Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

2000. január 6., csütörtök ISZAS-MAMQHSláe# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Bozsik Yvett tánca. Holtodiglan címmel mutatja be legújabb koreográfiáját Bo­zsik Yvette pénteken a budapesti Trafó­ban. A kétszemélyes produkcióban Bozsik Yvette partnereként Vati Tamás mutatko­zik be. A duett muzsikáját Jean-Philippe Heritier svájci zeneszerző komponálta. • Deákos tárlat. A kazincbarcikai Deák Ferenc Szakképző Iskola kiállítással mu­tatkozik be a város Kisgalériájában. A tár­lat megnyitója január 12-én, szerdán dél­után 4 órakor lesz. Közművelődésünkért Miskolc (ÉM - FG) - Riz Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Intézet nemrégi­ben kinevezett igazgatója Helyünk a me­gyében című írásával kezdődik az intézet tájékoztató kiadványának második száma. A régi-új intézmény új igazgatója nem­csak köszönti a megye közművelődési szakembereit, hanem a segítségüket is ké­ri. „Ki kell alakítanunk azokat a kommu­nikációs felületeket - ezek már részben most is működnek -, melyek segítségével a kistérségek az ország többi része és tá- gabb környezetünk felé is megfelelő mó­don tudják artikulálni, bemutatni kincsei­ket, lehetőségeiket. (...) Olyan alapvető szolgáltatási hátteret alakítunk ki a közel­jövőben, amely segítségével a legkisebb falu főállású, vagy tiszteletdíjas, vagy ép­pen tevékenységét társadalmi munkában végző művelődésszervezőnek is érdemi, tartalmi információval tudunk szolgálni.” Ehhez a munkához kéri az igazgató a közművelődésben dolgozó szakemberek segítségét. Ugyancsak ebben a kiadvány­ban olvashatunk arról is, hogy tovább­képzéseket terveznek a különböző szakte­rületek munkatársai számára. A közművelődési szakemberek közötti információáramlást szolgálja ez a kiad­vány is. A második számban több tovább­képzésről is olvashatunk, a kistérségek bemutatkozása, a civilszfréra hírei mel­lett pályázatokat is találunk a kiadvány­ban. Foglalkozik a lap - megjelenését te­kintve inkább könyv - az Amatőr Gála eseményeivel, beszámol a tehetséges ci­gány fiatalok kulturális seregszemléjéről, a nyári képzőművészeti táborokról, a Pé­csi Sándor Guruló Színház munkájáról. Népművészet - ma Kazincbarcika (ÉM) - A város tárgyalko­tó népművészei számára rendezett tanács­kozásnak ad otthont a kazincbarcikai Vá­rosi Kiállítóterem ma, csütörtökön dél­után 4 órától. A most záró Kazincbarcika élő népművészete című tárlathoz kapcso­lódva arra a kérdésre keresik a választ a találkozó résztvevői, hogy hol tart, merre halad tárgyalkotó művészetünk. Francia saláta. Új balettbemutató­ra készül a Miskolci Nemzeti Színház tánckara. A Francia saláta című előadás február közepétől láthatjuk a Kamara- színházban. Felvételünk az egyik próbán - még a Micimackó-előadás díszletei kö­zött - készült. Középen Kürti Zita és Koz­ma Attila. Fotó: Éder Vera Egylapnyi otthon a világhálón Ahol van, még nem elég hasznos, ahol nincs, nagyon hiányzik a saját honlap A pataki honlap Miskolc, Sárospatak, Kazinc­barcika, Borsodnádasd (ÉM - FK) - Míg a világban tombol az információs forradalom, addig a pénzhiánnyal küsz­ködő magyar kulturális köz- intézmények a hátrányát ér­zik: honlap nélkül ugyanis nehéz, egyre nehezebb. Azért vagyunk a világon, hogy va­lahol otthon legyünk benne, írta Tamási Áron. Ez a sokszor idézett mondat - némi átigazítással - ma már úgy is értelmezhető: a világ(háló) azért van, hogy vala­hol honlapunk legyen benne. Az ügyetlen ferdítés igazságát elisme­rik a kulturális intézmények is. Jó, ha van Ahol már van saját honlap, vagyis az intézményt bemutató, annak eseményeit ismertető és visszajelzésre is lehetőséget adó internetes oldal, ott hasznát ve­szik. A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igen részletes honla­pot tart fenn, melyen rövid vá­rostörténetet és a térség főbb ne­vezetességeit is megtaláljuk - a magyaron kívül angol és német nyelven is. Rendezvényeikkel kapcsolatban már Ausztriából és Grúziából is kaptak érdeklő­dő leveleket, tudtuk meg Lan- denberger Istvánnétól, a könyv­tár munkatársától. Bár nem az a jellemző, hogy a szolgáltatása­ik iránt érdeklődők számítógé­pen böngészik az intézmény programjait a havonta frissített, azaz aktualizált internetes la­pon, de a jövőben mindenkép­pen jelentős médiuma lehet a népszerűsítésnek. A hagyomá­nyos programfüzetet azonban nem valószínű, hogy valaha is kiszorítaná, mondta Landenber- ger Istvánná. Jó tapasztalatokról számolt be Sárospatakon A Művelődés Házá­nak vezetője, Stumpf Gábor is. Bár szerinte helyileg nincs nagy jelentősége a honlapnak, a nagy­világból viszont néhány érdeklő­dő levelet kaptak a Zempléni Mű­vészeti Napokkal kapcsolatban. Az internet a mindennapi kapcso­lattartásnak is az eszköze lett, hi­szen a munkatársai könnyen le­tölthetik a pályázati anyagokat, az intézmények pillanatok alatt levelet válthatnak egymással, te­hát a munkát is hatékonyabbá te­szi. Ám az oldal frissítése még nem mindig zökkenőmentes, néha egy-két héttel is lemaradnak, mondta el az igazgató. Akkor lesz az igazi, ha lesz emberük és ide­jük a napi aktualizálásra, ám ez még várat magára. Kell, hogy legyen Az új év feladatai közé tartozik az internetes hozzáférés biztosítása a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Az ifjúsági ház éppen az anyagi vonzatait méri fel a csatla­kozásnak, mondta Dudás Anita munkatárs. Szükség van arra, hogy hírt adjanak és hírt kapja­nak az interneten keresztül, hi­szen sok információról lemarad­hatnak. Nem egyedülálló eset, hogy egy művelődési intézményben még az internet sem elérhető, nem hogy saját honlapjuk lenne, különösen a falvakban. Bár Borsodnádasd - mint település - rajta van a világ­hálón, művelődési házainak még nincs saját honlapjuk, tudtuk meg Pappné Szalka Magdolnától, a Bé­ke Művelődési Ház igazgatójától. Természetesen ők is szeretnének minél jobb szolgáltatást nyújtani, és ehhez ma már az internet szin­te alapfeltételnek számít, az idő előrehaladtával pedig csak növeli az elszigeteltséget, ha nem lesz­nek ők is hozzáférhetők. Napi probléma az is, hogy lemaradnak fontos információkról, pályázati lehetőségekről pusztán azért, mert mire postai úton megérkezik az anyag, addig már megelőzik őket azok, akik azonnal megkap­ták azt az interneten keresztül. Egyelőre azonban a technikai fel­szerelés is hiányzik, panaszolta Pappné Szalka Magdolna. Fo­lyamatosan pályáznak és re­ménykednek, hogy egyszer el­nyerik a szükséges összeget. 11 1 1 11 ‘ 1 11 1 1''1 _ • Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár http://www.c3.hu/~egressy • A Művelődés Háza, Sárospatak http://business.matav.hu/uzlet/spatakph/muvhaz Sándor tájképei Rinkács Sándor szlovákiai magyar festőművész legutóbb a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban mutatta be alkotásait, de volt már kiállítása többek között a miskolci Mini Galériá­ban, a kassai Műszaki Múzeumban, a tőketerebesi Zempléni Múzeumban. Rinkács Sándort eleinte a fotómű­vészet, a preparálás és a belsőépíté­szet vonzotta, később a fal-, kerámia- és az üvegfestés keltette fel érdeklő­dését. Végül elkötelezte magát a fa­rostlemezre festett olaj képek mellett. Zsánerképeinek többsége valamilyen sorstörést ábrázol. A tájképein pedig szülőföldjének jellegzetes helyeit örö­kíti meg. A Rákóczi-kultusz határon innen és túl Sárospatak, Munkács (ÉM) - A Magyar Nemzeti Múzeum sá­rospataki Rákóczi Múzeuma ki­állításaival, rendezvényeivel, a határon belüli és kívüli szerve­zetek közötti kapcsolattartás­sal a legjelentősebb Rákóczi- kultuszközpontként működik. A Rákóczi-birtokok a XVII-XVIII. században összekap­csolták Északkelet-Magyarország és Erdély területét. Ezek a kapcso­latok, más szerepet betöltve, ma is élnek - állítja dr. Tamás Edit törté­nész-muzeológus, a pataki múze­um munkatársa, aki lapunk olva­sói számára foglalta össze a Rá­kóczi-kultusz jellemzőit.- Az egykori birtokok köz­pontjaiban, neves események­nek helyet adó várak, kastélyok vagy akár emlékoszlopok köré szerveződve napjainkban szép számmal működnek Rákóczi ne­vet viselő a magyar történelem, a hagyományok ápolására szer­veződött közösségek - fogalmaz a szakember. - Magyarországon és határainkon kívül egyaránt megtaláljuk egyesületeiket. Meg­említhetjük például Borsit, Munkácsot, Tiszaújlakot, Szat­márnémetit, Vaját, Ónodot... A Rákóczi-kultusz ápolásának egyik jelentős eseménye, hogy 1998. december 16-án a munkácsi várban megnyílt a Rákóczi- és a Petőfi-emlékszoba. Rákóczi-em- lékszoba berendezését a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeu­ma vállalta. Az emlékszoba a Rá- kóczi-család történetét bemutató időszaki kiállítással nyüt, mely a család XVI. század végi felemelke­désétől II. Rákóczi Ferenc halálá­ig mutatta be történetüket. 1999 nyár elején újra magyar történel­mi kiállítás megnyitójára invitál­hatta az érdeklődőket Helm Judit és Krisztofori Olga a II. Rákóczi Ferenc Kör nevében Munkácsra. Megújult, állandó berendezést ka­pott a Rákóczi-emlékszoba. A Rá­kóczi Múzeum a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma köz- gyűjteményi főosztálya múzeumi osztálya anyagi támogatásával va­lósíthatta meg a kiállítást. A szakembertől kapott tájékoz­tatás szerint a kiállítás a terem le­hetőségeihez mérten igyekszik be­mutatni Zrínyi Ilonát és II. Rákó­czi Ferencet.- Képekkel, iratokkal, tárgyak­kal emlékezünk arra, hogy Zrínyi Ilona férje korai halála után, fia gyámjaként irányította a család birtokait - fogalmaz dr. Tamás Edit. - Fiát az erdélyi fejedelmi hagyományok szerint nevelte. 1682-ben házasságot kötött az Er­délyben bujdosók élére állt Thö­köly Imrével. Zrínyi Ilona férje ol­dalán részt vett a Habsburg-ellen- es küzdelmekben. A Thököly ve­zette „Felvidéki Fejedelemség” vá­rai azonban 1685-ben sorra elvesz­tek, Zrínyi Ilona Munkács várá­nak hősies védőasszonyaként ek­kor szerzett hírnevet. Példája meghökkentette, elgondolkodtatta az európai közvéleményt. Könnyeztek sorsán és ünnepelték, röpiratok adták hírül tetteit. A ki­állításon egy korabeli francia röp­lap másolata mutatja az iránta ta­núsított érdeklődést. Zrínyi Ilona 1688 januárjában 3 év ostrom után megegyezéssel kénytelen volt fel­adni a kuruc ellenállás utolsó vá­rát. A magyar történelem e ki­emelkedő nagyasszonyát Borsi Antal sárospataki festő-tanár olaj- képe örökíti meg. 1703-ban Törö­kországban halt meg Zrínyi Ilona, a Rákócziak nagy műve azonban folytatódott, hiszen fia, II. Rákóczi Ferenc ugyanebben az évben bon­totta ki a szabadság zászlaját. Cum Deo pro patria et libertate (Istennel a hazáért és a szabadsá­gért). Brezáni kiáltványában fegy­verbe szólította az ország lakos­ságát a császári uralom ellen. Sikerült összefognia a népi ku- rucság mozgalmát és a nemesi rendi ellenállást. A jól sikerült fegyvermásolatok és a zászlómá­solat, a pénzek (T. Brúder Kata­lin munkája), az úrihímzés, a pecsétlenyomatok, a Rákóczi- szobor igazi kiállítássá varázsol­ják a bemutatott anyagot. A sza­badságharc eseményeit iratok, képek, csatajelenetek is megele­venítik. Olvashatjuk II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban az 1703- as hazatéréséről leírt sorait, az 1711-es búcsúzását és összegző sorait a szabadságharcról. Az 1735-ben Rodostóban meghalt II. Rákóczi Ferenc emléke azonban a magyarság és a leghűségesebb népének mondott ruszinság szí­vében ma is él. Bizonyíték erre a kiállításon olvasható kárpátal­jai ruszin történelmi népmonda. A kiállítás megvalósítói a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának munkatársai: Jós- vainé Dr. Dankó Katalin, dr, Ta­más Edit, Váradi László, Spisák Béla és a munkácsi II. Rákóczi Fe­renc Kör várják a látogatókat a munkácsi Vármúzeumba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom