Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-17 / 217. szám

1999. szeptember 17., péntek Iszak-maqvarqrsiAs $ Itt-hon 6 HÍRCSOKOR • Szilvalekvárünnep. A második Zemplé­ni Szilvalekvárünnepet október 3-án ren­dezi meg a rudabányácskai Szépbánya Egyesület. Az idei főzésű szilvalekvárokat szakértő zsűri bírálja el. A versenyre még várják az ízlelésre váró szilvalekvárokat. • Három új út. Három belterületi utat újí­tott fel a közelmúltban az alsóberecki ön- kormányzat. Zuti Lajos polgármester ér­deklődésünkre elmondta: a területi ki­egyenlítő alapból, valamint az ár- és belvíz­károk rendezése során tettek szert a költ­ségeiket fedező összegre. Az eddigi költsé­geik meghaladták a 14 millió forintot. • Közvilágítás. Megkezdődött a közvilá­gítás fejlesztése Károlyfalván. A Sátoralja­újhelyhez tartozó településrész lámpái­nak cseréjében a város önkormányzata komoly segítséget kapott az Észak-Ma­gyarországi Áramszolgáltató Rt.-től. A kisebbségi vezető Károlyfalva (ÉM ­BSZA) - Hochvárt János 1951-től 1981- ig dolgozott a Ma­gyar Államvasu­taknál mozdonyve­zetőként, Károlyfal­ván és a település környékén mégsem erről ismerik. Először 1982-ben tűnt fel a közélet­ben, akkor lett a helyi tanács tagja. 1985-ben Károlyfal- vát Sátoraljaújhely­hez csatolták. Ezt követően egyik falubeli­jével együtt képviselték Károlyfalva érde­keit a városi tanács testületének ülésein. Mint elmondja: a településen akkoriban nem volt sem óvoda, sem pedig vízhálózat, így ezek megvalósítását tűzték ki célul. Úgy emlékszik, akkoriban nem volt túl egyszerű érvényesíteni a falusias város­rész érdekeit, a képviselő közreműködésé­vel mégis, megalakult Károlyfalván a víz­műtársulat. így még ugyanabban az évben kiépült a vízvezetékrendszer. Az óvoda lét­rehozása során szinte mindent társadalmi munkában végezték el a helyi emberekkel együtt. Hochvárt János bevallása szerint mindig is azért vállalt közösségi munkát, mert fon­tos számára Károlyfalva boldogulása. A szószóló A rendszerváltás idején aztán német nem­zetiségi szószólóként folytatta munkáját. Károlyfalva első lakóit ugyanis az 1750-es években telepítették Magyarországra. Minden önkormányzati ülésen részt vett és elmondta szűkebb pátriája problémáit. 1994-ben aztán lehetőség nyílt arra, hogy megalakítsák a német kisebbségi önkor­mányzatot. Ennek először tagjává, majd elnökévé választották. Ezután kezdeményezője volt az egykori tanácsépület faluházzá való átalakításá­nak. Hochvárt János már akkor is úgy látta: fel kell éleszteni az időközben ki­hunyt nemzetiségi kultúrát és nyelvet. Ennek megfelelően hamarosan létrehoz­ták az első nemzetiségi tánccsoportot, amely ma már három korosztályból tevő­dik össze. A helyi német kisebbségi ön- kormányzat vezetője úgy látja, van még feladat bőven. Most éppen a faluház vi­zesblokkját építették meg a német nagy- követség közbenjárására kapott stuttgarti támogatásból, valamint a sátoraljaújhelyi önkormányzat segítségével. Az oldalt szerkesztette: Bódisz Attila Telefonszáma: 06-60-496-578 E-mail: bodisz@elender.hu Városi teleház: elérhetővé vált a világháló Nagy érdeklődésre tart számot a számítógépes teleház Fotó: b.Sz.a. Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- Teleház nyílt Sátoraljaújhe­lyen a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány és a Novico Iroda által szervezett EU-Gazdasági Na­pok címet viselő kiállítás és vásár keretein belül. Az újhelyi teleházat gyakorlati­lag az Internetker Kft. saját tő­kéből hozta létre - tudtuk meg Majoros Lászlótól, a kft. ügyve­zetőjétől. Mint elmondta: cégü­ket eleve az internetre alapozva hozták létre. A náluk számon tartott internet-előfizetők számá­nak gyarapodása csak erősítette őket abban, hogy az informatika ezen új, rohamosan terjedő ágá­ra Sátoraljaújhelyen is nagy igény mutatkozik. Korábban a városban járó külföldiek közül is többen megkeresték őket in­ternet elérhetőséget kérve tőlük. Az ügyvezető másfél évvel ezelőtt került kapcsolatba a te- leházmozgalommal. Ekkor öt­lött fel benne, hogy az újhelyi embereknek is hasznára vál­hatna egy ilyen szolgáltató köz­pont. Akkoriban a Teleház Szö­vetség nem támogatta a városi teleházak létesítését, kizárólag a kis, elzárt települések ellátá­sában gondolkodtak. Ez a szem­lélet a közelmúltban megválto­zott, így kínálkozott a lehető­ség, hogy a zempléni városban is létrejöhessen a mindenki számára elérhető informatikai központ. A teleház létrehozásával el­sősorban azokra az emberekre (főként fiatalokra) gondoltak, akik nem tehetik meg, hogy előfizetéssel rendelkezzenek, vagy kiépítsék az internethez szükséges infrastruktúrát. Ma­joros László szerint az iskolák­ban sem mindenhol adatik meg, hogy a világháló által kí­nált lehetőségeket kihasznál­hassák a diákok. A kezdők első próbálkozásait szakképzett ember segíti a hely­színen. Az ügyvezető úgy látja: az internet használata egyre fontosabb lesz, egyre több pá­lyázat jelenik meg például kizá­rólag a világhálón. A sátoraljaújhelyi teleházban ezeken kívül saját programokat is szerveznek majd. Lesznek tanfolyamok, játék- és program- író-bajnokságok, ezek mellett együtt kívánnak működni a he­lyi civil szervezetekkel is. A tervek szerint itt készítik el a város honlapját is. Együtt próbálhatnák „eladni” a Hegyközt Egyéni és közös idegenforgalmi tervek Sátoraljaújhelyen és a Hegyközben Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- A Hegyköz települései mel­lett Sátoraljaújhely is egyre több lépést tesz az idegen- forgalom térségbeli előmoz­dításáért. E törekvést szá­mos pályázat bizonyítja. Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaúj­hely polgármestere úgy látja: szerencsés lenne, ha ezek az el­képzelések valamilyen szinten kapcsolatban lennének egymás­sal, vagy egymásra épülnének. A város nemrégiben két szom­szédos településsel együtt sze­rencsésen pályázott néhány ide­genforgalmi beruházásra. A ter­vek szerint Mikóházán kilátót építenének, Felsőregmecen foga­dót hoznának létre, Újhelyen pe­dig megépülne a régen tervezett felvonó. A jelenlegi pályázaton ez utóbbi kiinduló-állomásának a kiépítésére nyertek 30 millió forintot. A beruházás végleges megvalósítása azonban még több pénzt és időt igényel - tud­tuk meg a polgármestertől.- Ha viszont létrejön - folytat­ta Szamosvölgyi Péter -, akkor Újhelytől Füzérkomlósig turisz­tikai vonalat lehetne létrehozni, amire a településeken kívül a vállalkozók is rákapcsolód­hatnak. Az elöljáró szerint ebbe aztán a várlátogatástól kezdve a lovag­láson át a vadas vacsoráig min­den belefér. Mikóháza ezen kívül például kerekes vasútra pályázott siker­rel, az egykori hegyközi kisvas­út nyomvonalán pedig kerékpár­utat szeretnének kialakítani az érintett települések. A polgár- mester szerint e programok azért fontosak, mert nem egy­mástól elszigetelt jelenségekről van szó. A tervek megvalósítá­sával mindenki részese lehet a Hegyköz közös „eladásának”.- A hegyközi falvak, vállalko­zók aztán később ajánlhatják is egymást a turistáknak - véli a polgármester -, ha pedig 6-8 kü­lönböző programot tudunk kí­nálni az idelátogatóknak, akkor hosszabb ideig itt tarthatjuk és vissza is csábíthatjuk őket. A sípálya szerepet kap az idegenforgalmi tervekben Fotó: Vajda János Tévé az újraindult révleányvári napközinek Révleányvár (ÉM - BSZA) - Egy televíziót ajándékozott a révleányvári iskolának a közelmúltban a megyei köz­gyűlés szocialista képviselő- csoportja. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakciójának tagjai kép­viselői tiszteletdíjukat tették fél­re annak érdekében, hogy egy ár- vagy belvízsújtotta települést támogathassanak. Révleányvárt Vécsi István a szomszédos Ricse polgármestere, a képviselőcso­port tagja ajánlotta a frakció fi­gyelmébe. A révleány váriak ugyanis - mint elmondta - rend­kívüli munkát végeztek árvíz idején a gátakon. Nem fogadták el Kormos Dénes lapunknak elmondta: a közgyűlésben nemrégiben frakciójuk ja­vaslatot tett arra, hogy a képviselői juttatásokból kép­ződött tartalék felhasználá­sával 5 millió forinttal bővít­sék a katasztrófaalapot, 3 milliót a sportrendezvények támogatására fordítsanak, 2 millióból pedig a jónak tar­tott millenniumi ötleteket támogassák. A frakcióveze­tő-helyettes szerint ezen ala­pok segítségével a korábbi­nál több pénz juthatott vol­na el a Révleányvárhoz ha­sonló távoli településekre, ám javaslatukat a közgyűlés nem fogadta el. Tévéátadás Fotó: b.Sz.a. Az ajándékot - mint arról már hírt adtunk - Gyárfás Ildi­kó, az MSZP megyei frakcióve­zetője, Kormos Dénes a párt frakcióvezető-helyettese, vala­mint Vécsi István adta át a le­ányvári óvodában. A készülék a helyi napközisek birtokába ke­rül - tudtuk meg Deák Miklósné iskolaigazgatótól. A településen az elmúlt két évben nem működött napközi, mivel a helyi önkormányzat anyagi helyzete azt nem engedte meg. Ezért is öröm számukra, hogy az újraindítás után aján­dékként megkaphatják a televí­ziót - tolmácsolta az igazgató. Iski Józsefné, a település pol* gármestere elmondta: örvende­tes, hogy a megye döntéshozói egyre többen észreveszik: Sátor­aljaújhely után is léteznek még települések. Városi „házirend az együttélésről Sátoraljaújhely (EM - BSZA) - A sátoraljaújhelyi önkor­mányzat legutóbbi ülésén úgy határozott: felkéri az önkor­mányzat munkáját segítő jogi tanácsadó testületet, hogy ké szítsen el jogi „kátét”, amely a város lakóinak együttélési sza­bályait tartalmazza majd. Á közbiztonság egyik leg­alapvetőbb problémája a vá­rosban, hogy egyre több az olyan ember, aki nem tartja be azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyek az együttéléshez szükségesek - hangzott el az ülésen. Szabó Máté alpolgármester a napi­rendi pont előterjesztője el­mondta: a város egyes terüle­tein - főleg bérházakban - ko­moly gettók alakulnak ki, ahol olyan emberek laknak, akik meglehetősen öntörvé­nyű módon élnek. Miattuk látják szükségesnek a városa­tyák, hogy egy alapvető rend­szert alkossanak, amely kirí­vó esetekben akár számonké­résre is alapot adhat. Kerítés az emlékoszlophoz. Megkezdődött a mi­kóházi háborús emlékmű környezetének rendbe tétele. Ennek során az emlékoszlop új kerítést kap majd. Fotó: Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom