Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-10 / 262. szám
1999. november 10., szerda Kultúra 8 _____________ I • Foncsika. A tarcali Foncsika Hagyományőrző Kézműves Házban készült alkotásokból nyílik kiállítás és vásár november 15-én, hétfőn délután 4 órakor a miskolci Mini Galériában (Kossuth u. 11.). • Tárlat a Telekiben. Dobd el az izzadtságod! címmel Szepessy Ákos képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a miskolci Teleki Tehetséggondozó Kollégiumban (Selyemrét u. 1.). • Pokolgép. A Pokolgép együttes lép fel november 12-én, pénteken este 7 órától a miskolci Ady Endre Művelődési Házban. A doktor Úr című zenés bohózatot mutatja be - a kettős szereposztás miatt másodszor - ma, szerdán este 6 órától a diósgyőri Vasas Művelődési Központban a Pécsi Sándor Guruló Színház. Felvételünk a hétfői bemutatón készült. Ella szerepében Benkő Zsuzsanna, Sárkány ügyvéd Gorzó György. Az előadás rendezője: Szép László. Fotó: Végh Csaba Patriotizmus Fecske Csaba A patriotizmus, a cselekvő hazafiság szép példája az edelényi Városi Rendezvények Háza és Könyvtár kiadásában, Hodobás Pál szerkesztésében megjelent Edelény és a Bódva völgye című kiadvány, alcíme szerint segédkönyv a helytörténet és a természetrajz tanításához általános és középiskolák részére. Jó dolog az, ha van olyan könnyen áttekinthető, élvezetes stílusban megírt könyv, amelyből az iskolások - és nyilván nemcsak ők - megismerhetik környezetüket. A szülőföldet csak úgy lehet igazán szeretni és tettekkel szolgálni, ha ismerjük. Ezt a célt kiválóan szolgálja ez a gondosan szerkesztett, alapos felkészültségről tanúskodó kiadvány. Edelény, a három településből - Borsod, Edelény, Finke - kialakult város a Bódva völgye „fővárosa”, egykori járási székhelyként gazdasági és kulturális központ legnagyobb nevezetessége a borsodi földvár a L’Hullier-Coburg kastély. A földvár a Bódva nyugati partján lapos szikladombon helyezkedik el. Először Anonymus említi Gestájában. Árpád a honfoglalás után Bors vezért küldi ide, hogy tartsa ellenőrzése alatt a területet. Bors azután a környék lakosságát összegyűjtve a Bódva partján megépítette a földvárat, amit az ő nevéről Borsodnak neveztek el. A barokk stílusú kastély 1727 -28-ban épült, építtetője L’Hullier János Ferenc volt, aki Elzász- Lotharingiában született, és katonaként részt vett Buda visszafoglalásában. A könyv második része a tágabban vett Bódva völgyéről szól, amelyet az alábbi kistájak és kistájrészek alkotnak: Aggteleki-hegység, Alsó-hegy, Szalonnai-hegység, Bódva völgye, Rudabányai-hegység, Szendrői-rögvidék, Tornai-dombság, Nyu- gati-Cserehát, Putnoki-dombság, Sajó- völgy, Sajó-Hernád-sík. Nagyobb tájegységekben gondolkodva: a Bódva keleti oldalát a Cserehát, a nyugatit a Galyaság dombsorai szegélyezik. Fejezetek mutatják be a tájegység geológiai viszonyait, növény- és állatvilágát, történelmét, műemlékeit, barlangjait. Az utolsó fejezet foglalkozik a települések történetével. Ebből valamilyen meggondolásból - talán mert nem önálló - kimaradt a kihalással fenyegetett kis csereháti település, Dobódél. A vidék legismertebb természeti csodája az aggteleki Baradla-barlang, amit Petőfi is úgy megcsodált felvidéki útja során. A barlang, az Aggteleki Nemzeti Park részeként 1994-től a Világörökség része. Bolyongás az „üdlaki” boldogság felé Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámáját napról napra átírják Miskolc (ÉM - FG) - A beavató színházban a néző döntheti el: hogyan tovább. Akár tévutakra is vihetik a szereplőket, de Vörösmarty hősei mindenképpen megtalálják a boldogságot, ígéri Hegyi Árpád Jutocsa rendező. A Miskolci Nemzeti Színház eddigi beavató színházi előadásai - az Antigoné és a Hamlet - után a djákok megbeszélhették a szereplőkkel, az előadás létrehozóival a látottakat. Az idei bemutató viszont visszatér a gyökerekhez, a Ruszt József-i hagyományokhoz. Tehát időnként megállítják az előadást, a nézőket is bevonva ítélik meg a színpadi cselekedetek súlyát, döntenek a folytatásról. Utak és tévutak • Minden előadás más lesz. Délutánról délutánra változik majd a színpadi játék - mondja Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, aki most a Csongor és Tünde című előadás szereplőivel készül a szombati bemutatóra. □ A drámában Csongor kitartóan keresi a boldogságot, nem enged a csábításnak, hiába ígérnek pénzt, hatalmat. Nem fél attól, hogy a fiatalok elindítják Csongort a kalmár vagy a fejedelem után? • Ez a dráma fontos kérdéseket vet fel, és ezek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják is a fiatalokat. Gondoljunk csak a pályaválasztásra vagy a párválasztásra! Merre menjek?! Mit csinálják?! Pénzt keressek?! Karriert építsek?! Vörösmarty művében benne vannak a válaszok, de a kötelező olvasmányokat általában senki sem olvassa szívesen. Nekünk most talán sikerül ráirányítanunk a figyelmet. Azzal, hogy bevonjuk a nézőket a játékba, mondhatják majd azt is: első a pénz! Ákkor menjen Csongor a kalmár után... □ De így tévútra vezetik Csongort! Ráadásul teljesen megváltozhat az előadás... • Azért dolgozunk, hogy meggyőzzük a fiatalokat! Ha kell, sorra vesszük az ajánlataikat, megmutatjuk az általuk kiválasztott utakat. Mehet Csongor a kalmár után, de ez az ember megjelenik majd a színen szegényen, munkanélküliként... A színész persze mondhatja azt is, hogy eljátssza, amit a diákok kérnek, de megmutatja azt is: ő mit gondol a szerepről. Lényegében nem változik majd az elődás. Csongor megtalálja a boldogságot! □ „Tündérhonban üdlakot”?! • Ez így kiragadva a műből talán naivan hangzik, de Vörösmarty egy népmesére építve mutatta meg a boldogság felé vezető utat. Ő sem azt mondta, mi sem azt mondjuk, hogy nincs szükség semmi másra, csak a tiszta szerelemre. Viszont először a lelkünket kell megmenteni. Ha sikerül megtalálni a boldogságunkat, megteremteni a belső békénket, akkor nem lehet nagy baj. Nem kell félni a túlzásoktól, nem kell attól tartanunk, hogy megzavar bennünket a tudás, a hatalom vagy a pénz. Kötelező és ajánlott Hegyi Árpád Jutocsa mindenkinek ajánlja a Csongor és Tünde beavató színházi feldolgozását. Biztos benne, hogy a felnőttek sem bánják meg, ha a megnézik valamelyik délutáni előadást. Ők is csak délutánira, és csak diákelőadásra mehetnek, mert a beavatás kimondottan a középiskolásoknak szól. Közülük is azoknak, akik már olvasták a Vörösmarty-művet. í ',NÍ V ( Ij Á í t Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde kaland két részben Csongor Tünde Mirigy Ledér Balga Ilma Kurrah Berreh Duzzog Kalmár Fejedelem Tudós ÉjMagyar Attila Kovács Vanda Máhr Ági Juhász Adrienn Molnár Sándor Tamás Németh Györgyi Horváth László Varga Bálint Kriston Szabolcs Sallós Gábor Kulcsár Imre Varga Gyula Máthé Éva Díszlet, jelmez: Juhász Katalin Mozgás: Kozma Attila Játékmester: Magyar Attila Rendező: Hegyi Árpád Jutocsa Bemutató november 13-án, szombaton délután 3 órakor a Játékszínben Szezonbérlet A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar adott hangversenyt hétfőn a Miskolci Nemzeti Színházban. A szezonbérleti előadáson a szimfonikusokat Antal Mátyás vezényelte, szólistaként Szitás Mariann, Németh Judit, Mukk József és Szvétek László mutatkozott be. Az est folyamán Mozart Requiemjét és Mendelssohn V. D-dúr „Reformáció” szimfónia, op. 107. című művét hallhatta a közönség. Fotó: Végh Csaba Kalász Elek emléke Edelény (ÉM) - Kalász Elek- emlékestet rendezetek tegnap az edelényi könyvtárban. A ciszterci rendi áldozópap, tanár, egyháztörtóneti kutató életéről és munkásságáról Szecskó Károly egri kutató, ny. levéltáros tartott előadást. Kalász Elek 1905. október 5-én született Tornaszentandráson, 1974. május 20-án hunyt el Budapesten, de szülőfalujában, Tornaszentandráson temették el. Elsősorban rendjének emlékeit kutatta, de Eger és Tornaszentand- rás múltjával is foglalkozott. Tanított Baján, Székesfehérvárott és Egerben is. Életének utolsó szakaszában Pannonhalmán élt. Lazúr: háromévesen három kategóriában A hétvégi formációs táncfesztiválra készülnek a miskolci Lazúr csapatai Miskolc (ÉM - CsM) - Három csoporttal is versenyez a hároméves miskolci Lazúr Kulturális és Táncsport Egyesület november 13-án, szombaton a miskolci sportközpontban megrendezendő XXV. Formációs Táncfesztiválon. □ A Lazúr-egyesület még igazán fiatal. Nem túl nagy vállalás három kategóriában is csoportot indítani a fesztiválon ? - kérdeztük Kojszáné Szabó Emőkét, az egyesület vezetőjét. • Igaz, fiatal a Lazúr, de 1996- ban tizenegy taggal kezdtünk, most közel kétszázan vagyunk. Állandó az utánpótlásunk, a nálunk táncolni tanult gyerekekből építkezett az a felnőtt csapat, amelyet most - az egyesület történetében először - a stan- dard-mix kategóriába nevezünk. A másik két csoport pedig maga az utánpótlás: társasági junior és felnőtt kategóriában indulnak. A felnőttek között azonban az ifjúsági csapatunk lép majd a parkettre. Igaz, jóval fiatalabbak a többieknél, de már elmúltak 14 évesek, így kinőtték a junior kategóriát. □ Az, hogy most először indulnak a standard-mixben, azt feltételezi: új a műsor, és ehhez új ruha kell... • A ruháról nem szívesen beszélek fellépés előtt. Legyen meglepetés! Á koreográfia Bhrams Magyar táncaira készült. □ Ki készítette a koreográfiát? • Az én munkám. Ám ehhez rögtön két másik téma is hozzátartozik. Az egyik, hogy bár évek óta hordoztam magamban ezt a zenét, a koreográfia vázát együtt „öltöztetjük” fel a táncosokkal: meg kell, és szívesen meg is hallgatom a véleményüket, az ötleteiket. A másik téma: valószínűleg nem tudtunk volna megfizetni másik koreográfust. Bár a tánc sport, szórakoztatókulturális tevékenységként él a köztudatban. És a támogatásunk is eltér egyéb sporttevékenységekétől. Az idén a város Mecénás Alapjától 140 ezer forintot kaptunk. A felkészülésünk a versenyre 1 millióba került. Ez nem kíván különösebb kommentárt. Sokat pályázunk, és fel is lépünk. De, mivel nincs fenntartónk, a terembérlet óriási anyagi teher, még úgy is, hogy a Bartók Művelődési Háztól kedvezményt kapunk, és iskolák is segítenek. Talán változik majd a helyzet, ha 2004-től olimpiai sportág lesz a tánc. □ A tánc népszerűsödése a fesztivál programján is lemérhető, hiszen 14 csoport 28 produkcióját láthatja majd a közönség. Fellépnek ismert nevek és új csoportok. Ön mit vár a tanítványaitól? • Tisztes helytállást. A döntőbe kerülés, illetve az élboly a cél, de nem keseredem el akkor seih, ha nem sikerül. Sokan azt is kérdezik, mennyire konkurencia a városban működő másik csapat, a Ködmön. Mögöttük huszonegy éves múlt van, és a nagy nevek közé tartoznak, hiszen többszörös magyar bajnokok. Szeretnénk mi is nagyon jók lenni, de nem hozzájuk mérem a versenyzőimet, hanem önmagukhoz. És én igazából szeretném, hogy a fesztivál után a város büszke legyen arra: két ilyen csoport is dolgozik Miskolcon.
