Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-16 / 216. szám

1999. szeptember 16., csütörtök ÍS2M~IMBYaMjSíI/ÍS$ Gazdaság 8 HÍRCSOKOR • Szállítmányozók tíz éve. A jövőben az Európai Unióhoz tartozó Magyarország szállítmányozóinak az áruelosztó-rend- szerek és logisztikai központok agytröszt­jeiként kell dolgozniuk - jelentette ki Ka- utz István, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke a szövetség tízéves jubileumán. • PSINet vásárolt Elendert. Az amerikai PSI- Net Inc. a világ első és legnagyobb függet­len kereskedelmi internet szolgáltatója vá­sárolta meg Magyarország második legna­gyobb internet szolgáltatóját, az Elender In­formatikai Rt.-t. A vételár piaci információk szerint 8 milliárd forint körül volt. Az Elen- dernek mintegy 25 ezer előfizetője van. • Egységes csődtörvényt várnak. Elkerül­hetetlen egy új, egységes fizetésképte­lenségi törvény megalkotása a mostani csődtörvény helyett - mondta Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesü­letének elnöke. Az EU-ban a nehéz hely­zetbe jutott cégeknél a fizetőképesség helyreállítása, vagy a jogutód nélküli megszüntetés fogalmát használják. Magyar gazda: díj és kiállítás Miskolc (ÉM - KI) - A mezőgazdaság és az ELI csatlakozás, a támogatási rendszerek és lehetőségek, a vidék- fejlesztés kérdései - ezek lesznek többek közt a Magyar Gazda elneve­zésű tanácskozás és kiállítás témái szeptember 24-én Miskolcon. A Földművelési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) 2000 augusztusáig tartó rendezvénysorozatának a célja gazdatár­sadalom előtt álló feladatokra való felké­szülés segítése. A 19 megyét végiglátogató Magyar Gazda rendezvénysorozat szep­tember 24-én Miskolcon megrendezendő eseményén is az európai uniós csatlako­zás agráriumot érintő kérdéseiről, a vi­dékfejlesztés feladatairól, a falugazdászo­kat foglalkoztató problémákról cserélhet­nek eszmét az érintettek és a minisztéri­um, az FVM megyei hivatalának szakem­berei. Képviselteti magát az Agrár Marke­ting Centrum is, amely a rendezvény ide­je alatt az agrártermékek piacrajutásával kapcsolatos szaktanácsadást nyújt. A héttagú zsűri és a közönség szavazati alapján megválasztják Borsod megye Ma­gyar Gazdáját, aki - ez a jelölés kritériu­ma - nagy szaktudással, modernizálásra törekedve űzi tradicionális mesterségét. A zsűri a fiatal - 35 év alatti - agrárvál­lalkozók számára alapított díjat is kioszt­ja, továbbá megválasztják a legkreatívabb termelőt és legszínvonalasabb kiállítót is. A Magyar Gazda díjra szavazni többek közt az Észak-Magyarország szeptember 17-én, pénteken megjelenő számában ta­lálható szelvényen lehet. A miskolci Rónai Művelődési Központ­ban szeptember 24-én sorra kerülő ren­dezvényen 48 kiállító termékeit, szolgálta­tásait is megismerhetik az érdeklődők 11 és 21 óra között. Gazdasági kamarák - módosuló törvény Budapest (MTI) - A kormány csütörtö­kön a parlament elé terjeszti a gazdasági kamarákról szóló törvény tervezett módo­sítását és várhatóan november végén, de­cember közepén el is fogadják azt a képvi­selők - hangoztatta Sümeghy Csaba kor­mánymegbízott a Gazdasági Minisztéri­umban tartott sajtótájékoztatón szerdán. A kötelező kamarai tagság a módosítá­si javaslat szerint 2000. december 31-ével szűnik meg, addig viszont kötelező tagdí­jat fizetni. A kézműves kamara 1999. december 31- éves beolvad a kereskedelmi és iparka­mara szervezetébe, amelyben viszonyla­gos önállósággal rendelkező ipari, keres­kedelmi és kézműves tagozatok jönnek létre. A kereskedelmi és iparkamara tovább­ra is ellátja a gazdaság általános érdek- képviseletét, köztestületi jelleggel közfel­adatot lát el. A költségvetés 2002-től a köz­feladatok ellátására állami forrást biztosít a kamarai összbevételek maximum 50 százalékának erejéig. Az állami források megjelenésével az Állami Számvevőszék jogköre megnyílik az ellenőrzésre - han­goztatta a kormánymegbízott. Csalódást okozott idén a napraforgó Biztosra vetettek, de közbejött a rossz időjárás és a kedvezőtlenebb piac Miskolc, Hejőkeresztúr, Tisza- karád (ÉM) - A biztos piaccal és jó árral kecsegtető előre­jelzések hatására idén jelen­tősen megnőtt a napraforgó vetésterülete. A termést azonban a tavalyitól alacso­nyabb áron vásárolják fel.- Az 1998. évi 27-tel szemben idén 37 ezer hektár napraforgót vetettek be megyénkben. Jó ki­látások reményében, amelyek többszörösen nem teljesültek. Csaknem hétezer hektáron ki­pusztult a napraforgó az ár- és belvíz miatt. Legnagyobb kár a Taktaközben és Dél-Borsodban keletkezett. Aztán erőteljesen megjelentek a gombabetegségek. A napraforgó kupák nagy részé­ben nem fejlődött ki a mag, így csak közepes termés várható - ismertette a megyei helyzetet Dósa Leventéné, a Mezőgazdasá­gi Érdekvédelmi Szövetség me­gyei növénytermesztési szakta­gozatának titkára.- A hejőkeresztúri Hejőmenti Szövetkezetben a tavalyi 17 má­zsával szemben idén csak 15-16 mázsa napraforgót takarítunk be hektáronként. A nyírbátori Cereol olajfeldolgozó tavaly 4900, idén csak 4600 forintért vásárolja fel mázsánként a ter­mést 44 százalékos olaj-, 9 száza­lékos víztartalom és 98 százalé­Kombájn alá érett a napraforgó kos tisztaság esetén. A betakarí­tás kezdetén napraforgónk 46 százalékos olajtartalmú volt, de még szárítanunk kellett, továb­bi tisztításra is szükség volt, ami jelentősen növelte költsége­inket - tudtuk meg Mágenheim Imre növénytermesztési ágazat­vezetőtől. A tiszakarádi Új Élet Mező- gazdasági Szövetkezetben késve vethettek, ennek ellenére ter­méskilátásaik jók, csak pénz­ügyi helyzetük katasztrofális.- 520 hektárt vetettünk, eb­ből 40 kipusztult a belvíz mi­att. Mára csak annyi pénzünk van, hogy 120 hektárnyi terüle­ten vegyszeres kezeléssel meg­gyorsítsuk az érést, a többit a nap melegére kell bíznunk - mondta Sípos István, a szövet­Fotó: Végh Csaba kezet elnöke. - Tavaly 10 má­zsa volt a termésátlagunk, idén 15-re számítunk hektáronként, ami minimális hasznot je­lentene). Sajnos, már a gáz­olajra valót is a nekünk tarto­zóktól kellett „összeszednünk”, bevételünket pedig elviszi az integrátor, mert mi meg neki tartozunk - panaszolta Sípos István. Arufuvarozói terminál létesül Miskolcon Miskolc (ÉM - ML) - A kom­binált vasúti árufuvarozást kiszolgáló terminálokból már csak a miskolci hiány­zik. Év végére kiépül ez is, így teljessé válik az orszá­gos hálózat. A többek között a konténeres szállítási feladatok ellátását szolgáló terminál kialakításá­nak szándékát tegnap a MÁV Területi Árufuvaroztatói Osztá­lya által szervezett tizedik jubi­leumi, a miskolci Gömöri pálya­udvaron tartott fuvaroztatói an­kéten jelentette be Kiss Gyula, a MÁV Kombi Kft. vezetője. Egy másik újdonság amelyről a fórum hallgatói értesülhettek, hogy a Magyar Államvasutak Rt.-n belül október 1-jétől átszer­vezik az értékesítési hálózatot. Külön osztályt alakítanak ki az országon átmenő tranzitforga­lom irányítására, illetve termék­menedzseri rendszer felügyeli a jövőben az egyes árunemek sze­A minőségi fuvarozáshoz minőségi rakodógépek kellenek. Gépbe­mutató az ankéton. Fotó: Juhász Léhi István ÁRUTONNÁK A RÉGIÓBÓL Forrás: MÁV Rt. Miskolci Területi Igazgatóság ’Jk rint csoportosított fuvarfeladato­kat. A mezőgazdasági, építő­anyagipari, fémipari, vegyipari, gépipari, fa- és papíripari, vala­mint az energiahordozók piacá­ra felosztott menedzseri hálózat­tól az adott termék belföldi pia­cának és forgalmának jobb meg­ismerését reméli a társaság. A MÁV Rt. Miskolci Területi Igazgatóságán ezt az új rendszert kísérleti jelleggel már működte­tik, s tapasztalataik kedvezőek - mondta el Balabás Zoltán árufu­varozási osztályvezető, aki a jö­vőről szólva a komplex, az áru­nak kaputól kapuig történő, lo­gisztikával támogatott szállítását nevezte. Ezt, amit már most elő­készítenek többek között a rak­tározási lehetőségeik bővítésé­vel, iparvágányok felújításával, pályaépítéssel. Á MÁV idei, időarányos szál­lítási teljesítményei elmaradnak az előző évitől. Hogy ez nem csak magyarországi jelenség, er­ről a fórumon az osztrák vas­utak képviselője szólt. Az euró­pai vasutak gazdaságosságával kapcsolatban egymásrautaltsá­gukról szólva kifejtette: a vasút­társaságok közötti együttműkö­dést az Európai Unió felé köze­ledve tovább kell bővíteni és még jobban össze kell hangolni. Reálkeresetek: 2,9 százalék növekedés Budapest (MTI) - Az év első hét hónapjában a reálkere­setek 2,9 százalékkal voltak magasabbak az előző év azo­nos időszakánál, míg a brut­tó átlagkeresetek 16,1 száza­lékkal emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoz­tattak száma is nőtt ebben az időszakban. A nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vál­lalkozásainál, valamint a költ­ségvetési és társadalombiztosítá­si intézményeknél átlagosan 2,689 milliónyian álltak alkalma­zásban, ami 1,2 százalékkal több mint 1998 azonos időszakában volt. A növekedés a, versenyszfé­rában valósult meg, a költségve­tési szervezetek körében az év eleje óta folyamatosan csökkent az alkalmazásban állók száma. A 16,1 százalékos havi bruttó átlagkereset növekedésen belül a versenyszférában 15, a költség- vetés finanszírozta területeken 18,6 százalékos keresetemelke­dés valósult meg. Júliusban a bruttó átlagkereset a nemzetgaz­daság egészében 75 728, a ver­senyszférában 77 312, a költség- vetésben 72 156 forint volt. Az ennek megfelelő nettó átlagkere­set 49 305, 49 995, illetve 47 758 forintot tett ki. Júliusban a bruttó átlagkere­setek 15, a nettó pedig 11,8 szá­zalékkal volt magasabb mint ta­valy júliusban. A költségvetési szakágazato­kon belül az első héthavi bruttó átlagkereset emelkedésben je­lentős eltérések mutatkoznak. Amíg a honvédelmet, a közren­det és a közbiztonságot is magá­ban foglaló úgynevezett társa­dalmi közszolgáltatás alágazat- ban a bruttó keresetek 28,8 szá­zalékkal nőttek, addig az általá­nos közigazgatás irányításban a keresetek csak 12,8 százalékkal emelkedtek. A 12 hónapra visszatekintő ha­vi béremelkedés ütemének ala­kulása a szokásos képet mutatja: az első három hónapban 16,7 szá­zalék volt, ami az első félévben 16,3 százalékra mérséklődött. Az ágazatok közötti megosz­lásban sem történtek meghatá­rozó elmozdulások. Az élen to­vábbra is a pénzügyi szektor ve­zet, ahol az első hét havi átlag­bér elérte a 160 210 forintot, a vegyiparban ez az összeg 105 530 forint, míg a szociális ellátásban átlagosan 45 580, a textiliparban 46 070, a vendéglátásban pedig 47 560 forintot kerestek az alkal­mazottak. Kockázat és együttműködés Budapest (MTI) - Együtt­működési megállapodást- kö­tött a magyar pénz- és tőke­piaci felügyelet a cseh, len­gyel, valamint a portugál ér­tékpapír-felügyelettel - tájé­koztatott közleményben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. Az értékpapír-pi­acok fokozott globalizálódá­sa egyre inkább elengedhe­tetlenné teszi az érintett pia­cok felügyeleti intézményei­nek mindenre kiterjedő együttműködését. A bizal­mas információk cseréje se­gítheti a bennfentes kereske­delem, az ármanipuláció megállapítását és bizonyos cégalapítási kockázatok ki­szűrését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom