Észak-Magyarország, 2000. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-10 / 7. szám
2000. január 10., hétfő Aktuális 5 HÍRCSOKOR • Velünk élő történelem. A Kónya-esttől november 4-ig címmel tart előadást Papp László festőművész, az '56-os Miskolci Nemzeti Bizottság tagja, a miskolci Pedagógus Munkástanács elnöke január 11- én, kedden délután 4 órától az MKDSZ Városház tér 7. szám alatti nagytermében, az '56-os Szövetség és az MKDSZ miskolci szervezete Velünk élő történelem című előadássorozatának keretében. • Fogad a képviselő. Kovács Tibor országgyűlési képviselő fogadóórát tart holnap délelőtt 10 órától Sajószögeden, délután 1-től Hejőkeresztúron; mindkét községben a helyi polgármesteri hivatalban. Zavartalan űrlapellátás Miskolc (ÉM) - Januárban kedden is nyitva tart a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Amint arról lapunk is hírt adott, már beszerezhetők a gyermekgondozási díj (gyed) igénylésére rendszeresített nyomtatványok a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) miskolci (Mindszent tér 3.) ügyfélszolgálatán, valamint ózdi és sátoraljaújhelyi kirendeltségén. A térítésmentes adatlapokhoz a kifizetőhellyel rendelkező és nem rendelkező foglalkoztatók személyesen és írásos megrendelés útján is hozzájuthatnak a már említett ügyfélszolgálatokon, de biztosítják a közvetlen átvétel lehetőségét a magánszemélyeknek is. A folyamatos és zavartalan nyomtatványellátás érdekében januárban a MEP az ügyfélszolgálati rendje szerinti keddi szün- nap(ok)on is kinyit. Január 11-én, 18-án és 25-én mindhárom helyen 8 órától délután 3 óráig tartanak ügyfélfogadást. (Tehát: hétfőn, kedden és csütörtökön 8-15 óráig, szerdán 8-17 óráig, pénteken 8-11 óráig.) A kitöltött gyed-nyomtatványokat saját foglalkoztatójához kell minden igénylőnek benyújtania. A munkanélküli-ellátásban részesülőknek - amennyiben az ellátás a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyed igénybevétele miatt szünetel - á Munkaügyi Központhoz kell benyújtaniuk az igényt. Egyéni vállalkozók közvetlenül a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól szerezhetik be a nyomtatványt és nyújthatják be kitöltve ugyanott. Az első gyedet legkorábban februárban kapják kézhez az érintettek. Azok sem késnek le azonban erről a lehetőségről, akik egyelőre még nem tudnak dönteni az igénybevételről. Ez az ellátás ugyanis hat hónapra visszamenőlegesen jár minden jogosultnak. Új telefonkönyv Miskolc, Budapest (ÉM - BAL) - Kijött az új megyei telefonkönyv. A Matáv most is azt ígéri: minden előfizető kap belőle, és minden esetleges hibát orvosolnak. Minden megyei telefonkönyvet évente egyszer újít meg a Matáv Rt., s az új változatot ingyen biztosítja előfizetői számára. December végén elkezdték terjeszteni a legújabbat, január közepéig igyekeznek eljuttatni közel 220 ezer ügyfelükhöz. A terjesztést - országos pályázat útján elnyerve a megbízatást - a Mind-diák szövetkezet munkatársai végzik. Mint Gergely László, az rt. adatbázis-osztályának vezetője kifejtette, a terjesztők mindenkit felkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, megpróbálják a közvetlen szomszédjának átadni a könyvet (másnak nem: korábban sok gond volt az ilyesmiből), ha ez sem sikerül, értesítést hagynak az ügyfélnél. Aki nem jut hozzá a neki járó telefonkönyvhöz, a nagyvárosokban létesített Matáv-pontokban, illetve viszonteladói irodákban veheti át ingyenes példányát. Az osztályvezető elmondta: mindenki kap, aki benne van a könyvben - vagy benne lehetne, értve az alatt a titkosított számok tulajdonosait, vagy azokat, akik a könyv szerkesztésének zárása után (mintegy két hónap az átfutás) jutottak telefonhoz. Akinek a könyvben foglaltakkal kapcsolatban volna kifogása, az ingyenesen hívható 06-80/200-198-as telefonszámon teheti meg észrevételeit. Egy biztos: az aláírás előtti körültekintés Van-e joga a biztosítónak az elhunyt biztosított iratait kikéretni? Még életünkben kell megfontolni minden lépésünket Fotó: végh Csaba Miskolc (ÉM - SzK) - Mis- kolczi Bodnár Péterrel - aki egyben a Miskolci Egyetem oktatója - általánosságban beszélgettünk arról: jogában áll-e kikéretni a biztosítónak az elhunyt - volt biztosított - személy orvosi kartonjának másolatát a hozzátartozóval? Az elmondottakból kiderült: a felek biztosítási jogviszonyára törvényi szabályok vonatkoznak, de a megkötött szerződésben további követelmények is előfordulhatnak. A törvényi szabályok alapján a biztosított köteles egészségi állapotáról tájékoztatást adni a szerződéskötés előtt. Erre azért van szükség, hogy a biztosító felmérhesse a kockázatot, és azzal arányban álló díjat állapíthasson meg. A biztosítók általában kérdéseket tesznek fel a biztosított korábbi betegségeiről, esetleges műtétéiről, szerződéskori egészségi állapotáról. Az ügyfél azzal,, hogy a valóságnak megfelelő választ ad ezekre a kérdésekre, eleget tesz törvényből fakadó kötelezettségének. A bizonyítás terhe A szerződéskötéskor minden biztosító kérheti leendő ügyfelét, hogy vesse alá magát egy, a biztosító által megkívánt orvos vizsgálatának. Ennek csak egyik célja, hogy kizárhassák a betegség elhallgatását. A vizsgálat fényt deríthet olyan egészségi problémákra is, amelyekről a leendő biztosított nem is tud, mert például nem jár tünetekkel. Ha a szerződéskötéskor a biztosító nem tiltakozik az ellen, hogy a feltett* kérdésekre esetleg nem kap választ, illetőleg a biztosító nem élt a vizsgálat lehetőségével, akkor a biztosított halálát követően rá hárul a bizonyítás terhe, ha azt feltételezi, hogy a szerződéskötéskor megtévesztették. A törvény nem jogosítja fel a biztosítót arra, hogy a szerződés megkötése után további nyilatkozatot kérjen a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban. A biztosított halála esetén csak akkor nem kell kifizetnie a biztosítási összeget, ha bebizonyosodik, hogy a biztosított megtévesztő válaszokat adott az egészségi állapotára vonatkozó kérdésekre, és az elhallgatott körülmény közrejátszott halálában. A szerződés megkötését követő öt ‘év után azonban még ilyen esetben is fizetnie kell a biztosítónak. Nincs említve Az egészségügyi törvény nem említi a biztosítókat azok között, akik jogosultak arra, hogy megszerezzék az elhunyt orvosi dokumentációjának másolatát.- Ha én lennék az ügyfél, a törvényi szabályok alapján nem adnám ki a kezemből az egészségügyi karton másolatát - jelentette ki Miskolczi Bodnár Péter. A döntés joga A jogász ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a biztosítók nem egyformák, és az életbiztosítások között is árnyalt különbségek léteznek. Van olyan biztosító, amely a szerződéskötés során nyilatkozatot irat alá az ügyféllel, amelyben a biztosított felhatalmazza a társaságot, hogy egészségügyi okmányaiba betekintést nyerjen. Ez nem jogellenes, hiszen ilyenkor a biztosított eldöntheti, hogy a személyére vonatkozó adatok titkosságát, vagy a biztosítási szerződés megkötését tartja-e fontosabbnak. Előfordulhat az is, hogy a biztosító nem kér külön nyilatkozatot, hanem úgy fogalmazza meg a szerződést, hogy a terjedelmes szöveg valamely „eldugott” rendelkezése hatalmazza fel a biztosítót az egészségi adatok megtekintésére. A szerződést ugyan a biztosított aláírja, és ezzel beleegyezését adja, ennek ellenére ez a megoldás kevéssé etikus, és jogi szempontból is vitatható. Miskolczi Bodnár Péter ezzel kapcsolatban felhívta olvasóink figyelmét, hogy alaposan tanulmányozzák a szerződés szövegét, mielőtt aláírnák. Megszületett „lapunk babája” Néhány héttel ezelőtt írtunk róla, hogy az arnóti Nagy József és felesége, Rimár Ildikó gyermeke az előrejelzés szerint 2000. január 1-jén születik meg. A dátum nem igazolódott be, Nagy Kristóf - 51 centiméterre, 3,7 kilogrammal, barna hajjal, kék szemmel - ugyanis már december 28-án világra kívánkozott. A közelmúltban - az Észak-Magyarország néhány ajándékával meglepve őket - meglátogattuk a családot. A szülők, mint elmondták, egyáltalán nem voltak csalódottak, hogy fiuk nem napra pontosan született. (Korábbi riportunkban is arról szóltak: nem tervezték az időpontot.) Fotó: Bujdos Tibor Felnőttkoráról nem kér jellemzést a rendőrség Miskolc (ÉM - PT) - Fiatalkorú bűnelkövetőről kérünk iskolai jellemzést, de a felnőttről, egyetemi hallgatóról már nem - tájékoztatta lapunkat Nagy Zoltán alezredes, a Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának munkatársa. A rendőrségi szakembertől azért kértünk felvilágosítást a nyomozás során történő tájékoztatási kötelezettségről, mert egy, a napokban újságunkban közzé tett, a Miskolci Egyetemen történt lopásügy kapcsán az érintettekben megfogalmazódott a kérdés: a rendőrség ad-e, és köteles-e tájékozatni a munkáltatót, ha a cégénél, a vezetése alatt álló intézménynél foglalkozatott dolgozója, illetve hallgatója után vizsgálódnak olyan bűncselekmény kapcsán, amelyet nem a cég sérelmére követtek el. Nagy Zoltán elmondta: a jogszabály szerint a munkáltató értesítésének kötelme évekkel korábban megszűnt. Ma csupán fiatalkorú személy esetén kér véleményt a munkáltatótól vagy iskolától a vizsgálatot végző. Ekkor természetesen a munkahelyi vezető tudomást szerez a büntetőeljárásról. A nyomozó, tevékenysége során felvilágosítást ad a legszükségesebb körben arról, hogy milyen ügyben jár el. Ezért előfordulhat, hogy a munkáltató hivatalosan nem szerez tudomást arról: dolgozóját valamilyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Persze egy szigorúan ellenőrzött ingatlanra történő bejutás előtt (mint mondjuk a kollégium) azonban már a portán kiderül: munkáját végző rendőr kér bebocsáttatást. Ilyenkor aztán szájról szájra terjedhet tovább a hír. A Miskolci Egyetemen történt közelmúltbeli lopássorozat gyanúsítottjának kilétéről sem értesítették hivatalosan az intézmény vezetőjét, mint ahogyan nem hozták nyilvánosságra sem. Mang Béla főtitkár is úgy tartja: az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. Az egyetem vezetése azonban tudja, kiről van szó (azt nem sikerült tisztáznunk, hogy miként azonosították végül az intézmény vezetpi a feltételezett elkövető személyazonosságát), tájékoztatták az illető dékánját is, akinek már most jogában áll felfüggeszteni a hallgató jogviszonyát. A rendőrségtől kapott konkrétabb tájékoztatást követően pedig - a büntető eljárástól függetlenül - az intézmény belső szabályai szerint fegyelmi eljárást is kezdeményezhetnek a hallgató ellen, aki már saját maga is beismerő vallomást tett.
