Észak-Magyarország, 1999. december (55. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-11 / 289. szám

1999. december 11., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG i- CSAK (Csigák A Kaptatón) 10 Diákigazgató-j elöltek, figyelem! A CSAK vállalkozik arra, hogy népszerű­sítse a kampányotokat. A Ti dolgotok csu­pán annyi, hogy beküldjétek a szelleme­sebbnél szellemesebb programjaitok leírá­sát, képeket, videókat, homepage-tek cí­mét, mindent, ami csak - szerintetek - győzelemre vihet majd benneteket. Vala­mint várjuk rövid kortesbeszédeteket is, amelyet, ha megnyeri tetszésünket, meg­jelentetjük az oldalon. Az anyagokat a Miskolc, Zsolcai kapu 3. szám alá, titkárságunkra küldjétek, de továbbíthatjátok „csigapostán” is a halmos@iscomp.hu-ra. Amennyiben ma­radtok a hagyományos levélnél, a boríték­ra írjátok rá: kampány. Quimby - újra Miskolcon. A Quimby játszott múlt héten pénteken a miskolci Vian Klubban. Pörgős zenéjük most is sok táncolni vágyót vonzott, csak­úgy, mint néhány héttel korábban, ami­kor a Miskolci Egyetem gólyabálján lépet fel a csapat. Fotó: Czapák Veronika December 24-ig, naponta közöljük az Észak- Magyarországban adventi naptárunk egy darabját. Ragasszátok föl az alapra! Ha kész, és elhozzátok hozzánk, ajándékot kaptok! Karácsony szent estén részt veszünk az isten­tiszteleten, ahol szere­pelek a betlehemes műsorban. Majd kis időre még betérek a szomszédokhoz, hogy a Jézuskának legyen ide­je elvinni az ajándékot. György István (10), Bőcs A diszkórajongók is csapdába kerültek Lukács László Fotó: Kiséry Andrea Miskolc (ÉM - SZM) - A Tankcsapda zenélt múlt szombaton az Ady Művelő­dési Házban. A koncert után Lukács Lászlóval, a csapat énekesével, szövegírójával beszélgettünk. • Miskolcon mindig jók a bu­lik, nagyszerű a közönség - ér­tékelte röviddel a fellépésük után az aznapi akciót Lukács László. □ Furcsa, hogy egy Csapda-kon­certen, annak ellenére, hogy a csapat alapvetően antirasszista zenét játszik, rengeteg a skin- head. Most sem volt ez másként. • Nem tudom, ez miért van így, és nem is értem igazán. Ez telje­sen helyi jelenség, más városokban nem tapasztalunk ilyesmit. Nem hinném, hogy a zenéért jönnek, inkább azért, hogy balhézzanak. Megoldás nem nagyon van, azt mégsem ír­hatjuk ki a bejáratra, hogy aki­nek három centinél rövidebb a haja, az nem jöhet be. A baj az, hogy miattuk az igazi csapdások érzik rosszul magukat, kiszorul­nak a nézőtér szélére. □ Néhány napja jelent meg az új album, a Tankológia, milyen a fogadtatása? • Mivel csak rövid ideje van a boltokban, így most még nem mondanék véleményt róla. Mindenesetre az első szám, a „Mennyország tourist” biztos siker, hiszen a közönség már megtanulta a szövegét. □ A mai magyar zeneiparban meghatározók az anyagiak, ti mennyire vagytok függetlenek? • Szerencsére azon kevesek közé tartozunk, akik azt csinál­hatják, amit szeretnek, nincse­nek kötöttségeink. □ Mióta? • A Jönnek a férgek-turné, 1994-ben már nem volt veszte­séges, az Ember tervez pedig nagyon nagy sikert aratott, ta­lán a zenekar történetében a legnagyobbat. □ Sokan úgy is gondolják, hogy a Csapda hátrányára változott ezek után az albumok után. Mi ennek az oka? • Nem tudom, én nem érzem, hogy változtunk volna. A tíz év során természetesen változott a közönség, vannak, akik általá­ban diszkóba járnak, de eljön­nek a Csapdára is, és jól érzik magukat. Örülök, hogy őket is megfogja a zenénk. □ Tervek a jövőben? • Most még hátra van három koncert, utána pihenő, úgy 5-6 hónapig, aztán nekilátunk egy újabb lemeznek. Vagy 2000 vé­gén, vagy legkésőbb 2001 elején jövünk ki új albummal. □ Dalszövegek? • Csak úgy, hirtelen eszembe jut valami, azt léírom, aztán csi­szolódik, a végén kisül belőle valami. □ Van, aki azt gondolja, hogy a Tankcsapda olyan együttes, amely szórja az albumokat. • Aki így vélekedik, annak sem­mi fogalma sincs a rockbiznissz- ről. Szerintem évente egy album nem sok. Ma egy „divatos” együttes akár két hét alatt összedob egyet. St. Martinnal lép fel, ha a zenész erre jár Miskolc (ÉM - KGY) - A mis­kolci Erdő Zoltán St. Martin­nal szokott koncertezni. A középiskolás srác és a híres zenész ismeretsége egy tá­rogatón alapul.- Az egész egy szilveszteri bu­lin kezdődött, Szerencsen. A koncert után beszélgettem St. Martinnal, szóba került, hogy én is zenélek, méghozzá tároga­tón is játszom. Ő már régebben érdeklődött a tárogató iránt, így megmutattam neki a hang­szeremet. Később St. Martint felkérték, hogy egy fiatal tehet­séggel játsszon az Operett Szín­házban az „Örökös tagság” át­adási ceremóniáján. Úgy gon­dolta, hogy ezzel a hang szerrel kuriózum len­nék, felkeresett, és ak­kor zenéltünk először közösen. Ez tavaly ápri­lis negyedikén tör­tént. Azóta két- három havonta van közös fel­lépésünk, álta­lában akkor, ha St. Martin itt szerepel a környéken. De miért olyan különleges hangszer a tároga­tó? A fiatal zenész természetesen tudja a választ.- Ez egy népi hangszer, amely II. Rákóczi Ferenc időszakából származik, de Trianon után betiltot­ták, így elég kevés van belő­le az országban. Az enyémet nagy­apám padlásán találtam meg. Elég rossz állapotban volt, de fel­újítottuk. Mi­vel klarinéto- zom, és a két hang­szer elég közel áll egymáshoz, tanulni kezdtem tá­rogatón is játszani. Nyír­egyházára jártam magánórák­ra Nagy Csabához, aki a Rá­kóczi Tárogató Egyesület el­nöke. Erdő Zoltán hétéves korában kezdett furulyázni, utána pedig klarinétozni. Jelenleg ez a fő­hangszere a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolában, de hobbiból szívesen szaxofono­zik is.- Szeretnék bejutni a pe:sti Zeneakadémiára, de ez nem lesz túl egyszerű, mert évente csak egy-két embert vesznek fel egy szakra. Utána jó lenne be­kerülni egy zenekarba, és be­járni a világot. Ezt viszont csak a legjobbak tehetik meg. Rovásírás - a számítástechnika korában is él Most az A. D. Stúdió Páratlan páros című, új albumát ajánljuk figyelmetekbe. Az 1989-ben ala­kult csapat az Álmaimban Ame­rika című dallal futott be. Nyerőjáték Az A. D. Stúdió legújabb, a Re- cord Express kiadásában megje­lent kazettáját azok között sor­soljuk ki, akik helyesen vála­szolnak kérdésünkre. Hány tagból áll a zenekar? A válaszokat ide várjuk: 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 3. A szerencsés: előző játékun­kat Hajdú Irma (Miskolc) nyer­te. Dana International kazettá­ját szerkesztőségünk titkársá­gán átveheted. Miskolc (ÉM - SZM) - A ma­gyarságnak a honfoglalás előtt már volt saját írása. Ez volt a rovásírás. A kereszténység fel­vétele után pogány emlékként kezelték, megsemmisítették a rovásírásos emlékek nagy ré­szét, használóit pedig a latin be­tűs írásra kényszerítették. Mivel a latin betűk hangzói nem tartalmazzák a magyar nyelvi hangzók mindegyikét, mint például a duplahangzókat, ezért a rovásírást sokan tovább használták, igaz, leginkább a társadalom alsóbb rétegei közül. A rovásírás betűinek alakját alapvetően meghatározza az írás módja. Mivel általában fára (bot­ra), ritkább esetben kőre rótták, ezért a betűk szögletesek, a könnyebb leírhatóság érdekében, jellemző a kihagyás. Iránya jobb­ról balra halad, mivel az embe­rek a bal kezükben tartották a botot, a jobb kezükbe fogott kés­sel pedig a jeleket vésték. A magyar rovásírásnak két­féle típusa ismeretes: a székely és a pálos. Az utóbbi a nevét onnan kapta, hogy több emlé­ke is a Pálos szerzetesektől maradt fent. Ez a rovásírás részben ma is megfejtetlen. Abban különbözik a székelytől, hogy ezt általában balról jobbra vésték. A rovásírásról bővebben .a kö­vetkező címeken olvashattok: http://nimrud.eet.bme.hu/rovas/ http://fang.fa.gau.hu/~heves/ Az interneten is szerezhettek információt a rovásírásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom