Észak-Magyarország, 1999. november (55. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-08 / 260. szám

1999. november 8., hétfő Kultúra 8 HÍRCSOKOR • A doktor úr. A doktor úr című zenés bo­hózatot mutatja be - a kettős szereposztás miatt kétszer - ma, hétfőn és 10-én, szerdán este 6 órától a diósgyőri Vasas Művelődési Központban a Pécsi Sándor Guruló Színház. • Múzeumi hétfő. Derenk - egy 18. sz.-i lengyeltelepes falu, ma már romközség címmel Rémiás Tibor történész-muzeoló­gus tart előadást ma, hétfőn délután 3 órától a miskolci Hermán Ottó Múzeum központi épületében. • Tündérkert. Bodroginé Tóth Éva szárazvi­rág kompozícióiból, Bohács Katalin képei­ből és Sallayné Olejnyik Erzsébet szobraiból nyílik kiállítás Tündérkert címmel november 9-én, kedden délután 4 órakor a miskolci Bölcsész Galériában (Kont u. 8.). Szezonbérletes koncert Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar ad hang­versenyt ma, hétfőn este fél 8-tól a Mis­kolci Nemzeti Színházban. A szimfoniku­sokat Antal Mátyás vezényli, szólistaként Szitás Mariann, Németh Judit, Mukk Jó­zsef és Szvétek László lép fel. Az est folya­mán Mozart Requiemjét és Mendelssohn V. D-dúr „Reformáció” szimfónia, op. 107. című művét hallhatja a közönség. Finn és magyar muzsika Tiszaújváros (ÉM) - A finn loimaai zene­iskola és a tiszaújvárosi Vándor Sándor Zeneiskola tanárai adnak közös finn-ma­gyar zenei estet november 9-én, kedden este 6 órától a Derkovits Művelődési Köz­pontban. A két intézmény között már tizennégy éve áll fenn a kapcsolat, tudtuk meg Kiss Lászlónétől, a tiszaújvárosi zeneiskola igazgatójától. Egyik volt tanítványuk, Pet- róczki Katalin az összekötő kapocs, aki Finnországba költözött, majd férjhez ment a loimaai zeneiskola igazgatójához. Az ő segítségével már két-két alkalommal látogatták meg egymást az intézmények tanítványai. Most azonban a finnországi iskolaszünetre való tekintettel a tanárok látogattak el egy hétre Magyarországra. A tapasztalatcserén túl egymás szokásaival, iskolarendszerével is megismerkednek. A találkozó betetőzésének szánják a koncer­tet, amelyen klasszikusokat szólaltatnak majd meg, de kizárólag dzsessz stílusban. Oscar Wilde szerelmei Für GABRIELtA Nem lehet egyszerű életrajzi játékfilmet készíteni. Nagy az esélye annak, hogy a közönség jól ismeri az illető életének min­den részletét, és így több kifogást emelhet a cselekményt illetően, mondván, hogy ezt meg azt is meg kellett volna mutatni. Különösen nehéz lehet egy olyan kultikus személy életét filmre vinni, mint Oscar Wilde, akiről még a mai napig sem tudni pontosan, hogy azért lett művész, mert exhibicionista volt, vagy azért volt exhi­bicionista, mert művész volt. Ha szeren­csénk van, soha nem derül ki az igazság, és a világ gazdagabb marad egy egyedül­álló személyiséggel. Mindennek ellen tudok állni, kivéve a kí­sértésnek, mondta egyszer Wilde. Első hal­lásra ez is csak úgy hangzik, mint a főállá­sú szellemes ember egyik szállóigévé neme­sedett szösszenete. Ám a valóságban ez volt az, ami meghatározta az író életét, ez volt az, ami naggyá, és ez volt az, ami megvetet- té tette. Nem tudott ellenállni a kísértés­nek, ami az ő esetében egy fiatalember iránt érzett szerelem volt. Száz évvel ezelőtt a prűd Angliában ez bűncselekménynek számított, de Wilde vállalta, mert mert úgy élni, ahogy akart. Habzsolta az életet, a sze­relmet, bármi és bárki volt a tárgya. Az Oscar Wilde szerelmei című film így a legfontosabb elemet emeli ki az életrajz­ból, amit nem árt legalább felületesen is­merni, ha nem akarunk kicsit eltévedni a történetben. Száz perc ugyanis nem volt, nem is lehet elegendő arra, hogy látható­vá váljanak az apró, mégis oly fontos mel­lékszálak. Mégis egy remek, de szomorú film fut most a moziban egy vidám ember­ről, akit előbb csodált, majd leköpött a tö­meg mindössze azért, mert szeretett élni. Párhuzamos próbák, páros premierek Jelmeztelenül a Csongor és Tünde szereplői: Kriston Szabolcs, Mol­nár Sándor Tamás, Varga Bálint és Horváth László Fotó: Éder Vera Miskolc (ÉM - FG) - A Játék­színben a Csongor és Tünde című beavató színházi elő­adás, a Kamarában a Kis éji zene című musical premierjét tartják ezen a héten a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Ez már a színházi nagyüzem. Minden játszóhely foglalt, pár­huzamosan próbálnak a Nagy­színpadon, a Játékszínben, a Ka­marában, a Csarnokban. Amerikai álom Tiszta Amerika! Mégis európai. Az amerikai zeneszerző művét amerikai rendező, amerikai ko­reográfussal állítja színpadra a Kamaraszínházban. Stephen Sondheim Kis éji zene című mu­sicalje Ingmar Bergman Egy nyári éj mosolya című filmjének történetére épül. A szövegkönyv szerzője Hugh Wheeler. Hogy ép­pen ezt a Sondheim-darabot ren­dezi meg Miskolcon a Cleveland­ből érkezett Gary L. Briggle ren­dező, ennek titka a háromne­gyed. Úgy érezte, ez a Sondheim- mű ismerős lehet a magyar kö­zönség számára, közel állhat az európai ízléshez, hiszen a há­romnegyedben írt muzsika a ke- ringők ritmusát, az operettek vi­lágát, a XIX. századot idézi. A Kis éji zene - alcíme szerint: sze­relmi románc háromnegyedben - bemutatója november 12-én, pénteken este 7 órakor kezdődik. Az előző esti nyilvános főpró­bára is várják a közönséget, ek­kor a munkanélküliek kedvez­ményes belépőket válthatnak. Magyar mese Árgirus királyfi és a szép tün­dérlány történetét már évszáza­dokkal ezelőtt is mesélték egy­másnak őseink. Aztán ponyván terjedt a Gergei Albert által megírt népmeséi fogantatású széphistória. Erre az 1570-es években született műre építette dramatizált tündérmeséjét Vö­rösmarty Mihály. Ezt mesélte tovább a Miskolcon is bemuta­tott Csongor és a Tündér című musical, és most a művészek a Játékszínbpn a beavató színház közönségével együtt idézik fel, értelmezik újra a boldogság el­nyerésének kalandos történetét. A miskolci színház igazgató­főrendezője, Hegyi Árpád Juto- csa által rendezett előadás a Ruszt József-féle beavató szín­házi hagyományra épül. Tehát a két részesre tervezett színpa­di játék meg-megáll, és a kö­zönség közbeszólhat, elmond­hatja véleményét, eldöntheti, hogyan folytatódhat a történet. A premier november 13-án, szombaton délután 3 órakor kezdődik. Csongor szerepében Magyar Attila, Tündeként Ko­vács Vanda mutatkozik be. Richárd és Micimackó Ebben a szezonban a Nagyszín­ház első eredeti premierje Sha­kespeare III. Richárd című tra­gédiája lesz. Az előadás szerep­lői Csizmadia Tibor rendező irányításával már javában pró­bálnak. A címszerepben Rudolf Pétert látjuk. Ugyanakkor a Kamaraszín­házban bemutatandó Micimac­kó című előadás előkészületei is megkezdődtek. A mesejáték címszereplője ifj. Latabár Árpád lesz.A III. Richárd olvasópróbáján Rudolf Péter, Pásztor Edina, Csapó János Könyvek Csángóföldtől a Nyitravidékig Tizenöt új könyvet jelentet meg a karácsonyi vásárra a Felsőmagyarország Kiadó K $ A $ A <J 'i 0 fi V ( A ■ ■ ÍÁ‘,'ÍI'. ,‘W Albert Gábor: Hol vannak azok az oszlopok? (Regény) Pardi Anna: Anonymus völ­gye (Versek) Antal Attila: Arcunk emlékei (Versek) Póczik Szilveszter: Cigányok és idegenek (Társadalmi és kriminológiai tanulmányok) Szenti Ernő: Emlékköltözte­tés (Versek) Beke György: Csángók gyón­tatója (Elbeszélések) Divald Kornél: Felvidéki séták (A Felsőmagyarorszáqi Minerva című sorozat legújabb kötete) Szikra János: Az élet ma más­milyen (Leírások, szociográfi­ák, karcolatok) Druzsin Ferenc: Ünnepek köl­tészete (Szöveggyűjtemény) Fpf«;kp C^ahír A kiskondás (Mesék) T. Nagy József: Mondolkodó Gál Sándor: Bújócska (Gyer­mekversek) (Aforizmák, versek, játékos szövegek) Kerék Imre: Vénusz kertében nőtt almafa (Szerelmes versek) Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (A nyitravidéki mondá­kat tartalmazó kötet a Felföldi Kincsestár legújabb darabja) Hagyományok a magyar fi­lozófia történetében (A Magyar Filozófiai Társaság 1996-os konferenciájának előadásai) Miskolc (ÉM - FG) - Az idén összesen harminc, ebből a karácsonyi könyvvásárra ti­zenöt könyvet jelentet meg a miskolci székhelyű Felső­magyarország Kiadó. Regények, elbeszéléskötetek, esszégyűjtemények, mesék, mondák, versek - a legkülönbö­zőbb műfajú, és a legkülönbö­zőbb olvasói igényeket kielégítő köteteket jelentet meg a kará­csonyi könyvvásárra a Felsőma­gyarország Kiadó. A szerzők névsora is ígéretes: Albert Gá­bor, Antal Attila, Beke György, Divald Kornél, Druzsin Ferenc, Fecske Csaba, Gál Sándor...- Úgy érzem, mára ismert, és elismert könyvkiadó lettünk. Jönnek hozzánk az ország min­den tájáról, sőt, több határain­kon túl élő szerző művét is meg­jelentethetjük. Persze, a megye alkotói is elsősorban bennünket keresnek - mondja a Serfőző Si­mon, a kiadó vezetője, majd sza­vainak bizonyítására hosszan sorolja a példákat.- Nálunk jelenik meg Beke György Csángók gyóntatója cí­mű novelláskötete. Ezek az elbe­szélések hűen tükrözik az erdé­lyi és a moldvai magyarság múltját, jelenét, mindennapi küzdelmeit. Pardi Anna Buda­pestről, Antal Attila Nyíregy­házáról, Gál Sándor Kassáról hozta el verseit a kiadónkhoz. Két Miskolcon élő szerző művét is megjelentetjük. Fecske Csa­ba most a meséit gyűjtötte cso­korba, szép ajándék lehet kará­csonyra A kiskondás című kö­tet. T. Nagy József Mondolko- dója játékos szövegeket, verse­ket, aforizmákat tartalmaz... Egy-egy kiváló kötettel folyta­tódik a két könyvsorozatunk. A Felsőmagyarországi Minerva legújabb darabja Divald Kornél Felvidéki séták című kötete lesz. Az eperjesi születésű szer­ző a régi Felső-Magyarország kiváló ismerője volt. A mai ol­vasó számára is élvezetes stí­lusban mutatja be a vidék mű­emlékeit, hagyományait. A Fel­földi Kincsestár sorozatunkban jelenik meg Mártonvölgyi Lász­ló nyitravidéki mondákat tar­talmazó Emlékek földjén című kötete. Ehhez a két sorozathoz jelentős támogatást kaptunk a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram irodalmi tagozatától. Ugyancsak komoly segítséget jelent, hogy 1 millió forintot kapunk Ratkó József életművé­nek megjelentetéséhez. így ta­vasszal a könyvheti sátrakban már ott lesz a Ratkó-sorozat el­ső kötete. Textilek a Tiszáin Mindennapi textilek címmel rendezett kiállítást a miskol­ci Tiszai pályaudvar olvasó­várótermében a Vasutasok Vörösmarty Művelődési Há­za. Legutóbb a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Népművé­szeti Egyesület fafaragói mu­tatkoztak be itt, most a texti­lesek állították ki munkái­kat. Mindennap használatos kézimunkákat, hímzett, azsúrozott térítőkét, párnákat, gyermekjátékokat, bábokat, bábukat, kisebb- nagyobb dísztárgyakat, igényes népművészeti alkotásokat láthat itt a közönség. Felvételünkön Kókai István­ná, Ilus az egyik általa készített patchwork-kép előtt. Fotó: Végh Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom