Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

2000. január 27., csütörtök Aktuális 6 JEGYZET Átvilágítási Csúcs-kísérlet Szegő Péter Az FKGP tudottali a médiá­val kapcsolatos ügyek legna­gyobb szakértője. Ebbéli tulaj­donsága ismeretében csöppet sem csodálatos, hogy újabban az internethez is szakért. A kisgazdák bővíteni kívánják az átvilágí­tandók körét, ami nemcsak az Írott és elektroni­kus sajtóban dolgozókat érintené, hanem az in­ternetes hírszolgáltatókat is. Mindezt a koalíciós partner parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyette­sétől, Csúcs Lászlótól lehet tudni. A párt vala­honnan hírül vehette, hogy az internetet na­ponta egymillió magyar látogatja. Az infóból aztán nem volt nagy nehézség kikövetkeztet­ni, hogy talán az internet mára kis hazánkban is véleményformáló fórummá lett. S innen - kisgazdapárti logika alapján - már csak egy lépés az átvilágítási javaslat. A kezdeményezés apró szépséghibája, hogy Csúcs, saját bevallása szerint nem hasz­nálja a hálót, továbbá, hogy arra még nem si­került rájönniük a kisgazdapárti szakértőknek, kit is kellene ellenőrizni az internetes hírszol­gáltatóknál. Ugyanis az online média esetében más az, aki az írást jegyzi, és más az, aki azt a hálóra juttatja. Becsületére legyen mondva, hogy ezt maga a javaslattevő is elismeri. Tovább nehezíti a kisgazdák ellenőrzési tö­rekvéseit, hogy az online média - még nem­zetközi színtéren is - enyhén szólva is lazábban kezeli az írott és íratlan sajtóetikai törvényeket és szabályokat, mint a klasszikus média. Ren­det teremteni a káoszban - ősi emberi készte­tés. Nincs is vele semmi baj, amíg őszinte, s hajtóereje legalább egy jottányi intelligencia. Sokan próbálták már megreformálni a vi­lághálót, jóval nagyobb erők, mint az FKGP - nem sok sikerrel. A párt szakértői nemsokára rájönnek, hogy az interneten a hagyományos cenzúra nem hozhat eredményt, nem műkö­dik. Szervezetileg mentes a központi irányí­tottság árnyékától is. Ez persze, adott eset­ben, lehet roppant káros tulajdonság, de et­től még megmásíthatatlanul így van. Egyébként a hazai internetorgánumok szerkesztői, hallva a javaslatot, úgy nyilatkoz­tak: vállalnák az átvilágítást. Ez a nyilatkozat igazolni látszik a kérdést nem pártpolitikai ala­pon vizsgáló szakértők azon véleményét, mi­szerint a lassan 200 millió személyt tömörítő internet-társadalom rövidesen belép abba a korba, amikor képes lesz az önszabályozásra. Tardonai táncosok. Reneszán- szát éli a társastánc napjainkban. Az is­kolák is szívesen indítanak táncoktatást. Felvételünkön a tardonai táncosok pro­dukciója látható. Fotó: KBA • Vállalkozók bálja, díjátadással. Encsen a Lyon diszkó helyiségében január 28-án, es­te 7 órai kezdettel tartják meg az Abaúji Vállalkozók Bálját. A hagyományos, immár hatodik alkalommal megrendezett bálon adják át az Év Vállalkozója elismerést is. • Rendszeres segélyek. Krasznokvajdán 135 gyerek számára rendszeres gyermek- védelmi segélyt, 65 helybéli lakosnak pe­dig jövedelempótló támogatást folyósít havonta az önkormányzat. Ez utóbbi cél­ra havonta, átlagosan 13,3 millió forintot költenek az észak-abaúji településen. két lábon járó vérkészlet- Csaknem negyven évig szol­gáltam Borsod egészségügyét, mégis nem mint orvos, hanem mint sokszoros véradó kívánok néhány, - idézem: „sokat sejtető és tisztázatlan felvetésre” rea­gálni - közölte lapunkkal dr. Be- nyó János szakfőorvos.- Azt, hogy az ózdi véradók körzetében mindig jól mentek a dolgok, Berkes Enikő főorvoson kívül soha senki nem vitatta el- hangsúlyozta dr. Benyó János szakfőorvos. - Megkockáztatom: a mesterségesen előidézett szak­mai nehézségek ellenére még ma is jobban mennek, mint a megye más területein, vagy az ismert vérellátási gondokkal küszködő fővárosban.- Vitatható állítás, mert mesz- sze nem világjelenség a vérellá­tás olyan mértékű központosítá­sa, mint amit manapság Magyar- országon tapasztalhatunk. Az egymillió lakosra korábban szervezett hat állomás józan kö­zépátlagnak számít Európában, még ma is! Vajon mi célja és ér­telme lehet ennek függvényében „gazdaságtalan kulimunkára” programozni piacgazdasági vi­szonyok között egy vitathatatla­nul jól működő önkormányzati vérellátót - például Ózdon?- Másokkal szemben én har­A donor nem Budapest, Ózd (ÉM) - Lapju­kat olvasva megdöbbenéssel értesültem (Észak-Magyaror- szág január 10.,11. és 14.) a megye vérellátásának „vére­sen komoly dolgairól" - je­lentette ki a fővárosban élő dr. Benyó János szakfőorvos. A kazincbarcikai sebészet műtője minc éve vallom, hogy a véradás nemzeti szimbólumok nélkül is olyan közügy, amelyben a legfon­tosabb érdek a beteg (nem ritkán „partikuláris”) érdeke, és a leg­fontosabb szempont a humánus indíttatású, vért adó ember. Azok a polgárok tehát, akik ön­kéntesen (és nem „önkényesen”) adott vérükkel támogatják az egészségügyet, joggal várják el, hogy az állami vérellátás minden intézményi képviselője elismer­je, és illő tisztelettel honorálja önzetlen cselekedetüket.- Előzőekkel összefüggésben: fölöttébb szembetűnő jelenség, hogy akkor, amikor az ózdi állo­más főorvosa olyan lépéseket tesz, hogy sokszoros véradói ál­lami kitüntetésben (is) részesül­jenek, a megyei szakfőorvos az elmúlt másfél évtized valameny- nyi ezt célzó mozgalmi ajánlásá­ról mélyen hallgat. Jó lenne tud­ni, miért? A vér valóban nagy kincs, ám azért, hogy legyen, tenni is kell valamit. A donor nem „két lábon járó nemzeti vérkészlet”, akinek mel­lesleg még a kampányszerű vér­adások kiküszöbölése is (mint ol­vashattuk) feladatul szabható. A véradó nemes vállalása a vér­adás, a szakma dolga pedig a tisz­tes szolgálat. Ahogy ezt Ózdon mindig is teszik - állapította meg végezetül dr. Benyó János. Fotó: KBA m * 6 p K.GANDER (1990): 1 millió lakos/vérellátó Dánia 17,6 Norvégia 17,5 Svédország10,4 Görögorsz. 8,6 Olaszország7,4 Portugália 7,0 Magyarország 6,3 Belgium 5,7 Svájc 4,7 Franciaország 3,6 20 regionális + 170 kórházi Tavaly aktívabbá váltak a határsértők Kicserélik adataikat és tapasztalataikat a szlovák és a magyar határőrök Miskolc (ÉM - MMI) - Fél­évente - váltogatva hol ma­gyar, hol pedig szlovák terü­leten - munkaértekezletet tartanak a szlovák és a ma­gyar határőrizeti szervek. Legutóbb január 18-án Jósva- főn talákoztak a delegációk. A határmegbízott-értekezleten magyar részről dr. Prókai Béla dandártábornok, a Magyar Köz­társaság 3. számú határmegbí­zottja, míg szlovák oldalról dr. Michal Dunda ezredes, a Kassai Kerületi Határmegbízott vezette a küldöttségeket. A két határ­megbízott kölcsönösen tájékoz­tatta egymást a térség ma­gyar-szlovák határszakaszán be­következett és várható esemé­nyeiről (például tiltott határátlé­pések, bűncselekmények). Meg­állapították, hogy folyamatos és jó színvonalú volt az a munka - adatok és tapasztalatok cseréje -, melynek révén sikerült felde­ríteni, megakadályozni az em­bercsempész tevékenységet, az engedély nélküli tiltott határát­lépési kísérleteket és egyéb sú­lyos bűncselekményeket. Az elmúlt év második felé­nek tapasztalatai alapján kide­rült: a határsértők aktivitása a közösen őrzött határszakaszon növekedett. Az államhatárt en­gedély nélkül átlépők többségé­ben magyarok, szlovákok, len­gyelek és jugoszlávok voltak. Cselekményük okaként többsé­gében valamelyik nyugat-euró­pai országba történő eljutást je­lölték meg, ahol egzisztenciát szerettek volna teremteni. Ami a közeljövőt, 2000. első félévét illeti: a két vezető elha­tározta, hogy tovább erősítik együttműködésüket a szerve­zett bűnözés, az ember-, vala­mint a zöldhatáron megvalósu­ló áru-, és gépjármű csempészet megelőzése érdekében. Kiemelt figyelmet fordítanak - elsősor­ban a károkozással járó - ha- tárrendsértések és határrendi események prevenciójára, s azok bekövetkezése esetén az időbeni kivizsgálásra, az elkö­vetőkkel szembeni szankciókra. Meleg tea a barcikai hajléktalanoknak Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Akkor, amikor kilenc évvel ezelőtt megalakult Kazincbarci­kán a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat helyi szervezete, fő feladatul a szegények támogatá­sát, és a területi központtól ka­pott ruhaneműk és adományok kiosztását tűzték ki. A csoport dr. Fedor László vezetésével az eltelt időszakban lelkiismeretesen látta el a mun­káját. Nagy gondot fordítanak az idős emberek ellátására, akik segítségükkel hetente egy alkalommal kenyeret, pékárut és süteményt kapnak. Az ado­mányokból 1999-ben Kazincbar­cikán 591 család, a környező te­lepüléseken pedig 698 család ré­szesült. Jutott pékáru a Moulin pék­ség jóvoltából az idősek klubjá­nak, az Éjjeli Menedékhelynek, a Cigány Szervezetnek, a Don- Boscó Szakiskolának és az óvo­dásoknak is. Karácsony előtt sem tétlenkedtek a máltaiak, hi­szen a nagycsaládosok számára készítettek csomagokat, A mun­ka folyamatos, sőt a hideg idő újabb és újabb feladatokat ad: a hajléktalanoknak és szegény sorsúaknak bizony jólesik egy- egy pohár meleg tea vagy péksü­temény. A húszfős szolgálat tevékeny­ségével bizonyította, hogy a vál­lalt önkéntes munkát nagy sze­retettel és tenni akarással végez­te el, amelyre sajnos egyre na­gyobb szükség van nemcsak Ka­zincbarcikán, hanem a környező településeken is. A népszerű Tátika má­sodik elődöntőjét Ka­zincbarcikán rendez­ték meg január 21-én, ahol számtalan pro­dukció vetélkedett a továbbjutásért. A döntő január 29-én lesz a barcikai Egressy Béni Művelődési Köz­pontban, húsz produk­ció részvételével. A ka­zincbarcikai általános iskolák műsora mellett felsőtelekesi, felsőnyá- rádi és rudabányai gyerekek műsorát lát­hatják majd mindazok, akik a döntőre elmen­nek. Fotó: KBA

Next

/
Oldalképek
Tartalom