Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-22 / 272. szám

1999. november 22., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG £ Aktuális 3 HÍRCSOKOR • Visszavásárolják épületeiket. Az ózdi képviselő-testület soron következő ülésén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tulajdonába került ingatlanok sor­sáról döntenek. Az Ózdi Kohászati Üze­mek felszámolása során a város a legpati­násabb épületei kerültek ugyanis a tarto­zás fejében az OEP-hez. • Jótékonysági bál. A tardi általános iskola jótékonysági bált rendez november 27-én 19 órakor a Faluházban. A bevételből a ta­nítást segítő eszközöket vásárolnak majd. • Nyílt nap. Mezőkövesden a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskolában november 23-án kedden, 10 órától nyílt napot rendeznek. Azokat a nyolcadik osztályos tanulókat várják, akik ismerkedni szeretnének a nagy múltú in­tézménnyel. Hagyományra épített jövő. Akik tudják, kik az őseik, és mit tettek te­lepülésükért, azok a jövőképüket is biztos alapon tervezhetik meg - erről Koncz Fe­renc országgyűlési képviselő beszélt a Legyesbényei Helytörténeti Múzeum szombati avatóján. A hatévszázados múlt­ra visszatekintő község a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma és a helyi lakosság támogatásával alakította ki az egykori görög-katolikus iskola épületében a múzeumot. Fotó: Pufckár Tibor Zenetagozatos fesztivál Szikszó (ÉM - SZ) - Tizenegy település 120 diákja részvételével rendezték meg a II. Szikszói Zenei Fesztivált szombaton a Petőfi Sándor Művelődési Központ Könyv­tár és Művészeti Iskolában. Pohubi József igazgatóhelyettestől meg­tudtuk, a fiatal intézmény életében már hagyománynak tekinthető az egyes művé­szeti ágak - zene, tánc és képzőművészet - tanulóinak fesztiválja. A szombati találko­zón zongora, furulya, fuvola, klarinét, ci- tera és gitárszó egyaránt felcsendült, és bemutatkozott az iskola fúvós kamara együttese is. A Tisza Janus őrzi az ipari parkot Tiszaújváros (ÉM-SZP) - Az ipari park és az oda betelepülő cégek vagyoná­nak őrzése és védelme érdekében a TVK PoliSec Kft. és az önkormányzati tulajdonban lévő Inveszt Rt. közös alapítású céget hozott létre. Ennek apropóján tartottak sajtótájékozta­tót november 19-én Tiszaújvárosban, a Phőnix Hotelban. A hárommillió forintos törzstőkével alapított Tisza Janus Va­gyonvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. példaértékű vállalkozás, mivel az első olyan gazdasági társaság, melyet a város és a TVK közösen hozott létre - mondta Hajdú László ügyvezető igazgató. Hegedűs György, az Inveszt Rt. cégve­zető igazgatója elmondta, az űj vagyonvé­delmi társaság megalapításában mindkét fél érdekelt volt: a PoliSecnek az Inveszt új piacot teremtett, ugyanakkor az In­veszt is gazdagodott egy új szolgáltatással, melyhez a szakmai tudást a PoliSec adta. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Tisza Janus a későbbiekben megbízást kap az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vagyonának védelmére is. Hercegkúti bányaügy - omladozó pincék Gomboshegyi riadalom, tiltakozás a kitermelés, a működés újrakezdése miatt A kőbánya bejárata Fotó: Puskár Tibor Hercegkút, Budapest (ÉM- BSZA) - Több robbanás rázta meg a levegőt szeptember 10-én a Hercegkút mellett emelkedő Gomboshegyen. Ez a jelenség jelezte a falu lakói számára: a régi kőbánya ismét megkezdte működését. A herceg- kútiak egy része szót emelt a ki­termelés újrakezdése ellen. Vágner Béla hercegkúti ügy­véd felesége a Gomboshegyen ta­lálható neves pincék egyikének tulajdonosa, szövetkezeti tag. A jogi szakember a 3,5 hektáros te­rület adásvételi szerződésének körülményei között több szabály­talanságot talált. A legfontosabb az, hogy a magánszemélynek el­adott terület osztatlan szövetke­zeti tulajdon, aminek a hercegkú­ti téesz csak használója, nem tu­lajdonosa. Ennek eladásáról a közgyűlés nem dönthet, csak a tulajdonosok. A jog szerint az ilyen értékesítés „nem tulajdo­nostól való tulajdonszerzés”. Ezen fenntartásait jelezte az ügyészségnek is, amelynek a me­gyei törvényességi hivatal nem adott helyt, így elrendelte az új tulajdonos bejegyzését. Vágner Béla azonban az ügyet a Legfőbb Ügyészségig vitte, információink szerint erről a szintről a kérdés­ben napokon belül hivatalos ál­lásfoglalás várható. Annyi azon­ban biztos, hogy a megyei főü­gyészség november 2-án óvást nyújtott be a bányakapitányság bányatelket megállapító határo­zata ellen. Közben a miskolci bányakapi­tányság a megyei földhivatal döntésére alapozva megadta a bá­nyászati engedélyt a Mélyépítő Kft.-nek. így történt meg a rob­bantás idén szeptember 10-én, s a kitermelési munkák azóta is foly­nak. Pedig a tulajdonosi átírást az újhelyi földhivatal 1999. szep­tember 16-áig nem hajtotta végre. A főügyészség kérésére a bánya- kapitányság vizsgálódni kezdett a hercegkúti kőbánya környé­kén. Novotny Csongor, a bánya­kapitányság illetékese által aláírt vizsgálati anyag szerint a rob­bantás csekély mértékben meg­haladta az engedélyezett mérté­ket és idegen tulajdonban levő ingatlant is érintett. Kérdésünk­re elmondta: ezeket a szabályta­lanságokat szankcionálták, sza­bálysértési eljárásokat és bünte­téseket kezdeményeztek a bánya­használóval szemben. Mint kide­rült, ez a folyamat várhatóan egy héten belül lezajlik, ám a vizsgá­lat a szakember szerint nem zá­rulhat a bányászati engedély visszavonásával. Novotny Cson­gor abban is biztos: amennyiben a bányahasználó az engedélyezett paramétereket betartja, a helyi emberek féltett, történelmi pincéi nem károsodhatnak. Ez azonban kevés érintettet nyugtat meg. A településen alá­írásgyűjtés folyik, amelyet csak­nem 70 pincetulajdonos és her­cegkúti lakos irt alá. Ebben az aláírók tiltakoznak a gomboshe­gyi kitermelés ellen. A bányához Kerchner István pincéje van a legközelebb. Mint mondja, csa­ládjával sok pénzt és energiát fektettek abba, hogy a pince el­nyerje jelenlegi formáját. A föld­be vájt építmény értéke így szá­mukra nem mérhető. Úgy tervez­ték: a családi vállalkozás egy ré­szét a borászat teszi majd ki. Most nyugtalanok. A tulajdonos főleg azért érzi sértve magát, mert - mint megjegyzi - az embe­reket előzőleg nem tájékoztatta senki a bányanyitásról. Götz János, a szövetkezet elnö­ke döntésük teljesen jogszerű vol­tát bizonygatja. Mint nyilatkozta, a vitatott területet soha nem von­ták részarány-tulajdonba, ugyan­is az eredetileg kopárság volt. Ügyészségi állásfoglalásra várva Pados Zoltán, a Mélyépítő Kft. ügyvezetője ugyancsak szabály- szerűnek látja az ügyek mene­tét. Ők a korábbi bányát - hangsúlyozza - csupán újrain­dították, s a bányatelek további bővítése érdekében vették bér­be a magánszemélytől az újabb területet. Ugyan az valóban nem volt üzletfelük nevén, de be tudta mutatni a megyei föld­hivatal jogerős határozatát és a főügyészség utasítását a tulaj­donba vételről. Az ügyvezető a bányakapitányság által feltárt hiányosságokat egy hibás tér­képre vezette vissza. Hozzáfűzi: jelenlétük gazdaságilag nem haszontalan a térségnek, műkö­désükkel ugyanis jelentősen csökkentették a kőárakat. Ez például a Tisza töltésépítésénél és az M3-mas autópálya folyta­tásánál lehet fontos - hangoz­tatja. Pados Zoltán szerint az sem mellékes, hogy a bányánál 8 hercegkútit foglalkoztatnak, s a településen fizetik az iparűzé­si adót. - Másrészt - tette hozzá - ha nem vesszük meg a bá­nyát, a területen a szövetkezet­nek 1998. december 31-e után 30 millió forintos rekultivációt kellett volna végrehajtania, ami feltehetően padlóra viszi a gazdasági egységet. Sok múlhat a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásán. Azt pedig várhatóan nagyban befo­lyásolja majd: hová is lehet be­sorolni a 3,5 hektáros területet. Ha részarány-tulajdon, akkor az eddigi ügymenet nem volt törvényes. Amennyiben vi­szont maradványföld, a köz­gyűlés joggal adhatta el a szó­ban forgó bánya melletti par­cellát. Ennek vizsgálatában az illetékesek már egészen a szá­zad közepén megszűnt herceg­kúti legeltetési bizottságig nyúltak vissza. A pincéket pe­dig hamarosan megvizsgálja a műemlékvédelmi hivatal is. Ónként adják a vérüket... Elismerő kitüntetések a mások életét megmentőknek Miskolc (ÉM - SZ) - Véradó ünnepséget tartottak szom­baton a Miskolci Nemzeti Színházban. Az önkénteseket oklevelekkel és a Mágnás Miska előadásával jutalmaz­ták. . A több mint 300 vendégül látott véradó között Sepsi István szer­zett - a számok tekintetében - különös elismerést magának: ő ugyanis a legtöbb, azaz 160 al­kalommal adott vért önkénte­sen. Mint mondta, 1958-ban vált véradóvá, de maga sem tudja megfogalmazni, miként, ho­gyan érte el a „160-szoros véra­dó” címet. Sepsi István véradó (balra) átve­szi a kitüntetést Fotó: Végh Cs.- Nincs erre válasz, az ember segít, ha tud - mondta Sepsi István, aki '58 óta évente 4-12 alkalommal választotta önkén­tesen a segítségnyújtás e ne­mes, mások életét megmentő formáját. A Vöröskereszt hagyományai­hoz hű színházi rendezvényen Breitenbach Géza, a Vöröske­reszt megyei elnöke, valamint Kobold Tamás polgármester kö­szöntötte a megjelenteket. Be­szédében a polgármester hang­súlyozta, milyen fontos a társa­dalmi megbecsülés ahhoz, hogy az önkéntes véradók a jövőben is az egészségügy biztos táma­szai legyenek.. Zemplén a Főtérben Sátoraljaújhely (ÉM-BSZA) - Sátoraljaújhelyből jelentke­zett vasárnap a Magyar Tele­vízió új, kistérségeket bemu­tató Főtér című műsora. A programban bemutatták a zempléni város és térségének nevezetességeit, kultúráját. A műsorvezető kérdésére Sza- mosvölgyi Péter, Sátoraljaúj­hely polgármestere elmondta: a szlovák határ közelisége ugyan nagyobb forgalmat gerjeszt a városban, de javul a kereskedelem is. A polgár- mester szerint az eddig hát­rányként emlegetett távoli el­helyezkedés a fővárostól, im­már előnnyé kezd válni. A tél örömeinek hódolhattak Bánkúton Bánkút (ÉM - SZ) - A hétvégi havazás után Bánkúton meg­haladta a hóréteg vastagsá­ga a 30 centimétert. A téli sportok kedvelői főként va­sárnap hódoltak szenvedé­lyüknek.. Vasárnap délelőtt már jócskán megtelt parkolóhelyek fogadták a Bánkúira érkezőket. Jöttek egészen távolról is, egy fiatal, háromtagú csapat például Ózdról érkezett. - Két éve síel­tem utoljára, így nagyon vártam már az idei lehetőséget. - utalt gyors elhatározásukra a huszon­éves fiatalember.. A miskolci Kádas családból míg a fiú a várva várt síelést gyakorolta, addig a szülők szán­kóztak, sétáltak. Mint elmond­ták, örömmel látták, hogy a Bánkútra vezető utak a hóesés után gyorsan járhatóvá váltak.. Tavassy Viktor, a Bánkút Síklub Sportközpont vezetője hangsúlyozta: a kocsival érke­zőktől továbbra is nagy fegyel­met várnak, hiszen a nehézkes parkolási körülmények akár ko­molyabb elakadásokat is okoz­hatnak a jövőben. Azt is megtud­tuk: vasárnap reggelre sikerült síelésre teljesen alkalmassá ten­ni a pályákat Bánkúton. Ekkor már a felvonók is működtek, két kisebb és két nagyobb. A hétvé­ge első napja a sétálók, szánkó- zók és hódeszkázók számára nyújtott örömöt, a síelőknek ez csak vasárnap adatott meg.Üzembe helyezték a sífelvonótFotó: Végh Csaba V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom