Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-03 / 256. szám

1999. november 3., szerda Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Megint Mondolkodó. T. Nagy József mis­kolci újságíró Mondolkodó - második neki­futás című kötetét november 5-én, pénte­ken délután 4 órától mutatják be a Miskolci Galéria Rákóczi-házának Kamaratermében. • Színészekre emlékeztek. Az elhunyt miskolci színészek emlékére gyújtottak gyertyát tegnap, halottak napján a mis­kolci színészmúzeumban a Színészemlék­ház Egyesület tagjai. Egy svéd festő Bartók Béláról Miskolc (ÉM) - Képek Bartók zenéjére címmel Bengt Wallberg svéd festőművész alkotásait mutatja be október 3-ától, má­tól a Miskolci Galéria. Bengt Wallberg mintegy hét-nyolc éve találkozott először a magyar zeneszerző két zongorára és ütőhangszerekre komponált szonátájával, és azóta sem tud szabadulni tőle. Ez idáig csaknem 800 képet alkotott már e zenemű hatására, melyek nemcsak a művész asszociációit, hanem magának a zenének a szerkezetét is bemutatják. Gyakran festi meg a zongora klaviatúráját, az ütősök szólamait is. A svéd művész stockholmi tanulmánya­it követően öt éven át Franciaországban és Olaszországban élt és alkotott, ekkori­ban vált életének elmaradhatatlan részévé a zene. Míg Bach és Palestrina muzsikáját tartotta a legnagyobbnak, addig Klee és Dubonnet voltak a példaképei a művészet­ben. Ebbe a környezetbe hatolt be har­minc évvel később Bartók Béla zenéje. A tárlat ma délután 5 órakor nyílik a Miskolci Galériában. A művészt és a meg­jelenteket Dobrik István, a galéria igazga­tója, valamint Lenkey Csaba, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igaz­gatója köszönti. Hangszeren közreműköd­nek a konzervatórium növendékei. Aranyló ősz az iskolagalériában Sárospatak (ÉM - DBI) - Aranyló színek­kel költözött az ősz a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumba: az iskolagalériaként is szolgáló aulában október közepe óta Makainé Andrássy Ágnes művésztanár képei láthatók. Olajfestményeit a zempléni táj ihlette: a táj öblén nyugvó rozzant falusi házak, ap­ró templomok, a hömpölygő Bodrog, mel­lette az égbe szökkenő Rákóczi-várral, a pataki katolikus plébánia kapuja - mindez mézszín sárgában, rozsdabarnában - filo­zofikus nyugalommal, kiegyensúlyozottsá­got tükröző biztos ecsetvonásokkal. A kiállítást megnyitó Goda Gertrúd művészettörténész a művésztanár szín- gazdagságát, beszédes formavilágát mél­tatta. A szemet gyönyörködtető, tematiku­sán sorakozó képeket Frimmerné Ihnáth Mariann, az Árpád Vezér Gimnázium rajztanára állította ki. Andrássy Ágnes a pálya iránti fogé­konyságot a szülői házból hozta magával. Sátoraljaújhelyi diákéveiben bekapcsoló­dott Sárospatak akkor is élénk képzőmű­vészeti életébe. A főiskola elvégzése után művésztelepeken és szakkörökben képezte magát. 1952 óta rendszeresen szerepel kiál­lításokon. 1960-ban Budapesten a Fáklya­klubban, a Kossuth-klubban, majd Miskol­con, Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Érden, Balatonrendesen, Sop­ronban, Veszprémben mutatta be képeit. A Rajztanárok Zempléni Alkotóköréhez a kezdetektől fogva csatlakozott, amikor Andrássy Kurta János bátorítására az alakstúdiumok után önálló alkotó mun­kát végzett. Palcsó Dezső festőművésztől a nagybányai természethű plenair-festészet szeretetét, Seres Jánostól pedig a kompo­zíció fontosságát tanulta. Csodamalmi Csalimesék - családoknak Weöres Sándor és Tamási Áron bábdarabjait mutatják be a miskolci bábszínházban Miskolc (ÉM - DK) - Weöres Sándor: Csalóka Péter és Ta­mási Áron: Szegény ördög cí­mű, bábszínpadra írt műveit mutatja be vasárnap a Csoda­malom Bábszínház. A ravaszdi hősök története a Csalimesék összefoglaló címet kapta.- Mindkét szerző két bábjátékot írt: Weöresnek a Holdbéli csóna­kos, Tamásinak a Búbos vitéz cí­mű darabja készült még bábszín­padra - mondja Korzsényi Tibor, a Csalimesék rendezője. - A Csa­lóka Péter és a Szegény ördög aktualitását részint mai közéle­tünk adja. Mindannyian - sajnos a gyerekek is - nap mint nap szembe találkozunk korunk becs­telenségeivel. Ezekben a mesék­ben a hősök természetes egysze­rűséggel, úgymond józan parasz­ti ésszel túljárnak a kapzsi, felfu- valkodott „újgazdagok” eszén. A szegény ördög a szegény asszony csele által hozzájut a Módus Be- ke nevű nagygazda eldugott kin­cseihez, Csalóka Péter meg a bu­ta, zsugori, a falu népét sanyar­gató bírót veri át és kergetteti el. A miskolci bábszínházban tel­jes mértékben az értékes nyelve­zetű eredeti szövegkönyvet hasz­nálják, húzás, átírás nélkül. Az előadás a korábbi bemutatókhoz képest (Állami Bábszínház, Kecskemét) kötetlenebb, szaba­dabb, de maximálisan tisztelet­ben tartja a Weöres és Tamási által ábrázolt világot. A hagyo­mányos bábjáték keretein belül marad, játékstílusban kicsit el­tolódva a vásári bábjáték felé.- A vásári bábjáték nagyon kétélű dolog - halljuk a rendező­től. - Ez külön stílus, nálunk ki­váló művelője Kemény Henrik, mi viszont eddig nem próbáltuk. Ehhez félelmetes önkontroll kell. A felszabadult színészi munka és a játék hevében ugyanis előfor­dulhat, hogy valaki elripacskod- ja. Aminek az a veszélye, hogy a színész jól fog szórakozni, de a közönség halálra unja a darabot. A felszabadult játékhoz ugyanakkor nagyon biztos, pon­tos tudás kell mind szövegben, mind mozgásban, s abszolút - rögtönzésnek hatóan - kidolgo­zott, ezermilliószor begyakorolt poénoknak kell csattanni. A Cso­damalomban persze nem gyako­rolták „ezermilliószor” a jelene­teket. Az idő tulajdonképpen nem volt kevés, de részben anya­gi, részben infrastrukturális hiá­nyokból adódó technikai problé­mák lassították a haladást. Az előadást elsősorban alsó­soknak ajánlja a rendező, bár hozzáteszi:- Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is élvezhetik az elő­adást, hiszen jó néhány olyan kiszólás meg játék van benne, ami őket is megnevettetheti. Szerintem, aki szereti a bábszít házat, az jól szórakozik, legyet 2 vagy 92 éves... * A Csalimesék című előadás bált jait és díszletét Barnáné Juhás* Ildikó tervezte. Csabai László z? néjét Zoller János hangszerelt? A premieren Hajdú G. Zsolt, H?i iszmann Ildikó, Sepsi Juliánra Tóth Krisztina és Ivánkó Istvá? mozgatják a bábokat. Rendezd Korzsényi Tibor Bemutató: november 7., déli előtt 10 óra. A Csalimesék bábjait miskolci tervező készítetteFotó: Dobos Klári! Egyházi zene: egy fesztivál, más stílus Miskolc (ÉM - FK) - Az idei már a hatodik alkalom, hogy megrendezik az Egyházi Kó­rusok Találkozóját Miskolcon. A november 4-én, csütörtö­kön kezdődő négynapos fesz­tiválon tizennégy, sokféle stí­lust képviselő kórus lép fel. Az első összejövetelen még csak hét miskolci kórus vett részt, az ideire már tizennégy énekkar je­lezte részvételét, tudtuk meg az ötletgazda Veczán Pál evangéli­kus esperestől. Mint azt elmond­ta, annak idején azért mert bele-* vágni a miskolci kórusok talál­kozójának szervezésébe, mert tisztában volt a helyi énekkarok képességeivel, és tudta, hogy le­het rájuk kórusfesztivált építe­ni. Szinte minden gyülekezetben voltak már akkor is énekelni szerető emberek, nekik szeretett volna, és szeretne ma is na­gyobb publicitást kínálni a talál­kozó. Hiszen amíg a nemzetközi hírű vagy professzionális együt­teseknek számtalan bemutatko­zási lehetőség kínálkozik, addig a kisebb vagy a műkedvelő kó­rusoknak csak ritkán adódik al­kalmuk, hogy a szélesebb közön­ség elé álljanak ki. Igyekeznek olyan templomokban is fellépni, amelyeknek nincs saját együtte­se, mondta el az esperes. Az egyházi éneket mára már A Damaszkuszi Szent János Kó­rus is fellép a találkozón számtalan stílusban adják elő vi­lágszerte. A miskolciak között is akadnak a klasszikus dallamo­kat éneklő és a spirituálét vágj a dzsesszt előnyben részesítő k? rusok egyaránt. A sokszínűséí csak még érdekesebbé teszi a t( lálkozót, mely soha nem voj: verseny és nem is akar az lenti Az énekkarok együttléte, a zen? szeretet, az egyházszeretet a fői tos, fogalmazta meg Veczán Pál A találkozón részt vevő kór" sok november 4-én, csütörtökö1 délután 5 órától a diósgyőri rf formátus templomban, pénteké1 délután 5 órától a szirmai bapti* ta imaházban, szombaton délutá1' fél 4-től az Avas-délen, az Ige teinf lomában és végül november 7-élj vasárnap délután 4 órától a rfl1 norita templomban lépnek fel. Trialógus a pénzről és a poétikáról Ha van pénz, ha nincs: a vers megszületik, de nem biztos, hogy megjelenik Miskolc (ÉM - FG) - Trialógus pénzről és poétikáról - a cím azt sugallta: a pénz, vagy in­kább a pénztelenség lélek­ölő hatásáról lesz majd szó, de ezen az estén győzött a poétika. 1 Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon - idézte Csoko­nait Szőllősi István, a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégi­um igazgatója a Trialógus a pénz­ről és a poétikáról címmel meg­hirdetett október 31-i est beveze­tőjében. Ezzel a házigazda is megerősítette azt a feltételezést, hogy arról lesz szó: az írásból nem lehet megélni. A költészet nem hat a gazdaságra, pláne nem a gazdagságra. A poétika nem vonzza a pénzt, a pénz nem vonz­za a poétikát... De nem figyel a poétikára a politika sem - bár, ez nem is szerepelt a „trialógus” té­mái között. Viszont Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, a beszélgetés vezetője mintha le­gyintett volna a poétika és a pénz, illetve a pénztelenség di­lemmájára, elsősorban a poétiká­ra irányította a hallgatóság fi­gyelmét. A „versfogyasztó” szem­pontjából beszélt arról a haszon­ról, amelyet egy-egy gondolat, egy-egy szép kép jelenthet számá­ra. Aztán kiderült, a költők, a miskolci Zemlényi Attila, és a Chicagóból érkezett Mózsi Fe­renc is hasonlóan értelmezi a költészet hasznát. Mózsi Ferenc a mestereitől kapott tanokat gondolta, gondol­ja tovább. Ebből született meg az idén megjelent Mo-Tao 365 című kötet. Ha nem is minden­nap, de mindennapra írt egy- egy verset a szerző. Pedig az ő hétköznapjai sem különösebben költőiek. Ahogy mondta, egy utazási irodában zsákmányolja ki beosztottjait és önmagát. Vi­szont csak úgy tud elindulni a munkahelyére, csak úgy tud napról napra megtisztulni, ha helyet szorít az életében a kü:, tészetnek is. A vers olyan, mint a kábít( szer, erősítette meg Mózsi szaV! it Zemlényi Attila is. Ő úgy": nem írt még annyi verset, hoí az év mindennapjára jutna, mindig vele van a költészet. 0: motoszkálnak benne a vers"' rok, akkor is, amikor mint f velőtanár a Telekiben irány*1 gatja növendékeit, vagy éppen gimnáziumi óráira készül. Persze, a költőket nem hágf nyugodni a vers, bennük csisí lódik fényessé, tisztává a gond1 lat, az ő éltetőjük a költemény, í nem csak maguk miatt írnak. i* nem lenne fontos az olvasó, n"j bánkódna Mózsi Ferenc, hogy ^ zel húsz év után - az anyagi el*1 hetetlenülés miatt - megszűnt J általa szerkesztett Szivárván! Ha nem lenne fontos az olva" nem reménykedne Zemlényi M tila, hogy a miskolci Új Hóin"* nak valóban sikerül megújulni" Ha nem lenne fontos a poétiKj régen nem idézgetnénk Csokof it. De vannak jó bolondjaink! Zemlényi Attila, Hegyi Árpád Jutocsa és Mózsi Ferenc Fotó: Farkas m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom