Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-24 / 19. szám
2000. január 24., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Könyvtári vetélkedő. Felsősöknek rendez millenniumi könyvtári vetélkedőt január 27-én, csütörtökön délután fél 3-tól a kazincbarcikai Gyermekkönyvtár. • Mozart-bérlet. Első alkalommal jelentkezik a miskolci színház Kamaraszínházában a Mozart-bérlet hangversenysorozatával a Miskolci Szimfonikus Zenekar ma, január 24-én este 7 órakor. Vezényel és csembalón közreműködik Wolfgang Gábriel. Az est szólistái: Apró László (fuvola), Gál Károly (hegedű) és Aranyosi György (trombita). • Megkapja Wajda az Oscart. Életműdíjat kap az Oscar-díjak idei kiosztásakor Andr- zej Wajda lengyel filmrendező - erősítette meg a korábbi hírt a kaliforniai Beverly Hillsben az amerikai filmakadémia elnöke, Róbert Rehme. Egy élet metszetei Miskolc (ÉM) - Ágotha Margit Mun- kácsy-díjas grafikusművész alkotásaiból nyílik életmű-kiállítás január 27- én, csütörtökön délután 5 órakor a Miskolci Galériában. A művész több mint harmincéves munkássága alatt leginkább a fametszet technikáját alkalmazta gondolatai kifejezésére. Emellett linómetszetei és textil faliképéi is ismertté tették nevét, csakúgy, mint irodalmi művekhez készített illusztrációi. Eredetileg reklámgrafikusnak tanult, ezen a szakon is szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán 1963-ban. Három évvel később már Derkovits-ösztöndijat kapott. A miskolci születésű művész két ízben is díjat nyert az Országos Grafikai Biennálén, először 1965-ben, majd hat évvel később ismét. Metszetei rögtön felismerhetők. A képmezőt teljesen kitöltik burjánzó vonalai. Munkáin minden egyenrangú, nem tesz különbséget egyetlen ábrázolt elem között sem azzal, hogy aprólékosabban dolgozná ki valamelyiket. A szem eltéved az egymásba fonódó formákban, melyekkel a régi fametszők hagyományait eleveníti fel. Ágotha Margit alkotásait Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe január 27- én, csütörtökön délután 5 órakor a Miskolci Galériában. T. Toth-tárlat Izsóf'alva (ÉM) - T. Tóth Gyula kerámiáiból és festményeiből nyílik kiállítás'január 25-én, kedden délután 4 órakor az izsó- falvi Izsó Miklós Művelődési Házban. A tárlatot Hadobás Sándor, a művelődési ház igazgatója nyitja meg. A budapesti születésű T. Tóth Gyula keramikus népi iparművész 1957 óta él Kazincbarcikán. Saját alkotói munkája mellett jelentős az oktatói tevékenysége is, szakkörökön, továbbképzéseken, szaktáborokban tanítja a kerámiakészítés alapjait az érdeklődőknek. Az izsófalvi kiállításon a kerámiákon kívül bemutatja festményeit is. Kigyöngyözött kelta útvonalakon járva Angol nyelvű régészeti könyv jelent meg térségünk kelta leleteiről Miskolc (ÉM - FK) - Egy nagyszabású vállalkozás, a hazánkban talált kelta leletekről szóló hétkötetes könyvsorozat harmadik darabja jelent meg a közelmúltban, melyben az északi régiót Hellebrandt Magdolna régész mutatja be. • Szokás lett mostanában nagy, átfogó régészeti összegzéseket, corpusokat írni. Egy ilyen összefoglaló munka lesz a magyarországi kelta leleteket bemutató hétkötetes sorozat is - avat be a részletekbe Hellebrandt Magdolna, a miskolci Hermán Ottó Múzeum régésze. - Azért hétkötetes, mert az e témára specializálódott kollégáimmal felosztottuk az országot hat nagyobb tájegységre, és mindenki megírja a sajátját. A hetedik kötet a külföldi gyűjteményekben lévő, de Magyarországról származó leletekről szól majd. Én Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét vállaltam el, mivel ezeken a helyeken folytattam ásatásokat. □ A könyv angol nyelvű. Miért nincs magyar változata? • A sorozatot elsősorban a szakmának szánjuk. Mivel a világ számos pontjára eljut, nem lehetett magyarul megírni. De a múzeum tervezi, hogy kiadja a nagyközönség számára is, népszerűbb formában, magyar nyelven. Számíthatna a sikerre, hiszen manapság az ír kultúra népszerűsége miatt a kelták is az érdeklődés középpontjába kerültek. □ Milyen újdonságokat tudhatunk meg most a keltákról? • Sikerült tisztázni két, eddig bizonytalan feltevést. Az egyik az, hogy a keltáknál is élt a páter fa- milias intézménye, vagyis egy család feje az apa, a férfi volt. Erre a temetkezési szokások adták a bizonyítékot. A kelta temetőkben mindig elkülönülő csoportokban találtuk a maradványokat. Ezekben a csoportokban csak egy, karddal eltemetett harcosra lehet A szerző könyvével és kelta temetkezési urnákkal Fotó: végh Csaba mindig bukkanni, többre soha sem. Vagyis ő volt a csoportnak, a családnak a feje, ilyen elven szerveződött a társadalmuk. A másik világossá vált feltevés az, hogy a kelták átvették a meghódított népek szokásait is, így a szkítákét. A cserépedények szolgáltak bizonyítékul. Tipikusan szkíta formájú korsók kerültek elő, jellegzetes kelta mintájú fülekkel. □ A borítón egy emberfejét ábrázoló gyöngy látható. Miért pont ezt választotta a főhelyre? • Ami a borítóra került az egy maszkos gyöngy. Eredetileg pár centiméteres, úgyhogy jócskán fel lett nagyítva. Azért választottam mégis ezt, mert ez a pici tárgy sok mindenre rávezetett. A kelták ugyanis kereskedtek a csak rájuk jellemző maszkos gyönggyel is. Több helyen találtak ilyeneket Európában, tehát meg lehetett rajzolni egy kereskedelmi útvonalukat. A Fekete-tengertől kiindulva a Kárpátokon, a mai Magyarország északi részén át egészen Szüéziáig nyúlt az egyik, ebből is látható, hogy mennyire belakták a kontinenst. Ahány helyen megfordultak, mindenhol hatottak valamilyen formában a terület kultúrájára, szerepük tehát jelentős a történelemben és a művelődéstörténetben is. □ Mikor jelenik meg a többi kötet? • Az igazság az, hogy bár az enyém a harmadik kötet, a második még nem jelent meg, ugyanis jelenleg is írják. De egyébként sem lehet pontos dátumot mondani. Az én könyvem is tizenkét évig várt a megjelenésre az Akadémiai Kiadónál. A vállalat sorozatos költözései, az ottani személycserék és nyugdíjazások bizony nem könnyítik meg egy kézirat dolgát. Azóta rengeteg új eredményem van, amik értelemszerűen nem fértek bele ebbe a könyvbe, éppen ezért most már egy másikon dolgozom. Már a címoldalra való tárgyat is kiválasztottam. Egy korsó fülének a darabját. Egy kedves, két centiméteres emberfejjel díszítette a fazekas. Jól fog mutatni. ■V’ímopf A kelták a mai Franciaország területéről áramlottak szét egész Európában az i.e. IV. századtól kezdődően. Harcok árán foglalták el területüket, ahol rendre letelepedtek és földműves életmódba kezdtek. A meghódított népek kultúrájából gyakran vettek át elemeket. Virágzó civilizációjuk később egybeforrt a barbár népekével. A római hódítás révén a latin kultúra része lett mintegy kétezer évvel ezelőtt. Hagyományik ma is fellelhetők az ír nép szokásaiban. Gyermekszínjátszók találkozója Miskolc (ÉM) - A Thália Szekere millenniumi gyermekszínjátszó programsorozat keretében megrendezi a IX. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozót a Magyar Drámapedagógia Társaság. A találkozóra az általános iskolás korúak érdeklődésének megfelelő előadással lehet nevezni műfaji és tematikai megkötés nélkül. A műsoridő alsó tagozatos csoportoknál a 15 percet, felsősöknél a 25 percet nem haladhatja meg. A pályázók felmenő rendszerben juthatnak el a területi találkozókra, a legjobb előadásokat bemutató csoportok az országos gálaműsoron szerepelnek. Jelentkezni február 28-ig lehet a Megyei Közművelődési Intézetben Szűcs Lászlónénál a 46/354- 811-es telefonon. 5 Virtuális Ikon Budapest (MTI) - A képzőművészeti események összehangolásához, elsősorban a kiállítóhelyek és a galériák vezetőinek kíván segítséget nyújtani egy új internetes szolgáltatás. Az Ikon artAk- kord része időpont-lefoglaló táblázat, az artRoll eseménynaptár. Címe: www.ikon.hvmgary.com. Filmek törvénytelenül és korlátozva Budapest (MTI) - A magyar mozgókép szakma az idén áll a legközelebb ahhoz, hogy mintegy 10 éves huzavona után megszülessen a filmtörvény, és azt az Országgyűlés megtárgyalja és el is fogadja. Tisztázásra vár, mi is a film, és mi számít magyar filmnek. A filmtörvény tervezetét sok éve elkészítették a Művelődési, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában, de mindeddig nem került a képviselők elé. Pedig ez az a terület, amelyik évről évre több gondot okoz, s nemcsak a szűkén vett szakmának. Először is tisztázni kell: mi az, hogy film? Manapság a mozgóképeket egyre gyakrabban nem fényérzékeny celluloid, hanem mágneses videoszalagra rögzítik. Már nálunk is elkezdték a kísérletezést az úgynevezett digitális technikával, ami azt jelenti, hogy a képi elemeket számjelekké alakítják, melyeket a tévékészülék azután vissza tud változtatni képekké. Ezért a tervezet - nagyon helyesen - már nem is film, hanem mozgóképtörvényről beszél. Mitől magyar a film? Még fontosabb, s nem is köny- nyen megválaszolható kérdés: mit tekintsen a törvény magyar filmnek, illetve mozgóképnek? Egy sor kapcsolódó terület szabályozásának fontos feltétele, hogy mit tekintsünk hazai munkának. A nemzetközi filméletben ugyanis - az egyszerűség kedvéért nevezzük most a mozgókép valamennyi formáját filmnek - ma már alig készülnek egynemzetiségű művek. Különösen Európában nem, hiszen az unió akkor és úgy ad pénzügyi támogatást a gyártáshoz és a forgalmazáshoz is, ha több ország érdekelt benne. Ám a hazai állami pénzeket osztogató Nemzeti Filmalapnak is tudnia kell, mi számít majd hazai munkának a támogatásra pályázók közül. Hasonlóképpen tudnia kellene ezt á közszolgálati és kereskedelmi tévécsatornáknak is, mert a médiatörvény - eltérő mértékben ugyan - előírásokat tartalmaz, hogy műsoridejük, illetve filmműsoraik hány százalékában kell magyar, illetve európai műveket sugározni, ezzel is védve a hazai és az európai film- piacot az amerikai film túlsúlyától. A törvénytervezet úgy próbálja megfogalmazni a választ a mi számít magyarnak? kérdésre, hogy a rendező állampolgársága és a gyártási költségek 50 százalékos hazai fedezete minősíti nemzetivé az adott produkciót. Kié a film? Másik nagyon fontos kérdés: kié a film? Az utóbbi tíz-tizenegy évben készült munkáknál ez már viszonylag könnyen tisztázható, hiszen bárki(k) volt(ak) is a producer(ek), az összes jogokat - a szerzőit az írótól, az alkotóit a rendezőtől, a közreműködőit az operatőrtől és a színészektől szabályosan meg kell vásárolni. Ám mi a helyzet az 1948 és 1990 között A Szabó István rendezte A napfény íze plakátja. Magyar film-e? állami pénzen készült filmekkel? Elméletileg az állam a teljes jogú tulajdonos, aki azonban - az írókat és színészeket kivéve - nem jogdíjat, hanem havi fizetést adott a rendezőknek és operatőröknek. Volt ugyan némi szerény premizálás a külföldi eladások bizonyos összege után, de alapvetően minden jog az állami, illetve az állami tulajdonban lévő Mozgóképforgalmazási Vállalaté, közismertebb nevén a MOKÉP-é maradt. Vitatható jogok A régi filmeket vég nélkül ismé; telgetik a különböző hazai tévé- csatornákon - ami érthető, hiszen így akarnak eleget tenni a kötelező sugárzási kvótáknak -, s léteznek ugyan egyezségek, ám az egész terület egységes szabályozásra vár. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bizonyos filmek tulajdonjoga a Nemzeti Filmarchívumé, amelynek sok pénzre lenne szüksége, hogy megóvja és felújítsa a régebben készült munkákat. A MOKÉP tulajdonában levő filmek viszont évek óta viták tárgyát képezik, hiszen ezt a karcsúvá soványodott vállalatot már privatizálni szerették volna, ám éppen a náluk őrzött, de nemzeti értéket képviselő filmek sorsa ezt mindeddig megnehezítette.
