Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

200Ö. január 10., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZáG # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Érseki előadások. Millenniumi eukariszti- kus megemlékezés címmel tart előadást Seregély István egri érsek ma, hétfőn este fél 7-től a Kolping-házban (Szent Anna tér 1.). Ugyancsak Seregély István tart előadást a szentté avatásokról január 13-án, csütör­tökön este fél 6-tól a Miskolci Akadémiai Bizottság klubjában Erzsébet tér 3.). • Apostolok cselekedetei. Az apostolok cselekedetei - egykor és ma címmel bib­liai ismeretterjesztő előadássorozat kez­dődik január 14-én, pénteken este 6 órá­tól a miskolci Zenepalotában. Természet és tudomány Miskolc (ÉM) - Harmadik alkalommal rendezik meg a Természettudomá­nyos napokat január 10-től, mától csütörtökig a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban. A rendezvénysorozatot Ábrám Tibor, a gimnázium igazgatója nyitja meg ma, hét­főn délután 3 órakor. Ezt követően Ma­gyarország jellegzetes kőzet- és ásványle­lőhelyei címmel Dávid Árpád, az egri Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola ad­junktusa tart előadást, majd szintén ő nyitja meg A kövek beszélnek - Saxa Lo- quuntur című kiállítást is. A tárlat ősma­radványokat, kőzeteket és ásványokat mutat be - Stettner Miklós, Kövér Imre, Molnár Csaba és az iskola tanulóinak gyűjtéseiből válogatva. Holnap a Béke moziban tart előadást Schmidt Egon orni­tológus Miért fontos a környezetvédelem címmel délelőtt 10 órától. Szerdán a nap- fogyatkozásról és az ezredfordulóról be­szél Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizs­gáló igazgatója délután 3 órától a Rónai Művelődési Központban. A zárónapon, január 13-án, mentőtisztek mutatnak be komplett újraélesztést egy imitált vészhelyzetben, majd a diákok is kipróbálhatják magukat különböző szituá­ciós játékokban délután 3 órától a gimnázi­um épületében. A rendezvénysorozat zárá­saként Ábrám Tibor hirdeti ki a Csorba Györgyről elnevezett természettudományos feladatmegoldó verseny végeredményét. A februári filmszemle elé Budapest (ÉM) - A 31. Magyar Filmszem­lét - a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) és a Magyar Film- és Televíziómű­vészek Szövetsége - 2000. február 3. és 8. között rendezi meg a Budapesti Kong­resszusi Központban. A versenyprogram­ban várhatóan 20 játékfilmet, 25 kísérleti és kisjátékfilmet, 35 népszerű-tudományos és dokumentumfilmet mutatnak be. A játékfilmes programban többek kö­zött olyan alkotók művei szerepelnek majd, mint Jancsó Miklós, Mészáros Már­ta, Szőke András, Deák Krisztina, Rózsa János, Sas Tamás, Lukáts Andor vagy Pacskovszky József. Kultúraközvetítés Mályi (ÉM) - Kultúraközvetítők a regio­nális együttműködésért címmel rendez fó­rumot az interetnikus kapcsolatokról a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közműve­lődési Intézet január 13-án, csütörtökön délután 1 órától a Térségi Képzés Oktatá­si Alapítvány mályi központjában (Gárdo­nyi Géza u. 2.). A találkozó Hideg Imré­nek, a megyei önkormányzat főosztályve­zetőjének és Máté Lászlónak, a Kapcsola­tok Művelődési Alapítvány elnökének kö­szöntő beszédével kezdődik Ezt követően A magyar kultúra önarcképe 2000 fordu­lóján címmel Pomogáts Béla, az írószövet­ség elnöke tart előadást, majd Varga Fe­renc, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat nemzetközi referense beszél a regionali- tás intézményesülésének folyamatáról az Európai Unióban. Elekes Botond, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak főosztályvezetője negyed háromtól tart előadást a minisztérium stratégiai terveiről a határon túli kultúra fejleszté­sével és támogatásával kapcsolatban. A szünet után a határon túl működő kultúraközvetítő szervezetek képviselői szólalnak fel, így Kolár Péter, a szlovákiai CSEMADOK, Muzsnay Árpád, a romániai EMKE és Dupka György, az ukrajnai MÉKK részéről. B.-A.-Z., Hajdú-Bihar, He­ves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ön- kormányzatai délután 4-től számolnak be a kapcsolatrendszert támogató munkáikról. Hangja az óriásé, lelke a mimózáé Orgonája újjáavatására készül a miskolci zeneművészeti szakközépiskola Miskolc (ÉM - FK) - Részleges felújításon esett át a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hangver­senytermi orgonája. Az elekt­romos berendezések újjászü­letése után ünnepi koncerttel avatják fel a hangszert. • Azt hiszem, a rekonstrukció szó jobban illik a történtekre, mint a felújítás - mondja az or­gonarekonstrukcióról Lenkey Csaba, az intézmény igazgatója.- Egy többéves munka második fázisához érkeztünk. Az elsőben- nyolc éve - a játékasztalt újí­tották fel, most az elektromos berendezéseket cserélték ki, il­letve korszerűsítették a szakem­berek, a sípok állapotjavítása még hátra van. Ha egy autóhoz hasonlítanám a hangszert, ak­kor azt mondanám, hogy a ka­rosszéria már újra a régi, a mo­tor még javításra szorul. □ Milyen időközönként kell - hogy az autó-hasonlatnál ma­radjunk - műszaki vizsgálaton átesnie egy orgonának? • Ez a hangszer 1927-ben épült, az akkori Magyarország harma­dikként elkészült hangverseny­termi orgonája volt. Úgy érzem, nem túlzás, ha azt mondom, az­óta folyamatosan dolgoznak raj­ta a mesterek, kisebb-nagyobb javítások elkerülhetetlenek. Egy orgona soha nem lehet hosszú távon a lehető legjobb állapot­ban, hiszen annyira bonyolult, összetett szerkezet, hogy ha már egyetlen apró alkatrésze nem működik rendesen, akkor szinte nem is lehet jól játszani rajta. A munkálatok megkezdése előtt ál­landóak voltak a panaszok, hi­szen füstölt, leégett a motor és hasonlók. Ráfért már a felújítás. A fáradozást viszont megéri, hi­szen az összes hangszer közül az orgonának van a legszebb, leg­erősebb hangja. □ Alighanem a méretéből kifolyó­lag. De nagynak számít egyálta­lán az iskola orgonája? • Nem számít annak, de az or­szágban a legnagyobbhoz, a bu­dapesti Zeneakadémia orgonájá­hoz viszonyítva ugyanannyi re­gisztert, vagyis a különböző fek­vésű hangok hangszínbeli sajá­tosságát képes tárolni. Érdekes, hogy az orgonák nagyon látvá­nyos, monumentális hangszerek szoktak lenni, díszes külsővel. De hogy mennyire a szem gyö­nyörködtetését is szolgálják, elég csak annyit tudni, hogy a mi orgonánknak az elülső sípjai csak díszként szolgálnak, han­got csak a két szélső csoport ad ki. Az igazi sípok ezek mögött helyezkednek el. Persze azok már nem olyan szépek mint az elsők, az anyaguk sem olyan ne­mes, de ez minden orgonával így van. □ Idővel teljesen rekonstruálják az orgonát, de lesz-e, aki játsszon rajta? Mennyire nép­szerű ez a hangszer? • A közönség körében az, orgo­nakoncertek sikeresek Magyar- országon és mindenhol máshol, de ennek ellenére a világ nem tud „eltartani” annyi orgona- művészt, mint zongoristát. A legtöbb orgonistára természete­sen a templomokban van szük­ség. Sajnos, azonban azt tapasz­talom, hogy ezeknek a muzsi­kusoknak a tudása nem kielégí­tő, vagy nem elég szakszerű. Ezért is tartottuk fontosnak nyolc éve beindítani az egyház­zenész szakot Virágh Endre ve­zetésével, hogy minél több kép­zett zenész legyen a templo­mokban is. Jelenleg az orgona és az egyházzenész szakokon évfolyamonként 3-4 hallgatónk van. Lesz tehát, aki használja az orgonát. Az avatóünnepség január 19- én, szerdán este 7 órakor kezdődik a Zenepalotában. Kobold Tamás polgármester beszéde után Andrássyné Mátyus Gabriella és Varga László orgonaművész-taná- rok, Balázs Ferenc, a mind­szenti templom kántor-kar­nagya, valamint az iskola orgona szakos diákjai adnak hangversenyt. A hangszert Koppány Zol­tán orgonaépítő mester újí­totta fel. Két város, két fotós, két író - egy könyv A Bécs-Budapest fotóalbum tíz-tíz számozott példányát árverésen értékesítik Miskolc (ÉM - FG) - A miskol­ci székhelyű Well-PRess Ki­adó által megjelentetett Bécs-Budapest fotóalbum el­ső 10 példánya a magyar fő­városban rendezett árveré­sen már gazdára talált, az osztrák aukció pedig febru­árban lesz. A frankfurti könyvvásáron már bejelentették: a linzi nyomdában van a két szomszéd főváros, Bécs és Budapest ezredvégi pil­lanatait bemutató fotóalbum. Két író: a magyar Hernádi Gyu­la és az osztrák Gerhard Töts- chinger, valamint két fotós: a budapesti illetékességű Szebeni András, és az 1956 óta Bécsben élő János Kalmár vállalkozott a rendhagyó idegenvezetésre, a hasonlóságok és különbségek, a különcségek és különlegességek megláttatására. Hernádi Gyula megfogalmazása szerint a ma­gyar ember többet tud Bécsről, mint a bécsiek, a bécsiek többet Budapestről, mint a pestiek - „főleg, ha vezetik a tekintetün­ket, és ki tudná eredményeseb­ben vezetni a tekintetünket, mint a két legérzékenyebb „szel­lemi iparág”, a fotóművészet és az irodalom szárnyas lovagjai. A szűz szemet meg kell próbálni defloreálni. Bécset mutassa meg a világnak egy magyar fotómű­vész és egy magyar író, Buda­pestet mutassa meg a világnak egy osztrák fotóművész és egy osztrák író. A feltétel, hogy a négy úrnak pozitív szemtengely- ferdülése legyen...” A négy úr munkájának kö­szönhetően elkészültek a két vá­ros ezredvégi, pillanatait meg­örökítő képek és kéziratok, Futó Tamás iparművész pedig album­má szerkesztette a gazdag anya­got. Ahogy ő fogalmaz: a két fo­tóművész és a két író szubjektív objektívjén keresztül születtek a művek, neki pedig megadatott az a lehetőség és felelősség, hogy a szerkesztés és tervezés eszközeit felhasználva elkészítse a maga nemében egyedülálló al­bumot. Esterházy György és Körvé- lyesi Erzsébet, a Well-PRess Ki­adó vezetői nemcsak a két szom­szédos főváros ezredvégi állapo­tának megörökítése miatt tartot­ták fontosnak az album megjele­nését, hanem a jövő szolgálatára is gondoltak. Ezért az ezer pél­dányban megjelent kötetből tíz­tíz - sorszámozott - darabot ár­verésen értékesítenek, és az így befolyt összeggel különböző ala­pítványokat támogatnak. A bu­dapesti aukciót már december­ben megtartották. A Néprajzi Múzeumba elsősorban olyan is­mert személyiségeket, vállalko­zókat hívtak, akikről feltételez­ték, hogy azonosulni tudnak az általuk megfogalmazott célok­kal. Az aukciót vezető Vitray Tamás nemcsak a kiadványt mutatta fel, hanem mindjárt azt is megmondta, melyik alapít­ványhoz kerül majd - ott és azonnal - a befolyó összeg. Az úgynevezett amerikai típusú aukción 10 ezer forintjával emelkedett a tét, és az utolsó „pénzbedobóé” lett az album, igaz, mindenki fizetett, aki lici­tált. A tíz sorszámozott album valamivel több mint 1 millió fo­rintért kelt el, és az alapítvá­nyok képviselői a helyszínen át­vehették a közjegyzőtől a nekik ajánlott összeget. A licitálók kö­zül többen is úgy fogalmaztak: valamikor az ő pályakezdésüket is sokan segítették, ezért köte­lességüknek tartják, hogy ők is segítsenek az arra rászorulókon. A tervek szerint az osztrák fő­városban február elején talál új gazdákra a tíz számozott Bécs-Budapest album, és az ár­verésen befolyó összeget ott is jótékony célra ajánlják fel. A könyvesbolti forgalomban 13 440 forintot kérnek a reprezentatív kiállítású könyvért. Lebovics Béla budapesti üzletember ugyan az albumért licitált, de több alapítványt is támogatott Egy bécsi arc az albumból - ahogy Szebeni András látta

Next

/
Oldalképek
Tartalom