Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-03 / 1. szám
2000. január 3., hétfő Profin LU. jJiiA U ÜJJ ■j! •r \V B Törvénymódosítás után Budapest (ÉM, MTI) - Az elmúlt év végén módosított kamarai törvény működő, erősödő, nemzetközileg elismert kamarai rendszer fejlődését törte meg, ám túl kell lépni a történteken, új kamarát kell felépíteni - így foglalható össze a kamarai vezetők véleménye. A huszonkétezer tagot tömörítő Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK) elnöke, Bihall Tamás arra számít, hogy tagságuk jelentékeny részét, akár 90 százalékát elveszítik azáltal, hogy 2000 novemberétől megszűnik a kötelező tagság. Bihall Tamás úgy véli, hogy nem is az lényeg, hogy hány tagot veszítenek el, hanem az, hogy kiket. A Borsod-Abaúj- Zemplénben évi 250-280 millió forintra tehető tagdíj 90 százaléka a kamarai tagok tizedétől folyt be kasszájukba. Ez az összeg várhatóan 200 millió forinttal csökken majd, és jelentősen csökkenteni kell a kamarai apparátust is, amelynek létszáma jelenleg meghaladja a félszázat. Tartozások Jövőre Hajdú-Bihar megyében is a jelenleg 21 ezres taglétszám jelentős csökkenésére számítanak. Ideális esetben a kereskedelmi kamara taglétszámának tíz százaléka, a kézműves kamaráénak 15 százaléka az önkéntes tagság bevezetése után is tagja marad a szervezetnek - véli Ruszkabányai Miklós elnök. A hajdúsági kereskedelmi és iparkamarának jelenleg 200 millió forinttal, a borsodi kamarának körülbelül 50 millió forint tagdíjjal tartoznak a tagok. Ennek rendezésére mindkét kamara meghozza a szükséges intézkedéseket, ám pénzbehajtásról szó sincs - szögezik le a testületi vezetők. Igazolvány-visszavonás: csak köztartozás miatt Miskolc (ÉM MVZs) - A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagdíjtartozás miatt eddig még nem élt a vállalkozói igazolványok visszavonásának lehetőségével - tájékoztatta lapunkat Deme Lászlóné közigazgatási szakigazgató. A kamara célja, hogy felhívja a vállalkozók figyelmét kötelezettségeikre, és csak abban az esetben büntet, ha a jelenlegi törvényeket semmiképpen nem akarják betartani. Az egyéni vállalkozótól ugyanis vissza kell vonni a vállalkozói igazolványt, ha a működéséhez szükséges követelményeknek nem felel meg, és az illetékes hatóságok felszólítása ellenére sem teszi meg az esedékes változtatásokat. Komoly okot jelent a vállalkozói igazolványok visszavonására, ha a vállalkozó az adókötelezettségeit, az adóhatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette. APEH tartozások miatt a megyei kamara 1998. július 1-től közel 100 vállalkozói igazolványt vont vissza. Az elmúlt időszak tapasztalatai is azt igazolják, hogy az igazolványok visszavonását az adó és járuléktartozások befizetésének elmulasztása miatt kezdeményezik. A kamara minden esetben értesíti a vállalkozót, hogy mely hatóság kezdeményezte az igazolvány visszavonását és felhívja a figyelmet annak kiegyenlítésére. Módot adunk arra is, hogy igazolják a korábbi tartozások kiegyenlítését. Ha a vállalkozó rendezte tartozását, a kamara a visszavonást kezdeményező hatósággal egyezteti az adatokat. Ebben az esetben a hatóság visszavonja ezirányú kérelmét, vagy a kamara utasítja el a vállalkozói igazolvány visszavonásának kérelmét. Az utóbbi hetekben felhívást kaptak a több hónapos tagdíjfizetési kötelezettséget nem teljesítő vállalkozók, közülük többen azóta már rendezték tartozásukat. Rendkívüli segítség a belvízkárosultaknak Budapest (MTI) - A belvízkárok enyhítésére várhatóan már januárban rendkívüli segítséget kaphatnak a rászorulók a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Torgyán József, a minisztérium óévbúcsúztató fogadásán közölte: a tárcánál vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a minisztérium saját forrásaiból miként tud a kárenyhítésre összegeket átcsoportosítani. Társadalombiztosítás: változások 2000-ben Miskolc (ÉM - ML) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvények módosításáról szóló jogszabály alapján a járulékrendszer egyes elemei január 1-töl megváltoztak. A változás részben az adminisztrációs terhek csökkentését célozzák - tudatta Csősz József, a megyei APEH igazgatóhelyettese. Ennek lényege - fejtette ki -, hogy az adóbevallás és a járulékbevallás kötelezettsége azonos módon, egy időben terheli a foglalkoztatókat és az egyéni vállalkozókat. Ennek megfelelően a 2000. évben azoknak a foglalkoztatóknak kell havonta járulékbevallást benyújtaniuk, akik az adóbevallásra havonta kötelezettek. Negyedéves rend A negyedéves adóbevallásra kötelezettek a járulékbevallást is - az adóbevalláson - negyedévenként, de havi bontásban teljesítik. Az éves bevallást teljesítők a jövőben ezzel együtt a járulékbevallási kötelezettségüknek is eleget tehetnek.- A járulékbefizetés rendje - az egyéni vállalkozók kivételével - nem változik - mondta Csősz József. - A foglalkoztatók a jövő évben is havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kötelesek a járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tenni függetlenül attól, hogy a bevallásra havonta, negyedévente vagy a tárgy évre kötelezettek. Ezzel szemben az egyéni vállalkozót - a saját biztosítására tekintettel - terhelő járulék befizetésének határideje a jövő évben negyedéves befizetési rendre változik. Az egyéni vállalkozó törvényben előírt társadalom- biztosítási, nyugdíj- és egészség- biztosítási járulékot vagy baleseti járulékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizethető meg határidőben. (A járulékok alapjára és mértékre vonatkozó rendelkezések nem változnak.) A törvény rendelkezéseiből következik, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó egyben foglalkoztató is, a biztosítottaktól levont járulékot, valamint a foglalkoztatót terhelő járulékot havonta, a saját biztosítására fizetendő járulékot pedig negyedévenként kell befizetnie. Külön számla- A Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alapok bevételeinek pontos nyilvántartása és elszámolása érdekében januártól az adóhatóság külön számlán tartja nyilván az alapokat megillető járulékokat - fejtette ki az igazgatóhelyettes, hozzátéve: ennek következtében külön kell majd megállapítani és külön számlára befizetni az Egészségbiztosítási Alapot megillető 11 százalékos egészségbiztosítási (foglalkoztatói) járulékot és a biztosítottól levont 3 százalékos egészségbiztosítási (egyéni) járulékot, továbbá a baleseti járulékot. Ugyancsak külön kell megállapítani és külön számlára befizetni a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető 22 százalékos nyugdíjbiztosítási (foglalkoztatói) és a biztosítottat terhelő 8 százalékos (magánnyugdíj-pénztári tag esetén 2 százalékos) nyugdíjjárulékot. Megszűnő igazgatóság Fontos változás, hogy 2000. január 1-jével megszűnik a járulék- beszedés szervezeti különállása az állami adóhatóság szervezet- rendszerén belül - hívta fel a figyelmet Csősz József. Eszerint megszűnik ezzel az időponttal az APEH Megyei Járulék Igazgatósága és a járulékokat az általános hatáskörrel rendelkező adóhatósági szervezeti egységek a rájuk vonatkozó általános szabályok szerint szedik be. A szabályozás szerint változnak a részletfizetési, fizetési halasztás engedélyezésének szabályai is. A magánszemélyektől levont. de a magánszemélyt terhelő járulékok e tekintetben az szja-előleghez hasonlítanak. Ezért a törvény a fizetési könnyítés tárgyi korlátját kiterjeszti a kifizető által a magánszemélytől levont jái'ulékokra is. Határidők A jogszabályváltozásból következően az 1999. december havi járulékbevallások benyújtásának régi rend szerinti határideje 2000. január 12. Szintén eddig kell benyújtani az 1999. IV. negyedéves járulékbevallásokat is. Az új eljárási rend szerinti összevont adó- és járulékbevallási határidő a havi adóbevallás benyújtására kötelezett esetében először (2000. január hóra) 2000. február 20. A járulékok befizetésének határideje nem változik, először a 2000. január havi kötelezettségek tekintetében 2000. február 12. A 605., 606. és 607. járuléknemek és az ezekhez kapcsolódó költség- vetési pénzforgalmi számlaszámok 2000. január 31-ével megszűnnek. A 2000. január 1-jét követő kötelezettségekre három számla nyílik: • APEH Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla (124. adónem); • APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla (125. adónem) • APEH Kifizetői táppénzhozzájárulás beszedési számla. Életbe lépett a kisvállalkozói törvény Budapest (MTI) - Törvény szabályozza január 1-töl a kis- és középvállalkozások fejlesztésének szabályait, az állam ez irányú elkötelezettségét. A törvény értelmében a költség- vetésben a kis- és középvállalkozások fejlesztésére célelőirányzatot kell létrehozni. A 2000. évi költségvetés már tartalmaz is ilyet, mintegy 7 milliárd forint összegben. Ezentúl minden jogszabály-alkotáskor külön kell vizsgálni a készülő törvény hatását a kis- és középvállalkozásokra. Többek között a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek változtatása során is az előterjesztőnek be kell mutatniuk az intézkedésnek a szektorra gyakorolt hatását. A törvény kimondja, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásának kötelezettségét. Bővül a Vállalkozás- fejlesztési Tanács feladatköre is: a véleményezés mellett a jövőben döntés-előkészítő, javaslattevő funkciókat is ellát. Magyarországon több mint egymillió vállalkozást tartanak nyilván, 37 százalékuk társas, 63 százalékuk egyéni vállalkozás. A működő cégek 97 százaléka tíz főnél kevesebb munkaerőt foglalkoztat. A kis- és közepes vállalkozásokban dolgozik az alkalmazottak több mint 65 százaléka, a GDP 30 százalékát ez a szektor állítja elő. Jövőre orientált állatorvosi rendelő A három vállalkozó állatorvos a patikában Fotó: Farkas Maya Szerencs (ÉM - NZ) - Az országban egyedülálló vállalkozás a Szerencsi Állategészségügyi Centrum, amennyiben a praxis, a hatósági munka, a rendelő, a műtő és a patika egy egységet képez.- Két évvel ezelőtt vonultam nyugdíjba, amikor betöltöttem a 63. évemet. Megkeresett két fiatal kollégám - Lajcsák Attila és Búza László, akik korábban gyakornokaim voltak - azzal a javaslattal, hogy nyissunk egy közös állategészségügyi centrumot a betegellátás feltételeinek javítására. Örömmel fogadtam a kezdeményezést, ugyanis nyugdíjasként nem éreztem jól magam otthon. Világ életemben aktív voltam, az állatorvosi teendők mellett szőlővel, gyümölcsössel is foglalkoztam - érzékelteti aktivitását Zemlényi István doktor. - Belevágtunk a vállalkozásba, előbb bérelt helységben, aztán megvásároltunk egy ingatlant. Felújítottuk, a funkcióhoz igazítottuk, és 1999. szeptember 16-án sor kerülhetett a hivatalos átadásra. Azóta itt működik a rendelő, a műtő, a patika és az állatorvosi hivatal. Az ellátási területünk Szerencs város és a környező nyolc község - tájékoztat a vállalkozó állatorvos. Az állattartás folyamatában- Az állattenyésztési telepeket a jog szabályozta módon látjuk el- veszi át a szót Lajcsák Attila. - Ott vagyunk a tervezéstől kezdve az állattartás folyamatának rendszeres vizsgálatáig, és természetesen a beteg állat gondozása is feladatunk. Adott esetben, például a járványos állatbetegség vagy annak gyanúja kapcsán kettős funkciót, azaz a magánorvosi, pontosabban Közkeresetű Társasági - ebben a vállalkozási formában működik a centrum -, illetve hatósági funkciót látunk el. Egyelőre csökkenő tendenciájú a haszonállatok száma. Megmaradt, illetve újonnan alakult néhány kisebb telep. Búza László szerint az európai harmonizáció jogszabályai fokozatosan éreztetik hatásukat az állattartási gyakorlatban is. Csökken ugyan a telepek és a háztáji gazdaságok száma, de az ott tartott állatállomány növekszik. Ez a koncentrációs törekvés jobban megfelel a magasabb minőségi követelményeknek. Az EU-tagság elérése érdekében kőkeményen be kell tartani és tartatni a direktívákat, ez pedig többlet feladatot jelent az állatorvosi munkában is. A biztonságos élelmiszer garantálása a cél, hogy a fogyasztó természetes igénye és elvárása találkozzon a vásárolt élelmiszer minőségével, a származásával. A szabályok és a gyakorlat- Én a legnagyobb gondot abban látom, hogy nálunk nincs meg az az ipari és infrastrukturális háttér mint a fejlett Nyugaton. Összehasonlító példaként említem: amíg a németeknél 2 százalékos kamattal 30 évre is vehet fel hitelt a mezőgazdasági vállalkozó, addig nálunk 30 százalék mellett két évre - állítja Búza doktor - Nálunk az is visszaveti a termelői szférában a vállalkozói kedvet, hogy a túlkínálattal visszaélnek a felvásárlók, késve fizetnek és érték alatt. Tisztelet az elődöknek A szerencsi állatorvosok nem törekszenek a minden áron való meggazdagodásra, szükségesnek érzik a közcélú feladatok támogatását is. Például emléket állítottak az elődöknek: a központjuk homlokzatán elhelyezett táblán örökítették meg nevüket. Hasonlóan ifjú Tatay Zoltánét is - apja Szerencsen volt állatorvos -, aki ‘56-ban az állatorvosi egyetem hallgatójaként betegek mentése közben hősi halált halt. Három egykori iskolatársa emlékére alapítványt hozott létre, kuratóriumának elnöke Zemlényi István. Céljuk a térségből származó rászorult egyetemisták támogatása. Zemlényiék a jövőnek építkeznek. Gondolnak pályázati segítséggel ultrahang és röntgen készülék beszerzése is. A haszonállatok száma - mint erről szó esett - csökken, a hobbiállatokkal viszont egyre gyakrabban megkeresik a rendelőt. Általában pénz szűkében vannak az emberek ezen a vidéken, így a vállalkozás fejlesztésében ezt figyelembe kell venni.
