Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

2000. január 13., csütörtök iSUK-MMIYAiGiRllA@ # Aktuális 6 JEGYZET Rajzási láz? Szegő Péter Minden bizonnyal 2000- ben is folytatódik a vita: mifé­le jelenség is valójában a globalizáció; „jó" vagy „rossz"? (Hely hiányában most marad­junk e szélsőségesen emberi, kellő távolság­ból szemlélve összemosódó fogalmaknál, hogy jó és rossz.) A „harmadik út" prófétái - Clinton, Schrö- der, Blair - szerint a globalizáció a jelenleg éhező 800 millió földlakó sorsán is könnyíthet majdan. Véletlenül sem akartam a „jobblétre szen- derülésre" asszociáltatni előbbi kijelentésem­mel. Magam is hiszem, a fejlett világ nem ákar saját vesztébe rohanni, így sem akarat­tal, sem gondatlanságból nem kívánja fenn­tartani a szegénység és a törzsi elszigeteltség állapotát egyetlen kontinensen sem. Egy kissé fantaszta barátom szerint a tech­nikailag legfejlettebb népek „kirajzanak" az univerzumba, ha itt a Földön végleg megrom­lik a légkör. Szerinte ez rövidesen bekövetke­zik, mert a globalizáció áthidalhatatlan szaka­dékot váj a World Trade Center felhőkarcolói és az egyiptomi piramisok közé. Úgy véli, hogy a csak 51 Körzetként emlegetett, az amerikai Great Salt Laké mellett lévő szupertitkos föld­alatti bázison épp a rajzás előkészítésén dol­goznak tudós ügynökök. Magam jobb szeret­ném azt hinni: a XXL század nem lesz a népe­ket egzisztenciálisan végleg megosztó 100 év, s nem lesz a háborúzások II. évszázada sem. Barátom szerint misztérium az újság fejlécé­nek számsora: 2000. Ez babonás számmisztika, semmi bűvöset, vészjóslót nem jelent 2000 - mondanám, ha teljesen biztos lennék benne. Mindegy is, csak legyen realitás a „harmadik út" elitpolitikusainak prognózisa. Mert ha a „harmadik út" - mint ahogy többen vélik - csak hangzatos, de egyébként üres politikai PR- szlogen, s nem koncepció a globális társadalmi széttagozódás megállítására, akkor a kor társa­dalmi feszültségei akár tényleg lehetnek tünetei egy olyan jelenségnek, amelyet a méhész-ter­minológiában úgy hívnak: rajzási láz. (Maga a rajzás természetes biológiai jelenség, de a gon­dos méhész - aki odafigyel értékeire - elejét veheti a rajzási láz kialakulásának.) HÍRCSOKOR • Vízdíj. Mezőkövesden 18 százalékkal emelkedett a víz- és csatornadíj január 1- től. A szolgáltató Dél-Borsodi Víz- és Csa­tornamű Kft. 177 forintért adja a víz köb­méterét a lakosságnak. A környék telepü­lésein áprilistól változik a vízár, a kft. kal­kulációja szerint ennél több mint 30 szá­zalékkal drágább lesz. • Teljes közművesítés. Bogácson száz- százalékos a közműellátottság, kivéve az üdülőterületet. Az idén itt is szeretnének előbbre lépni. A csatornázással egy idő­ben a tv-kábelt is lefektették, s ingyen bekötötték a lakosságnak. A helyi híre­ken kívül értesülhetnek a fizető-vendég­látás fejlesztését segítő információkról is. Abaújban stagnál az építési kedv Az encsi Műszaki Iroda engedélyezte például a tiszaújvárosi fürdőt A telkibányai Ezüstfenyő Hotel Gold. A községben tavaly 22 építési engedélyt adtak ki. Fotó: a f. Encs (ÉM - UJ) - Abaújban egyelőre nem növekedett a lakosság építési kedve. Erről az encsi Kiemelt Építési Ha­tóság adatai tanúskodnak. Nemcsak a helybéliek számára lehet érdekes: Encsen kívül Tel­kibányán, Göncön, Vilmányban, Abaújkéren és Boldogkőváralján engedélyezte a hatóság a legtöbb építkezést. Ugyanakkor Csenyé- tén, Fúlókércsen és Hernádszur- dokon csak engedélyt adtak ki 1999-ben, míg Pányokon, Puszta- radványban, Alsógagyon senki sem szánta rá magát építkezés előkészítésére. A felsorolás nem teljes, véletlenszerűen ragad­tunk ki helységneveket az iroda által összeállított listáról. A zordon nevű Kiemelt Építé­si Hatóságnál két építész dönt a benyújtott igények ügyében. Az irodát 1998-ban hozták létre a térség lakosainak minél jobb el­látása érdekében. • A vonatkozó törvény előírása­inak szellemében - nyilatkozta lapunknak Bratu László, a Mű­szaki Iroda vezetője - az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezé­si eljárásokban, valamint az előbbi ügyekkel összefüggő kö­telezések esetében az első fokú hatáskört a városi önkormány­zatok jegyzői gyakorolják. Ná­lunk az ügyek gyors és szaksze­rű bonyolítása érdekében a jegyző úr hozzánk telepítette az eljárás és a döntés jogát és ter­mészetesen a felelősségét is. Az iroda 1998 január 1-én kezdte meg a munkáját. □ Mely települések tartoznak En­csen kívül a hatáskörükbe? • Abaújalpártól Zsujtáig össze­sen negyvennégy, a város körze­téhez tartozó község lakosainak építési és egyéb ügyeit intézzük irodánkban. Tavalyelőtt, tehát 1998-ban 323 építési engedélyt adtunk ki, az elmúlt esztendő­ben pedig 228-at. A használatba vételi engedélyek száma 189, il­letve 154 volt. Emellett az úgy­nevezett kijelölésekből szárma­zó feladatoknak is eleget tet­tünk. A legnagyobb volumenű munkánk a tiszaújvárosi fürdő­komplexum építésének engedé­lyeztetése volt. Az előírások sze­rint ugyanis az illetékes önkor­mányzatok jegyzője a saját hi­vatala által készített terveket nem engedélyezheti. □ A benyújtott kérelmek alapján hogyan látja, nőtt, vagy csökkent Abaújban az építési kedv? • Véleményem szerint stagná­lásról kell beszélnünk. A be­nyújtott engedélyezési igénylé­sek hetven százaléka családi há­zak építésére, vagy bővítésére vonatkozik. Viszonylag sok új ház épült fel szociálpolitikai tá­mogatás segítségével. Takaré­kossági okok miatt nagy szám­ban fordult elő a családi házak ikresítése. Ez azt jelenti, hogy a meglévő'ház mellé emelnek egy ugyanolyan épületet, a már kié­pített közműveket hasznosítva. Amennyiben a dokumentáció hiányos, vagy nem éri el a kellő színvonalat, kollégáink szívesen nyújtanak segítséget a hiányos­ságok pótlására. ü Úgy gondoljuk, adott esetben büntetnek is. Az iroda fennállá­sa óta hogyan alakult a bírságo­lási gyakorlat? • Az első évben nem volt szük­ség építésrendészeti bírság ki­szabására. Tavaly viszont négy esetben fedeztünk fel olyan szabályszegést, amely számot­tevő pénzbüntetést vont maga után. A személyhez fűződő jo­gok védelme miatt sem érintet­tek nevét, sem pedig a kisza­bott bírság összegét nem közöl­hetem. Számítógépek hétmillióért Saját erőből vásárolt számító­gépeket a saj ókeresztúri önkor­mányzat az iskolai oktatás kor­szerűsítéséhez. A hétmillió fo­rintba került berendezések ré­vén a sajókeresztúri oktatási intézményben megvalósíthat­ták a számítástechnikai, az in­formatikai oktatást. A Sajó- parti település iskolájában egyébként százharmincöt gye­rek tanul, s ezzel a képzéssel a kor követelményeinek, s szelle­mének megfelelő tananyagot sajátíthatnak el. Ezzel a tíz szá­mítógéppel és a hozzá kapcso­lódó egyéb készülékekkel a kö­zépiskolai képzést kellőképpen megalapozzák. Fotó: Mészáros I. Meggyógyult Ózd (ÉM - ÓKI) - Nem talál­tak összefüggést az egészség- ügyi szakemberek a tavalyi esztendő végén, december­ben észlelt és a most bekö­vetkezett elmúlt heti Ózd környéki gennyes agyhár­tyagyulladások között. Mint arról már az Észak- Magyarországban is beszá­moltunk, egy öt és fél hóna­pos hangonyi gyerek a múlt pénteken halt meg ebben a kórban, ugyanakkor vi­szont szerencsére már gyó- gyultnak tekinthető az a háromesztendős ózdi gye­rek, aki katona nagybátyja révén fertőződött meg a baktériummal. Görömbölyön a civil forrásokat is bevonnák Miskolc-Görömböly (ÉM) - A helyi kulturális egyesület megfogalmazta azt a levelet, amely a görömbölyi la­kóterületen részönkormányzat létre­hozásáról szól. Ebben - egyebek mellett - jelzik a kezde­ményezés jogi alapjául szolgáló törvényt. A településrészt egyébként 1950-ben egye­sítették Miskolc várossal. A helyi Göröm­bölyi Kulturális Egyesület tagjai szerint a részönkormányzattal hatékonyabbá válna a mostani képviseleti rendszer, s a Gö- römböly jövője szempontjából fontos ügyek megvalósítását egy felelősségteljes, folyamatosan működő testület vállalná fel - Írják a levélben, amelyet Kohold Tamás­nak, Miskolc polgármesterének címeztek. Ez a részönkormányzat a források gazda­ságos és ésszerű felhasználása mellett a civil lakosság erőforrásainak bevonását is szer­vezné. Hivatkoznak még arra, hogy az or­szág több nagyvárosában régebben működ­nek ilyen részönkormányzatok - sikerrel. A belvíz akár házakat is fenyegethet A fagy sem tart örökké - a nagyrozvágyiak kezdeményezték a szivattyútelep beindítását Nagyrozvágy (ÉM - BSZA) - A Bodrog Menti Talajvédelmi és Belvíztársulat, valamint a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium megyei hivatalának illetékesei is tá­jékozódtak már a nagyrozvá- gyi belvízügyben. Mint lapunk egy korábbi számá­ban már írtunk róla, a Bodrog­köz legmélyebben fekvő terüle­tén komoly gondokat okozhat a belvíz. Mint Bányász Mihály polgármestertől megtudtuk, a fa­luhoz közel eső mezőgazdasági területek még tavaly kerültek víz alá. Akkoriban a belvíztár­sulat szivattyúi sem működtek. A rendszert azóta felújították, a nagyrozvágyiak megfigyelése szerint működött is egy ideig, ám az utóbbi időben leállították. A belvíz emelkedését egyelő­re megállította a fagy, ám ez az állapot nem tart örökké - véli Bányász Mihály polgármester. Emiatt kezdeményezték a szi­vattyútelep beindítását, amely a tiszakarádi főcsatornába emeli át a vízelvezető árkok által összegyűjtött vizet. A helyható­ság vezetője úgy véli: ha nem tesznek valamit, a mezőgazdasá­gi területekről könnyen átterjed­het a víz a házakra, kertekre is. Korábban készült egy terv a bodrogközi település belterületi vízrendezésére. A falu vezetői most elővették a dokumentumo­kat. Ennek segítségével újítják fel a vízelvezető árkokat. A program kivitelezésére a terüle­tileg illetékes munkaügyi köz­pont ígérete szerint március el­sejétől 50 közmunkást alkalmaz­hat majd a nagyrozvágyi önkor­mányzat. Bányász Mihály a terveket tanulmányozza Fotó: Bódisz Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom