Észak-Magyarország, 1999. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-05 / 181. szám
1999. augusztus 5., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Svejk Temesvárról. A Svejk című előadással vedégszerepel augusztus 8-án és 9-én a Diósgyőri várban a temesvári Csiky Gergely Színház társulata. • Barlangi koncert. A világon először csendülnek fel Szirmai Dezső zeneszerző legújabb művei augusztus 7-én, szombaton délután 4 órától a Baradla-barlang- ban, majd augusztus 8-án, vasárnap délelőtt 11 órától a jósvafői református templomban. • Dalostalálkozó. Nemzetközi dalostalálkozót rendez augusztus 7-én, szombaton délelőtt 10 órátói Cserépváralján a Mezőkövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület. Vizsolyi vigasságok Vizsoly (ÉM) - Első ízben rendeznek falunapot Vizsolyban augusztus 6-án, pénteken. A szlovákiai Csámborgó népzenei együttes délután 3 órától zenés felvonulással invitálja a vendégeket a falu szabadtéri színpadához, ahol háromnegyed 4-től húzzák a talpalávalót a forrói néptáncosoknak. Számtalan szórakoztató program után a Csal a feleségem című kabarét adják elő a kassai Thália Színház művészei este fél 7-től. Az előadást követően a Vídia együttes játszik, majd este fél 10-kor tűzijáték zárja a vizsolyi falunapot. Piros Arany Fecske Csaba A krisztusi életkorhoz közelítő költő, Zemlényi Attila új verseskötetének címe egyrészt Ady 1909-ben megjelent Vér és aranyára, másrészt az ismert és közkedvelt ételízesítőre utal. Költészet és hétköz- napiság, spiritualitás és praktikum. Élet- és ételízesítő. Ez a dichotómia jellemző magára a kötetre is. A második kötet - az első, a Pillangókés 1996-ban jelent meg szintén a Senecá- nál - az irodalmi közvélekedés szerint vízválasztó szokott lenni. Lendületet adhat a költőnek, ugyanakkor vissza is foghatja. Igazolja, vagy éppen cáfolja az első kötetben mutatott értékeket, fogyatékosságokat. A Zemlényié szerintem szerencsés, jó második kötet, egyenes folytatása az elsőnek, ugyanaz a markáns - mondhatnám férfias - senki máséval össze nem téveszthető hang, ugyanakkor letisztultabb, érettebb lírát-- tehát fejlődést - mutató kötet a Piros Arany. Míg a Pillangókés verseire inkább a nyelvi inspiráció volt jellemző, addig a mostani kötetben az élmény ihlető ereje dominál. A nyelvbe - és kicsit talán önmaga hangjába - szerelmes költő ma már pusztán nyersanyagnak tekinti a nyelvet, amit keményen meg kell dolgozni, kihozni belőle azt, ami kihozható. Zemlényi költészete a posztmodern bizonyos stíluselemeit viseli magán, például metafora helyett inkább metonímiát használ, szinekdochét, ugyanakkor bizonyos mértékig romantikus - ennek jelei leginkább a Luca széke ciklusban tapasztalhatók s az ő verseiben határozottan jelen van a lírai hős, ezek viszont nem jellemzői a posztmodernnek. Zemlényi merít a köznyelvből, megjelenik a szleng is, sőt költészetünk mai trendjének megfelelően helyet ad verseiben a közhelynek is. Szellemes szójátékokkal operál. Szokatlan jelzős szerkezetei, szókapcsolatai izgalmasak és emlékezetesek. Ha elfogadjuk azt, hogy a verset a sikerült, emlékezetes részletek éltetik, akkor elmondhatjuk, hogy Zemlényi új kötetében több emlékezetesen szép vers olvasható. íme néhány zemlényis kifejezés, emble- matikus versrészlet: „Akaratos presszók”, „holdrakész vagyok”, „zakatoló térdzoknik”, „szagos radírgumi teste”, „kuvaszok marakodtak gyomromban” és folytathatnám papírfogytáig. Zemlényi saját stílussal bíró, sokat ígérő tehetségéből máris sokat megvalósító költő, mondja örömmel és reménykedve a harmadik kötet előtt a recenzens. A versekhez illő és méltó illusztrációk Eszik Alajos munkái. A kötet szép kivitelű, gondos munka. Élvezet kézbe venni. (Seneca, 1999.) A háború után a békés természetbe Kiállítás a Fényírdában: a két Komlósi, két témáról egy videotéka felett Komlósi Imre és testvére, Zsolt egymás kritikusai Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FK) - Egy testvérpár, Komlósi Imre és Komlósi Zsolt fényképeiből látható kiállítás a miskolci Fényírda galériájában. Ők ketten a természetet és a háborút hozták a Déryné utcába. A videotéka tarka világából lépcső vezet Boszniába. Romos házak és emberek, majd a korlát után kijutunk a tiszta természetbe. Aztán a fák és a hegyek mellett Tra- bant-reklám és kocsmabelső. A kontrasztok jellemzik a Komlósi- testvérek, Imre és Zsolt kiállítását a Fényírda galériájában. Mindketten tanulnak még, egyetemisták, főiskolások. Zsolt orvosnak készül, Imre rajz-földrajz szakos tanárjelölt. A fotózás hobbi számukra és mégis több annál, hiszen mindketten képzett fényképészek.- Három éve azt mondták, hogy vége a háborúnak Boszniában, így néhány barátommal kimentünk - meséli Imre. - Akkor állandóan csak romokat akartam fényképezni, később egy táborban átestem a ló másik oldalára. Most sokkal egyszerűbb témákat keresek, és utána még akvarellceruzával kicsit ki is színezem a fekete-fehér képeket. Testvére, Zsolt inkább a természetet fényképezi. Gomba, fa, vár a hegytetőn, de láthatunk tőle velencei házakat és fénylő körhintát is.- Azt szeretem fényképezni, amit még nem örökített meg senki, de ugyanakkor én is érdekesnek tartok - mondja Zsolt. - Amikor utazom, állandóan velem van a gépem. Látva a bátyám munkáit, egyszer én is szeretném ötvözni a fotót mondjuk a rézkarccal, de ez egyelőre még csak terv a fejemben. A bemutatott fotográfiák egytől egyig, ha lehet mondani, zsúrizettek, hiszen egymást munkáit kölcsönösen bírálják, kritizálják a testvérek. Most is csak a legjobbak kerültek a közönség elé. Lillafüredi tárlat. Véssey Gábor festőművész alkotásai láthatók - a Lillafüred Alapítvány meghívásának köszönhetően - a lillafüredi Palotaszállóban. II Sflwíl Petőfi Csegén Tiszacsege (ÉM) - Tiszacsege ön- kormányzata idén is megrendezi a már hagyományos Csegei Napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Az első napon, ma, csütörtökön a Művelődési Házban kiállítás nyílik és felavatják Petőfi Sándor szobrát, a templomban kórushangverseny lesz, de tartanak szépségversenyt és diszkót. Holnap a Tisza partjára várják a vendégeket zenés, szórakoztató műsorokkal és tűzijátékkal. A fürdő színpadán ezen a napon lép fel az Irigy Hónaljmirigy együttes is. A Szabadidős Park ad helyet az augusztus 7-i motoros bemutatónak, az operett-, táncdal- és nótaestnek. Vasárnap egész napos roma fesztivál várja az érdeklődőket. A falunapok ideje alatt (pénteken, szombaton és vasárnap) huszárbemutatók és díjugrató versenyek is lesznek. Mesék és műalkotások Hejcétől Hollandiáig Véletlen találkozások a sokadik hejcei képzőművészeti szabadiskolába Hejce (ÉM - FG) - Hogy pontosan hányadik képzőművészeti szabadiskola nyitotta meg kapuit július végén Hejcén, ezt senki sem tudja. A létszám is változó. Az viszont biztos, hogy itt mindig találkozhatunk képzőművészekkel. Az út szélén az encsi Borsos István kőszobra, távolabb az ide költözött faszobrász, Nemes Sándor alkotása. Él itt egy másik fafaragó is, Mester András, de őt éppen sehol sem találjuk.- Most ment el innen az iskolába - mondják a művelődési házban dolgozó grafikusok.- Most ment el innen - mondják a műhellyé alakult iskolában rajzzal mesélő gyerekek. A képzőművészeti tábor ideje alatt nagyon nehéz beszélgetni Mester Andrással. Azért, hogy minden alkotó elégedett legyen, hogy mindenki megkapja azt, ami a munkájához szükséges, a szervezőnek sokat kell dolgoznia. Hejce híre Valamikor Horváth János művésztanárral a nyíregyházi főiskolások jártak ide nyaranként alkotótáborba. Kavecsánszki Gyula miskolci képzőművész-pedagógus is hozta a saját tanítványait, de jöttek az ismerősök, barátok is. Volt olyan esztendő, hogy - szabad átjárással - egyszerre több tábor is működött a faluban. Néhány évvel ezelőtt például itt nyitották meg műhelyeiket az idén már 24 éves múltra visszatekintő encsi országos képzőművészeti tábor résztvevői is. Az utóbbi években elsősorban profi művészek járnak ide. Kavecsánszki Gyula, a hejcei alkotótelep vezetője mindig meghív egy-egy képzőművészeti főiskolára járó diákot is. Barsi Szilviát is Kavecsánszki Gyula hívta. A mályi lány második alkalommal van Hejcén, és most fejezte be a negyedik évet a képzőművészeti főiskolán. A miskolci Zombori József grafikus szintén visszatérő vendég, és 94 óta minden nyáron itt van a soproni Szőcs Géza is. Kiss László az encsi Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola rajztanára, ő többszörösen is kötődik ehhez a táborhoz.- A főiskolán Horváth János tanítványa voltam, így egyrészt neki köszönhető, hogy most itt vagyok. De Mester András is hívott, vele Vilmányban voltunk kollégák - mondja a képzőművész-rajztanár. Térképes táborozok Henk Hollandiából érkezett Hejcé- re. Véletlenül talált rá a táborára.- Szobrász vagyok - mutat rá a sarokban álló, kissé takarásban lévő alkotásra a művész. Ezt azért tartja fontosnak már a beszélgetés elején tisztázni, mert most éppen grafikusként dolgozik. A kőből készült, kerek szobor is igényelne némi magyarázatot, de most Hen- ket sokkal jobban foglalkoztatja a készülő űj mű. Egy teljesen új technikát próbál ki az alkotó. Ennek lényegét még nehezen tudná a mi nyelvünkön elmagyarázni, azt viszont már magyarul meséli: miként talált rá hat évvel ezelőtt erre a táborra. Nyári szabadsága idején Magyarországon, a Bükk-hegy- ségben tűrázott. Nézegette a térképet, és feltűnt neki, milyen kis települések vannak itt. Kíváncsi lett a Zempléni-hegységre. Eljöttek Hejcére. Itt akkor is dolgoztak képzőművészek, akikkel mindjárt szót értett a holland kolléga.- Mester András mindjárt meghívott - mondja. - Azóta pedig én is hozom magammal a hollandiai művészeket. Ezen a nyáron hét holland alkotó is van a hejcei táborban. Az egyikük, Henk barátnője a gyerekeknek tart foglalkozásokat. Egy mesét dolgoznak fel a kicsik. Képes kapcsolat Henk Groeneveld azt a kérdést már nem érti, hogy neki kö- szönhető-e Hejce hollandiai kapcsolata. De a többiek lelke- I sen bólogatnak. Igen, ő és művészbarátai vitték el a település hírét a nagyvilágba. így Hejce kiállításon mutatkozhatott be Henk városában, Gorinchem- ben. Előbb az itt született grafikákat vitték el Hollandiába, az idén pedig a festők mutathatják meg hejcei műveiket a hollandiai tárlaton. Kiss tanár úr diákként kezdte a hejcei táborozást
