nem volt tapint­ható a pulzusa, és reflexmoz­gást sem produkált, így ha­marosan műanyag zsákba dugták és elszállították Bos­sier City kórbonctani intéze­tébe. Szerencsére a hulla- szállítók észrevették, hogy zsákbamacskával van dol­guk: a hölgy lélegzik. így mégsem a hullaházba, ha­nem kórházba került. Állapota stabil. A halottkém elmondta, hogy életében már igen sok halottat látott, de hogy ez a hölgy is való­ban halott volt, vagy csak tetszhalott, avagy netán iste­ni beavatkozás történt. Krokodilveszély Párizsban Párizs (MTI) - Krokodilvadá­szatra indultak a párizsi csator­natisztító vállalat dolgozói, mi­után bejelentés érkezett: egy óri­áshüllőt vagy valami hasonló élőlényt láttak az egyik szenny­vízgyűjtőben. - Átvizsgáltuk a Párizs és Levallois-Perret közötti hálózat egy kilométerét, de sem­mit sem találtunk - mondta Oli- vier Jacque a párizsi szennyvíz- tisztító vállalat egyik vezetője. - Ha valóban egy krokodil mász­kál odalent, akkor csakis neki van félnivalója - mondta Jacque. A krokodil életét nemcsak a víz szennyezettsége, hanem a csator­nát védő rácsok is fenyegetik. Költözés a puszitilalom miatt Gimli (MTI) - Az iskolai pu­szitilalom és az ellene foly­tatott szabadságharcuk kö­vetkezményei miatt el akar költözni egy négytagú csa­lád a kanadai Gimliből. A városban pár héttel ezelőtt hozott az iskola olyan rendele­tet, amely tűrhetetlennek nyil­vánította, hogy a tanulók puszi­val köszöntsék egymást. Ehe­lyett kézfogást, hátba veregetést vagy pacsiszerű üdvözlést java­solt a tanintézet. A puszitilalom révén remélt legfőbb gyakorlati eredmény az volt, hogy beveze­tésével ne állják el puszilkodók a folyosón az utat. (A vezetőség szerint valóságos gyalogosdu­gók alakultak ki reggelente.) A puszitilalmon felháborodott Terry Lacosse és felesége, akik két gyermekükkel alig egy éve költöztek Calgaryból Gimlibe. Ők vették a fáradtságot, hogy rá­irányítsák a sajtó figyelmét a szerintük önkényes és esztelen rendeletre. A médiavisszhang­nak nem nagyon örült az iskola igazgatója, aki a múlt héten ne­heztelő levelet küldött Lacost- nak. Mint írta: Az ügy ártott mind az iskolának, mind a tele­pülésnek. Lacosse főképp azért tartja aggasztónak a fejleményt, mert olyan emberek kezében vannak gyermekek, akik képte­lenek belátni és vállalni, hogy hibáztak. Mivel több gimli-i la­kos is ferde szemmel néz rájuk, a puszik szabadságharcosaira, közölte, hogy családjával együtt el akarja hagyni a várost. Van is ruhám, meg nem is - hirdeti a képünkön lát­ható két manöken egy New York-i divatbemutatón. Fotó: APA/EPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom