Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

1999. szeptember 24., péntek gtgjyyniQBStÉi# Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Mail art és bélyeg. A mail art heroizmusa címmel tart előadást a küldeményművészet múltjáról, jelenéről Vass Tibor költő a Mis­kolci Postaigazgatóság Ifjúsági Bélyeggyűj­tő Körének ma, pénteken délután 3 órakor kezdődő összejövetelén a miskolci Földes Ferenc Gimnázium I. emeleti 20. termében. • Szószólóban. Gyarmati Béla Szószóló­ban című kötetét Gyöngyösi Gábor mutat­ja be szeptember 27-én, hétfőn délután 5 órától a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. • Jazz-rock. A miskolci Anonymus Music Clubban (Kisavas II. sor 31.) a Bugs és a Contact együttes lép fel szeptember 25- én, szombaton este 9 órától a jazz-rock est keretében . • Francia muzsika. Olivier Messiaen francia zeneszerzőről tart előadást ma, pénteken este 6 órától Roger Bouillon az Alliance Francaise miskolci központjá­ban (Kossuth u. 11.). • Koncert és kiállítás. Konfár Gyula festő­művész alkotásaiból nyílik kiállítás a lilla­füredi Palotaszállóban szeptember 26-án, vasárnap délután 4 órakor. A megnyitót követően Jancsó Erika fuvolaművész Bach- és Schumann-műveket ad elő. Vonósok versenye Miskolc (ÉM) - Magyarország első fő­iskolai szintű országos hegedű- és csellóversenye kezdődött el tegnap a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zene- művészeti Intézetében. A megmérettetésen a miskolciakon kívül győri, pécsi, debreceni és budapesti főis­kolások vesznek részt. A résztvevőkkel együtt a tanárok is ellátogattak Miskolcra és mindannyian egybehangzóan remek ötletnek tartják a versenyt, hiszen összehozza a szakem­bereket, tudtuk meg Keresztfalvi Gizellá­tól, a zeneművészeti intézet igazgatóhe­lyettesétől. A versenyben kilenc ifjú hegedűmű­vész és tíz csellista indul. Mindannyi- uknak be kell mutatniuk egy-egy szaba­don választott és egy kötelező darabot is, ezek Hubay Jenő Zafír és Vajda János Just fór you című zeneművei. Mindkét előre adott kompozíció esetében ragasz­kodtak a kiírók a magyar szerzőkhöz, Hubay Jenőhöz pedig kiváltképp, ugyan­is a híres hegedűművész is közreműkö­dött a miskolci Zenepalota 1927-es felava­tási ünnepségén. A zsűrizést is neves szakemberek vég­zik. A bizottság elnöke Kovács Sándor ze­netörténész, rajta kívül Mező László csel­lóművész valamint Bánfalvi Béla és Gál Károly hegedűművészek döntenek a he­lyezésekről. A mai program délelőtt 11 órakor kez­dődik a csellisták, majd délután fél 3-kor folytatódik a hegedűsök bemutatójával. A gálahangversenyt szombaton délután 4 órától hallhatják az érdeklődők a Zenepa­lotában. A legjobbakat a Reményi Ede Ka­marazenekar kíséri majd Somos Csaba vezetésével. Csellóverseny zongorakísérettel Fotó: b t. Hirdetés Remekművek a TVK- Mesterbérletben! N ( I A t A magyar zeneirodalom remekművei szólalnak meg a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, nemzetközi rangú előadókkal. A közreműködők között van: Vásáry Tamás, Szabadi Vilmos, Krausz Adrienn, Kovács László és Kelemen Barnabás. A 4 koncertre bérletek válthatók a Filharmóniánál 3000, 2600, 2200 és 1400 Ft-os áron. j. (Miskolc, Kossuth u. 4.; «: 329-600.) Létszámban megfogyva, lélekben erősödve Miskolci tanár is tanult az ír University College Dublin 51. nyári egyetemén Az idei nyári egyetemen Magyarországot három hallgató képviselte Miskolc, Dublin (ÉM - FG) - Írország kultúráját sokáig csak az angol nyelvű kultúra részeként emlegették. Ma vi­szont egyre divatosabbak az ír pubok, a pub songokat ját­szó együttesek. De az ír kul­túra ennél jóval gazdagabb. Az ír University College Dublin (UCD) az idén 51. alkalommal rendezte meg nyári egyetemét, ahol az egzotikus angol nyelvű szigetország valódi arcát mutat­ták be a 22 országból érkezett mintegy 100 érdeklődőnek, állít­ja Tarapcsák Ilona miskolci an­goltanár, aki a Tempus Közala­pítvány támogatásának köszön­hetően részt vett az idei három­hetes kurzuson. • A ’40-es évek vége felé, a má­sodik világháború által meggyö­tört Európa legnyugatibb csücs­kében a Dublini Egyetem Nem­zetközi Kapcsolatok Tanszéké­nek tudósai, oktatói felismerték, hogy a lélekszámúban erősen megfogyatkozott íreket kulturá­lis hagyományaik, irodalmuk, zenéjük, folklórjuk, dalaik erejé­vel lehet és kell megerősíteni - kezdi az UCD bemutatását Ta­rapcsák Ilona. - Dr. Fran O’Ro- urke, a nyári egyetem archeoló­gus igazgatója úgy fogalmazott, hogy az első kurzusok amolyan „Ki kicsoda”-típusú találkozások voltak. A sligoi, majd a dublini egyetem falai közé előbb a ten­geren túlra szakadt ír tudósok és művészek hozták haza tudo­mányukat, és jöttek a fiatalok is, hogy megmártózzanak ennek a különös, misztikus, angolul beszélő kelta népnek a kultúrá­jában. Ma viszont a világ min­den tájáról érkeznek hallgatók a nyári egyetemre. □ Meg lehet-e ismerni az ír kultú­rát, az ír nyelv ismerete nélkül? • Az írek anyanyelvéből, a „gael”-ből egy szót sem értek. De azt láttam, hogy az útjelző táblákon kétnyelvű felirat iga­zítja el a tébláboló turistát. An­golul értettem a feliratot, tehát elboldogultam. Ha már annyi ír származású író, mondjuk Swift, Joyce, Yeats, Beckett, G. B. Shaw elboldogult az angollal, és ír létére az elnyomó nép nyel­vén lett világhíressé maga és nemzete tisztességére, nekem is megtette az angol. Pedig tudom, mert erről is beszéltek az egye­tem tudós professzorai, hogy Írország nyugati régiójában még vannak települések, ahol kizáró­lag ősi nyelvüket használják az ott élők. □ Mit tanulhat három hét alatt egy magyar angoltanár az írektől? • Nekem mindenesetre elegendő volt a kelta őstörténetről, az óke­reszténység koráról, a gall, vi­king és angol hódítások történe­téről, az Észak és Dél politikai harcairól, az ir dráma történeté­ről, a katolikus és protestáns el­lentétekről angol nyelven szer­zett ismeretanyag ahhoz, hogy ráébredjek: igenis, történelmünk több ponton érintkezik az ír tör­ténelemmel. Nemcsak a forra­dalmak és forradalmárok, költők és politikusok kapcsolatai, mint azt a Maynooth-ban élő Kabdebó Tamás professzor kimutatta, de kivándorlások és visszatérések, nemzeti magunkratalálás, nem­zeti identitásunk, és a nyelvi el­szigeteltségünk, még EU-tagsá- gunk okán is van mit tanulnunk az írektől. Persze ehhez nem elég belépni egy, akár Miskolc főutcáján található ír pubba. Eh­hez Dublinba kell menni, s a helyszínen kell meghallgatni az egyetem professzorainak legfris­sebb kutatási eredményeit is magában foglaló előadásait, a helyszínen kell tanulmányozni a legrégibb, 13. századi alapítású kocsmát, hallgatni a Nobel-díjas Seamus Heaney verseit, Derek Bell hárfamuzsikáját. Kelta ke­resztek, kolostorromok marad­ványaiban lehet gyönyörködni, s nyílt tekintetű, egyenes szavú, derűs emberektől lehet érdeklőd­ni, ha a kétnyelvű útbaigazító táblákat mégsem értené az arra­felé járó turista. Ipari emlék, kulturális érték Budapest, Miskolc (ÉM) - Bu­dapest mellett Miskolc is ott­hont ad a Változó gazdasági szerkezet, megvédendő történel­mi források című nemzetközi konferenciának, amely a bányá­szat és a kohászat ipari öröksé­gét vizsgálja. Az ipari örökség megőrzésé­vel foglalkozó nemzetközi szer­vezet mostani, X. találkozója kedden kezdődött, de csak szombaton költözik át Buda­pestről a lillafüredi Palotaszál­lóba. Itt kezdődnek el vasárnap a szekcióülések. A hétnapos munka során a szakértők előző­leg meglátogattak több magyar és felvidéki iparvárost és a lá­tottak alapján dolgozzák ki a terveket a megőrzésre és a fel- használásra. A TICCIH, az ipari örökség megőrzésével foglalkozó nemzet­közi szervezet 1973-ban, Angliá­ban jött létre, formális megalakí­tására azonban csak 1978-ban tör- . tént meg, a harmadik konferenci­án. Ma a szervezetnek 50 állam a tagja, köztük Magyarország is. A TICCIH célkitűzése elősegíteni a nemzetközi ipari örökség megőr­zését. Ez magában foglalja az ipa­ri múlt minden tárgyi emlékét az ipari tájkép egészétől a szerszá­mokig és termékekig. De az ipari örökséghez tartoznak az írásos és képi dokumentumok, valamint az ipari termeléssel kapcsolatban ál­ló emberek visszaemlékezései is. Zenei úton a Világörökséghez Aggtelek, Jósvafő (ÉM) - Úton a Világörökséghez - ezt a címet ugyan az Aggteleki Nemzeti Parkban szombaton délelőtt induló terepkerékpá­ros tanösvényavató teljesít­ménytúra viseli, de jól illik az aggteleki-jósvafői őszi feszti­vál kulturális programjaira is. A túrán ugyanis a legjob­bak - többek között - jegyet nyerhetnek a szeptember 25- én, szombaton délután 4 óra­kor kezdődő koncertre, melyet a Világörökség részévé nyilvá­nított Baradla-barlang Hang­versenytermében tartanak. A Magyar Virtuózok Kamaraze­nekarának sztárvendége Gre- gor József lesz. Jósvafő vasárnap várja a ze­nerajongókat. A református templomban délelőtt 11 órakor kezdődik Ella István orgona­hangversenye, melyen Bodonyi Katalin és Cser Péter énekel. A koncert bevételét a nemzeti park igazgatósága a templom további felújítására ajánlja fel. Mindkét nap kézművesek utcája, játszóház, kirakodóvá­sár várja a közönséget. A program megszervezésében közreműködnek a B.-A.-Z. Me­gyei Népművészeti Egyesület népi kismesterei is. Vass Tibor Jobb későn ló nő a maga nemében, pedig J mellrákja volt. Egy csomó min­dent elkerülhetett volna, kopasz lett és bőbeszédű. Sokat beszél, ezzel kapcsolatban sajnos vannak előítéleteim, innen is a pedigek, s az indokolatlanul előforduló, per­sze csak vele kapcsolatos elválasz­tó jelek. Van egy kutyája, korcs, leginkább vizslához hasonlít, né­metre, nem magyarra, ez majd­nem mindegy egy ilyen első ráné­zésre meghatározhatatlan külsejű állat esetében. Nincs meg a fél melle, mármint a nőnek, abban volt a rák. Rákos­tól ugyanis levették a fél mellét, úgy mondják, noha az egyik, tör­ténetesen a bal, teljes egészében hiányzik. Váratlan, tragikus eset. Acélos mosolya, a szabályzója fog sírba vinni, nem a hiányzó melle, volt már a közvetlen környeze­temben hasonlóan kínos esetre példa Erre most nem térek ki, az amputáció nálunk nem beszédté­ma. Vicces kedvű, még mindig a nőről beszélek, gyakorta azt mondja köszönés helyett, uraim, hálózzunk, utolsó lehetőség, te­gyék meg áttétjeiket. A protézis friss péksütemény, egy friss kiflivel bárki le tudja ke- nyerezni. Késsel kaparja ki a be­lét, a péksüteményről van szó. A házmester már kiszúrta a mor­zsákat, a nő a liftben is kapar. Még idejében elkapták, így nem liftezhet, s a tévedés lehetősége is kizárva, néhány tablettával gyógyítható pótcselekvésnek lett a szabadon választott orvos által megbízhatóan diagnosztizálva. A testi elváltozás egyértelmű kö­vetkezménye tehát, hogy a ház­mesternek előre nem köszön. A késsel vannak a gondok, bizo­nyos aláfekvéssel, onnan ered a probléma, az a dolgok gyökere. Innen erednek a problémák, in­nen a gondok, a szabályzó már korábban megvolt. Szóval a lé­nyeg az, hogy jó nő, nem vélet­lenül kezdett ki velem, hisz csak jóval a műtétje után ismerked­tünk meg a liftben. Származá­somnál fogva nem szívom mellre a kis rendetlenséget, és szeretem a korcsokat, akiket Morzsának szólítanak, ha akarnak tőlük va­lakik valamit, például az a szán­dékuk, hogy magukhoz hívják őket, még ha nincs is előre tisz­tázva, milyen fajtájú társaikhoz közelítenek jobban, elsősorban a kinézetüket illetően. Igaz, a fé­mes íz kezdettől fogva zavar, de az ivóvíz is gyakran a fémek kel­lemetlen ízére emlékeztet, nem mintha oly sok fémet kóstoltam volna már. Az ételekre is mond­ják, hogy szar íze van, s nem biz­tos, hogy ez hiteles, mert megle­het, hogy akik mondják, nem et­tek szart a szóban forgó étel megkóstolása előtt. De ez irányú kétségeimnek nem adok hangot, legalábbis nem úgy adok hangot nekik, hogy az őt bármely hely­zetben zavarja, vagy csak a leg­kisebb látszatát keltse annak, hogy engem zavar. Nem akarom őt mások előtt kellemetlen hely­zetbe hozni, ezért inkább hallga­tok a problémáimról, a dolgok gyökeréről. Gyakran megsétáltatom, vizsla­tom közben a fogait, most már a kutya sétáltatását és a fogait mondom. Egy bajuk van csak, ugyanolyan ijesztőek, mint a nő fogai, akiről beszélek, akinek tör­ténetesen levették a fél mellét, vagyis a balt, tehát az egyiket tel­jes egészében, aki sokat beszél, és kopasz lett, természetesen a terá­pia előre bekalkulálható következ­ményeként. Bírom a nőt, ahogy gyógysze­rez, kellő mértékben vagyok em­patikus, különben is, azt mondja, három kilóval lett könnyebb rög­vest a műtét után. Ha nincs zseto­nom, mindig ad, a zsetonról be­szélek, rögvest a kifli után adja, úgy csinál, mintha a péksütemény ellenértékét fizetné ki, nekem nem lehet visszaadni, de nem is tudnék, sejti, az én problémáim­nak ez a gyökere, meglehet, in­nen erednek a gondok. A húsz évvel ezelőtt elhunyt Ör­kény István emlékére „egy­perces” pályázatot írt ki az iN- teRNeTTO a Hewlett Packard Magyarországgal. Az országos versenyben harmadik helyezést ért el itt közölt novellájával a miskolci Vass Tibor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom