Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-02 / 255. szám
1999. november 2., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Kispál. A Kispál és a Borz együttes lép fel november 5-én, pénteken este 7 órától a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. • Az ünnep kultúrája. Kézművesek jelentkezését várja A Művelődés Háza. A sárospataki intézmény december 6-án nyíló. Az ünnepi lét kultúrája című, a karácsony köré szerveződő tárlattal bemutatkozási lehetőséget kíván biztosítani a míves munkák készítőinek. A népművelő halálára Még élhetett volna. Még dolgozhatott volna. De már késő. Tarczy Gyula népművelő, az encsi művelődési ház egykori igazgatója végleg itthagyott bennünket. Régen nem láttuk már. Pedig néhány éve mindenhol ott volt, ahol „kultűr- gyanús” esemény történt. Klubfoglalkozásokat, szakköröket, táborokat szervezett. Előadókat hívott, vendégművészeket. Fesztiválokra toborozta a közönséget. Úgy élt a hivatásának, úgy szolgálta a közművelődést, hogy lehetőleg ne vegyük észre: szükségünk van rá, a népművelőre. Tapintatosan, szót értve a sokszor értetlenkedőkkel is igyekezett eleven kulturális életet teremteni Abaújban. Mert nemcsak Encsre figyelt, hanem a környező településekre is. Éppen a vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulója alkalmából szervezett Vizsoly i-napok után vette át 1991-ben az akkori minisztertől, Andrásfalvy Bertalantól a legnagyobb szakmai elismerést, a Kiváló népművelő díjat. A kitüntetésnek nem sokáig örülhetett... Felőrlődött a napi harcokban, nehezen dolgozta fel a kudarcokat. Lassan egy évtizede csak a pálya széléről figyelhette, mi történik a kulturális életben. De most már biztos: nincs visszatérés. Tarczy Gyula október 29-én elhunyt. Barátai, tisztelői november 4-én, csütörtökön délután 1 órakor kísérik utolsó útjára az encsi temetőben. (fg) E-varázslat: a tangó Miskolc (ÉM) - Izgalmas színházi estet kínál Eszenyi Enikő A combok csókja című műsorával a miskolci Rónai Művelődési Házban november 7-én, vasárnap este fél 8-tól. A műsor gerincét a közelmúltban megjelent E-Tangó című lemezén is hallható számok adják. A dalok mellett a nézők eredeti argentin tangót, apacstáncot is láthatnak, hallhattak. A színésznő új műsorának összeállítása előtt Argentínában járt, ahol igyekezett elsajátítani az igazi tangó utánozhatatlan művészetét. A vasárnapi nyíregyházi premier után már tudjuk, ez Eszenyi Enikő-módra sikerült is neki. Kedvesen, sármosan, észbontóan, igézőén, lenyűgözően mutatja be partnereivel sorban a táncokat, némi kísérő szöveggel, megcsillantva sokoldalúságát, kiemelkedő tehetségét, színészi eszköztárát. Könyv a hídról Esztergom (MTI) - Várhatóan már november közepén megjelenik a szlovákiai Lilium Aurum Könyvkiadó gondozásában A Mária Valéria híd története című kiadvány. Az 1895-ben átadott és 1944 decemberében a visszavonuló németek által felrobbantott, Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Duna-híd egyetlen hidunk, amelyet eddig nem építettek újjá. A több mint száz színes és fekete-fehér archív képpel, korabeli tervrajzokkal és más dokumentumokkal illusztrált impozáns kiadvány e dunai átjáró teljes és hiteles történetét adja közre. A magyar nyelvű példányokat az esztergomi Grand Tours Utazási Irodánál lehet megrendelni. Háromszor bearanyozódott énekkar A felsőzsolcai férfikórus a város és a megye határain túl viszi városának nevét Felsőzsolca (ÉM r FK) - Működik Felsözsolcán egy nyugdíjas férfiakból álló népdalegyüttes. A tagok tizenegy éve úgy találták, hogy hiányzik az életükből az éneklés. Kellett egy kórus... • Működött Felsözsolcán régen is férfikórus, de feloszlott. A tagok viszont énekelni akartak tovább - meséli Azary Béla, a Felsőzsolcai Nyugdíjas Férfi Népdalkórus karnagya. - Közöttük volt a barátom, Fehér András is. Ő keresett meg engem, hogy legyek a karnagy. Most már Miskolcon élek ugyan, de sokáig tanítottam itt az általános iskolában. Elvállaltam a kórusvezetést, hiszen nem idegenek közé jöttem. Azóta több mint hétszáz- szor énekeltünk együtt. Alig van olyan hét, hogy ne találkoznánk. □ Mivel korábban itt tanított, az együttesben már lehetnek egykori tanítványok is... • Nem is egynek még az osztály- főnöke is voltam. Könnyű így összefogni a huszonnégy tagot... □ Már a zene szeretetére is tanította egykor a diákjait? • Zsolcán magyart tanítottam, de a tanítóképzőben tanultam zenét, és még kántorként is működtem egy ideig. Volt némi gyakorlatom a zenében. Tizenegy éve én állítom össze a kórus dalcsokrait, mindig egy témára gyűjtöm össze a műsor dalait, kiosztom a szöveget, eléneklem néhányszor az éneket a többieknek, így megy ez hétről hétre. A kórustagok egyszerűen hallás után tanulnak. Azary Béla, és a próbáló férfikar. Hallás után tanulva nyerték el háromszor az arany fokozatot. Fotó: v.j □ Elég jó hallásuk lehet, hiszen már háromszor nyerték el a műfaj legnagyobb elismerését, az aranyfokozatot. • A sok fáradságos munkának végül meglett az eredménye. A taps is mindig jólesik, gyakran elég csak ezért fellépni. Érdekes, hogy Felsözsolcán alig adunk műsort, annyi meghívásunk van a testvérkórusaink városaiba. Aztán pedig azok a kórusok viszonozzák a mi látogatásainkat. Ennek a kapcsolattartásnak köszönhetően városunk nevét megismertettük az egész országban, de szerepeltünk már Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben, sőt Bur- genlandban is. Több verseny is a hátunk mögött van már. Idén nyáron az egri országos nyugdíjas kórustalálkozóról hoztuk el az első díjat. Tizenhat énekkar közül bizonyultunk a legjobbnak. □ Sok időt töltenek el együtt énekléssel. Soha nincs egy kis szünet? • Nyáron szoktunk egy rövid pihenőt tartani, de akkor sem szakadunk el egymástól. Néha elmegyünk közösen kirándulni. Mivel az előadásokra is rendszerint mindenki elhozza valamelyik hozzátartozóját, szinte teljesen olyanok ezek a rövid utazások, mintha fellépnénk, csak nem kell énekelnünk. Eredetileg a dalszeretet hozott össze minket, de azóta annyira összekovácsolódtunk, hogy már a tagok családjai között is szoros baráti kötelékek alakultak ki. A névnapokat mindig megüljük, ilyenkor a város női kórusának, a Rozmaringnak a tagjai is velünk ünnepelnek, és ezt tesszük mi is az ő névnapjaik alkalmával. □ Ennyi év munka után mire a legbüszkébbek? • Elmondhatjuk, hogy tanultunk más kórusoktól, és tanítottunk is. Gyönyörködtünk és gyönyörködtettünk, tapsoltak nekünk, és tapsoltunk másoknak. Mi is hozzájárultunk a magyar népdalkincs megőrzéséhez, terjesztéséhez. Ez lelkesít engem és a többieket is. Millenniumi pillanat mozgóképeken Varga Rudolf szerint a film mutatja és őrzi meg legpontosabban a jelent Miskolc (ÉM - FG) - Ezeréves államiságunk méltó megünneplését szolgálva millenniumi dokumentumfilm-soro- zatot készít megyénk településeiről Varga Rudolf.- A pillanat megragadása különös kihívás minden művész számára. De ha megpróbáljuk a lehetetlent, és rögzítjük a jelent: hatalmas totálképet kapunk. Filmes eszközökkel meg tudjuk mutatni, íme: itt vagyunk, ilyenek vagyunk 2000-ben. Az utánunk jövők pedig pontos képet kaphatnak a millenniumi Magyarországról - kezdi új sorozatának bemutatását Varga Rudolf, a budapesti VRJ Videó Stúdió vezetője.- Elég jól ismerem ezt a megyét. Itt születtem, itt jártam iskolába, innen kerültem a Budapestre. Évek óta itt forgatjuk A cigányság helyzete az észak-magyarországi régióban című do- kumentumfilm-sorozatunk részeit. így a megye nagyon sok falujába eljutottam, megismerkedtem az itt élő emberekkel, beszélgettem a polgármesterekkel. A cigányokról szóló filmek készítése közben sokszor felvetődött: minden falu, minden város megérdemelne legalább egy saját kazettát. A kétezer év, államiságunk ezer éve megadta az apropót: rögzítsük a millenniumi képet. Ennek persze a megőrzésen túl megvan a mindennapi haszna, hiszen propaganda célokat is szolgálhat a település életét, látványosságait, olykor rejtett kincseit bemutató film... Tehát nemcsak az ott élőknek, az önkormányzatok vezetőinek lehet fontos, hogy milyen fénytörésben jelenik meg pátriájuk az ezredfordulón, hanem a környék vállalkozóinak üzleti életét is jól szolgálhatja, ha - tegyük fel - egy tárgyalás közben a képmagnóba kerül a kazetta, és a televízióban megjelenik az a település, ahol a cég működik, vagy ahová vendégként pihenni, szórakozni hívják az idegent. A tervezett sorozatról bővebb tájékoztatást a 3752-297-es budapesti telefonszámon kérhetnek az érdeklődők, vagy írhatnak a stúdió címére: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 34. Tenorok és táncosok a teátrumban Kilenc operaénekes és három táncszínház is vendégszerepei Miskolcon Miskolc (ÉM - FG) - A magyar tenorok adnak gálakoncertet november 6-án a Miskolcon, de novemberben három táncegyüttes is bemutatkozik a Miskolci Nemzeti Színház játszóhelyein. Az idei szezonban eddig az elmúlt évad legsikeresebb darabjait láthattuk a Miskolci Nemzeti Színházban. Az első új bemutató - november 12-én - a Kamaraszínházban a Kis éji zene című musical lesz, a következő pedig egy nappal később a Játékszínben a Csongor és Tündepremier. A nagyszínházi új bemutatók sora majd a III. Richárddal kezdődik, de előtte lesz itt néhány újdonság. Az első mindjárt a hónap elején, november 6-án, szombaton este 7 órától a kilenc magyar tenor gálakoncertje, majd pedig november 24-én és 25-én a Honvéd Táncszínház vendégjátéka. Három a tánc Három táncegyüttes - vagy inkább négy - vendégszerepei novemberben Miskolcon. Az első Egy pillanat a Gázszív című előadásból táncos esten - november 4-én, csütörtökön este 7 órától a Csarnokban - két együttes közös produkcióját láthatjuk. Az izraeli Vertigo Dance Company és a magyar Artus táncegyesület Gázsziv című előadása Tristan Tzara azonos című műve alapján készült. Az előadás rendezője, az Artus vezetője: Goda Gábor. A Gördeszkák című előadásra több mint két hetet kell várni: november 20-án, szombaton este 7 órától a Kamaraszínházban Frenák Pál Társulata mutatja be. Az előadás emlékképekből épül, ezt a gyermekkori világot jelképezik a gördeszkák. Az emlékképek pedig általános társadalmi problémákat idéznek: az elszigeteltségről, az erőszakról, az érzések magunkba fojtásáról beszélnek. A Honvéd Táncszínház két este is vendégszerepei Miskolcon. November 24-én, szerdán este 7 órától a Szekérbölcső és a For- rószegiek című előadást mutatják be, másnap, november 25-én, csütörtökön pedig a Harangok és a Moszkva tér című táncjátékaikat láthatja a miskolci közönség.
