Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-21 / 220. szám

1999. szeptember 21., kedd Kultúra 8 Múzeumi hétvége - jövőre újra A legnépszerűbb programok a népművészeti és kézműves bemutatók voltak Fotó: Bujdos Tibor gatók, hogy gondoltunk a vá- Erzsébet, a múzeum munkatár- utcai kirakodóvásárral szeret- rosra ezzel a rendezvénnyel - sa. - Jövőre bolhapiaccal, még nénk bővíteni a nyílt hétvége mondta el lapunknak Ignácz több kézműves meghívásával és programjait. Miskolc (ÉM) - Nagy sikernek örvendett a miskolci Hermán Ottó Múzeum új kezdemé­nyezése, a nyílt múzeumi hétvége. Az elmúlt heti rendezvény há­rom napján - péntektől vasárna­pig - csaknem ezren, családok, csoportok látogattak el a Pap­szerre. A legnépszerűbbek a népművészeti és kézműves be­mutatók voltak, nem csoda, hi­szen a gyakorlatban is ki lehe­tett próbálni a gyertyamártást, a mézeskalács készítését és még sok más mesterséget. A tárlatok közül a legnagyobb elismerést az ásványgyűjtemény vívta ki a látogatók körében. A régiségek meghatározása iránt egyelőre mérsékelt volt az érdeklődés, sajnos csak kevesen hozták el otthonról az értékesnek vélt hol­mijaikat. A „szolgáltatás” azon­ban jövőre sem marad el.- Sok ember felfigyelt ránk és a munkánkra a hétvége fo­lyamán. Nem egy alkalommal köszönték meg nekünk a látó­HÍRCSOKOR • Emléktábla Simándy Józsefnek. Emlék­táblát állított a két évvel ezelőtt, életé­nek 81. évében elhunyt Simándy József operaénekesnek a főváros XII. kerületi önkormányzata; a táblát a művész Már- ton-hegyi házának falán helyezték el. • Balettdíjasok. A Philip Morris Magyar Balettdíj idei kitüntetettje William Fomin, a Győri Balett tagja, a Junior-díjat Czebe Tünde, a Pécsi Balett magántáncosa kapta. Borsos-tárlat. Borsos István szob­rászművész alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 23-án, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Városi Kiállítóte­remben. A tárlatot Csáki Imre, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési fő­osztályának vezetője nyitja meg. Fotó: v.j. gga | H M Cion bölcseinek jegyzőkönyve Brackó István Mélyek a. gyökerek, acsarkodóak az indu­latok, fölparázslanak az előítéletek... A hi­vatkozások a Bibliától kezdve a cioniz­mus magyar megalapítóján, Hertzl Tiva­daron át Bibó Istvánig húzódnak. Josep- hus Flavius könyve (A zsidók története) máig zsinórmértékként szolgál, de a Mein Kampft megjelenése után a nácik hata­lomra jutását követően Freud, Thomas Mann és mások művei máglyára kerül­tek. A holocaust, a legnagyobb s legjob­ban szervezett program, hatmillió áldoza­tot követelt. Adorno kérdése ma is magá­nyos harangkondulásként firtatja: lehet-e Auschwifz után verset írni. A töprengés útját egy, az üzleti haszon reményében vállalkozó hazánkfia takarta ki. Megjelentette a Cion bölcseinek jegy­zőkönyve című pamflettet. Ez a mind­össze 3 ezer példányban nyomott füzet - a feljelentés, a vizsgálat, a média szócséplé- se miatt - akkora reklámot kapott, hogy még az analfabétát is vásárlásra biztatta. (A bolti ár 750 forint, de amúgy tízszeres pénzt is megadnak érte a gyűjtők. Forgal­mazása még nem tilos, de a nyomóleme­zek a rendőrségen vannak.) Sokszor és so­kan idéztek már ebből a hamisítványnak minősített dokumentumból. Némi jártas­ság ismeretében kíváncsi voltam arra, mi áll benne. Nos, csalódtam, s csak többszö­ri nekifutásra tudtam végigolvasni. Egy­szerűen azért, mert olvashatatlan, színvo­naltalan, igaztalan fércmű. Egy rossz fali­újság, egy tacepao magasságát vagy mély­ségét éri el. Átrágtam magam rajta, érte- . sülvén arról, hogy „a kiválasztott nép mi­ként akarja átvenni a világuralmat”. Ez az egész ügy, mint minden luftbal­lon, hamar kipukkad majd. Egy tanulság­gal kevesebbet bírtam volna, ha nem ve­szem kézbe ezt az irományt, de a fejem­ben és a szívemben nem változtam. Nem értem viszont a félelmet, amely ezt az egész ügyet kíséri. Nem hiszem, hogy ez a majd’ százéves firkálmány mostani megje­lenése ront vagy javít a helyzeten. Hogy átértékelteti a múltat, hogy ijesztő jövőké­pet fest, hogy még jobban egymásnak ug- raszt népeket, vallásokat, kultúrákat. Minden tapasztalat ellenére bízom a bölcs türelmen alapuló, békés egymás mel­lett élésben. Nem vagyunk egyformák, ön­magunk, önmagam kettőségével is meg kell harcolnunk, harcolnom. Ezt a kettősséget talán a költő fejezi ki legszebben: „mert szí­vében elidőz a tigris és a szelíd őz”. Mába mentett, tűvel írt motívumok Harmincöt éve működik a szerencsi Díszítőművészeti Szakkör Szerencs (ÉM - SFL) - Harminc­öt évvel ezelőtt Szepesvári Lászlóné úgy gondolta, tenni kell valamit nemzeti hímző­kultúránk megmentéséért, to- vábbéltetéséért. E gondolat­ból született a szerencsi Díszí­tőművészeti Szakkör. Huszonegyen tették magukévá Szepesvári Lászlóné elképzeléseit, és kezdték el az alkotó munkát, ami már 35 éve folyik a körben. Az évforduló alkalmából kiállítá­son is bemutatják munkáikat. Szepesváriné volt az első az országban, aki jogosítványt szer­zett arra, hogy tanítsák a nép­művészet e jeles ágának fortélya­it. Munkásságának eredménye­ként számtalan szakkör alakult a megyében. Ezek később az or­szágban és nemzetközi'szinten is hírnevet szereztek a régiónak. A szerencsi asszonyoknak kö­szönhető az Észak-Magyarországi Kaláris létrejötte. Ez a hagyo­mányőrző rendezvény 1971-ben a hímzések bemutatására szervező­dött, ám azóta folyamatosan bő­vül, és ma már a népművészeti kiállításokon túl tudományos konferenciákat is tartanak a kere­tében. Immár három megye ­A díszítőkor munkája nyomán tovább élnek a mintázatok Fotó: s.f.l. Borsod-Abaúj-Zemplén mellett He­ves és Hajdú-Bihar - kiemelt ren­dezvénye. A sikerek motiválták a a Magyar Művelődési Intézet ve­zetőit arra, hogy kétévenként, „Élő népművészet” címmel, kiállí­tást rendezzenek Budapesten a Néprajzi Múzeumban. Á szerencsi Díszítőművészeti Szakkör néhány éve elnyerte az MMI Nívódíját, a Kulturális Mi­nisztérium „Kiváló Együttes” címmel jutalmazta a csoportot. Remekbe szabott alkotásaik el­jutottak Venezuelától Svédorszá­gig a világ számos pontjára, az idén mintegy százezer ember láthatta munkáikat a budai vár­ban a Mesterségek Ünnepén. A kör kiállítási anyagából, valamint a testvérszakkörök munkáiból rendezett kiállítás a Rákóczi-vár Kisgalériájában lát­ható október 15-ig. íróverseny a magyar dráma napján Budapest (MTI) - A Tragédia ősbemutatójának évforduló­ja, szeptember 21., 1984 óta a magyar dráma napja. Madách Imre, Az ember tragédi­ája című drámai költeményét 1883. szeptember 21-én mutatták be a Nemzeti Színházban. A mű­vet Paulay Ede vitte színre. Versenyben írnak A drámaíró versenyt ezúttal a fő­városban, a József Attila Szín­házban rendezik meg. Az idén Kornis Mihály, Fábri Péter és Egressy Zoltán verseng, a készü­lő művek ihletője a Népszava keddi írásai közül kisorsolt cikk lesz. A minimálisan húsz oldalt kitévő, maximálisan hatszerep­lős vadonatúj egyfelvonásosokat este már előadáson láthatják az érdeklődők Radó Denise, Háda János, illetőleg Salamon László Huba színpadra állításában. A magyarországi Olasz Kul­túrintézet igazgatója, Giorgio Pressburger vezetette zsűri idén is odaítéli a legjobb darabnak já­ró elismerést, jutalmazzák a leg­fürgébb kezű szerzőt, ezen kívül kiosztják a közönségdfjat is. A magyar dráma ünnepén ad­ják át a Szép Ernő-jutalmat, a Színházi Dramaturgok Céhe dí­ját, valamint a Bálint Lajos-ván- dorgyűrűt az Új Színházban. Médiaszínház A Duna Televízió műsorában a Beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Nemzeti Színház Tragédia előadásának felvétele látható. A Magyar Televízió kettes csator­nája Füst Milán, Boldogtalanok című művének tévéjáték-válto­zatát vetíti. A Kossuth rádió esti prog­ramjában kapott helyet a Mi­lyen? című stúdióbeszélgetés a kortárs drámáról, majd Nagy András Blaszfém című mono­drámáját hallgathatják meg az érdeklődők Haumann Péter tol­mácsolásában. Könyvek és tárlók a díszvendégségre Csongrád, Budapest (MTI) - Az október 13-án kezdődő Frank­furti Könyvvásáron és -Kiállí­táson Magyarország lesz a díszvendég. A készülődés a csúcsára ért - nemcsak köny­veket, de az azokat hordozó bútorzatot is bemutatták. A bútorokat, berendezéseket a frankfurti könyvkiállításra a Ti­sza Bútoripari és Kereskedelmi Részvénytársaság készítette el. A műszaki átadáson is hangsú­lyozták, hogy hazánk díszvendé­ge a kiállításnak, s a magyar kultúrát és tudományt méltó­képpen kell megjelenteni. Elődök és fenyők A magyarok számára kijelölt ha­talmas csarnokban, a kiállítás központi részében 12 nagy elődről - írókról, költőkről, tudósokról ­Frankfurti könyvállványok formált szobrokat állítanak fel. A szobrokat kőhatású műanyagból, Somogyi Tamás, Márkus Péter és Veres Gábor szobrászművészek tervei alapján készítették. A Csongrádon gyártott bútorok, be­rendezési tárgyak - tárlók, para­vánok, újságlapozó állványok, re­cepciós pultok stb. - egyedi terve- zésűek, anyaguk fenyőfa. A Helikon nagyjai A Helikon Kiadó négy - Magyar- ország szellemi életét meghatáro­zó - szociológus, politológus könyvével jelenik meg az októ­ber 13-án kezdődő Frankfurti Könyvvásáron és -Kiállításon; a kötetek az elmúlt tíz évben szüle­tett társadalompolitikai, szocioló­gia írásaikat fűzik egybe.- A kiadó a Helikon Universi- tas című sorozatában megjelent kötetek sorából válogatott, így a frankfurti pavilon polcaira né­met nyelvű fordításban Gombár Csaba: állampolitikai bolyongá­sok, Hankiss Elemér: Az emberi kaland, Lengyel László: Mozgás­tér és kényszerpálya, valamint Szilágyi Ákos: Borisz sztár és a sztárevicsek című munkája kerül - közölte Borbíró Zsóka, a köny­ves cég kereskedelmi vezetője. Elmondta: a kiválasztott köte­tek közül Szilágyi Ákos műve eddig nem jelent meg magyárul, tehát első piacra kerülése német nyelvű lesz. A szerző indoklás­ként úgy fogalmazott: az orosz társadalomról írt kötetét időköz­ben - a megállíthatatlan társa­dalmi folyamatok hatására - ki­bővítette. Ismerve a magyar könyvpiacot, az nem bírt volna el ugyanabban a témában egy szerző tollából két művet, ezért nem olvasható még magyarul a negyedik Oroszország tízéves történetét fölidéző kötet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom