Észak-Magyarország, 2000. február (56. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-09 / 33. szám
2000. február 9., szerda Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Fotókiállítás. Juhász Miklós fotóművész munkáiból rendeznek kiállítás a szendrői Közművelődési Központ Galériájában. A tárlat február 10-től, csütörtöktől március 31-ig, hétköznap reggel 8-tól délután 4-ig, szombaton délelőtt 9-től 12 óráig látható. • Művésztanár tárlata. Szerdahelyi Judit művésztanár alkotásaiból nyílik kiállítás február 10-én, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Kisgalériában. • Hazatérő hagyaték. A XX. Század Intézet mikrofilmes másolatban hozza haza Arthur Koestler író, újságíró, esszéista teljes hagyatékát Edinburghból, várhatóan a nyáron. Arthur Koestler Budapesten született, magyar apa és osztrák anya gyermekeként. Popfesztivál Patakról Sárospatak (ÉM - FG) - A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című zenés színpadi játékot mutatják be a Sárospataki Református Kollégium diákszínjátszói - Lénárt Attila igazgató ren dezésében - február 13-án, vasárnap délután 4 órától A Művelődés Házában. Déry Tibor, Pósa Sándor, Presser Gábor, Adamis Anna Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabját 1973. március 2-án mutatta be - Marton László rendezésében - a budapesti Vígszínház. A Pop- fesztivál népszerűségét mutatja, hogy a budapesti előadássorozat mellett műsorra tűzték a vidéki társulatok is, így a Miskolci Nemzeti Színházban is bemutatták a darabot, a zenei felvételek lemezen is megjelentek, a dalok többsége sláger lett. Két évvel ezelőtt, az ősbemutató 25 éves évfordulója alkalmából Borlai Gergőt kérték fel, hangszerelje újra a régi dalokat, ő pedig az eredeti mű zeneszerzőjét, Presser Gábort hívta munkatársul. Az új lemezen már új feldolgozásban, új előadókkal szólalnak meg a régi dalok. Olyanok énekelnek, akik még nem is éltek, amikor bemutatták a Popfesztivált, viszont szüleiktől hallhatták a dalokat: A fák is siratják..., Arra születtünk..., Valaki mondja meg..., Menni kéne... A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának diákszínjátszói, Lénárt Attila igazgató, az előadás rendezője irányításával most ismét színpadra állítják az immár klasszikusnak számító művet. Több mint harminc diák vesz részt az előadásban, Eszter szerepében Horváth Gabriellát, Józsefként Szabó Pétert láthatjuk. Nyolc évvel ezelőtt már Miskolcon - akkor még a Hermán Ottó Gimnázium diákjaival - színpadra állította a zenés játékot Lénárt Attila. Véleménye szerint soha ilyen aktuális nem volt ez a darab, mint éppen napjainkban, amikor egyre többet hallani a kábítószer áldozatairól, a bűnös élet divatjáról, a kiüresedés fertőjéről. A pataki színjátszók népszerűségét, és az eddigi bemutatóik - a József és az Állatfarm - sikerét bizonyítja, hogy ismét sokfelé hívják őket vendégszerepelni. A február 13-i premiert követően 14-én és 15-én Patakon játsszák a Popfesztivált, 17- én a Felvidéken, Nagykaposon mutatkoznak be, 20-án Szerencsen, 21-én Miskolcon és Bőcsön, 22-én Kiskunhalason, 23-án Mezőtúron, 24-én Kecskeméten, 25-én Budapesten lépnek fel, és február 27-én Noszvajon fejeződik be a turné. Téma: a népköltészet és tárgyi világ Békéscsaba (MTI) - A szellemi hagyományainkhoz kapcsolódó tárgyi műveltségünkkel foglalkozik az Aki nem hiszi, járjon utána című országos népköltészeti rendezvénysorozat következő, február 25-27-én tartandó, békéscsabai tanácskozása. A rendező Életfa Kulturális Közhasznú Alapítvány vezetője, Koszecz Sándor elmondta: a rendezvénysorozat célja a hagyományos magyar műveltséget népköltészetünk által teljességre törekedve bemutatni. Az államalapító magyarság szellemi és tárgyi hagyatéka című békéscsabai országos konferencián ezúttal a szellemi hagyományhoz kapcsolódó tárgyi műveltség vizsgálatára vállalkoznak a rendezvény előadói, akik között régész, műtörténész, történész, néprajzkutató, muzeológus, képzőművész és iparművész egyaránt szerepel. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával szerveződő háromnapos tanácskozásra az érdeklődők február 18-ig jelentkezhetnek. Bohémélet Giacomo Puccini Bohémélet című operájának bemutatójára készül a Miskolci Nemzeti Színház. Az előadás zenei vezetője Kesselyák Gergely, rendezője Hegyi Árpád Jutocsa, a színház igazgató-főrendezője. A díszletek Dávid Attila, a jelmezek Juhász Katalin tervei szerint készülnek. A premier február 18-án, pénteken este 7 órakor kezdődik. Felvételünk a próbán készült. Balról jobbra: Egri László (Marcello, a festő), Frankó Tünde (Mimi), Nógrádi Gergely (Rodolfo, a poéta), Molnár Erik (Schau- nard, a zenész) és Horváth Ádám (Collíné, a filozófus). Fotó: Éder Vera Zenei úticsomag kölcsönös megelégedéssel A miskolci zenei élet legjobbjai vezetik be a tizenéveseket a muzsika világába Miskolc (ÉM - FK) - A zene története elevenedik meg a miskolci Ady Endre Művelődési Ház hatrészes ifjúsági sorozatában. A Muzsikáló zenetörténet élő produkciókkal szeretné közelebb hozni a fiatalokhoz a „fajsúlyosabb" darabokat. • Zenei ismeretterjesztő rendezvényekre lehetett pályázni tavaly a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál. Nekem rögtön egy gyerekkori élményem jutott az eszembe, és úgy gondoltam, az ötletet Miskolcon is meg lehetne valósítani - mesélte Tán- czos Tamás, a sorozat szervezője. - Leonard Bernsteinnek volt egy televíziós műsora, melyben a zenét meg-megszakítva elmondta a fontosabb tudnivalóMuzsikáló zenetörténet A második rész a barokk korral foglalkozik február 21- én, hétfőn délután 3 órától. A műsoron Bach, Handel, Vivaldi, Telemann és Corbett hangszeres és vokális művei szerepelnek. Fellép a Hassler Kórus, a Telemann Együttes és Bócz Annamária énekesnő. A műsor házigazdája Bócz Sándor. kát a műről, mikor mire kell figyelni, mi miért érdekes. Nagyon sokat tanultam belőle, és biztos vagyok, hogy a mai tizenévesek is nagy hasznát veszik egy ilyen sorozatnak. Megírtam tehát a pályázatot, és nyertünk. □ A kezdeményezéshez sikerült megnyerni a miskolci zenei élet krémjét. Nehéz volt? • Egyáltalán nem. Egyrészt azért, mert a gyerekekből lesz a jövő közönsége, másrészről pedig sokaknak kedvet csinálhatnak egy-egy hangszerhez is. De ahogy az első előadás után a fellépők elmondták, nekik is élmény volt a gyerekek előtt bemutatkozni. A közönség ugyanis néma áhítattal ülte végig a műsorszámokat. A csillogó szemek inspirálták a fellépőket. A fiataloktól is csak pozitív visszajelzést kaptam, de még az őket elkísérő felnőttek is gazdagabbak lettek egy élménnyel. □ Mire fektetik a hangsúlyt? Minél több név és fogalom megismertetésére vagy arra, hogy felismerjék majd a gyerekek, melyik korból való egy adott muzsika? • Nem az a célunk, hogy komoly mélységeiben tanulmányozzuk egy kor zenéjét, sokkal inkább a jellemző műfajok és a legnagyobb zeneszerzők ismertebb műveinek áttekintését tűztük ki célul - mondta Bócz Sándor zeneiskola-igazgató, aki két ízben is ellátja majd a zenetörtéA sorozat bérletének fedlapja neti idegenvezető szerepét. - Figyelembe kellett vennünk a műsorok előkészítésekor, hogy 12-15 éves gyerekek alkotják majd a közönséget, éppen ezért egy-egy alkalom nem hosszabb hetven percnél. Egyfajta zenei úticsomagot szeretnénk adni nekik, amit majd felnőtt korukban is hasznosítani tudnak. Ezért a társművészetek remekeiből is szeretnénk ízelítőt adni, hogy minél átfogóbb képet alkothassanak a korszakokról. □ Mi az oka annak, hogy az iskolai oktatás mellett is szükség van ilyen, valójában alapozó ismeretterjesztő sorozatokra? • Ennek a felsőtagozatos, kisti- nédzser korosztálynak mindig nehéz volt komolyzenei hangversenyt szervezni. Míg a popzene az ösztönökre hat, addig a klasszikusok az intellektusra építenek, nehezebb befogadni őket. Azt tartom a legnagyobb gondnak, hogy kevés az olyan pedagógus, aki képes igazán megszerettetni a zenét tanítványaival. Például a kórusok szervezői gyakran inkább könnyűzenei slágereket énekeltetnek szin- tetizátoros kísérettel, csak azért, hogy többen jelentkezzenek. Ám Bartók, Kodály és Bárdos hazájában, ahol a kórusok egy időben szinte csak nyerni jártak nemzetközi versenyekre, nem ez a legjobb út. Mert ha a könnyűzene után nem következnek a komolyabb tudást igénylő darabok, a nagy mesterek művei háttérbe szorulhatnak. • Az általános iskolák nagy részében sajnos háttérbe szorult a zeneoktatás, nem helyeznek rá megfelelő hangsúlyt - fűzte hozzá Tánczos Tamás. - Ha a fiatalok már az órákon sem kapnak mást a zeneirodalomból, csak száraz tényeket - mert az esetek többségében erről van szó - akkor, nem várhatjuk tőlük, hogy érdeklődjenek a komolyzene iránt. Ha pedig otthon sem kapnak indíttatást, talán fel sem fedezik maguknak a klasszikusokat. Fődíjas a Glamour és a Kelj fel, Jancsi Budapest (MTI) - Két fődíjat is kiosztott a 31. Magyar Filmszemle zsűrije: győztesen térhetett haza a Glamour és a Kelj fel, Jancsi stábja is. öt nap alatt 24 nagyjáték-, 27 kísérleti és kisjáték-, valamint 31 nem fikciós filmet vetítettel le a Budapest Kongresszusi Központban (BKK) megrendezett 31. Magyar Filmszemlén. A díjakat a tegnapi esti zárógálán vehették át az alkotók. A nagyközönség a játékfilmek többségét a BKK-ban zajló szemlével egyidőben a Puskin mozi vetítőtermeiben tekinthették meg, a filmek utáni vitákra, fórumokra pedig bárki belépőjegy nélkül ellátogathatott. A 31. Magyar Filmszemle Tanácsa által felkért játékfilmes, kísérleti, és kisjáték filmes kategória zsűrije ítélte oda a fődíjat, amely 2,5 millió forintból, a tv2 által felajánlott 25 millió forintból, valamint a KODAK által felajánlott 1 millió forintból áll. A nem fikciós kategóriában Budapest Főváros önkormányzata ajánlotta fel az 1,5 millió forint értékű fődíjat. Díjak és díjazottak Játékfilmek Megosztott fődíj: Glamour, Kelj fel, Jancsi A Glamourt írta és rendezte Gödrös Firgyes, operatőr Kardos Sándor, zeneszerző Melis László, hangmérnök Kovács György, vágó Rigó Mária, látványterv Pauer Gyula A Kelj fel, Jancsit írta és rendezte Fonyó Gergely, operatőr Szitányi Gábor, zeneszerző Dés László, hangmérnök Balázs Gábor, vágó Majoros Eszter, díszlet Fonyó Éva, jelmez Laura Salem. A legjobb rendezés: Jancsó Miklós - Anyád! A szúnyogok A zsűri különdíja: Deák Krisztina - Jadviga párnája, és Klöpfler Tibor - El Nino Elsőfilm: Mundruczó Kornél - Nincsen nekem vágyam semmi Kísérleti film: Szolnoki József - Pannon halom Kisjáték film (megosztott díj): Szaladják István - Aranymadár; Stefanovics Angéla-Kálmánche- gyi Zoltán-Végh Zsolt Űristen@menny.hu Operatőr: Nagy András - Balra a Nap nyugszik Forgatókönyvíró: Tar Sándor - Egyszer élünk Női színész: Temessy Hédi - FilmFérfi színész: Darvas Iván - Film..., Morei fiú Színészi különdíj: Szarvas József - Egyszer élünk, Életbevágó; Tóth Ildikó - Jadviga párnája, El Nino Vágó: Szentandrási Éva - A mi szerelmünk Hangmérnök: Kovács György - Glamour, Egyszer élünk Nem fikciós (dokumentum-) filmek Fődíj: Almási Tamás - Szerelem első hallásra Rendező: Szekeres Csaba - Rom és virág Operatőri kategóriadíj: Körté- si Béla - S immár itt vagyok Rendezői kategóriadíj: Salamon András - Jonuc és a koldusmaffia Oklevél: Kőszegi Edit-Szuhay Péter - Történetek a boldogulásról Eperjes Károly a fődíjas Glamourban