Észak-Magyarország, 1999. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

1999. szeptember 15., szerda Gazdaság 7ő-ji/iíiéMlüiiJiSBií ’4 • Érvénytelen szerződés. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet érvénytelennek minősítette a Friesland Europe Holding Beheer I B.V. és a MiZo-Baranyatej Rt. szerződését, amelynek értelmében a Fries­land 39,22 százalékos tulajdonrészt szer­zett a MiZo-ban. A Frieslandnak 30 napon belül kell nyilatkoznia, hogy tesz-e nyilvá­nos vételi ajánlatot a MiZo-részvényekre. • Monetáris bázis. A gazdaságban forga­lomban lévő teljes pénzállományt kifeje­ző monetáris bázis éves növekedési üte­me 14,8 százalékra lassult augusztusban. Értéke 1277,4 milliárd forintot tett ki, szemben az egy hónappal korábbi 1271,2 milliárd forinttal, illetve az egy évvel ko­rábbi 5938,7 milliárd forinttal. • Szlovák növekedés. Szlovákia az idei év hátralevő részében takaros gazdasági nö­vekedésre, egyszersmind a reálbérek erőtel­jes visszaesésére számíthat - derül ki egy hi­vatalos prognózisnak számító jelentésből. Az össztermék éves növekedése 2,8 százalé­kos lesz, év végéig még további 35 ezer fő­vel emelkedik a munkanélküliek száma. Virtuális csatlakozás az euróhoz? Strasbourg (MTI) - Az Európai Bizottság új elnöke, Romano Prodi sürgetni fogja az EU-tagokat, hogy ajánlják fel a valuták euróhoz kapcsolását a csatlakozásra váró országoknak - mondta kedden Prodi szó­vivője. E lehetőséget Prodi vetette föl az Európai Parlamentben kedden mondott beszédében. A valuták euróhoz kapcsolása azután vetődött fel, hogy Prodi virtuális tagsá­got javasolt azoknak az országoknak, fő­leg a Balkánon, amelyeknek az EU-tagsá- ga még a távolabbi jövő kérdése. Úgy vél­te, hogy az ilyen országok a lehető legtel­jesebben részt vehetnének például a gaz­dasági és pénzügyi unióban (EMU). Az euró és az EU-n kívüli valuták összekapcsolása az eurózónabeli kormá­nyok ügye, és nem pedig a brüsszeli bi­zottságé - kommentálta a szóvivő kijelen­tését a Dow Jones hírügynökség. Tovább­ra is működik az EU pénzügyi rendszere (EMS), amelynek értelmében az eurózó- nán kívüli EU-tagok formális megállapo­dást köthetnek az Európai Központi Bankkal valutájuk euróhoz kötéséről a pénzügyi rendszer átváltási mechanizmu­sa (ERM) keretében. Ez esetben a nemze­ti bankok és az Európai Központi Bank együttesen védik a nemzeti valuta euró- árfolyamát a közösen megállapított kö­zépárfolyam körüli sávban. Eddig azon­ban sehol sem volt szó az ERM adta lehe­tőségek kiterjesztéséről EU-n kívüli valu­tákra, jóllehet egyes kelet-európai orszá­gok működtetnek nemhivatalos árfolyam­kapcsolatot az euróval, és bevették az eurót valutakosarukba - emlékeztetett a hírügynökség. KAMARAI HÍREK Vásárnaptár A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kiállí­tás- és Vásárnaptárt a megyei kereskedel­mi és iparkamara 2000-ben is meg kívánja jelenteti magyar és angol nyelven. A ki­advány - amelyet külföldre, hazánk más megyéibe és minden érdeklődőhöz eljuttat a kamara - hozzájárulhat a megyénkben rendezendő kiállítások és vásárok népsze­rűsítéséhez, a kiállítók és látogatók szá­mának növeléséhez. A kamara felhívja a figyelmét azoknak a kiállítás- és vásár- szervezőknek, akik 2000-ben Borsod-Aba­új-Zemplén megyében kiállítást, vásárt kí­vánnak rendezni és azt a kiállítás- és vá­sárnaptárban szeretnék megjelentetni, hogy kérjenek jelentkezési lapot a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályától és azt 1999. szeptember 30-ig küldjék be a kama­ra címére. Kiállítók képzése Hogyan szerepeljünk sikeresen kiállítá­sokon és vásárokon? címmel kétnapos szakmai képzést rendez szeptember 28-29-én a Borsod-Abaűj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BÖKIK) a Hungexpo Rt.-vel és a Müncheni Vásár­ral együttműködve. A korlátozott lét­szám miatt a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadja a BÖKIK. További információ: Miskolc, Szentpáli u. 1.; tele­fon: 46/328-642. „A magánosításhoz törvényi háttér kell” Sárközi György a tömegközlekedés privatizációjának problémáiról Méhes László Miskolc (ÉM) - A Volán-társa­ságok magánosításának egyik legfőbb akadálya a személy- szállításról szóló törvény hiá­nya. A majdani privatizáció je­lenlegi problémáiról Sárközi Györggyel, a Borsod Volán Rt. vezérigazgatójával beszélget­tünk. □ A helyközi autóbuszközlekedés központi szereplőinek, a Volán­társaságoknak a magánosítása 1995., a cégeknek az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt.- hez kerülése óta időről időre na­pirendre kerül. A többségi állami kézben lévő 24 társaság eladása azonban mégsincs célegyenesben. Hiányzik az a törvényi háttér, ami a tömegközlekedést mint közfeladatot szabályozza. Milyen problémákat vet fel ennek hiá­nya, ha a busztársaságok eladá­sáról esik szó? • A Volánok abba a stratégiai cégcsoportba tartoznak, amelye­ket részben vagy egészben tar­tós állami tulajdonban kell tar­tani. Ez eladáskor jelenleg 50 százalék plusz egy szavazatnyi tulajdonlást jelentene, magáno­sítását pedig a Parlamentnek kellene nyomon követnie, hi­szen a társaságok közszolgálta­tást látnak el. A magánosítás és a közfeladat azonban nem min­dig cseng össze, minthogy a köz­szolgáltatásnál a gazdaságtalan tevékenységet is el kell látni. □ Mire gondol? • A Borsod Volánt nézve Zemp­lénben például, ahol kis falvak vannak, elöregedett a lakosság, 10-15 kilométert kell utas nélkül közlekedni. Ha ezeken a terüle­teken nem végezzük a szolgálta­tást, az társadalmi-politikai fe­szültséget kelt, ha végezzük, az gazdaságtalan. Erre megoldás a keresztfinanszírozás, azaz a gaz­daságtalanul üzemelő járatokból Sárközi György Fotó: Bujdos Tibor adódó kiesést a nyereségesek pótolják ki. Járműveink utaski­használtsága most térségenként 20-40 százalék között mozog, és ezen belül erősen szórt, mint­hogy kötelesek vagyunk az 1-2 százalékos kihasználtsággal is menni. Ez egy magáncég számá­ra nem perspektíva. □ Ennek ellenére lehet-e tudni olyan magántársaságról, amely érdeklődött a helyközi buszközle­kedés üzemeltetése iránt? • Ha ebben üzlet van, akkor természetes, hogy érdeklődnek iránta, ha pedig nincs üzlet, ak­kor érdeklődő sincs. Az viszont képtelenség lenne, hogy azt, ami rossz, az állami busztársa­ság lássa el, ami pedig prospe­rál, azt a magán. A magánosí­tás így problémákat vet fel a közszolgáltatásban: ellátási kényszert elrendelhet ugyan az állam, de erre csak akkor lehet kötelezni a szolgáltatót az Euró­pai Unió jogelve szerint, ha a keletkezett veszteségét ellenté­telezik. Veszteségre kényszerí­teni senkit nem lehet, csak egy állami vállalatot. Ha például pusztán gazdaságossági alapon nézzük a Borsod Volán helyze­tét, akkor 354 településből 200­nál abba lehetne hagyni a tevé­kenységet. A gazdaságosság bi­zonyos településeknél összefügg azzal, hogy van-e munkahely, járnak-e a gyerekek iskolába. Ott azonban, ahol leépül a gaz­daság, általában a közlekedés is gazdaságtalan. □ A tömegközlekedés fejlesztésé­vel kapcsolatban buszvásárlásra nem lehet uniós támogatásra számítani. Hogy lehet majd lé­pést tartani, ha az EU direktívá­it kell majd Magyarországon is követni? • Az államnak el kell döntenie, mit akar a tömegközlekedéssel. Mennyi a nemzetgazdaság teher­bíró képességéhez mérten az az igény, amit fel tud vállalni, s mindezeket azzal is összhangba kell hozni, hogy az EU jogszabá­lyai mit tesznek lehetővé. A kulcsszó a személyszállítási tör­vény, ami mindenképpen meg kell hogy szülessen, és meg kell hogy előzze a privatizációs kon­cepciót. □ Mire kellene kiterjednie a tör­vénynek? • Lényegében arra, hogy a rend­szerváltás következtében meg­változott társadalmi-politikai- közgazdasági környezet milyen követelményeket állít a személy- szállító cégek elé. Tisztázni kell azokat a fogalmakat, hogy mi a közszolgáltatás, ebből az állam mennyit tud felvállalni. Intéz­kedni kell arról is, hogy a költ­ségvetési törvényben ez miként jelenjék meg. A törvénynek egy­ségesen kell kezelnie a vasúti és a közúti személyszállítást, hogy adott helyen, ahol van vasút, ott mi a feladata a buszközlekedés­nek, milyen módon lehet egyér­telmű, feladatra szabott finanszí­rozási módot találni számukra. És ott van a derogáció kérdése: ha ez egy védett tevékenység, milyen támogatási formákat en­ged meg az EU, minthogy az ál­lami monopóliumokat nem ked­veli. Ha törvényi háttérrel a tá­volsági buszközlekedés tulajdon- formától függetlenül is működő­képes, akkor lehet elgondolkodni azon, miért kell ebben az állam­nak tulajdonosnak lennie. Mind­ez azonban csak akkor kerülhet napirendre, ha már látjuk, mi­ként működik egy törvénnyel megtámogatott rendszer. BORSOD VOLÁN FEJLESZTÉS 1999. Új gépek, berendezések beszerzése 49 millió Ft Egyéb járművek 17 millió Ft Buszfelújítás, vázátépítés (45 db) 290 millió Ft ■ i Számítástechnikai, Í irodatechnikai fejlesztés 46 millió Ft Infrastruktúra, utaskiszolgálás 144 millió Ft Forrás: Borsod Volán Rt. - Grafika: ÉM Uj autóbuszok vásárlása (25 db) 650 millió Ft (ebből 230 millió Ft államilag támogatott) kmmeiiűtmsMé A benzin, a gyógyszer és az infláció Budapest (MTI) - Augusztus­ban a havi áremelkedés 0,4 százalékos volt, az egy évre visszatekintő drágulás pedig 10,9 százalékot tett ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett gyorstá­jékoztatójából emellett kiderül, hogy az éves visszatekintő ár­emelkedés havi értéke így a má­jusi mélypontot követően, ami­kor 8,9 százalék volt, folyamato­san emelkedik. A KSH számításai szerint az első nyolc hónapban átlagosan 9,6 százalékkal voltak magasab­bak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Leginkább a gyógyszerek (0,42 százalékkal) és az üzemanyagok (0,15 száza­lékkal) drágulása befolyásolta az inflációt. A központi és az ön- kormányzati intézkedések hatá­sa 0,5 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyít­va az egyéb cikkek, üzemanya­gok főcsoportban az árak 4,1 százalékkal emelkedtek, ezen be­lül az üzemanyagok 3 százalék­kal drágultak. A gyógyszerek, gyógyáruk áthúzódó áremelke­dése 23,2 százalékos volt. Az át­lagosnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal drágultak a szeszes­italok, dohányáruk. A tartós fogyasztási cikkek ára egy hónap alatt alig válto­zott, a ruházati termékeknél je­lentős, 3,4 százalékos árcsökke­nést regisztráltak. Egy év alatt az élelmiszerek 2,6 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkek ára 6,6 százalékkal, a ru­házkodási cikkeké 10,2 százalék­kal emelkedett. A háztartási energia 12 hónap alatt 10,5, az egyéb cikkek, üzemanyagok 19,6 százalékkal drágultak. A KSH most első ízben közölte a szezonálisan kiigazított mag­inflációt is, amelynek éves mér­téke 11,5 százalék volt idén augusztusban. Ez a mutató az infláció úgynevezett kemény magjának alakulását mutatja, egyes élelmiszerek és az energia árváltozások kiszűrésével készül. Ez a mutató szemléletében meg­felel az OECD által használtnak. Gardénia-üzlet Lakástextilüzletet nyitott a győri székhelyű Gardénia Csipkefüggönygyár Rt. tegnap Miskolcon. A Széchenyi utcá­ban a Borsodi Ruházati Ke­reskedelmi Rt.-től bérelt he­lyiség tegnapi megnyitóján Schmidt István, a Gardénia vezérigazgató-helyettese el­mondta: a cég érdekeltségé­hez tartozó, az országos kiske­reskedelmi láncot működtető Dénia Kft. üzleteinek sorában a hetedik a miskolci. Fran- csics István, a Dénia Kft. ügy­vezető igazgatója lapunk kér­désére ehnondta: elvük, hogy boltjaikban a Gardénia-termé­kek mellett a vásárlók széles áruválasztékot találjanak. Ezt olyan szolgáltatásokkal egé­szítik ki, mint a lakástextilek­re vonatkozó lakberendezési tanácsadás, vagy éppen a füg­gönyvarrás. Fotó: Végh Csaba A Sanyo Dorogon Budapest (MTI) - A Sanyo Electric Co. japán vállalat mint­egy 2 milliárd forint beruházás­sal akkumulátorgyárat létesít a dorogi ipari parkban - jelentet­ték be a Sanyo képviselői teg­nap Budapesten. HIRDETÉS---------------------------------­FELVESSZÜK A RITMUSÁT Cl B BANK 3525 Miskolc, Déryné u. 11. Telefon: (46) 412-399 Érvényes: 1999. szeptember 1-jétöt BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Wő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla Éve* kenet, 1M Ft telelt (N) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 (EBKM) (8.11' (10.65’ 12,67’ 12,67) 12,17' 11,66' (3.08! 50 E Ft-5 MFt 5-10 MFt 10 M FI teleti Betétek évei kimet (M EBKM évei kimet (N) EBKM éves kimet (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 (13.18) 13,125 13,31 13,250 13.43) 6 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12.93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29 12,250 (12,42] Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási í Magánszámla etpy XL Classic EBKM 3,61/3,60 6,26/6,22 11,18/11,08 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft—500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) tévői kernelei: éves kimet {%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft—500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kimet (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13.18 12 hónap 12,500 12.67 Lejárat előtti visszavágás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kimet IS) 1 hó 13,000 3 hó 1X500 6 hó 13.000 12 hó 12,500 * Az EHM kamatai az éves kamattal megeqyezőek. EBKM 3,61 8.97 1344 EHM1 13.00 13.50 13.00 12.50 NYÚJTOTT HITELEK Folyószámlahitel Betétórzó hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate Éves kémét IS) 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kémét (\) 16,250 CIB^0640242242 k RÁNCA COMME-RCIALE ÍTALIANA CSOPORT TAGJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom