Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-06 / 182. szám
1999. augusztus 6., péntek ÍSUK-MAGYMORSIÍ G # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Orgonaszó. Déri András orgonaművész ad hangversenyt augusztus 9-én, hétfőn este 7 órától a műemlék avasi református templomban. A koncerten közreműködik Kállay Gábor énekművész. • Jótékonysági koncert. Jótékonysági hangversenyt rendeznek a miskolci Mindszenti templomban augusztus 9-én, hétfőn este 7 órától a plébánián épülő Millenniumi-terem javára. A koncerten többek között Bach, Mozart, Vivaldi és Bizet dallamai csendülnek fel. Egyesületi ajánlat Miskolc (ÉM) - A Miskolci Bölcsész Egyesületben érettségizett fiatalok számára számtalan továbbtanulási lehetőséget hirdet. így például teológiát, humántudományokat, nyelveket, zenét, orientalisztikát tanulhatnak a diákok. A diplomával már rendelkezők pedig többek között nyelvtanári, zenetanári, régészmunkatársi szakokra jelentkezhetnek. Bővebb felvilágosítás a 46/401-511/702-es telefonszámon vagy személyesen a tanulmányi osztályon kérhető (3534 Miskolc, Vasgyári út 18.). A pótfelvételik augusztus 27-én és 28- án délelőtt fél 10-től lesznek a vasgyári oktatási épület 111. termében. Hyppolit után jön Svejk Miskolc (ÉM - FG) - A Diósgyőri Várszínházi Esték '99 című sorozat keretében ma, pénteken este fél 9-től a Hyppolit, a lakáj című komédiát láthatják az érdeklődők. Vasárnap és hétfőn pedig már a Temesvári Csiky Gergely Színház társulata mutatja be a Svejk című előadást. Az Ady Endre Művelődési Ház meghívásának köszönhetően határon túli magyar színházak tartanak előadásokat augusztus • 5-től 12-ig a Diósgyőri várban. Az első vendég a Komáromi Jókai Színház. Az ő előadásukban láthatjuk ma este is a Hyppolit, a lakáj című előadást. Holnap szünnap. Pontosabban az időjárás szeszélyei miatt szombat esőnapként szerepel a várszínházi műsornaptárban. A Temesvári Csiky Gergely Színház augusztus 8-án, vasárnap és 9-én, hétfőn este fél 9-től a Svejkkel vendégszerepei Diósgyőrben. Az előadás rendezője Árkosi Árpád, akit a Miskolci Nemzeti Színház közönsége is jól ismer. A múlt évadban például az Orpeus alászáll című Tennessee Willi- ams-darabot rendezte a Kamaraszínházban. A temesvári Svejk Hunyadi László született Svejk.- A színház olyankor szokta elővenni Jaroslav Hasek mulatságosan csetlő-botló, örökké anekdotázó, az egykori monarchia hatalmi és bürokratikus gépezetével szüntelenül, de akarata ellenére konfliktusba kerülő kisemberének, kiskocsmák sörivó, ügyeskedő, apró kis lumpenjének, Svejk- nek az alakját, amikor van a színháznak ehhez a szerephez megfelelő színésze - fogalmaz Koczka György a temesvári színház művészeti tanácsadója. Véleménye szerint keresve sem találhatott volna Árkosi Árpád rendező megfelelőbb címszereplőt, mint Hunyadi Lászlót, a romániai magyar színjátszás egyik legtehetségesebb művészét. A lelkes katona Az új Svejk-adaptáció alcímet is kapott: Megyünk lelkesen a frontra. Ezt a színpadi változatot Karikás Frigyes fordítása alapján Dobák Lívia készített el a temesvári társulat számára. A dramaturg így jellemzi a Hasek-mű hősét: „Svejk, akit vészfékhúzogatás alapos gyanúja miatt leszállítottak a vonatról, egy cseh kisváros vasútállomásán vonatjegyre ajándékozott pénzből iszik, miközben egymás után mennek el a vonatok. Végül kénytelen - igazolvány és pénz nélkül - gyalog elindulni ezredéhez és hőn szeretett főhadnagyához, nem is sejtve, hogy hamarosan dezertőmek, majd orosz kémnek vélik. Svejk, a hülyeség miatt egykoron ki- szuperált öreg katona, a világháború kitörését követően, kínzó reumája ellenére, a nyomorék hazafiságának lelkesedésével indul a háborúba. Lukas főhadnagy tisztiszolgájaként a csehországi, ausztriai és a magyarországi katonai állomáshelyek érintésével egyre közelebb kerül a fronthoz. Svejk a plebejus hős, aki mindig jót akar és mégis minden cselekedetéből baj származik, a háború árnyékában sem veszíti el humorát, mesélőkedvét.” Csortos és Boráros, Kabos és Dráfi A komáromi Hyppolit és Schneider úr a nagy elődökről, a mai urakról, lakájokról Dráfi Mátyás és Boráros Imre Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - FG) - A komáromi Jókai Színház a Hyppolit, a lakáj című zenés vígjátékkal vendégszerepei a Diósgyőri várban. A tegnapi előadás előtt régi és mai lakájokról, régi és mai úrhatnám polgárokról beszélgettünk.- Régi tervünk volt, hogy bemutatjuk a Hyppolitot. De ezt a vígjátékot csak akkor szabad műsorra tűzni, ha minden szerepre van megfelelő színész - mondja Pőthe István, a társulat vezetője, aki segédrendezőként is tevékenykedett a vendégrendezőnek meghívott Bodrogi Gyula mellett, sőt, az előadásban is szerepet kapott: Tóbiásként láthatjuk a színpadon.- Mielőtt elkezdődtek volna a próbák, sokszor gondoltam arra, mi lesz, ha azt kéri tőlünk Bodrogi, hogy a filmből ismert figurákat utánozzuk. De szerencsére nem várt tőlünk ilyesmit. Ismertem a filmet, többször is láttam, de nem akartam utánozni Csor- tost - mondja a Hyppolit szerepét játszó Boráros Imre.- Nem is jutott eszébe a nagy előd?- Nem.- Dráfi Mátyást sem nyomasztotta Kabos Gyula Schneider Mátyása?- Miért nyomasztott volna?! - kérdez vissza a színész. - Ha ilyesmitől tartanánk, nem játszanánk a klasszikusokat. Egy dalból is csak akkor lesz sláger, ha gyakran éneklik. Sokan Kabos Gyulát tartják Schneider Mátyásnak, de most az van a színlapon, hogy Dráfi Mátyás!- A színész elsősorban önmagából építkezik - folytatja a gondolatot Boráros Imre. - Hiteltelen lennék a színpadon, ha megpróbálnék úgy beszélni, mint Csortos. Vagy vegyük példának Latinovits Zoltánt! Rendkívül szuggesztív egyéniség volt. Láttuk már, hogy valaki úgy próbált meg beszélni, mint ő! És rettenetes volt! El lehet lesni egy művész technikáját, meg lehet figyelni a szájmozgását, a gesztusait, utánozni lehet a hanghordozását, de mindez csak külsőség. A jó művész úgy beszél, úgy mozog a színpadon, ahogy legjobban ki tudja fejezni mindazt a mondanivalót, amit az adott szerep kikényszerít belőle.- Ha nem is akarták utánozni a nagy elődöket, azért láthattak már néhány Schneidert, Schnei- demét a valóságban is?! Mindig is voltak olyanok, akik többnek akartak látszani, mint amilyenek valójában - mondja a darabbeli Schneidert alakító Dráfi Mátyás.- Nem veszek könyvet, már van otthon egy! - süti el a tréfát Boráros Imre.- Még nyolcvan centit kérek azokból a piros kötetekből! - tromfol rá Dráfi Mátyás.- A szilveszteri kabaréban az én ócskásom volt a legnagyobb úr - idézi egykori szerepét Pőthe István.- A színházba is sokan jönnek olyanok, akik az új ruha, az új ékszerek bemutatása miatt tartják fontosnak a premiert - mondja Boráros Imre. De mindjárt pontosít: - Nekünk nem lehet okunk panaszra. Nagyon jó közönségünk van. Ragaszkodnak hozzánk. De a pénz nagy úr.- Minden a pénz! - erősíti meg kollégája.- Lehet, hogy a színház is azért tűz a műsorára biztos sikert jelentő vígjátékokat, hogy bejöjjön a közönség?- Egy' színháznak ki kell szolgálnia a közönségét - ismeri el a társulat vezetője. - De nem mindenáron! Az állami támogatás a költségeink 49 százalékát fedezi. Szükségünk van a támogatókra, nagyon fontos a jegybevétel. Nem lenne szerencsés, ha évről évre emelnénk a jegyárakat. Meg kell tartanunk a közönségünket. Ezt csak színvonalas előadásokkal lehet. Jövőre öt új bemutatónk lesz: klasszikus művek, kortárs szerzők darabjai, lesz könnyedebb szórakozást ígérő bemutatónk is, de mindegyiknek színvonalasnak, igényesnek kell lennie. Ez a legfontosabb szempont! Nem a gép, a gondolat hitelesít A komputergrafika addig lesz sikeres, amíg hiteles mondanivalója van Dobrik István Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FK) - A Miskolci Galériában Párbeszédek címmel fotó- és komputergrafikai kiállítás látható. Ez utóbbi műfaj történetéről és művészetben elfoglalt helyéről kérdeztük Dobrik István művészettörténészt, a galéria igazgatóját. • A komputergrafika azóta van jelen a hétköznapokban, amióta megjelentek a személyi számítógépek - kezdte a történelmi áttekintést Dobrik István. - Mint új eszköz, ez is helyet kért a művészetben. Akkor vált sokak által használhatóvá és népszerűvé, amikor elkészültek az első rajzoló programok. Magyarországon körülbelül egy évtizede van jelen a művészetben. □ A hagyományos technikával alkotó képzőművészek hogyan viszonyulnak ehhez az új technikához? • A viszony, úgy érzem, ambivalens. A művészek egy részét mindig is érdekelik az újdonságok. Állandóan nyitottak, keresik a kifejezésben az új lehetőségeket. Ez nemcsak abban rejlik, hogy próbálnak a kor tartalmához közel férkőzni vagy megelőzve azt, tartalmat adni neki, hanem abban is, hogy azokat az eszközöket, amelyeket a tudomány és a technika felkínál, megpróbálják bevonni eszköztárukba. Ebben semmi különös nincs. Ugyanakkor ezek inspirálják az alkotót, de nem pótolhatják a gondolatiságot. A számítógép csak egy lehetőség a kifejezésben. Sokszor elviheti a formalitás útjára a művészt, hiszen az új effektek csábítóak, és könnyen felszínessé is tehetik az alkotást. Persze vannak, akik élni tudnak mindezzel és új, meghatározó műveket képesek létrehozni. Ami mögött szellemi produktum van, ott él mögötte a művész intuíciója, azok a művek lehetnek hitelesek. Az eszközzel való játék kiüresedett produktumokhoz vezet. □ Mégis, nem tartja lehetségesnek, hogy új irányzatokat hozzon létre vagy régieket keltsen életre? • Nehéz ma már a hagyományos izmus-fogalmakkal közelíteni a komputergrafikához. A művészet- történetben mindig is zavaróan hatott a skatulyás. Az elektronikus grafikában rejlő lehetőségek egyediek és izgalmasak. Már csak azért is, mert a számítógép fantasztikus dolgokra képes. Új mon- tázstecnikákat, virtuális tereket lehet vele létrehozni. Ellentmondásossá válhat, ha valaki egy hagyományos ábrázolási sémát akar ráerőltetni az elektronikus alkotási eszközre. Az anyagnak és az eszköznek mindig meg van az a lényegéből fakadó tulajdonsága, hogy meghatározza a vele való alakítás mikéntjét. □ A komputergrafikával foglalkozók mennyire csak a szoftver ismerő szakemberek, és mennyire képzett képzőművészek? • Körülbelül ugyanannyian lehetnek mindkét oldalon, hiszen a festéshez is nagyon sokan hozzákezdenek anélkül, hogy magasabb szintű képzésben vettek volna részt. Itt is alapvető a technika ismerete, de az alkotónak tudnia kell, hogy a művészetén belül mindezt milyen cél érdekébe állítja. Egy jó művésznél nem lehet akadály, hogy a csúcs- technika a gondolatok kifejezését szolgálja. Azt is tudjuk azonban, hogy a számítógép rengeteg előre gyártott sablont ajánl fel, amik szinte már közhelyszerűek. Egy számitógépes grafikus, ha nem alkalmazott művet akar létrehozni, már nem ezeket használja, hanem önmaga talál ki új elemeket. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a tudás és a tehetség. □ A számítógépes grafika látványos sikerrel büszkélkedhet, hiszen az utóbbi években igen nagy területeket hódított magának. Fokozható még ez? • Minden eszköznek divatja van akkor, amikor megjelenik. Véleményem szerint a komputergrafika sikere is addig tart, ameddig hiteles emberi mondanivaló van mögötte. Eddig lesz fontos a statikus képeket teremtő grafikus számára is. Sokkal nagyobb lehetőséget látok azonban abban a számítógépes művészetben, amely továbbmutat a film, a videó és egyéb intermédiális kifejező eszközök felé. De biztos, hogy ennek is lesz egyszer határa. És ha még lesz miről és kinek üzenni, jöhet az újabb technikai kihívás a művészet számára.
