Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

1999. szeptember 6., hétfő Itt-hon 5 hírcsokor • Nyugdíjas-nap. Szeptember 25-én dél­után 1 órára várják a hatvan éven felülieket a gagyvendégi művelődési házba. A min­den második évben szokásos nyugdíjas na­pon étel-ital mellé műsort és ajándékpénzt kapnak az idősek. Még aznap este bált is szerveznek az intézményben - várhatóan ott inkább a fiatalok szórakoznak majd. • Orvosra, bevásárlásra. Falugondnoki buszra adott be pályázatot a megyei te­rületfejlesztési tanácshoz a hernádkércsi önkormányzat. Eddig még soha nem pá­lyáztak e célból, az összesen 470 lakosú falunak nagy segítség lenne a jármű. • Polgárőr-nap. Az első polgárőr-napot tartották meg augusztus 20-án Aszalón. Bár a rendezvény egy részét elmosta az eső, közel háromszáz helybeli ünnepelte a polgárőrökkel az államalapítás és az új kenyér ünnepét. • Falunap harmadszor. A művelődési házban és az óvoda előtti kertben ün­nepelték a harmadik falunapot Léhen. Bűvészmutatványok, operettműsor, ka­rate- és néptáncbemutató, labdarúgó­mérkőzés szórakoztatta a település la­kóit. Egy focicsapat nagyija Kázsmárk (ÉM ­NyZ) - Kozma Jó- zsefné idős kázs- márki asszony. Ép­pen pihenés közben zavarjuk meg, hogy élete közel nyolc­van évéről mesél­jen. Kutyája csahol érkezésünkre, őma- ga fürgén köze­ledik.- Pedig bizony már hetvenhat éves vagyok - szögezi le, mikor fürgesé­gét dicsérjük. - A másik völgyön, Hom- rogdon születtem. Négyen voltunk testvé­rek, mind lányok. Ez fájt is édesapám­nak. Édesapám cselédember volt, a cse­lédemberek pedig hurcolkodtak, úgy ke­rültünk ide, Kázsmárkra. A hat osztályt már itt jártam. Aztán itt mentem férjhez, és kázsmárki lakos lettem - meséli. A hetvenhat éves asszony a szavakat szűkén mérve beszél életéről. Többször mondja: „Szegény embernek szegény a sorsa!” Lányként napszámosként dolgo­zott, a családalapítás után a termelőszö­vetkezetekben, majd az állami gazdaság­ban volt idénymunkás. Tavasztól őszig, reggeltől estig - így jellemzi akkori mun­káját. Legtöbbször a Kázsmárk és Aszaló között álló gyümölcsösben szedte ládákba a termést. De „mennie kellett”, mert ahogy mondja: anélkül nem lett volna há­zuk. Négy gyermeket szült, három él kö­zülük, de egyik sem lakik már Kázsmár- kon. Azt pedig már nagymamaként mond­ja büszkén, hogy egy futballcsapatot ki­tesz unokáinak létszáma. Sajnálja viszont, hogy csak ritkán látja a gyerekeket.- Főzök, mosok, mindig van mit tenni. A múltkor szilvalekvárt főztünk üstben az egyik barátnőmnél. Átjárok a szom­szédba is, elbeszélgetünk. Neki is a lába fáj, nekem is - térünk át a nyugdíjas évekre. - Igaz, hogy könnyebb volt, míg fiatalabb voltam, de most is megvagyok. Hiányom nincs. Szegény sem vagyok. Gondoltam arra, hogy otthonba megyek, ki is néztem egyet, az erdőbényeit, de vé­gül úgy döntöttem, hogy mégsem hagyom a magamét. Amíg bírom, csinálom. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszáma: 46/414-022/215 E-mail: nyikes@iscomp.hu Kozma Józsefné Nem a mennyi számít, hanem a milyen A tárca szerint a mennyiségi szemléletet a minőségi váltja az iskolai oktatásban Környei László az új oktatási szempontokról beszélt Fotó: vajda János Halmaj (ÉM - NyZ) - Oktatás- politikai fórumot tartottak a múlt héten Halmajon, az is­kola két új szaktantermének átadása után. A térség isko­lavezetőinek kérdéseire Kör­nyei László közoktatási he­lyettes államtitkár válaszolt.- Eddig a mennyiségi paraméte­rek - hogy mennyi a költségve­tés, mennyi a pedagógusok és az iskolában tanulók száma - vol­tak fontosak. Azt senki sem kér­dezte, hogy a diákok mit tud­nak, vagy milyen a szocializáci­ós szintjük. Most az a feladat, hogy ezt is szemponttá emeljük. Mennyiségi érvekkel nem lehet előbbre lépni - kezdte a fórumot összefoglalóval Környei László, a közoktatási minisztérium he­lyettes államtitkára. Kiemelte: a ma érvényes okta­táspolitikában már a minőség a vezérlő elv. Aszerint kell osztá­lyozni az iskolákat, hogy hány diáknak van nyelvvizsgája, vagy hogyan értik meg az olvasott szöveget a tanulók. Ezt a minő­séget azonban meg is kell jelení­teni, ezt szolgálja majd a minő­ségbiztosítási rendszer és a ke- rettantervek.- Ötvenmilliárd forinttal több jut majd az oktatásra jövőre, ez 22 százalékos emelkedés a tava­lyihoz képest. Javul a finanszí­rozás az óvodákban, az általános iskolákban, a napköziotthonok­ban, a kollégiumokban, a fogya­tékosok oktatásában - folytatta az anyagiakkal Környei László. Kérdezz! - felelek A fórumon jelenlévő, a térség is­koláiból érkezett intézményveze­tők, pedagógusok több kérdést is feltettek a helyettes államtitkár­nak. Megkérdezték például: mi­lyen erős az Oktatási Minisztéri­um. Környei László úgy fogal­mazott: elég erős, a miniszterel­nök legszigorúbb tanácsadói kö­re után következik - megelőzve más minisztériumokat - az okta­tási tárca. Az is érdekelte a jelenlévőket, hogy gondolkozik-e a minisztéri­um az iskolabuszok rendszeré­nek visszaállításán.- Az intézmények társulását támogatja a minisztérium. A ta­pasztalatok azonban azt mutat­ták, hogy az iskolabuszok fenn­tartása sokba került az önkor­mányzatoknak, ezért gyakran eladták a járműveket. Az iskola­buszokat csak akkor lehet jól használni, ha jól kihasználják - válaszolt a helyettes államtitkár. Mikor kezdődik majd az ide­gen nyelv oktatása, negyedik vagy ötödik osztályban? - hang­zott az újabb kérdés.- Ez még vita tárgya, remél­jük hamarosan sikerül dönteni. Úgy gondolom, ha megvan a fel­tétele és a módja az idegen nyelv tanításának - például egy anyanyelvű, speciális módszer­tani ismeretekkel rendelkező pe­dagógus -, akkor már egészen kiskorban érdemes elkezdeni. Ellenkező esetben csak ötödik osztályban. A miniszter azonban máshogy gondolkodik erről - felelt Környei László. További válaszaiban azt is hangsúlyozta a szakember, hogy a nevelés, a tanítás célja az isko­lának, de a törvényben előírt délelőtti órarendi órák számát átlépni tilos. Ezt az előírást ezentúl szigorúan be fogják tar­tatni. Annak a feltételeit pedig - például ingyen ebéddel - meg kell teremteni, hogy a délutáni foglalkozásokon ott maradjanak a tanulók. Szociális tervek Kázsmárkon ■BH Megújult az út Felsővadászon Kázsmárk (ÉM) - Szociális célú pályázatokat nyújtott be a kázsmárki önkormányzat. Támogatást egyrészt a terület- fejlesztési tanácstól, másrészt pedig - a családok önsegítését - az Országos Foglalkoztatási Alaptól remélik. A szociális földprogram - mivel már volt részük a helyieknek benne - ismert a településen. A pályázatok közül a konyhabővi- fésre és a családok önsegítésére beadotttervcsomag viszont új­donság. A napközi konyhájának bőví­tésére azért van nagy szükség, mert a gyermeklétszám folya­matosan emelkedik - jelenleg 112 fő a beiratkozott általános iskolás, és 80 gyermek óvodás Könyvvel, Felsődobsza, Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs (ÉM) - Több település önkormány­zata is segíti a tanévkezdés­ben a diákokat és szüleiket a térségben. Az iskolai év kezdetekor, a tan­szert és a tankönyveket az ön- kormányzat fizeti ki minden gyermeknek Léhen - ez évek óta hagyomány, ahogyan az is, hogy beiskolázási segélyt ad­nak: az óvodások ezer, az álta­-, a rendelkezésre álló eszkö­zök pedig fogynak, a tányérok, poharak törnek. Ezeknek a pót­lása mellett konyhagépeket is vásárolnának - tájékoztatott Bortnyik Béla polgármester. A családok önsegítését célzó programba - terveik szerint - tíz családot vonnának be. A ve­tőmagot és a talajmunkák el­végzését a nyert összegből biz­tosítanák, az önkormányzat a földterületet adja. A családok gondoznák és végül begyűjte- nék, learatnák a növényeket, gabonákat, az értékesítésből származó bevétel kizárólag őket illetné. Azt is elmondta a polgármester: ha nincs más pi­ac, a zöldségeket, gyümölcsö­ket a napközi konyhája számá­ra vásárolják majd fel. lános iskolások háromezer, a középiskolások hat-hétezer, a felsőfokú intézményben tanu­lók pedig nyolcezer forintot kapnak. Kázsmárkon is minden álta­lános iskolás korú fiatal a tan­könyveket és az első füzetcso­magot kapja meg az önkor­mányzattól. A beiskolázási se­gélyt viszont - korábbi tapasz­talatai alapján döntött így a képviselő-testület - az eredmé­nyes félévi bizonyítvány bemu­Felsővadász (ÉM) - Több mint tíz éve nem volt felújítva a Kos­suth utca Felsővadászon. A me­gyei fejlesztési alap támogatásá­val, illetve önerőből - a két for­rás összesen 6 millió forintot tett ki - a közelmúltban új ala­tatása után vehetik kézhez a diákok. Minden általános iskolás korú felsődobszait - azaz 104 gyerme­ket - a tankönyvek árának kifize­tésével támogatja az önkormány­zat. Nem maradnak ki azonban a közép- és felsőfokú intézményben tanuló hallgatók sem: őket egyen­ként ötezer forinttal segíti az is­kola indulásakor a község. A tan­évkezdés összesen másfél millió forintjába kerül a felsődobszai önkormányzatnak. pót és burkolatot kapott a köz­ség forgalmas, mintegy 700 mé­ter hosszú közlekedési útvonala. Szemán János polgármester azt is elmondta: a település többi útját is csak pályázatokon nyert pénzekből tudnák felújítani. Rásonysápberencsen is kap­tak segítséget a tanulók és a családok. Az általános iskolá­soknak a tankönyvet és az első füzetcsomagot kifizeti az ön- kormányzat, ezenkívül a tor­naeszközök megvásárlására ezerkétszáz forint készpénzt is adnak. (Ezt a pénzt a testületi döntés értelmében az óvodások is megkapják.) A közép- és fel­sőfokú intézményekben tanuló­kat pedig egyszeri pénzbeli tá­mogatásban részesítik. füzettel segítik a tanévkezdést Csereháti töredéknyi múlt Gazdag gazdaság Fotó:V. j. hacsak nem egy múzeumban - nem biztos, hogy a mai ember találkozhat malomkövekkel, csizmahúzóval, ácsolt ládával. Az pedig külön érdekesség, hogyan halmozódott egybe ez a töredéknyi múlt Zsiga László életében. Ennek elmesélésére vi­szont a gyűjtő egyelőre nem vál­lalkozott... Erősödik Hozzákezdtek az óvodaépület alap­jainak megerősíté­séhez Léhen. Az évek óta életveszé­lyesnek tartott építményt a me­gyei területfejlesz­tési tanácstól pá­lyázaton nyert összeg segítségével tudják felújítani. A veszély gyors el­hárítására azért volna mindenkép­pen szükség, mert más épületet nem tudnak a közel fél­száz - léhi és rá- sonysápberencsi - óvodáskorú gyer­mek rendelkezésé­re bocsátani. Fotó: Vajda János Szikszó (ÉM - NyZ) - Zsiga László szikszói pedagógus néprajzi gyűjteményéből au­gusztus 20-ára nyílt kiállítás a református műemlék temp­lomban. A tárlat szeptember­ben még megtekinthető. Azért marasztalják még a csere­háti népi kultúrát bemutató tár­gyakat és eszközöket a szikszói református műemlék templom­ban, hogy a kisváros és a kör­nyező települések iskolásai is láthassák, hogyan éltek őseik. Zsiga László pedagógus kiállí­tott anyaga a Cserehátról szár­mazik, de a szerszámokat, búto­rokat, lepedőket, kosarakat nem feltétlenül csereháti emberek készítették. Fontos lehet ezek­ben a tárgyakban az is, hogy a múlt és a kihaló jelen kultúrá­ját, életmódját idézik. Máshol -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom