Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

1999. november 9., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Anima. Az Anima Sound System ad koncertet november 11-én, csütörtökön este 10 órától a miskolci Ifjúsági és Sza­badidő Házban. • Kettős kiállítás. Vincze Ildikó kerami­kusművésznek és Rudolf Mihály építész­nek nyílik kiállítása november 9-én, ma délután 4 órakor a miskolci Kós-házban. A tárlatot Plesz Antal építész és Sulyok Miklós művészettörténész ajánlja a kö­zönség figyelmébe. • Új rendiség a liberalizmus és a totalita­rizmus között címmel Molnár István tart előadást a Bocskai István Szabadegyete­men november 9-én, ma délután 5 órától a Miskolci Bölcsész Egyesület épületében. Vasari-kép: karácsonyig ingyen látható Budapest (MTI) - Karácsonyig ingye­nesen tekinthető meg a Szépművésze­ti Múzeum előcsarnokában Giorgio Vásári, a Kánai menyegző című fest­ménye, amely a közelmúltban került vissza Magyarországra Kanadából. Kanadának azt a gesztusát, hogy a rend­kívül értékes képet visszaadta Magyaror­szágnak, a baráti kapcsolat jeleként érté­keli a magyar kormányzat. Kanada nagy­lelkűségét úgy igyekeznek viszonozni, hogy 2000-ben a Szépművészeti Múzeum bemutatja Kanadában híres spanyol gyűj­teményét. A Kánai mennyegző című olajfestmény a második világháború idején tűnt el a budapesti Szépművészeti Múzeumból, és került külföldre. Giorgio Vásári alkotását 1963-óta Mont- reálban, az ottani szépművészeti múze­umban őrizték. A magyar és a kanadai múzeumok között több mint harminc évig folyt egyeztetés arról, hogy a Vasari-fest- mény visszakerüljön Magyarországra. A Vasari-kép karácsonyig ingyenesen tekinthető meg a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában. Virtuóz ütősök Sárospatak (ÉM) - A filharmóniai hang­versenysorozat keretében Virtuóz ütősök címmel rendeznek koncertet Sárospata­kon, A Művelődés Házában ma, kedden es­te fél 8-tól. A koncert műsorán klasszikus zeneművek feldolgozásai, valamint ütős- hangszerekre írt XX. századi művek szere­pelnek. Közreműködik az Abmiram duó. Abmiram visszafelé olvasva marimba. Úgy azonban csak egy hangszert jelent, az Abmiram viszont két ütőhangszerest: B. Nagy Tündét és Kőhegyi Andrást. A kettős nemzetközi viszonylatban is ritkaságnak számít, Magyarországon pedig egyedülálló ütőhangszeres formáció. A duó 1994-ben alakult, amikor tagjai diplomát szereztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Koncertjeiken a marimba és a vibrafon mellett ütőhangszerek sorát vonultatják fel. Új magyar film: Torzó Budapest (MTI) - A Budapest Filmstúdió hétfőn kezdte forgatni Sopsits Árpád: Tor­zók című nagyjátékfilmjét, amely költség- vetésében megközelíti a 100 millió forintot - közölte Józsa Ernő, a stúdió sajtófelelőse. A Torzókban, amely önéletrajzi ihletésű film, főszerepben látható majd GálíFi Lász­ló, Mácsai Pál, Eszenyi Enikő, Gáspár Sán­dor, Létay Dóra, a gyerekszerepeket Mészá­ros Tamás, Csizmadia Szabolcs és Müller Péter alakítja, az operatőr Szatmári Péter. A stúdió a jövőben évente legalább egy művészfilmet, néhány dokumentumalko­tást, egy irodalmi adaptációt, egy mai témá­jú, vagy múltba néző, könnyed igényes mű­vet készít a tervek szerint. A digitális világ hagyományos képeken Hodossy Zsolt fotókiállítása a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A Hodossy Zsolt által teremtett digitális világ képei lekívánkoztak a számítógépről: november végéig a miskolci Fotógaléri­ában sejtetik a jövőt. Hodossy Zsolt elsősorban min­den bizonnyal magának terem­tette a digitális világot, de - mert szabad az asszociáció - történetet mindenki kitalálhat a fotókhoz. Mert kell, hogy le­gyen történet. Egyébként miért torzított volna színekké és fol­tokká egy egyszerű alapképet a szerző?! Itt van például rögtön a meg­hívón és a kiállítás legelején a diósgyőri vár. A falak sötéten állnak, de a „színes” idő elhúz mellettük. Az állandóság és a múlandóság nagy találkozása valósul meg a manipulált képen, míg az alapfotón a vár inkább csak a turisztikai arcát mutatja. Mostani jelenünk igazi közép­vonal, átmenet a múlt és a jövő között - sugallja a kiállítás. Hi­szen a mát nem állóképpé mere- vítetten éljük meg, mint régen, amikor előfordult, hogy az évti­zedek igencsak hasonlítottak egymáshoz... Hodossy Zsolt ké­pei pulzálnak, a lendület kiso­dorja őket a keretek közül. S a miskolci születésű fotós munkás­sága is átmenet: ötvözi a hagyo­mányos és a digitális technikát. Hodossy Zsolt a tárlatnyitón, és két képe: Világvégén jobbra. Diósgyőri vár Fotó: Dobos Klára Ha húsz évvel ezelőtt állítja ki ezeket a fotókat, akkor minden a színes labortechnikában járatos ember felkiált: „ez igen!”, s kere­si a kézfogás lehetőségét a nagy mesterrel. Ugyanis színes labor­ban szolarizálni és más szín-játé­kokat játszani nagyon nehéz, rá­adásul a végeredmény teljesen kiszámíthatatlan. Digitális eljá­rással azonban - kissé persze le­egyszerűsítve - az ember csak beszkennel egy képet, s vé­gigpróbálván az adott program lehetőségeit (nyomogatva a gom­bokat), egyszer csak - akár vé­letlenül, akár nagyjából előre ki­gondoltan - rátalál a neki tetsző­re. Ezt a technikai könnyebbsé­get azonban igazságtalan lenne az alkotó rovására írni. Tisztelettel beszélt róla meg­nyitójában - a hagyományos eszközökkel dolgozó - Juhász Miklós fotóművész is. A tárlatot a Fotógaléria rendhagyó kiállí­tásai közé sorolta a valóságtól való elrugaszkodás miatt. Persze - magyarázta - a fotográfia rég túlnőtt azon, hogy csak a való­ság pontos megjelenítését szol­gálja. A digitális technika pedig rendkívüli módon kiterjeszti a kreativitás határait. A képek között vannak drá­mai és lírai alkotások, szürrea­lista látomások és szimbolikus üzenetek. De a realista alapú misztikus világban - s az áttű­nő jövőben - kalandozva nem tévedhetünk el, ha betartjuk az egyik kiállított kép címe által jelzett útmutatást: világvégén jobbra... Körülírt képek kiállítása Miskolc (ÉM) - Körülírt képek címmel nyílik fotókiállítás no­vember 10-én, szerdán délután 4 órakor a Miskolci Galériában. A tárlat anyagát a Miskolci Egye­tem Bölcsészettudományi Kara Kulturális és Vizuális Antropo­lógia Tanszékének hallgatói és oktatói készítették, és Katowicé­ben már be is mutatták tavaly a Magyar jelenlét elnevezésű ren­dezvénysorozaton. Könyv for­májában, tanulmányokkal ki­egészítve pedig ez év áprilisában látott napvilágot a gyűjtés. Mint megjelenésekor beszámoltunk róla, a kötet bemutatja többek között a gyimesi életmódot, egy dél-ausztráliai magyar közössé­get, a sajókazai romák életét. A kiállítás szerdai megnyitó­ján köszöntőt mond Kotics Jó­zsef tanszékvezető egyetemi do­cens, majd Pilaszanovich Irén művészettörténész ajánlja a kiál­lítást az érdeklődők figyelmébe. Történelmi verseny Miskolc (ÉM) - Felkelt a na­punk... címmel országos törté­nelmi versenyt hirdet középis­kolások számára a Honisme­reti Szövetség, a Magyar Nem­zeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma. A vetélkedő megyei fordulójára háromfős csapa­tok jelentkezését várják no­vember 20-ig a miskolci Zrí­nyi Ilona Gimnázium címére (3530, Nagyváthy u. 5., fax: 46/344-917). A márciusi megyei döntőbe egy feladatfüzet sikeres meg­oldása után kerülhetnek a csapatok. A követelményekről és a vetélkedő fordulóinak időpontjáról a jelentkezés visszaigazolásakor tájékoztat­ják a csapatokat. Millenniumi muzsika - mesterekkel A Mesterbérlet minden koncertjén magyar szerzők művei csendülnek fel Miskolc (ÉM - FG) - A karmes­terek doyenje, a legtöbb ma­gyar karmester tanára. Lu­kács Ervin, és a Miskolcról in­dult zongoraművész, Krausz Adrienné nyitja meg novem­ber 15-én, hétfőn a Mester­bérlet idei előadás-sorozatát. Államiságunk ezeréves évfordu­lója tiszteletére magyar zene­szerzők műveiből állította össze millenniumi sorozatát a Miskol­ci Szimfonikus Zenekar. Az idei mesterbérletes előadásokon eze­ket a műveket - nemzetközi hí­rű - magyar szólistákkal és kar­mesterekkel mutatja be az / együttes. Nagy visszatérések Két vendég mester: Krausz Adrienné és Lukács Ervin Lukács Ervin karmester egy ki­csit hazajön, hogy a november 15-i koncerttel megnyissa a mesterbérletes előadások soro­zatát, hiszen itt kezdte zenei pá­lyáját. Amikor az orvosi egye­tem elvégzése után megszerezte a karmesteri diplomát, Miskolc­ra került, és 1956-57-ben vezette a színház operatársulatát, illet­ve a mai szimfonikusok elődjé­nek is tekinthető filharmóniai zenekart. Azóta persze hosszú utat tett meg a művész, számtalan együttes élén állt már, tanított, tanít, megnyerte a Római Nem­zetközi Karmesterversenyt, Liszt-díjat kapott, érdemes és kiváló művész lett, 1987-ben fel­kérték a Magyar Állami Opera­ház főzeneigazgatói feladatának ellátására, tíz éve, 1989 óta a Japán Filharmonikusok első ál­landó vendégkarmestere... De rendszeresen visszatér Miskolc­ra is: a szimfonikus zenekar tagjai közül sokan mint egykori kollégát köszöntik, és itt van - a színház zenei főigazgatója­ként tevékenykedik - egyik je­les tanítványa, Kesselyák Ger­gely is. Krausz Adrienné Párizsból érkezik a sorozatot megnyitó koncertre. A zongoraművész számtalan nemzetközi verseny, a békéstarhosi, senigalliai, frankfurti, sydneyi, cincinatti győzelem, franciaországi ösztön­díj után hazajön Miskolcra, hi­szen itt kezdte zenei tanulmá­nyait. A művésznő népszerűsé­gét mutatja, hogy már tavaly el­kezdődött a mostani koncert elő­készítése. És Bartók népszerűsé­gét bizonyítja, hogy a miskolci bemutató után a berlini filhar­monikusokkal is előadja Bartók II. zongoraversenyét Krausz Ad­rienné. Nagy találkozások A sorozat következő szólistája, Kelemen Barnabás hegedűmű­vész ugyan még nagyon fiatal - de már bejárta a nagyvilágot. Egy évvel ezelőtt például Vásáry Ta­mással lépett fel Írországban és a londoni Wigmore Hallban. Most újra Angliában turnézik, de 2000. február 31-én Miskolcon lép fel. Akkor Kovács János vezényli a miskolci szimfonikusokat, a soro­zat következő előadásán pedig Vásáry Tamás, aki először áll az itteni zenekar élére. A Mesterbér­let utolsó hangversenyén, 2000. március 13-án a zenekar művé­szeti vezetője, Kovács László diri­gál majd, az est szólistája Szabadi Vilmos hegedűművész lesz. Az a Szabadi Vilmos, aki eljutott a vi­lág minden tájára, aki muzsikált már a teljes brit uralkodóház előtt, aki az idén megnyerte a MIDEM-fesztivált, aki többek kö­zött a Hubay Jenőről elnevezett hegedűverseny győztese volt. Per­sze, más versenyt is megnyert már, de Hubay Jenő nevét azért érdemes megjegyezni Szabadi Vil­mossal kapcsolatban, mert a he­gedűművész tavasszal rögzíti CD- re Hubay-műveit - a Miskolci Szimfonikus Zenekarral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom