Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-04 / 2. szám
/ 2000. január 4., kedd ÉSZU-MMinmíní# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Bábos vasárnapok. A Csodamalom Bábszínház (Miskolc, Kossuth u. 11.) következő előadása január 9-én, vasárnap délelőtt 10 órától a Hókirálynő című előadás lesz. A következő vasárnap ugyancsak a Hókirálynőt játsszák, majd a Kacsalaki rejtély és a Csalimesék szerepel a bábszínház vasárnapi műsorán. • Vezényel: Kocsis Zoltán. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ad koncertet - Kocsis Zoltán vezényletével - a Népszerű zenei esték című sorozat keretében január 6-án, csütörtökön este fél 8-től a Miskolci Nemzeti Színházban. Az est szólistája Abdel Rahman El Bacha zongoraművész lesz. • Rotterdami táncok. A rotterdami Conny Janssen táncszínháza ismét a Miskolci Nemzeti Színház vendége lesz. Az előadás január 19-én, szerdán este 7 órakor kezdődik. • Komolyzenei klub. A Belvárosi Kulturális Menedzser Irodában működő komolyzenei klub következő foglalkozása január 6-án, csütörtökön délután 5 órakor kezdődik. Az összejövetel témája az opera. Fesztiváli kékszakállú Miskolc (ÉM) - Balázs Béla A kékszakállú herceg vára című színpadi játékával vesz részt a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház a balassagyarmati Országos Kamaraszínházi Fesztiválon. A január 22-i országos megmérettetés előtt a miskolci közönség január 19-én, szerdán délután 4 órától láthatja az előadást a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Múltunk nagyjai Miskolc (ÉM - FG) - Milyen gazdagok vagyunk?! Igazán büszkék lehetünk múltunkra! A magyar irodalom tanításához készült Régiónk kulturális hagyományai című modulfüzet 3. kötete ismét megerősíti a tényt: nagyon sok jeles személyiség született, élt, alkotott ezen a vidéken. Az abaúji Fájból származik a meseíróként is ismert Fáy András. A kistokaji református lelkész fia volt Ungvárnémeti Tóth László költő, akinek alakját Weöres Sándor Psyché című művében is megörökítette. De régión innen és túl mindenki tudja, hogy Kossuth Lajos Monokon született, Zemplén központjában, Sátoraljaújhely városában töltötte ifjúságát. Eötvös József A falu jegyzője című regényében a Bárd nevű falut a borsodi Sályról mintázta. Tompa Mihály álnevében is - Rém Elek - egykori lakhelye, a gömöri Kele- mér rejtőzik. És még folytathatnánk a könyvben is bemutatott jeles személyiségek felsorolását, az itteni kapcsolataik bemutatását, pedig mindössze 54 oldalas a kötet. P. Veres Ildikó, a miskolci Avasi Gimnázium tanára képes volt úgy megszerkeszteni a kiadványt, hogy rendkívüli gazdagsága ellenére se érezzük zsúfoltnak. A rövid életrajzok, irodalmi szemelvények közlése mellett még arra is talált módot, hogy kérdésekkel, feladatokkal közelebb hozza a mai diákokhoz a 100-150 évvel ezelőtt élt embereket. Vegyük például Kossuth Lajost! Egy-egy róla szóló írást: monoki gyermekkorát, újhelyi ifjúságát idéző szemelvényt találunk a kötetben, aztán egy tőle származó, a Hegyalját bemutató írást, és az egyik beszédét. Mindezek után megjelenhet az iskolákban Kossuth. Csak követni kell a szerző utasításait! „Játsszátok el, hogyan viselkedhetett a beszéd elmondásakor a közönség, milyen testtartással, gesztusokkal, mimikával, hangszínnel, hangerővel szónokolhatott Kossuth! A főszereplő jellegzetes viselkedésére példákat találsz a Kos- suth-szobrokon.” / De ott kell lenniük az iskolában a mai Kossuthoknak is. „Áldozatokra ma is szükség van - írja P. Veres Ildikó. - Fogalmazz meg egy - reméljük, képzeletbeli - osztálytársad műtétére pénzadományt kérő szónoklatot, melyet egy iskolagyűlésen mondanál!” Áldozatokra ma is szükség van. Meggyőző szónoklatok, tiszta beszédek, követhető példaképek, és jó tanítók ugyancsak kellenek. De szükség van a tanítást szolgáló könyvekre is. Ilyen a Régiónk kulturális hagyományai című kiadvány. Múzeumi múlt, millenniumi jelen Befejeződött a centenáriumi év a miskolci Hermán Ottó Múzeumban A múzeum műkincseit bemutató tárlat még márciusig látogatható Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - FK) - Immár a 101. évét kezdte el a miskolci Hermán Ottó Múzeum. A mögötte lévő centenáriumi esztendő igencsak mozgalmas volt. Es sikeres is, hiszen az intézményt nagy figyelem kísérte egész évben. Nemcsak a közönség, hanem a szakma, a muzeológusok érdeklődésének is a középpontjába került 1999-ben a Hermán Ottó Múzeum (HÓM). Ebben nem kis szerepet játszottak - a kiállításokon túl - a megyénkben rendezett országos szakmai találkozók, tudtuk meg Veres László igazgatótól. Annak, hogy ezeket a fórumokat éppen Miskolcon és környékén rendezték, az egyik oka a centenáriumi év volt. Száz év kincsei A múzeumigazgatók, a fa-, fém- és textilrestaurátorok, a természettudományos muzeológusok is a HÓM, illetve a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság szervezésében tartották meg évi rendszeres összejöveteleiket. Legutóbb, októberben pedig az uradalomtörténettel foglalkozó kutatók első ízben tanácskoztak Miskolcon. Ezt a konferenciát a Hermán Ottó Múzeum kezdeményezte, és az elkövetkező években is szeretnék megrendezni. Négy nagy kiállítást rendezett a centenáriumi évben a múzeum. Aranykincseket, az intézmény történetének áttekintésére is szolgáló 100 plakátot, a múzeum műkincseit bemutató, és még márciusig megtekinthető tárlatot, valamint Döbröczöni Kálmán emlékkiállítását láthatta, láthatja a közönség. A legnagyobb érdeklődés a műkincseket övezi, eddig körülbelül 12 ezer látogatójuk volt. Kifejezetten centenáriumi rendezvénynek szánták a szervezők a nagy sikert aratott nyílt múzeumi hétvégét. Több százan látogatták meg az intézményt, és vettek részt a családi programokon. A sikert látva biztosan hagyomány lesz belőle, mint ahogy folyamatosan bővítik majd a decemberben felavatott, a néhai muzeológusoknak emléket állító pantheont is. Centenárium, millennium A múzeum centenáriumát az idén az állam millenniuma váltja fel, újabb nagy rendezvényekkel. A 2000-es év nyolc kiállítása közül a legkiemelkedőbb alighanem A Kárpát-medence 1000 éves bányászata, kohászata és ásványkincsei című lesz. A megrendezéséhez szükséges összeg közel háromnegyedét már pályázatok útján elnyerték ugyan, de ennek a pénznek még a felére sem sikerült szerződést kötni a pályáztató minisztériumokkal, mondta el Veres László. Az ország gazdasági helyzetétől függ ugyanis a kifizetés. A fennmaradó milliókra természetesen kaptak ígéretet, tavasszal megkapják azokat, így viszont a múzeum munkatársai kerülnek nehezebb helyzetbe, hiszen alig fél év marad a kiállítás megnyitásáig. A pénz pedig elengedhetetlen, hiszen a tervek szerint látványos, érdekes és a szemléltetéshez a modern technikát is igénybe vevő bemutatót láthatunk szeptembertől, mely ásványokat, bányászati eszközöket, a feldolgozás fázisait is bemutatja. A technika bevonása már a jövő évszázadot vetíti előre. Száz év múlva talán a Nyugaton már ma is megtalálható technika lehet a meghatározó a mi múzeumainkban is, vélte az igazgató. Szenzoros érzékelők segítségével maguk a látogatók vezérelhetik a kiállítások demonstrációs berendezéseit, egy kézmozdulattal elindíthatják a videót, használhatják a számítógépet. Hogy miként alakul a múzeum jövője, azt még nem tudjuk. Veres László múzeumigazgató szerint csak egy biztos, hogy múzeum lesz száz év múlva is. Traviata, Trubadúr, Aida, Álarcosbál Verdi-fesztivál Rico Saccani vezényletével a Magyar Állami Operaházban Budapest (MTI) - Hazai és nemzetközi sztárok részvételével rendeznek Verdi-feszti- vált január 4. és 16. között Budapesten a Magyar Állami Operaházban. Az európai operatörténet egyik legnagyobb mesterének szentelt programsorozat a Traviata előadásával kezdődik. A dalszínházi ajánló szerint Alfrédot Da- nilo Formaggia énekli, a további főbb szerepekben Bazsinka Zsuzsa, Gémes Katalin, Tas Ildikó, Miller Lajos, Derecskéi Zsolt, Németh Gábor, Ambrus Ákos és Kenesey Gábor lép színpadra. Az Aida január 6-án kerül színre az Ybl-palotában. A közönség Rácz Istvánt, Pánczél Évát, Lukács Gyöngyit, Dennis O’Neillt mint Radamest, Airizer Csabát, Sólyom-Nagy Sándort, Sánta Jolánt és Csányi Lászlót láthatja-hallhatja. Az Álarcosbál Riccardóját Dániel Munoz énekli. A 8-i előadás további közreműködői még Fokanov Anatolij, Fekete Veronika, Wiedemann Bernadett, Miklósa Erika, Egri Sándor, Szüle Tamás, Fried Péter, Martin János és Bartha Alfonz. Az Otelló január 9-én színesíti a rendezvényt. A címszerepét Kristján Johannsson szólaltja meg. Desdemonaként Tokody Ilona, Jagóként Sherrill Milnes, Cassióként Antonio Marceno lép színpadra. Partnereik Balatoni Éva, Gerdesits Ferenc, Bá- rány-Paál László, Egri Sándor és Klucsik Géza. A Trubadúr 13-án látható a fesztiváli programban, amikor is Kristján Johannsson tolmácsolja Manrico szerepét. Luna gróf Fokanov Anatolij, Leonóra Tokody Ilona lesz, a további játszópartnerek Jász Klára, Wiedemann Bernadett, Clementis Tamás és Csányi János. A Rigoletto 15-i előadásán Gi- orgio Casciarri énekli a mantuai herceg szerepét. Rigolettót Gur- bán János, leányát Gildát, Rost Andrea, Sparafucile szerepét pedig Polgár László szólaltatja meg. A Requiem szólistáiként Báto- . ri Éva, Németh Judit, Gianni Mongiardino és Polgár László lép az Operaház színpadára. A Verdi-fesztivál produkciói Rico Saccani vezényletével csendülnek fel. Textilvarázs Ruházkodni, lakást díszíteni, holmijainkat tárolni, például ezekre jók a különböző textilek. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Ifjúsági Galériájának kiállítói, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nép- művészeti Egyesületének művészei mutatják meg e réges-régi anyag felhasználásának sokszínűségét. A népművészeti kiállításokon már megszokott szőttesek és hímzett térítők, függönyök mellett az utóbbi évek divatja, a foltvarrás is képviselteti magát. Néhány textilhez a hozzá illő tárgyakat is elhozták a kiállításra. Faragott ágyra került az ágytakaró, míves ebédlőbútor mellé a piros-fehér függöny. És hogy még jobban a felhasználhatóság kerüljön előtérbe, néhány igazán praktikus textilt - horgolt zoknit, tarisznyákat, pulóvereket, kardigánokat - is láthatunk. Mindössze az zavarhatja az érdeklődőt, hogy nem tudja meg, melyik alkotást ki készítette, ugyanis a bemutatott kézimunkák mellett nem olvasható a művész neve. Fotó: Farkas Maya
