Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-17 / 13. szám

2000. január 17., hétfő tSZAK-MASnUIOitSláe* Aktuális 6 JEGYZET Élmények Bódisz Attila Ülök az egyik városi rend­őrkapitányság várakozásra ki­jelölt helyiségében. Velem szemben három fiatalember. Láthatóan nem először vendégei az épületnek. Beszélgeté­sükből kiderül: azért hívták be őket, mert egy bizonyos ügyben nem nagyon egyezik a val­lomásuk. Amikor legutóbb értem gyött a rend­őrség, egy szál gatyába vótam. Az ágyba ül­tem, onnan kijabáltam, hogy köcsög rend­őrök! Azok meg az ablak alatt hallgatták - meséli az egyik. Szavait nagy derültség követi. A másik rátromfol: - éngem meg egy napig kerestek, mer,, a T...-éknál kártyáztunk egész éccaka. Ott aludtam el, de nem a kártyátul. Szeszeltünk is egy cseppet. Alig bírtak délbe felkőteni. Ismét heves kacaj. A legutóbbi dologér harminc ruppó péz- bírságra ítéltek. Gyorsan le is számoltam a cégtül, nehogy le tuggyák fogni a fizetésem­ből. Én nem fizetek, meg amúgy is egy sze­mét cég vót az - vigyorog a harmadik, jókora bajsza alatt. A többiek sűrű, egyetértő bólo- gatással igazolják társuk döntését. Nemhiába. Vannak emberek, akiket szép és tartalmas élményekkel ajándékozott meg az élet. HÍRCSOKOR • Fazolák - könyvbemutató. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kiadásá­ban jelenik meg dr. Csiffáry Gergely - Por­koláb László: Fazolák Würtzburgtól Diós­győrig című könyv. A kiadvány sajtóbe­mutatóját január 19-én délelőtt 10 óra­kor tartják a Vén Diófa étteremben. • Eladó telkek. Még kilenc építési telek van a Miskolchoz közeli Sajókeresztúr- ban. Az összes közművel ellátott 200 négyszögöles területekért egyenként 650 ezer forintot kérnek. • Magasabb díjak. A felsőzsolcai képvise­lő-testület tagjai még decemberben úgy döntöttek, hogy az ez évi bevételek nö­velése érdekében megemelik a garázsok bérleti díját (száz százalékkal), a mályi üdülő igénybevételi és a művelődési ház teremhasználati díjait. Pályázatok útra, táborra, pinceprogramra Füzérradvány (ÉM - BSZA) - Több eredményes pályázatot nyújtott be még tavaly a füzérradványi önkor­mányzat, amelyek legtöbbje azonban az idén valósul meg. Ezek közül 5,3 milliót nyertek a Táncsics Mihály utca felújítására, a község rende­zési tervének módosítására pedig 600 ezer forintot fordíthat a helyhatóság - kaptuk a tájékoztatást Czili Mátyás polgármester­től. Megújulhat végre a füzérradványi if­júsági tábor is. A rekonstrukcióra 6 millió forintot sikerült nyerni, amelyből 3 millió visszatérítendő támogatásként érkezik. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy 2000-ben várhatóan folytatódik a pinceprogram a településen. Erre ismét pályázatot nyújtanak be. Czili Mátyás sza­vaiból kiderült, hogy rendkívül fontos a település alatt futó, omladozó pincék rendbe tétele, ugyanis legtöbbjük közterü­let alatt fut. Egy részüket helyreállítják, míg a menthetetleneket betömik. Közoktatási Ellátási Körzet Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Lapunk csü­törtöki számában interjú jelent meg, be­mutatva a Kazincbarcikát és a környező településeket összefogó közoktatási körze­tet. Sajnálatosan, a második mondatba hi­ba csúszott és félreértésekre adhat okot, a megállapítás helyesen úgy hangzik: „Két évvel ezelőtt, amikor létrejött a Közoktatási Ellátási Körzet, még nagy volt a bizonytalanság a működés sikerét illetően. Ma már bebizonyosodott, hogy elsősorban a gyerekek látják számtalan előnyét az együttműködésnek. Kiharcolták a bánkúti útépítést Sztoridíjazottunk kissé meglepődött a szép ajándékok láttán Miskolc (ÉM - MMI) - Két hob­bija, ha úgy tetszik szenvedé­lye van dr. Molnár Adorján nyugdíjas ügyvédnek: a vitor­lázás és a síelés. Ez utóbbit már nem gyakorolja, viszont a Debreceni-tavon nyaranta kibontja hajója vitorláját. A miskolci ügyvéd a szerkesztő­ségünk által meghirdetett „Mind- jen egy sztorit!” felhívására kül­dött be egy írást, amellyel meg­nyerte ajándékcsomagunkat. Ezt pénteken délelőtt vette át szer­kesztőségünkben, s kissé megle­pődött, hogy ilyen szép díjat ka­pott. Kérésünkre újabb történe­tet mondott, nevezetesen: ho­gyan sikerült annak idején ki­harcolni, megépíteni a Bánkúira vezető utat. Aki manapság felmegy a ne­ves bükki sípályákhoz, nem is gondolja, milyen nehezen lehe- Dr. Molnár Adorján átveszi az ajándékcsomagot Fotó: Farkas Maya tett elérni a hetvenes években ennek az útszakasznak a kivite­lezését. Az út tervét nem me­gyénkben, hanem a Pilisi Erdő- gazdaságnál készítették el, ahol Magas László volt az igazgató, jelesül a Síszövetség akkori el­nöke. Ő eléggé elcsodálkozott azon, hogy miért nem lehet a kiváló adottságokkal rendelkező helyet gépkocsival megközelíteni. Egy­szóval ő készíttette el a tervet - mondja dr. Molnár Adorján -, amely aztán tiz esztendeig állt az íróasztalomban. Végül az 1970-es évek közepén lett a terv­ből valóság. Megtudtuk még díjazottunk­tól azt is, hogy három unokája van, akik természetesen már tudnak síelni, s rendszeresen felkeresik a bánkúti síklubot, amelyet annak idején nagyap­juk alakított meg. A régi kórháztól a saját állomásig A megyében először Barcikán vezették be a véradás korszerű formáját, a plazmaferezist Kazincbarcika (ÉM - KBA) - Néhány héttel ezelőtt ünne­pelték Kazincbarcikán a rendszeres véradókat, akik nélkül sokszor veszélybe ke­rülne a műtétre várók és a balesetet szenvedtek élete. A Kazincbarcikai Városi Kór­ház transzfuziológiai osztályá­nak vezetőjét, dr. Pásztor Gá­bort kérdeztük tevékenysé­gükről □ Mióta beszélhetünk Kazincbar­cikán vérellátásról? • Már 1969 előtt, a „régi kór­ház ”-ban is létezett vérellátó te­vékenység. Itt öten meglehető­sen kezdetleges körülmények között évente körülbelül 300 egység vért vettek le. Az új kórházban jelentősen megnőtt a vérigény. Ennek kielégítésére évi 1100-1300 egység vér levéte­lére a rendelőintézet földszint­jén négy helyiségből kialakí­tott, 17 dolgozóval működő Vér­ellátó Állomást hoztak létre. Itt a vér levételén túl már lehető­ség nyílt a kórház teljeskörű vércsoport-szerológiai és ter­hesgondozási hátterének bizto­sítására. A jelentős fejlődés 1982-83-ban következett be, ami­kor a kórház területén egy kü­lönálló épület átalakításával, direkt e célra készült tervek Dr. Pásztor Gábor főorvos alapján dr. Benyó János osz­tályvezető főorvos vezetésével átadták a jelenleg is működő Vérellátó Állomást. □ Hogyan értékeli az osztály munkáját? • A szakdolgozók szakmai kép­zésének eredményeként vala­mennyi asszisztens haematológi- ai-szakasszisztens képesítést szerzett, de a műszerezettség is sokat javult. Ezek a tényezők együttesen azt eredményezték, hogy a vérvételek számának je­lentős növekedése mellett (a 80- as években 2000-2500 E) a szak­mai színvonal is növekedett. így például a megyében elsőként itt vezették be a véradás egyik kor­szerű formáját, a plazmaferezist. A kilencvenes években beszer­zett elektronikus vezérlésű hűt­hető vércentrifuga pedig már valamennyi nagy hatású vérké­szítmény előállítását lehetővé teszi. □ Miként változott az utóbbi években a vérvételre jelentkezők száma? • Az 1990-es években - az or­szágos tendenciával szemben - tovább nőtt a vérvételek ará­nya. Jelenleg 9 dolgozó (1 or­vos, 1 biológus, 5 szakasszisz­tens, 2 kisegítő) közreműködé­sével évente 3000-3500. E vér le­vétele történik. Ez azt jelenti, hogy a kórházban ápolt betegek vér-igényén túl biztosított azok­nak a helyi lakosoknak a transzfúziós háttere is, akik a műtétet (például szívműtét), vagy kezelést (például haemato- lógiai szakellátás) nem hely­ben, hanem más kórházban kapják. Ezen túl mód nyílik még kisegíteni a megye és a fő­város vérgonddal küzdő intéze­teit is. A vércsoport-szerológiá- ban a vércsoport - Rh meghatá­rozás korszerű diagnosztiku- mokkal, a hagyományos mód­szerrel történik, de az ellena­nyag-szűrés és meghatározás, vérkeresés már a lényegesen érzékenyebb mikro-géloszlopos Dia-Med technikával történik. A transzfuziológiai osztály dolgozói Fotó: kba Szerencsés változások történtek Ózdon Ózd (ÉM - ÓKI) - Dr. Fónagy Jánosnak, a Gazdasági Minisz­térium (GM) politikai állam­titkárának a neve is szerepel a tárca átalakítási listáján.- Milyen új feladatkörrel bízzák meg és miként ítéli meg sző­kébb pátriánk elmúlt évi ered­ményeit? - kérdeztük az egykori ózdi képviselőtől. - A változá­sokról és a nekem szánt új mun­kakörről még nem tudok nyilat­kozni, bár már az újságok egy- némelyike jól értesültnek bi­zonyult ezzel kapcsolatban. Ma még a GM államtitkára vagyok, az azzal kapcsolatos teendőket látom el. Sok tennivalóm volt az utóbbi hónapokban, mivel Chi- kán Attila sokat tárgyalt külföl­dön, majd szabadságát töltötte. □ Az új évezred küszöbén ho­gyan látja a régiónkban élők fel­zárkózási esélyeit ? • Ami Észak-Magyarországon, de különösen Ózdon érdekes, a regisztrált munkanélküliek ará­nya 8 százalék alá csökkent or­szágosan, tehát 400 ezer alá ke­rült a munkanélküliek száma. Ez az európai 13 százalékkal szem­ben nagyon jó eredmény. Ebben a térségben még 15 százalékos, de a folyamatban lévő beruházások Fónagy János Fotó: óki miatt ez állandóan csökkenni fog. A sikerek ellenére szó sincs ön­elégültségről. A külföldi befekte­tések 2 milliárd dollár körül mo­zognak, ami jelzi, hogy hazánk iránt töretlen az érdeklődés. • Ózd cégei, vállalkozói, vagyis a város gazdaságának szereplői elég szépen részesedtek az utób­bi időben a különböző állami pénzekből. Senki ne tekintse fricskának, de az az igazság, hogy néhány ember el kezdett gondolkozni és ebből egyre jobb pályázatok születtek. Konkrét munkákhoz, fejlesztésekhez igé­nyeltek pályázati pénzeket és ez a járható út. Az elmúlt egy-más- fél évben legkevesebb egymilli­árd forint érkezett így Ózdra és térségébe a gazdaságfejlesztési célelőirányzatos befektetést ösz­tönző pénzekből. Ezen felül sze­repel a kohászati rehabilitációra kapott összeg. A B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács is tá- mogatólag állt hozzá Ózdhoz dr. Ódor Ferenc és Lenártek And­rás vezetésével, ami ismét sokat segített a város helyzetén. Felál­lítottak egy fontossági sorren­det, ami a fejlődést segítette. Be­lülről viszont az volt a legna­gyobb segítség, hogy a testület­be menedzser gondolkodású képviselők is bekerültek. Igaz, hogy másfél év küzdelmes kor­szakán van túl az ózdi önkor­mányzat, mivel a helyi politizá­lás üzemzavara sokszor volt a gátja a haladásnak. □ Információnk szerint újabb ipari park létesül a térségben... • Több ózdi vállalkozó részt akar venni a putnoki bányabe­zárás után felszabaduló munka­erő foglalkoztatásában, kihasz­nálva a 2,5 milliárdos állami tá­mogatás előnyeit. Zajlanak a már megkezdett nagyberuházá­sok és már az is szóba került, hogy zöldmezős beruházásban újabb ipari parkot hoz létre Ózd önkormányzata. Ez már össze­függ a kormány által szorgalma­zott beszállítói programmal, ami a magyar vállalkozás-támogatási projekteknek az elitprogramja. Ebbe a programba egyébként mintegy 1400 cég és 800 ezer vál­lalkozás regisztráltatta magát. Itt nemcsak pénzkérdésről van szó, hanem rangról is, mivel a becsatlakozók már elmondhat­ják, hogy produktumok megfelel az uniós normáknak. A multina­cionális cégek fizetési szokásait viszont át kell hidalni, amely­nek technikáján már régóta dol­gozok. A 90-120 napos fizetési határidőkkel kis vállalkozások, de még a közepesek sem képe­sek megbirkózni. A helyzet áthi­dalására kedvezményes hitelfel­vételi lehetőséget kell biztosíta­ni a beszállítóknak egészen ad­dig, míg meg nem izmosodnak. • Ismételten felhívom a régió önkormányzatainak és vállalko­zóinak figyelmét arra a tényre, hogy számtalan pályázati lehető­ség van, csak figyelni kell azo­kat. A tájékozottak és a színvo­nalas pályázatokat készítők je­lentős fejlesztéseket hajthatnak végre, míg a ráérő, hozzá nem értő réteg lemarad. Ózdon sze­rencsés változások történtek ezen a téren is az utóbbi időben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom