Észak-Magyarország, 1999. december (55. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. december 1., szerda Aktuális 3 hírcsokor • Utazók klubja egy hét múlva. Technikai okok miatt marad el a mára tervezett Uta­zók klubja. Az Új-Zélandról szóló előadást december 9-én, csütörtökön délután 5 órától hallgathatják meg az érdeklődők a Miskolci Galériában. A belépés díjtalan. • Érzelmes fotók. Érzelem címmel közé­piskolások fotóiból látható kiállítás de­cember 7-től, keddtől a miskolci Fényírda Kamaragalériájában. • Nyelvvizsga. A Miskolci Egyetemen legközelebb 2000. február 1. és 12. kö­zött lesz nyelvvizsga. Jelentkezni angol, német, orosz nyelvből, alap-, közép- és felsőfokon lehet 1999. december 15-ig. Gyermekszervezetek és irányvonalak Sárospatak (ÉM - BSZA) - Több orszá­gos és regionális ifjúsági szervezet vezető­je tartott előadást tegnap Sárospatakon a Comenius Tanítóképző Főiskolán a Ma­gyar Tudomány Napja rendezvénysoroza­tának helyi zárórendezvényén. Hegedűs László, a házigazda intézmény főigazgatója kijelentette: a rendszerváltás a korábbinál eltérő lehetőségeket nyitott a gyermekszervezetek számára. - A ki­lencvenes évek elején vákuum keletke­zett, folyt a szerveződések útkeresése, má­ra azonban már megjelentek a különböző irányvonalak - idézte a főigazgató. Rakó József, a Magyarország Felfedezői Szövetség (MFSZ) elnöke előadásában ki­fejtette: ma Magyarországon a gyerekek 10 százalékát nem „fedik le” a gyermek- szervezetek. A vezető ezután szövetségük­ről szólva kifejtette: elsődleges feladatuk­nak tartják, hogy a fiatalokat megajándé­kozzák a hazaszeretet érzésével. Tevé­kenységük és programjaik e gondolatkör köré csoportosulnak. Az MFSZ éppen az idén ünnepelte fennállásának tizedik év­fordulóját. Ez idő alatt 28 ezerre nőtt a taglétszámuk - tudatta Rakó József. Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetsé­gének ügyvezető elnöke arról szólt, hogy mozgalmukkal szemben ma általában két­féle érzés fogalmazódik meg: nosztalgia és előítélet. Az ügyvezető ezután felidézte azt, ami a szövetséggel az eltelt tíz évben történt. Mint kifejtette, a most 72 ezres tagsággal rendelkező úttörőszervezet meg­szabadult a formális elemektől, egyedül a nevet és a rőzselángos zászlót őrizték meg. Mint elhangzott, az úttörőszövetség olyan fiatalokat szeretne felnevelni, akik kiismerik magukat a világban, képesek dönteni és ezért vállalják is a felelősséget. A bányászat és a kohászat értékeiről Miskolc (ÉM - FL) - Kétnapos nemzetkö­zi tudományos konferenciát rendeztek Miskolcon A magyar bányászat és kohá­szat XX. századi értékei címmel. A tanács­kozáson arról is szó esett, hogy a bezárás­ra ítélt szénbányák kapcsán milyen fela­dat vár a kutatókra. Az Országos Magyar Bányászati és Ko­hászati Egyesület (OMBKE), a Miskolci Egyetem és a Magyar Tudományos Akadé­mia illetékes bizottságai kétnapos konfe­renciát rendeztek Miskolcon. Mint Tardy Pál, az OMBKE elnöke elmondta: idősze­rűségét az évezred, az évszázad vége adta. Számba venni a két szakma sorsát, ered­ményeit és azt, hogy ezekből mi hagyomá­nyozható át a következő évezredre. Az utóbbiakat a konferenciára benyúj­tott 19 pályamunka (is) tartalmazza, ame­lyek közül 9-et pályadíjasnak értékeltek és jutalmaztak. Emellett olyan orosz és német szakember is előadást tartott, aki a külföldi szemével ítéli meg a magyaror­szági helyzetet.- A magyar gazdaság és politika az el­múlt 50 évben meglehetősen nagy fordula­tokat vett. Ennek során a bányászat és a kohászat hol egy-egy hullámvölgy tetején, hol a legalján volt. Az ágazatban dolgozó­kat egyszer a mintaszakmák, máskor a válságágazat képviselőiként tüntették fel. Az viszont tény, hogy napjainkban a glo­balizáció a jellemző, Európában is a világ- gazdasági tendenciák érvényesülnek. Ezek sorában pedig a gazdaságtalanul működő bányáknak nincs helye. Nekünk az a keserű feladatunk, hogy ezt a kény­szerű leépítési folyamatot a lehető legki­sebb fájdalmakat okozva végezzük el - nyilatkozta Tardy Pál. „A közösségtudat önmagától is felébredt” Tőkés László a nemzeti érdekek egyetemes képviseletét sürgeti Tőkés László (középen) előadása a Miskolci Egyetemen Fotó: vajda János Miskolc (ÉM - Hl) - Nemzeti kiútkeresés az ezredfordulón címmel tartott előadást Tő­kés László, a Királyhágómel- léki Református Egyházkerü­let püspöke tegnap a Miskol­ci Egyetemen.- A Trianonnal bekövetkezett or- szágcsonkulás, az utána követke­zett húszéves revízió, majd a kommunista korszak katasztro­fális következményei a mai na­pig érezhetők, mind az anyaor­szágban, mind a határon túl - kezdte előadását Tőkés László. - A revízió után következett a nemzeti öncsonkítás, amely a ro­mániai magyarság sorvadásához, kulturális, anyanyelvi pusztulá­sához vezetett. A folyamat még ma is tart, az Erdélyben találha­tó 7000-8000 múemlékjellegű ma­gyar objektumból 10-15 naponta elpusztul. Az anyaországban pe­dig már nem mindenki érzi nem­zete részének azokat, akik a ha­tár túloldalán élnek. Sérült a kö­zösségtudat, a nemzettudat. Eb­ből a mélypontközeli állapotból keresi a magyar kormány és minden becsületes magyar em­ber a kiutat - fogalmazott a püs­pök. A közelmúltra visszatek­intve kiemelte: 1989 után elin­dult a helyreállítási munka. Szű­rös Mátyás mondta ki először, hogy a határon túli magyai'ok is a magyar nemzethez tartoznak.- 1989 telén a közösségtudat önmagától is felébredt, amikor kéretlenül indultak tömegesen a magyarok erdélyi testvéreik megsegítésére - hangsúlyozta Tőkés László. Kiemelte a folya­mat egyházi vonatkozásait: ta­nácskozási szinten visszaállí­tották a Trianon előtti zsinati egységet. Az Orbán-kormány jóváhagyásával pedig február­ban megalakult a Magyar Állandó Értekezlet mint hatá­rok feletti nemzeti képviselet. A püspök a nemzetpolitiká­ban áttörést szorgalmaz, a nem­zeti érdekek egyetemes képvi­seletét sürgeti. Véleménye sze­rint a nemzeti érdek nem áll szemben az európai integráció- vál. Mint fogalmazott, olyan nemzetstratégiára van szükség, amely harmonizálja az európai érdekeket a nemzetiekkel. A határon túli magyarság jövőjé­nek letéteményese, meglátása szerint, az autonómia, a belső önrendelkezés létrejötte, illetve a kettős állampolgárság mint jogi keret megteremtése. Előadás a magyar egyetemért Tőkés László a Miskolci Egye­temről a Miskolc-belvárosi templomban tartott megemléke­zésre ment, ahol a Lévay József Közművelődési Egyesület meg­hívásának eleget téve előadást tartott Tíz évvel a romániai for­radalom után címmel. A ren­dezvény bevétele a romániai magyar egyetem létesítésének ügyét szolgálja. Gyermekágyi lázat kiáltott a sajtó A vizsgálat eddigi állása szerint nincs járvány a Megyei Kórház szülészetén Miskolc (ÉM - SzK) - Egy na­pon négy császármetszéssel szült nő esett gyermekágyi lázba ugyanabban a kórház­ban - adta hírül az egyik té­véadás hétfőn. Az ügyben a megyei tiszti főorvos vizsgá­latot rendelt el. A kérdéses intézmény, a B.-A.-Z. Megyei Kórház főigazgató főor­vosa, Katona Zoltán lapunkat arról tájékoztatta: a nevezett napon, október 9-én mindössze 1 császármetszéses szülés tör­tént, minden szövődmény nél­kül. Az ügy egy olyan asszony esete kapcsán robbant ki, aki valóban a Megyei Kórházban hozta világra gyermekét, 9 hét­tel ezelőtt, császármetszéssel. Ő tényleg belázasodott, ám négy­öt napig tartó lázas állapot után antibiotikumos kezelésre hő­mérséklete normalizálódott. Öt­napi láztalanság után hagyta el a kórházat. Egy hét múlva a barcikai kórházban jelentke­zett, ott torokfájással felvették a belgyógyászati osztályra, ahonnan a beteg kérésére elő­ször a miskolci Megyei Kórház belgyógyászatára, majd onnan a tüdőkórházba szállították át, tü­dőgyulladással. Állapotromlása miatt azonban átkerült a Sem­melweis Kórház intenzív osztá­lyára - számolt be Katona fő­igazgató minderről, a Megyei Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának jelentése alapján. Elmondta, a hölgy méhváladé- kából vett mintán az intézmé­nyükben végzett laborvizsgálat nem mutatta ki a gyermekágyi láz kórokozóját. Kérdésünkre, mikor fordult elő utoljára kórháza szülészetén gyermekágyi láz, a főigazgató főorvos nem tudott egyértelmű választ adni. Mint mondta: többször előfordul szülés után kisebb láz vagy hőemelkedés, ami azonban 2-3 napos antibio­tikum-kezelés hatására rende­ződik. A felröppent hír kapcsán a megyei tiszti főorvos vizsgála­tot indított a Megyei Kórház szülészetén. A járványügyi vizs­gálat eddigi megállapítása sze­rint - kaptuk az értesítést teg­nap délután a vizsgálatot vezető Lencsés Katalin osztályvezető­től - nincs gyermekágyiláz-jár­vány az osztályon. Korlátozó in­tézkedést igénylő higiénés hiá­nyosságot, járványügyi ese­ményt nem észleltek. Minthogy egyes lapok azt is sejtetni engedték, hogy a Sem­melweis Kórházban ápolt fiatal- asszonyon túl egy később szült, másik asszonyt is megbetegített ugyanaz a baktérium, az osz­tályvezető azt is közölte: a két megbetegedés közötti kapcsolat nem valószínű, a környezetre is kiterjedő részletes laboratóriu­mi vizsgálatok folyamatban vannak. Jánváry Anna főorvostól, az ÁNTSZ B.-A.-Z. Megyei Inté­zetének igazgatóhelyettesétől megtudtuk: az utóbbi 5 évben a megyében senki sem betegedett meg gyermekágyi lázban. Két új könyv és gazdag eseménynaptár Miskolc (ÉM - FK) - Bemutatta legújabb kiadványait és is­mertette a centenáriumi év még hátralevő programjait a miskolci Hermán Ottó Múze­um tegnapi sajtótájékoztató­ján. A találkozón a jövő évi ki­állításnaptárt is közzétették. A 18. századi agrártörténelem - Válogatás Wellman Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmá­nyaiból című kiadvány a múze­um munkatársai, Csíki Tamás és Rémiás Tibor szerkesztésé­ben látott napvilágot. A kötet az akadémikus Wellinan, Imre öt évvel ezelőtt a múzeum bir­tokába került hagyatékát dol­gozza fel, és olyan értekezése­ket is közöl, melyek nagy része már alig lelhető fel az ország könyvtáraiban. Viga Gyula a szerzője a másik új kiadványnak, az Utak és ta­lálkozások című tanulmánygyűj­teménynek. A kutató arra kere­si a választ, hogy egy földrajzi területen élő különböző népek egymással való kapcsolatuk ré­vén mennyire hatnak egymás kultúrájára, szokásaira. Á két kötet az Officina Musei sorozat 9. illetve 10. kötete is egyben. A múzeumi napot ez évben december 13-án rendezi meg az intézmény. Ez alkalomból avat­ják fel a papszeri épületben a múzeumi pantheont is, mely emléket állít az intézmény már elhunyt munkatársainak. Ezen a napon a Pro Museo emlékér­mek átadása után előadások ke­retében ismerkedhetnek meg az érdeklődők az év kutatási ered­ményeivel. Veres László igazgató a Ma­gyarország vármegyéi képeslapo­kon, A Kárpát-medence 1000 éves bányászata, kohászata és ásvány­kincsei valamint a Régiók, vallá­sok, kultúrák című kiállításokat emelte ki a jövő évi naptárból, a rendezvények közül pedig Her­mán Ottó születésének 165. évfor­dulójára szervezett rendezvényso­rozatot. Az államalapítás kapcsán a múzeum a határon túl. Varsó­ban is bemutatkozik. A következő év végi rendezvényen a Hermán Ottó Múzeum gyűjteménye segít­ségével ismerhetik meg külföldön Magyarország néprajzát és nép­művészetét. Viga Gyula (balra). Veres László (középen) és Rémiás Tibor Fotó: fm

Next

/
Oldalképek
Tartalom